Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-09-18 / 112. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1926. szeptember 18. f tásba vesszük, még mindig elegendő volna, ha az két koronába kerülne egy süteménnyel együtt Ha erre Prágában, Brünnben és másutt sem fizetnek rá, megtalálhatnák ezen a komáromi kávéházak is a polgári hasznukat. A kávéházi és vendéglői árakat az országos gazdasági hivatal fogja felülbírálni és az egységárakat megállapítani. Külön tárgyalás nem lesz és az élelmiszerek ára egész Szlovenszkóra érvényes marad. Prágában a zenés kávéházakban este csak 1 K 80 fillér a feketekávé ára. Ez nálunk is 2'40 K, a tea rum nélkül 3*50 K, Ugyanígy vagyunk a gyümölcsárakkal is, amelyek szintén túlmagasak. Pozsonyban a szilva kilogrammja 150 K, alma és körte 2’50 K és a szőlő 5 K. Ezek az árak a maximális árak, tehát ennél nem lehetnek magasabbak. Kijelentette az országos bizottság, hogy ezeknek az áraknak a túllépése uzsora. A járási ár megállapító bizottságnak ezeket az irányelveket kellene szem előtt tartania, mikor az árakat legközelebb meg fogja állapítani. A mi szállodai és vendéglői áraink nem túlmagasak és azok elég tűrhetően vannak megállapítva, itt tehát a hatósági közbelépés felesleges. Egyébként az országosan tervezett egységes szállodai szobaárak ki sem vihetők, mert egyes helyeken a szállodákat különleges községi és luxusadók terhelik, amelyek szintén figyelembe veendők. A kávéházi árak revíziója azonban szükséges. Ezt persze nem a pezsgőre vonatkoztatjuk, hanem a reggeli és ozsonnakávéra, a tejre, teára és a közszükséglethez való cikkekre. HM Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna u. 18/b. W 274 Sebéuet — Nőgyógyászat L oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona 1L oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JaNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — RE2UCHA LAJOS dr. igazgató. iiomezei holdas birtokot ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak néhai Apponyi Sándor gróf özvegye. A mágnásasszony, amint ezt az ajándékozást bejelentő rövid közlemény elmondja, lehe övé akarta tenni ezzel az adománnyal, hogy a Muzeum kibövithesse könyvtárát és régiségtárát Meg kell állni a napi munka robotjában és fel kell figyelni erre az eseményre: akadt egy ember, aki háromezer holdas birtokát odaajándékozta egykulturintézménynek, mert úgy látta, hogy a súlyos gazdasági viszonyokkal való birkózásra ítélt állam nem gondoskodható! eléggé ennek a kultúrintézménynek európai nívón való megmaradhatásáról. Széchenyi István óta talán először történik, hogy a magyar nagyvagyon ráébred igazi hivatására és kötelességére. A magyar nagyvagyon reprezentánsai számtalanszor siettek a magyar kultúra védelmére — szavakkal, de hosszú idő után először történik, hogy a frázisok szerepét felváltja a tett. Kétszeres jelentősége van gróf Apponyi Sándomé ajándékának: egyrészt lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Muzeum a kulturkövetelményeknek megfelelően kiegészíthesse azt a könyvtárt, mely egy világégés következtében visszamaradt azon a nívón, melyen már egy évtized előtt ▼olt, — de van ennek az ajándékozásnak egy másik jelentősége is, mely talán az elsőnél is fontosabb: a példaadás. Széchenyi István gróf adománya idején az ország nagybirtokosai szégyeltek volna elmaradni abból az akcióból, mely a magyar kultúra felvirágoztatását tűzte maga elé. Vájjon milyen visszhangja lesz gróf Apponyi aándomé adó mányának, mely egy már meglevő kultúra megtarthatását akarja lehetővé tenni ?.. 1 legnagyobb magyar Itgín iövesdílte meg a mobácsi lön. Werbőczy István, a nagy külpolilkus. — Dobronyától Gesztig. A Hármaskönyv szerzője, Werbőczy István, eddigy csak arról volt nevezetes, hogy az ezeréves Magyarország ősi jogát hires könyvében összefoglalta és a királyi szentesítés elmaradása ellenére is a szokásoktól szentesített olyan törvénykönyvet adott Magyarországnak, amely nemcsak a maga korában volt óriási jogászi jelentőségűnek tekinthető, hanem még ma is megérdemli a dicséretnek azt a nagyságát, ami Róma egykori nagy jogtudósainak müvei érdemelték ki. Kevésbbé ismeretes azonban Werbőczynek szorosan vett politikai szerepe, amely nem csupán a belső politikában érvényesült személynöki és nádori méltósága keretén belül, hanem nem közönséges éleslátás és világpolitikai tájékozottságot árult el. A tolnai ülés. Már az 1518. év tavaszán tartott országyülésen nagy nyugtalanság volt a törvények meg nem tartása miatt a köznemesség körében és julius végére Tornára gyűlést hirdetett a köznemesség, hogy az udvari párt törvénytelenségeivel szemben állást foglaljon. Tragikus jelensége volt a mohácsi vészt közvetlenül megelőző évtizednek az a szinte forradalmi hevességgel kitört országgyűlési és társadalmi küzdelem, amely a hatalmi és pártkérdések meddő gravámenjeiben fűrdött akkor, amikor a Balkánról szinte naponkint jöttek a hirek, hogy a török világhatalom Magyarország felfalására készülődik. Werbőczy István mutatott legelőször s a legerélyesebb gesztussal a sötét veszedelmeket rejtő Kelet felé. Ez az óriási elme, amely telve volt félelmesen nagy jogtudománnyal, szinte Deák Ferencre vagy inkább Tisza Istvánra emlékeztető éleslátással, különös külpolitikai iskolázottság nélkül is mint nagy kűlpolitikus észrevette, hogy ha a nemzet hamarjában nem kovácsolódik össze egységes, egyetértő, egyedül a törököt szemmel tartó egységgé, hanem továbbra is csak a torzsolkodás, a viszszavonás utján marad és hol királya ellen lázadozik, hol főurai a köznemességet törik, akkor rövidesen a szultánok martaléka lesz. Ez a korszak a maga csúnya személyi harcaival, a nemzet elgyengültségével, a társadalmi osztályok viszálykodásaival, a fegyelem kiveszésével, a tekintélytartó vezér hiányával erősen emlé keztet történelműnk nemrég lezajlott gyászos évének* az 1918. évnek megrendült közállapotaihoz. Itt is, amott is félretolják a vaskezű vezért, aki rendet tudna tartani, aki mindenkinek a szemében feltétlen garancia, akinek vállai az egyedül országbírók, akinek szava egyedüi quos ego. Amott a századok ködében Werbőczy István, itt a hunyó évek hajlós hátterében Tisza István. Az egyetlen, aki tornyosodó külpolitikai veszedelmet észreveszi, Werbőczy. A köznemesség tolnai gyűlésén, a melynek célja a belső gravámenek tárgyalása volt, Werbőczy óriási erővel más irányba tolja a tárgyalásokat és a r várható török támadás elhárítása végett támadó hadjárat indítását javasolja. „Minden ország, mondja az ott fogai mázott „végzeményé“-nek bevesztése, két eszközzel igazgattatik és tartatik fenn, törvénnyel és fegyverrel. Magyarország jelenleg mind a kettőt nélkülözi. Ezért van, hogy a törökök az ország számtalan lakosát hurcolják rabságba, több határszéli várat megvívtak és Jajcát fenyegetik, melynek eleste Szlavónia vesztét és az egész ország romlását vonná maga után, sőt Németországba is utat nyitna az ellenségnek." De nem elégedett meg nyilatkozatokkal, hanem azt is javasolta és a köznemesség elfogadta, hogy a török ellen viselendő offenziva pártolására kérjék fel a pápát, a császárt és a lengyel királyt. Diplomáciai tárgyalások. A pápához és a császárhoz induló követség feje Werbőcsy lett. Útiköltségüket minden jobbágytelekre kivetett öt dénár adóból fedezték. Valamit megsejthetett a törők, mert 1519 február havában a szultán követet küldött három évi fegyverszünet érdekében. Sürgőssé vált a tájékozódás, vájjon megadják-e a fegyverszünetet, avagy számithatnak-e Róma és a császár fegyveres támogatására. Werbőczy a Budán tartózkodó velencei követtel is tárgyalt s márciusban hetven főnyi, fényes kísérettel megjelenik a nagy jogász Velencében. A Dandoló-palotában, Kostanti aápoly meghódítójának, Dandoló Henrik XIII. századbeli dozsenak fényes palopalotájában szállásolják el a magyar küldöttséget. A velencei lagúnáknál tizenhét velencei patrícius várja őket s bevezetik Velencébe. Loredano, az agg dozse, a szenátus termében trónján ülve fogadja őket. Megszólal Werbőczy. A történelem feljegyezte erről a jelenetről, hogy bár felségesen beszélt latinul, üdvözlő beszédét tüntetésszerüen magyar nyelven tartotta meg. Elmondta, hogy mielőtt a pápához mennének, a tőrök háború ügyében a mértékadó keresztény hatalmakkal, elsősorban tehát Velencével, mint .Magyarország egyik legrégibb barátjával és szövetségesével“ is tárgyalni akar. A signoria emlékezetébe idézte, hogy az 1509. évi háborúban, amikor az európai hatalmak mind Velence ellen szövetkeztek, II. Ulászló magyar király Velence partján volt. „íme, megérkezett az az időpont, amikor a köztársaság ezt a nagy szolgálatot viszonozhatja.“ A szenátus tárgyalás alá vette a kérdést és kijelentették, hogy készek mindenkor segítséget nyújtani a magyar királynak a törökök ellen. Üres ígéretnek bizonyult ez később. Atvevén Velence ajándékait, a drága szöveteket, búcsúzóul Werbőczy és társasága a Kampanyilen gyönyörködött Velence szépségeiben. Aztán tovább indultak a pápához. A pápa, X. Leó április közepén fogadta őket. Werbőczy nagy szónoklatot tart a pápa előttt és segítséget kéri a törökök ellen. A pápa biztosítja, hogy számíthatnak a támogatásra. De egyebekben a pápa haragszik reájuk, mert a római királyválasztás ügyében különleges álláspontja van. S most meglepő külpolitikai fordulat következett el. Mialatt a Werbőczy a világot járja, hogy a török ellen harcos támogatást szerezzen, a király otthon, Budán három esztendőre fegyverszünetet köt a török követtel. A pápa értesülvén erről, nagy haragra gerjed. De Werbőczyvel és társaival nem érezteti a neheztelését, látva, hogy hátuk mögött történt a fegyverszünet megkötése, sőt megígéri, hogyha a viszony >k megváltoznának, Magyarország mindig számithat a Szentség támogatására. Werbőczyt a pápa az őt heti római ut utolsó napján római lovaggá teszi. Az 1521. évben Werbőczy Németországba indul. A wormsi birodalmi gyűlés együt ül. Április 2 án ünnepieden fogadják a császár tersvérét és Werbőczy közvetlen a császár után halad két bibornok között Április 3-án fogadják Magyarország követét a birodalmi gyűlésen. Németország segítségét kéri a török ellen. Ha Németország nem segit, elvész Konstantinápoly Róm visszaszerzésének reménye, elvész óma és eivész a másfélszázados küzdelemben meggyengülve Magyarország is. A császár ne engedje át a világuralmat a töröknek. A török szászár Magyarország ellen készül* A rendek azzal bocsátották el a magyar küldöttséget, illetőleg Werbőczyt, hogy tanácskozni fognak és másnap közlik a válaszukat. A válasz az volt, hogy Németország ügyeinek rendezése előtt nem ígérhetnek a török ellen biztos segítséget. Áplilis 20-án szomorúan utazik el Werbőczy Worms* ból, de a következő évben a német birodalmi gyűlés mégis hajlandó lett volna Magyarország megmentésére sereget küldeni, mire a nürnbergi gyűlésre ismét kiutazik a magyar küldöttség, köztük Werbőczy is. Négyezer gyalogost ajánlottak fel akkor a németek. A tragédia. A tragédia nagy lépésekkel törtet előre. 1523 ban egyik hír a másik utáa jött a szultán nagy készülődéséről. Az országgyűlésen Báthory István nádor ellen hazaárulási vádat emelnek, hogy a törökökéi titkos összeköttetése van. Aztán három év telik el s a nemzet nem készülődik. Báthoryt lecsapják a nádorságból, Werbőczy lesz a nádor, hogy forradalmi jellegű tünetek között aztán őt is elcsapják és számozzék. Báthory Istvánt visszahelyezik a nádori méltóságba, Werbőczyt pedik száműzik. Az országgyűlésen nem akad védője a nagy magyarnak, aki megjövendölte a török veszedelmet, aki tiz év óta egyebet sem tett, csak befejezvén hatalmas törvénykönyvét, egyre csak kongatott, közeledik a török tűzvész. A köznemességnek nincs egy szava nagy nádoráért, aki elvesztvén ipádon méltóságát, magát nemes tüntetéssel Magyarország szolgájának címezi. Zó* lyommegyei menedékhelyén, Dobronyán tölti napjait, amikor Szolimán szultán már útban van, hogy elhozza a halált. Az ország legnagyobb emberét félretették. Jégre tették a legnagyobb magyart, akit a főnemesség és a köznemesség egyaránt óriásnak tartott, aki egyedül lett volna hivatva arra, hogy kibontott zászlaja körül a XVI. század Magyarországa forró hazaszeretetben egyesüljön, akinek mérhetetlen nagy egyénisége egyedül lett volna alkalmas arra, hogy megszervezze a nemzeti védelmet. Ügy járt, mint majdnem négyszáz évvel később Tisza István. Félretették, Letaszították a nagy magasságból csúnya belső küzdelmek. A mohácsi vész főoka tudvalévőén az volt, hogy maroknyi sereg állott szemben az óriási, nagy tüzérséggel megerősített török hadsereggel, akkor, amikor a nemesség egyetértése mellett huszonötezer ember helyett százezer embert is lehetett volna a csatatérre állítani. Werbőczy nem volt ott. Dobronya várában kapta a mohácsi katasztrófa hírét. Akkor Dobronya, négyszáz évvel később Geszt. A két óriási magyar közjogász és külpolitikus egyforma tragikumra virradt. A különbség csak az volt köztük, hogy a vész után Werbőczy az aj király kancellárja lett. A másik, a XX. nagy magyar katasztrófájának bőse, kancellár helyett vértanú lett. S. ff. I Imiiért és i kon» Irta; Csekes Béla ref. lelkész. (Folyt, és vége ) Akik Amerikában hosszabb idői töltöttek, láthatták, hogy az amerikai munkásembernek4—5szobás lakásuk s oly berendezésük van, mint nálunk a középosztálynak, olyan csiszolt modornak, udvariasak s mikor a munkászubonyt levetik, olyan elegánsak, mint akármilyen középosztálya európai ember. Láthattak saját kezükkel munkálkodó szántó-vető embereket, kik nem csak középiskolá|W ISKOLAI TÁSKÁK leszállított árban kaphatók: SPITZER SÁNDOR könyvesboltjában, KOMÁROM, Nádor utca 29. sz. Telefon 80. sz.
