Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-17 / 98. szám

Negyvenhetedik évfolyam, 98. szám. Kedd, 1936. augusztus 17 EMftixetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sfész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. Igyei szám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Nádoron. 19., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A szociáldemokraták eljátszott kis játékai. Komárom, — aug. 26. Nagyon furcsa dolgokat érünk meg a politikában. Gajda tábor­nokot, mint testileg és szellemileg teljesen alkalmatlant elküldik a -hadseregből és visszaadják a pol­gári foglalkozásnak, levonva tőle szibériai szolgálatait, megmutatva neki, hogy a fák sem nőhetnek az égig, ha azt a köztársaság kormánya nem akarja. De a szociáldemo­krata szép napoknak is — úgy látszik — egyelőre legalább be­fellegzett. Bechyne,Tomasek, Stivin, Meissner és a többi szociáldemo­krata hatalmasságok ellenzéki sze­leket fujdogálnak és mig eddig ilyenkor a Hradsintől kezdve lázas érdeklődéssel íigyelte mindenki rosz­­szkedvüket, amely azután a tálcán eléjük vitt engedményekért, vagy maradékbirtokokért derült csak ki: most régi koalíciós puszi-pajtásaik csak foghegyről beszélnek velük. Egy nemzeti demokrata kis párt­lap nem csinál most ebből párt­titkot, hanem nyilt kijelentést tesz, hogy „minekünk sokkal kedveseb­bek a polgári németek, mint a szocialista Bechynenek“.Mintha tisz­tulás költözne be az elmékben és a józan belátás kezdene visszatérni az agyakba. Itt volna az ideje. Hiszen a polgári demokratáknak sem lehet közömbös az, hogy a közoktatásügyi minisztériumot, ho­gyan kezelte a szociáldemokrata párt Bechyneje, a tisztes szabó foglalkozásból lapszerkesztővé vált miniszter, aki valóságos hübér nek tekinte azt és már szak­­szervezeti mintára kezdte átalakí­tani az elvtársak minisztériumát. A minisztériumot ellepték a szo­ciáldemokrata naturbursok és szo­ciáldemokrata petéket raktak le az iskolákban is, hogy már a felnövő nemzedéket is bemaszlagolják a Bechyne rendszere szerint. A jó modort, mely különösen a minisz­tériumokban volna kötelező, telje­sen kiküszöbölték és iDgujjra vet­kezve fogadták a hölgylátogatókat is, a paplátogatóknak pedig adósak maradtak köszöntéseik elfogadá­sával. Érthető, hogy ez a Bechyne, ma nem kedves a polgári nemzeti demokraták előtt, akik szivesen meg is rendszabályoznák őket a feketeinges fiatalsággal, ha az csak olyan könnyen menne. De hát Bechyne se hagyja magát egy könnyen és a szociáldemokrácia mindent az uj választások kártyá­jára szeretne feltenni. Az uj vá­lasztások azonban aligha követ­keznek be csak azért, hogy a szo­ciáldemokraták megkorrigálják a kommunistáktól megtépázott sze­rencséjüket. Most az ellenzéki kenyéren él­degélnek, ami bizony soványabb, mint a húsos fazekak íinom ele­dele volt, hét esztendeig éltek eb­ben a jó sorban és vezéreik nem látták kárát neki. Ezért fogyat­koztak meg mögöttük a tömegek. A nemzetközi szociáldemokraták voltak a legsovénebb nemzeti fel­fogású párt, mely most rezignáltan nézi, hogy helyét a német polgáriak foglalják el. Nagy csodák ezek ebben a ve­gyes nyári időben, amikor azt is meg kellett érni, hogy Prága utcáin a koalíció szemefényét, Benest abcugolják és a Hradsinban akar­nak felvonulni a tömegek, aligha azért, hogy szerencsekivánataikat nyújtsák át a Nélkülözhetlennek. — Masaryk elnök a nemzetiséin ki­sebbségekről. A köztársaság elnöke beszélgetést folytatott a Mondo c. olasz újság prágai munkatársával, akinek a beszélgetés folyamán a nemzeti kisebbségekről a követke­zőképpen nyilatkozott. Masaryk el­nök magának és kormányának igé­nyelte a jogot, hogy az állam ezen belső problémájával foglalkozzék. Szerinte főleg a német kisebbség jön tekintetbe, mint amely szám szerint is a legnagyobb és mint olyan, mely még nem tudott belenyugodni a domináló állás elvesztésébe, amely - lyel a háború előtt bírt. A csehszlo vák kisebbségi viszonyokat nem lehet összehasonlítani az olaszokkal, mert az ottani kisebbségek igen ki­csinyek, mig a csehszlovák köztár­saságben a német kisebbség száma 3 milliónál több, s igy az egész la­kosság jelentékeny részét képezi. Ezért — mondotta az ebök — ve­lük szemben az engedmények politiká­ját kell folytatni, hogy őket az ál­lami munkába belevonjuk, ezt azon­ban nem szabad gyengeségnek fel­fogni. Ez részben már megtörtént, amidőn nem régen német képvise­lők a kormánytöbbséggel együtt szavaztak. Ezzel a kisebbséggel szemben az agresszív politika — je­lentette ki az elnök — esztelen poli­tika volna és én sohasem fogok ilyent űzni. = Az országos keresztényszocialista párt parlamenti klubjának ülése. Az országos keresztényszocialista párt képviselő és szenátorainak klubja f. hó 12-én, csütörtökön Pozsonyban ülést tartott. Dr. Szüllő Géza elnök, kegyeletes szavakkal parentálta el a magyarság és a párt nagy halott­ját, dr. Molnár Béla, volt ország­gyűlési képviselőt. A klub behatóan megvitatta a politikai helyzetet és egy­hangúlag kimondotta, hogy a párt eddigi ellenzéki politikája mellett szilárdan kitart. Az ülés foglalkozott ezután a legutóbbi tömeges kiutasí­tásokkal, kifejezte együttérzését a kiutasitottakkal annál is inkább, mert azok lagtöbbje a párt harcosai közé tartozik; helyeslő'eg vette tu­domásul azt, hogy Jabloniczky kép­viselő azonnal megtette feltűnés nélkül az ügy érdekében a szüksé­ges jogi lépéseket és hogy Grego­­rovics, valamint Fedor képviselők szintén azonnal intézkedtek a kiu­tasítások visszavonása ügyében. Vé­gül a klub a katholikus nagybizott­­ságánák a Szent István nap megün­neplése tárgyában hozott állásfogla­lásával foglalkozott, azt üdvözli és teljes egészében magáévá teszi. = Parlamenti kormány váltja fel a Gerny-kabinf*tét. Prágai lapok Írják, hogy a polgári pártok vezetői a Gajda affér következtében elkerül­hetetlennek tartják a parlamenti kormány megalakítását. A pártve­zérek augusztus második felében tanácskozásokat kezdenek a politi­kai pártok között, hogy sikerülni fog-e a németek bevonásával olyan koalíciót összehozni, amely szilárd és állandó egységben fogja a kor­mányzást gyakorolni. Politikai kö­rökben ma már elismerik, hogy számolni kell azzal, hogy az állam­ügyek vezetésében a németek is részt vegyenek. Hir van arról is, hogy Svehla volt miniszterelnök legközeebb visszatér Prágába és meg fogja kísérelni, hogy a szo­cialistákat újra belevigye a koalí­cióba, vagyis megpróbálja a régi koalíciót feltámasztani. Svehla terve elé az illetékes politikai körök nagy presszimizmussal tekintenek. = Gajdat nyugdíjaztak. Gajda (Geidl) Rudolf tábornok ügyében a felül­vizsgálati eljárást befejezték, ami­nek eredménye az lett, hogy Gaj­dét nyugállományba helyezték. A felülvizsgáló bizottság azzal indo­kolta meg határozatát, hogy Gajda testileg és szellemileg képtelen a hadseregben való szolgálatra. A Rude Právo azt irja, hogy Gajda nem je entkezett a parancsnak meg­felelően, hanem automobillal kellett megkeresni és úgy vinni a bizottság elé. Az ügyről a köztársasági elnö­köt is kimerítően tájékoztatták. A nyugdíjazott vezérkari főnök most ügyvédje utján a becsületsértési pe­rek egész sorát indíttatta meg azok ellen, akik azokat a lapokban közzé adták. Azonban Gajdát ellenfelei is felszólították a per megindítására, mert ezek bizonyítani akarnak, ami az egész ügy minden részleté­nek szenzációs felderítését fogja maga után vonni. = Külön OBztaly az állampolgársági kérvények elintéző*éra. Minthogy az uj illetőségi törvény a napokban már életbe lép, számítani lehet arra, hogy a belügyminisztériumnál tö­megesen fogják benyújtani állam­­polgárság iránti kérvényeiket az ér­dekeltek. A belügyminisztnrium azon a véleményen, van, hogy mintegy 30.000 kérvényre van hamarosan ki­látás, azért a minisztériumban kü­lön osztályt szerveztek, amely csak­is az állampolgársági kérvények el­intézésével foglalkozik. Uj kötelező tantárgy. Komárom, — aug. 161 Közeledik az uj iskolai év, két hét múlva már a most még boldogan vakációzó tanulósereg ismét fölkeresi a „tudományok csarnokait“ és újra kez­dődik a munka az iskolák falai között. A szülők sok reménységgel küldik csemetéiket a tanintézetekbe, hogy el sajátiisák ez élethez szükséges ismere­teket és megszerezzék azokat a föltéte­leket, amelyek a megélhetéshez elke­rülhetetlenül szükségesek. Arról lehetne vitatkozni, hogy abból, amit az isko­lában tanítanak, mennyire van szüksége az életnek, azt is meg lehetne vitatni, hogy a mostani tantervek mennyire vannak össz függésben a mindennapi élettel, azonban ezúttal nem kívánjuk viták tárgyává tenni ezeket a dolgokat, hanem csak arról a tervről akarunk megemlékezni, amely, ha egyszer meg­valósul, a tanterveket és az iskolák munkáját lesz hivatva bővíteni. Arról van szó ugyanis, hogy a Nép­szövetség szeptemberi tanácsülése fog­lalkozni fog avval a gondolattal, hogy a Népszövetség történelme kötelező tantárgy legyen a világ összes iskolái­ban. A Ntpszöveiség szellemi együtt­működési bizottsága részletes tervezetet dolgozott ki erről, amelynek értelmében már az elemi iskolákban megkezdőd­nék a Népszövetség szervezetének és működésének oktatása, majd folytatód­nék a középiskolákban és az egyete­meken. Hogy pedig az oktatás egysé­ges legyen, a Népszövetség tervbe vette erre a célra egységes tipusu tan­könyvek megiratdsdt a világ össszes nyelvén. Tagadhatatlan, hogy ez a hir most a tanév közeledtével nagy aktualitással bir és most már fölmerül az a kérdés, hogy mely szempontok azok, amelyek ennek az uj tantárgynak kötelezővé té­telét szükségessé teszik. Mert több szempomból lehet erről beszélni. Hogy történelmi szempontból szükségesnek látszik az uj tantárgy tanítása, az két­ségtelen. Ha a történelemben előfordult háborúkat, ármánykodásokat és intri­kákat úgyis tanítják már az iskolában, akkor a Népszövetség keletkezését, szervezetét és működését is joggal elő lehet adni. De nem csalódunk, hogyha azt áliiijuk, hogy ennél a kérdésnél nem annyira a történelmi szempont, mint inkább a politikai szempont a fontos. Egészen biztos, hogy a világtörté­nelem megfog emlékezni róla, de msjd csak akkor, hogyha az idők folyamán a történelmi kritika és oknyomozás tárgyilagos tüzpróbáján keresztül ment, amikor nemcsak céljáról és rendelteté­séről lesz tájékoztatva a világ, hanem működésének és az emberiség javára irányuló hivatása betöltésének eredmé­nyeit is ismerni fogják. Amikor majd a történész a maga éleslátásával és tudományos tárgyilagosságával meg fogj* állapítani róla, hogy az emberiség áldására, vagy pedig átkára terem­tették e meg a győztes hatalmak ezt a nemzetközi szervezetet. Ma erről még mit sem lehet szólani. Ma a politika játsza még a domináns szerepet ebben az intézményben, ma csak azt tudjuk a Népszövetségről, hogy azért alakult, hogy a világbékét bizto­sítsa, azonban ezen a téren semmit, de épen semmit sem tudott még tenni és tevékenysége inkább a saját belső egyenetlenkedéseinek és viszályainak elcsitilásában, kompromisszumok köté­sében merült ki. A nemzeti kisebbségek érdekében, dacára negyvenmillió elnyo­mott embernek, idáig semmit sem tett, a keleti és afrikai háborúkat megakadá­lyozni nem tudta, a népek egymás elleni gyűlöletét enyhíteni nem voit képes, el­lenben egyoldalú, a nagyantant és uszály­hordozói erde eb ,n hozott döntéseivel teljesen eljátszotta komolyságát a szen­vedő emberiség előtt. És most mégis komoly képpel azon gondolkodnak, hogy mint kellene a Nép­­szövetség intézményét megismertetni már a gyermek zsenge korában az is­kolában. Vájjon gondolnak- e a szel­lemi együtmüködís bizottságának tag­jai arra, hogy miként fogják ezt a szer­vezetet ismertetni azoknak az államok­nak iskolaiban, amelyek egyáltalában nem is tagjai a Népszövetségnek, nem is szólva azokról, amelyek mint a há­borúból vesztesen kikerült államok, csak elkeseredéssel gondolhatnak a velük szemben mo-tohán eljáró Népszövet­ségre. Ugylátszik, hogy a Népszövet­ségnek vajmi kevés dolga lehet, hogy olyan fontosnak tartja ezt a kérdést, amelyet tis/tán politikának tekintetünk, mert az bizonyos, hogy azok a tan­könyvek, amelyeket „egységesen“ akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom