Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-24 / 101. szám

lOl. szám. Kedd, 1936. augusztus 34. Negyvenhetedik évfolyam, KI5fi*eté*i ár csehszlovák értékben: Helyben éi vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 X, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. ‘ ? yes szám ára i 80 fIliér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kádor-u. 22,, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. ■ \ - f-. é ■ ■ i ti ■ il népszövetség tanácsülése. Komárom, — aug. 23. Szeptember másodikán ismét összeül a népszövetségi tanács, hogy korrigálja Németországgal szemben elkövetett baklövését, mely ennek a béke-testületnek a tekin­télyét ingatta meg. Európai szé­gyen volt az a határozat, amelyet Németországról hoztak és most ezt jóvá kell tenni annál is inkább, mert Németország, amely eddig is igen szépen megvolt népszövetség nélkül, ajövőben sem esik kétségbe, ha a győztes államoknak ebbe az érdekszövetkezetébe nem fogják fel­venni, amikor azután megszűnik Locarno és természetesen megszű­nik az összes békekombináciő is, amelyet ebből a szerződésből Euró­pára vonatkozólag felállítottak. A tanácstagságárt folytatott harc ismét fellángol és erre való igé­nyét Németországon kívül, amely­nek, mint nagyhatalomnak onnét nem lehet hiányoznia, bejelentette Spanyo ország, Lengyelország, Ro­mánia is. Bő a választék a tanács­tag jelöltekben. Abban az esetben, ha Spanyolország nem kap a ta­nácsban helyet, a spanyol királyi kormány a népszövetségből való kilépésed fenyegetőzik. Lengyelország is igényt tart rá, mert a francia külügyi politika ennek az országnak is Ígéretet tett, hogy támogatja ebbeli igényét. Most azután Románia is kedvet kapott és a kisantantot akarja ott képvi­selni, melyet eddig az európai egyensúlynak nélkülözhetetlen dip­lomatája, a mozgékony cseh Benes képviselt ottan. Benes azonban az európai diplomáciában lejárta ma­gát és a kisantaut diplomáciának, amely szintén túlélte magát, egy kis felfrissítés, úgy látszik, min dei képp n szükséges. IC en a népszövetségi ülésen ki fog derülni, hogy a francia külpo­­liti :a mennyire hajlott el a leg­újabb kormány változás óta a béke­­po'itikátói, melyet Briand oly nagy siksrre képviselt. Megtudjuk, hogy a Poincaré-féle gyülölelpolitika csakugyan likvidálva van-e, vagy az ismét feltámad, hogy veszélyez­tesse Európa békéjét. Azokban Franciaország, mely a hanyatló államok közé tartozik, azóta nagy változásokon meDt ál, amióta P »incaré minden vasárnap máshol szónokolt és izgatott Német­ország ellen, amelynek mindent meg kell fizetnie. Erre a vabank po nik ra alapította Franciaország egs gazdasági rendszerét, mely az.'* b n sokszoros hajótörést szen­ved -it a frank végzetes betegsége föl \ tán. A francia tőke menekült hazájából, ahol nem látott bizton­ságot és a jóvátétel őrülete is megbukott Poincaré gyülöletpoliti­­kájával együtt. Azt hisszük, nem csalódunk, ha a döntést Anglia kezében látjuk és keressük, mely a józan realizmust képviseli a latin fajok ingadozó politikája mellett. Szeptember a népszövetség nagy teherpróbáját jelenti, ekkor fogjuk megtudni, hogy Genfben klikkek érvényesülésén, vagy csakugyan Európa békéjének fenntartásán dol­goznak-e? = Sziitlő Géza dr. Genfba utazott. Szűllö Géza dr. az országos kérész­­tényszociaiista párt elnöke folyó hó 20-án Gmfbe utazott, hogy a cseh szlovákiai magyarságot képviselje a kisebbségek kongresszusán, amely augusztus 25-től 27 lg tart. Az elnököt útjában Flachbarth Ernő dr. a központi ellenzéki iroda igazgatója kísérte el. = Benes erélyes tiyiia’kozata. Benes Ede dr., a csehszlovák köztársaság külügyminisztere. Sokan azt tartják, hogy nagy diplomata tehetség. Vala­hányszor nyilatkozik, nagy érdek­lődéssel hallgatják vagy olvassák nyilatkozatait. Legutóbbi nyilatko­zatai azonban nem igen árulják el a nagy diplomatái, sőt a Ceske Siovo szombati számában közreadott nyi­latkozata még a szokásos diploma­tikus hangot is nélkülözi, aminek valószínűleg az az oka, hogy Benes dr. ezúttal legszemélyesebb ügyében kénytelen beszélni. A fasisztáknak minap tartott egyik ülésén ugyan­csak nekitámadtak a külügyminisz­ternek és többek közölt még azt is megmondták felőle, hogy köztársa­sági elnök akar lenni és ezért puccs­szerűen meg akarja változtatni az alkotmányt. Ebbe a tervébe bele akarta vonni állítólag Stribrnyt és Gajdát is, azonban ezek nem men­tek belei Ez a ráfogás annyira ki­hozta sodrából Benest, hogy a kö­vetkező nyilatkozatot tette közre: „Megállapítom, hogy az alkotmány megváitóztalása és államcsíny elő­készítés érői való te; veimről elterjedt híresztelés nem egyéb, mint bután és perfidül kigondolt, üzemszerű haj­sza és csalás “ így enyeleg a kül­ügyminiszter a fasisztákkal. = ponti árvapénztor Minthogy Csehszlovákiában vagyunk, nem igen lej) meg bennünket, ha vala­mely intézkedés a centralizáció ér­dekében történik. Viszont azonban igen jellemző az államkormányzat­ra, hogy örökké a centralizáció jár az eszében A Slovák jelenti, hogy ujabbari a kormány törvényjavasla­tot készítteti elő, amely szerint Prá­gában központi árvapénzlár-t állíta­nak föl, amibe összegyűjtenék az egész köztársaság területéről a gyámpénztári letéteket. Eddig vá­rosi takarékpénztárak létesítésével foglalkozott az állam, most már az árvcpénztárakat is centralizálja, ami S/iovenszkóra nézve közgazdasá­gilag is nagy kárral járna, mert elvonnának terüie érül 70—80 mil­lió korona gyámpénzt. Hoztak már 1925-ben egy kormányrendeletet, amely akkor is súlyosan érintetíe Szlovenszkó gazdasági életét,ameny­­nyiben gyámpénzlári betéiek elfő gadására csak a jegybankot, a Slo­­venska és Talra bankot s a már létesült néhány városi takarékpénz­tárt jogosította fel, a szándékolt szabályozás folytán azonban Szlo­­venszkóból teljesen kivonnák a gyámi pénzeket. = A munkásság diktatúrájának elő­készítés». A fasiszták állandó izga­tásai, amelyek elsősorban a nem­zetközi alapon álló néprétegek ellen szólanak, veszedelmes reakciót vál­tottak ki a munkásság körében. A munkásság ugyanis lehetetlennek látja boldogulását a hüpersovén fasiszták uralma alatt és ennek meg­­gátlására a kommunista párt uj ak­ciót kezdett. A „Národni Lisly“ azt írja, hogy a szlovenszkói munkásság mozgalmat készít elő a munkásság diktatúrájának megvalósítására és a militarizmus megszüntetése végett. A lap értesülése szerim a párt ro­­hamcsapalokat szervez. A szloven­szkói politikai élet komoly esemé­nyek elölt áll. II KnaM szanálása. (A részvényesek és a betevők akcióba lépnek.) Komárom, — augusztus 23. Kél hónapja éppen, hogy kipattant a titok, hogy a komáromi Korona­banknál baj van a kréta körül. Az anyagilag érdekeltek, a részvénye­sek és a betétesek azt hitték, hogy pár nap alatl tiszlázódik a helyzet és nyilvánosságra kerül a való tény­állás, hogy mennyit veszítettek a j részvunyesek és mennyit a betevők, t A zátonyra került bank vezetősége i hivatalos kommünikét csak egyet j adott ki, amelyben megvigasztafja a í betevőket, hogy nincs semmi baj, ! hamarosan rendbejön minden. | Aztán is tett a bank vezetősége I magánnyilatkozatokat, hogy nemso­­: kára meg lesz a leltár, utána gyor­san meglörténik a Jednola (Pénz­intézetek Egyesülete) ellenőrzése és ezt nyomon követi a más érdeklődő bankokkal való legelőnyösebb meg­egyezés. Ezzel a felkavarodott közvélemény némileg lecsillapodott. A bank veze­tősége által gyorsan, hamarosan, pár rövid nap alatt beigért elinléző­­dések azonban fellünöen hosszúra nyúltak. A ieltár elkészítése olyan sokáig tartott, hogy a nagy közöoség tü­relme egészen elfogyolt Hiába vol­tak a csititó, békés hangok, a föl­háborodott közvélemény nem akart elcsendesedni és innét is, onnét is azzal gyanúsították meg a hosszú ideig tarló leltározást, hogy ez idő alatt ha nem is akarnak elsimítani egyes jog- és szabálytalanságokat, de a hosszú idő arra kellett, hogy egyes rendetlenségeket, mulasz­tásokat helyre- és rendbehozzanak, pótoljanak. E feltevés mind több és több hí­vőre talált és az elkeseredelt köz­hangulat kirobbanását már nem le­hetett megakadályozni a bank biz­tatásaival, hogy hamarosan elké­szülnek a leltározással. Az ingerültséget csak növelte, hogy amikor nagynehezen és sok időre elkészült a leltár, a bank nem hozta nyilvnosságra a veszteséget, azzal tángál a el a dolgot hogy előbb hadd nézze át az ellenőrző Jednóta kiküldöllje. Ez az ellenőrzési munka nagyon röv d ideig tart, mondotta a bark az érdeklődőknek és a lürel­­mellenkedöknek. Sajnos, az ellenőrzési munka, a beigért 1-2 nap helyett hetekig tar­tól! amiből aztán az a vélemény alakult ki, hogy nagyon összekuszált dolgot tálalhattak fel az ellenőrző nek, hogy ilyen sokára tudja kibo­gozni a gordiusi csomót. A türel-i metlen érdekeltek elkeseredése azlán kirobbant és a gordiusi cso­mót nem akarták kibogozni, hanem ketté vágni és többen megtették a bűnvádi feljelentést a bank vezető­sége ellen. Közben arról beszéltek az embe­rek, hogy egy benfentes, aki már tudta a katasztrófa bekövetkezését, bizalmasan megsúgta pár nagy be­tevőnek a közeledő veszedelmet és állítólag ezek az utolsó héten közel félmillió K. betétet kivettek a bank­ból ezek a szerencsés flótások, akik ^zzel a veszteségi arányt nagyon növelték. Majd jöttek a bankokkal való tár­gyalások. Ez is nagy huzavonával járt, mert a bankok nagyon nehe­zen tudták megállapítani a biztos és a kéfes követelések listáját, A bankok ajánlata nagyon tartóz­kodó, amiből a közvélemény azt a gyanút szárié le, hogy a bankok kartellbe álllak a szanállás körül, hogy minél többet kereshessenek. Előzőleg, még a krízis kipalfanásá­­hoz közeli időpontban a részvénye­sek gyűlést tartottak, amely igen vi­haros hangulatban folyt le, hogy at­tól lehetett tartani, hogy a fékeve­­veszett szenvedélyek a csődbe ker­getik a bankot, ami egyenlőt jelent a 100%-os veszteséggel és a vég­leges lebonyolitás 8—10 évig is eltartana. E rohamos gyűlés pár részvé­nyest küldött ki azzal, hogy a bank üzleti könyveibe bele tekinthesse­nek. A bank a kiküldöttekből Man­dula Imre Ivánfy Géza és Nádor Ernő részvényeseket jelölte ki, akik betekintési nyerhetnek a bank üz­­: leli könyveibe. j E kiküldőitek éltek is ezzel a jo­­j gukkal és Mandula Imre, nyug fő­­\ jegyző, aki az első gyűlést is ösz­­j szehivía, többször tanácskozott a részvényesekkel Végre is szombat este a Kossuth téri Sző lossy Fe­renc féle vendéglő külön helyisé­gében a részvényeseket és betevő­­j két újra gyűlésre hivta össze Man- I dula Imre, aki informálta az érde­kelteket a dolog jelenlegi állapotá- I ról. Jelezte, hogy eddigi müködé- I síikben csak a középutat keresték, j ők, kiket a részvényesek bizalma a ] dolgok élére állított Nem akarták, hogy agresszív fellépésükkel ártsa­nak az ügynek. Most már azo iban ! elérkezett a türelemnek tizenkettedik órája Most már cselekedni kell. Az a késlekedés, amely a leltár összeállítása és az egész kérdés lebonyolítása körül (apa utálható és a szanálni akaró bankok huzavo­nája véksőkig elkeserítenék a rész­vényeseket és a betevőket Ezek a bankok úgy játszanak velünk — mondotta — m nt macska szokott az egérrel. Hát mi nem akarunk az I egér szerepére vállalkozni. Három ut van előttünk, vagy a magunk erejéből talpraállhjuk újra a ban­kot. vagy ha elfogadható ajánlattal jönnek a szanáló bankok, akkor I szaná ják a bankot és ha egyik se sikerül, akkor felszámolunk ma­gunk, ami minden bizonnyal keve­sebb veszteséggel jár, mintha ala­csony %-al szanál bennünket egy pénzcsoport. Ha jó üzletet jelent a bankoknak ez a szanálás és az ezzel megszerezhető klientúra, ak- I kor jöjjenek elfogadható ajánlattal és ne pedig huzavonával. Fleischmann Samu melegen ajánlja azl a megoldást, hogy a sa­ját erőnkből, uj részvénytöke ősz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom