Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-26 / 102. szám

IVegfyveiibetedik évfolyam, 102. szfim. Csütörtök, 1926. angnszlns 26. fkiőiisetéti fa caehuloy&k értékben: rielyben és vidékre postai szétküldéssel: í*é*i évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön ISO Ki. ;;ye» szállt árat 80 fillér. I ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÓZSEF dr. BzerkesztSség és kiadóhivatal; Nádora, i'J , Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szotnb ton. Az elnökválasztás. Komárom, — aug. 25. A köztársasági elnök mandátuma lejáróban van és az elnökválasztás fontos aktusa már előreveti árnyé­kát a paríamenti életre. Minden­féle kósza hírek vannak forgalom­ban a cseh és szlovák sajtóban, ahol sűrűén jelenik meg a hír, hogy a köztársaság jelenlegi elnöke, Masaryk Tamás, többé Eein kívánja magát jelöltetni erre a tisztségre. Ezzel ellentétben a szociáldemo­kraták és a nemzeti szocialisták az ő jelölése mellett foglalnak állást, de arra a nem remélt esetre, ha a köztársaság elnöke magas élet­korára való tekintettel nem vállalná megbízatásának meghosszabbítását, akkor jelöltjük erre a magas ál­lásra Benes, a mostanában idege­sen nyaraló és nyilatkozó külügy­miniszter. A szociáldemokraták az uj vá­lasztások kiírását sürgetik, amely legkésőbb novemberig lenne végre­hajtandó. Szeretnék megkorrigálni szerencséjüket, amely az elmúlt választáson nem igen mosolygott reájuk és a parlamentbe, annak két kamarájába hatvanegy kommu­nistát küldött, jórészben az ő man­dátum állományukból. A kommu­nisták is nyilatkoztak az elnökvá­lasztás kérdésében és azt jelentették ki, hogy pártjuk arra fog szavazni, akinek személye jobban kedvez az ő forradalmasító programjuknak. Mindezzel szemben ott áll Masaryk Tamásnak régi kérlelhe­tetlen politikai ellenfele, Kramár. Egész komolyan bele fog szólni a választási küzdelembe az ő intran­­zigens nacionalizmusával, amely mögé fel fog sorakozni pártján kí­vül a cseh néppárt és az iparos párt is. Sőt nem lehetetlen, hogy szlovák szavazatokat is kaphat a nagy küzdelemben. Az agráriusok állásfoglalása kétségesebb. Ha ők nem állítanak jelöltet, akkor nincs kizárva, hogy a szocialista jelölttel szemben Kramár felé fognak ori­entálódói. Most azonban felmerült Svehla jelöltsége is, aki a politikában hosszú minisztersége révén bizonyos politikai súlyt képvisel. Ebben az esetben az agráriusok csoportja természetesen mögéje áll csak azért is, hogy egyes agrárius vezérek politikai érvényesülése elé akadályt ne gördítsen és a vezérségből föl­felé buktassák ki Svehlát. Mindez azonban hiú és haszta­lan számitgatás és kombináció, mert az elnökválasztást a szlovák nép­párt, a német képviselők és magyar pártok fogják eldönteni csatlakozá­sukkal. A szlovák néppárt egész bizonyosan fel fogja vetni az in­dítványt, hogy a csehszlovák köz­társaság most a szlovákok sorából válasszon elnököt, ha a testvéri­séget igazán és komolyan veszi. Erre azonban a mai politikai hely­zet semmi kilátást nem nyújt Az elnökválasztás kitűnő alkal­mat nyújt a kisebbségeknek, hogy vétót emeljenek a kormányzás mai rendszere ellen, mely azokat meg­­semmi:ilé3sel fenyegeti; da kátho­­zatos és vészihozó politika volna egy tál lencséért és Ígéretekért ha­talomra juttatni olyan pártok jelölt­jét, amelyek eddig mindig a ma­gyarság elnyomásában versenyez­tek. = Mégis csak folynak s tanácsko­zások Karlsbad j n. Műit héten, ami­kor Svehla volt miniszterelnök ha­zaérkezel! külföldi tartózkodásából, és Karlsbadba utazott ulókurára, a lapok megírták, hogy a szétesett régi koalíciós kormány volt elnöke karlsbadi tartózkodását arra hasz­nálja fel, hogy politikai tanácskozá­sokat folytasson a pártok vezérei vei. Az agráriusok siettek megcá­folni a híreket, azonban most mégis kitűnt, hogy a hírek megfelelnek a valóságnak, mert Svehla tényleg megbeszéléseket folytat a cseh pártok politikusaival a belpolitikai helyzetről és a jövő kormányalakí­tásról. Eddig saját pártjának vezető férfiaival tanácskozott, de ezen a héten folytatni fogja a tanácskozá­sokat és a legközelebbi napokra Kramárt, Srameket és más vezető politikusokat várják Karlsbadba. = Az európai nemzeti kisebiísépk konprassru í-í. Ma, szerdán kezdődött az európai nemzeti kisebbségek kon­ferenciája Genfben. A kongresszuson az Európa különböző országaiban élő nemzeti kisebbségeket mintegy nyolcvan delegátus képviseli és a kongresszus iránt a nagy nyilvános­ság is élénk érdeklődéssel viseltetik. A kongresszuson Wilfan dr, az olasz parlament szlovén képviselője elnö­köl és 19 államból 38 nemzetiségi kisebbségi csoport vesz részt A napirend tárgyai között szerepelnek mint fontosabb kérdések: A nemzeti kultúra szabad fejlődésének bizto­sítása; az anyanyelv megvédése; a gazdasági egyenjogúság biztosítása; a polgári jogok és a választójogra, meg gyakorlására vonatkozó egyen­lőség biztosítása A csehszlovák köztársaságban élő magyar nemzeti kisebbséget a kongresszuson Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő és Flachbarth Ernő, a szövetkezett ellen­zék igazgatója képviselik. == Banea dr. elten folytatják a tá­­msdám^at. A külügyminiszternek szombaü nyilatkozata ugyancsak olaj volt a tűzre A fasszisták vezére, Hlavacsek, á cseh nemzeti demok­rata párt főtitkára, a nagy nyilvá­nosság előtt, hírlapi cikkben felel Benesnek és felszólítja öt, hogy vi­gye Ügyét a bíróság elé, majd bizo­nyítani fog. Benes újra nyilatkozik és ezúttal Hlavacsek ellen, de erre a fasszisták lapja, a „Nár Llsty* azt válaszolja hogy Benesnek nem szabad azt elfelejteni, hogy a külügy­minisztériumot nem bérelte ki élete hosszáig és hogy nem abszolút egyeduralkodó ebben a reszortban... Ha sikerült neki eltávolitani Gajdát, ne legyen felfuvalkodott, mert nagy azoknak a száma, akiknek mondani­valójuk van Benes számára és ha­sonlóan nagy a tikos diplomácia áldozatainak száma is. Benesnek is számot kell erről adnia, lft Írjuk meg, hogy ezzel szemben a cseh nemzeli szocialista ifjúság vasárnap ülést tartotí, amelyen tüntettek Benes mellett, a brünni, olmützi és pardu­­bitzi légionáriusok pedig bizalmat szavazták neki. = Fasiszták farronoás*. A cseh nemzeti demokrata pártból sarjad­­zott ki a cseh fasizmus, amelynek hívei mindegyre szaporodnak és bár a hatóságok állandóan ellenőrzik őket, azért megkezdett akciójuk nem lohad. Is?az ugyan, ho?y a fasiszták maguk között sem igen tudnak meg­egyezni, legalább azt bizonyítja az a forrongás, ami a cseh nemzeti demokrata pártban kitört a párt fasiszta árnyalata és mérsékelt szár­nya között. Valóságos palotaforrada lom van a pártban azért, mert a párt több vezető férfia és funkcioná­riusa a fasiszta irányzat mellett kar­doskodnak. A minap bizalmas párt­értekezletet tartottak, amelyen a fasiszták morva csoportja azt köve­telte, hogy a fasiszta frakció hagyja ott a demokrata pártot és mint ön­álló fasiszta párt álljon ki a küzdő térre. Ez a kívánság azonban igen nagy veszedelmet jelent a cseh de­mokrata pártra, mert ha a kiválás megtörténik, a párt teljesen felbom­lik, annyival is inkább, mert a párt békéden csoportja azt kívánja, hogy a választásokon a fasiszta csoportot jelöjék első helyen. A fasiszta cso­port erélyesen állást foglalt a párt azon vehetői ellen, akik nem küz­döttek erélyesen a Gajda-afférban Benes dr. ellen. Vannak, akik a fasiz­must elitélik és Kramár dr.-t, a párt elnökét teszik felelőssé azért, hogy ennyire fajultak a dolgok. = Hlinka arcerksi utj ntk célja. Még a nyár elején kiutazott Hlinka András Amerikába, hogy az ott élő szlovákok között ismertesse Szlo­­venszkó mai állapotát és a cseh­szlovák köztársaságban élő szlová­kok alárendelt helyzetét. Hlinka városról városra járt és mindenütt eladásokat tartott a szlovákoknak, akiket arra hivott fel, hogy állandó érdeklődéssel kisérjék Szlovenszkó­­ban élő testvéreik sorsát és a pitts­­burghi szerződés érvényesítése végett kövessenek el mindent az amerikai hatóságoknál, hogy azok nagy be­folyásukkal hassanak közre a szer­ződés perfektuálása érdekében. A szlovák néppárt szenátor! és képvi­selői clubja Pozsonyban ülést tartott, amelyről a párt táviratban üdvö­zölte Hlinkát, kinek amerikai útját történelmi jelentőségűnek deklarálta, amely meghozza majd az összes szlovákoknak egyesítését a nemzeti jogok kiharcolására. Ez a szlovák néppárt programmjának, a pittsburghi szerződés megvalósításának az útja- A szlovák néppárt tehát úgy gon­dolja, hogy Hlinka hazatérése után a köztársaságban élő összes szlová­kok egyesülni fognak, hogy az auto­nómiát és szlovák nemzeti jogokat elérjék. =„Legfontosabb ás legmagasztosebb telid«» a bakát meaaHpozni." A New­­york Wordl című amerikai lap „Ame­rika morális elszigetelése" címmel sajtóhadjáratot kezd azért, hogy Amerika uj orientációt keressen és váltóztassa meg eddigi politikáját. A cikk abból indul ki, hogy az Egyesült-Államok szerepe az utolsó hat év alatt alaposan átalakult. Ame­rikát azelőtt megmentének és sza­baditónak hirdették, most Európában bűnbaknak állítják oda. Amerika tíz évvel ezelőtt meg volt győződve, hogy egy bizonyos napnak bizonyos órájában eszelték ki a világhábo­rút Potsdamban. Ezt ma már nem hiszi. 1918-ban a brit miniszterel­nök azt hitte, hogy Németország nem fogja fizetni a világháború összes költségeit 1920-tól 1926-i >. Az Egyesü't Államok elnöke és kon­gresszusa azt hitte, hogy Amerika minden európai követelését be tudja hajtani. Lassan, de biztosan kihaltak ezek a teóriák. És valahányszor egy teória meghal, támad helyette egy kevésbé szép, de praktikusabb. Majd az idő és a tapasztalat megfogja tanítani a világot arra, hogy meg kell halniok a versaillesi szerződé­seknek és utána ki ke!l múlnia a londoni, spaaí és egyéb adosságren­­dező egyezményeknek is. Az Esyesült Államok most még abban remény­­kednek,hogy két nemzedékből évente négyszázmillió dollárt lehet behaj­tani, u»y, hogy ennek az adósság­nak utolsó évi törlesztéseit a déd­unokái fogják megfizetni azoknak, akik a háborút végigharcolták. Nem őrültség, nem agyrém — kérdezi a Wordl — hogy ennek az egész szá­zadnak ilyen nyomorúságot szánnak a világpolitika mai irányitói? A sors úgy akarta, hogy az utolsó tiz év alait az Egyesült Államok szeme előtt veszedelmes szakadékok nyíl­tak meg s azok a férfiak, akik Amerika politikáját irányították, a pillanat szükségleteinek feláldozták az amerikai nép igazi nagy érdekeit. Az amerikai hatalmasok nem látják még, hogy a legfontosabb és a leg­­magasztosabb feladat a békét meg­alapozni. E helyett szavalnak és jó tanácsokat adnak Európának. II Difii nisi DUIf -íü. A magyar munkásság megszerve­zésének kérdése a Magyar Nemzeti Munkáspárt megalakulásával kétség­telenül jelentős állomásához érke­zett. Ez volt az első lépés arra, hogy a na?y tömegeiben távol levő magyar munkásságot visszahódítsuk a nemzeti gon do at számára. A magyarság itt a csehszlovák köztársaságban azért nem tudott egységesen fellépni a nemzeti gon­dolat védelmében, mert a magyar munkássá? mindig idegen isteneknek áldozott. Emlékezzünk csak 1920-ra, amikor a magyar munkásság a szo­ciáldemokrácia délibábos tündérei­től várta a megváltást és jött a szlovenszkói gyáripar leépítése a kormányon levő szociáldemokrácia tudtával és beleegyezésével I Üres zsebbel és kábult aggyal hagyta ott a magyar munkásság a szociáldemo­kráciái hogy a lehetetlent megkí­sérelje, a kommunizmus karjaiba vetette magát a sehol sem található földi paradicsomért! Elég csak a legutolsó választá­sokra utalnunk, amikor százezer magyar munkás szavazott a neki érzelmileg teljesen idegen kommu­nista listára. Ha ez nem történik meg, akkor ma négy magyar kép­viselővel több ül a prágai parla­mentben és egységes a szlovenszkói magyarság frontja a létért való küzdelemben. Valljuk be őszintén, a munkás­­kérdés volt mindig egyik leg­égetőbb kérdése a szlovenszkói magyar politikának, mert nagyon keveset törődtünk a magyar mun­kásság megszervezésének kérdésé­vel. Tétlenül néztük, hogy nemze­tünk egyik osztálya miképen távo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom