Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-17 / 98. szám

Negyvenhetedik évfolyam,

98. szám.

Kedd, 1936. augusztus 17

EMftixetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Sfész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki.

Igyei szám árat 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztéség és kiadóhivatal: Nádoron. 19., Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

A szociáldemokraták eljátszott kis játékai.

Komárom, — aug. 26.

Nagyon furcsa dolgokat érünk meg a politikában. Gajda tábornokot, mint testileg és szellemileg teljesen alkalmatlant elküldik a -hadseregből és visszaadják a polgári foglalkozásnak, levonva tőle szibériai szolgálatait, megmutatva neki, hogy a fák sem nőhetnek az égig, ha azt a köztársaság kormánya nem akarja. De a szociáldemokrata szép napoknak is — úgy látszik — egyelőre legalább befellegzett. Bechyne,Tomasek, Stivin, Meissner és a többi szociáldemokrata hatalmasságok ellenzéki szeleket fujdogálnak és mig eddig ilyenkor a Hradsintől kezdve lázas érdeklődéssel íigyelte mindenki roszszkedvüket, amely azután a tálcán eléjük vitt engedményekért, vagy maradékbirtokokért derült csak ki: most régi koalíciós puszi-pajtásaik csak foghegyről beszélnek velük.

Egy nemzeti demokrata kis pártlap nem csinál most ebből párttitkot, hanem nyilt kijelentést tesz, hogy „minekünk sokkal kedvesebbek a polgári németek, mint a szocialista Bechynenek“.Mintha tisztulás költözne be az elmékben és a józan belátás kezdene visszatérni az agyakba. Itt volna az ideje. Hiszen a polgári demokratáknak sem lehet közömbös az, hogy a közoktatásügyi minisztériumot, hogyan kezelte a szociáldemokrata párt Bechyneje, a tisztes szabó foglalkozásból lapszerkesztővé vált miniszter, aki valóságos hübér nek tekinte azt és már szakszervezeti mintára kezdte átalakítani az elvtársak minisztériumát.

A minisztériumot ellepték a szociáldemokrata naturbursok és szociáldemokrata petéket raktak le az iskolákban is, hogy már a felnövő nemzedéket is bemaszlagolják a Bechyne rendszere szerint. A jó modort, mely különösen a minisztériumokban volna kötelező, teljesen kiküszöbölték és iDgujjra vetkezve fogadták a hölgylátogatókat is, a paplátogatóknak pedig adósak maradtak köszöntéseik elfogadásával.

Érthető, hogy ez a Bechyne, ma nem kedves a polgári nemzeti demokraták előtt, akik szivesen meg is rendszabályoznák őket a feketeinges fiatalsággal, ha az csak olyan könnyen menne. De hát Bechyne se hagyja magát egy könnyen és a szociáldemokrácia mindent az uj választások kártyájára szeretne feltenni. Az uj választások azonban aligha következnek be csak azért, hogy a szociáldemokraták megkorrigálják a kommunistáktól megtépázott szerencséjüket.

Most az ellenzéki kenyéren éldegélnek, ami bizony soványabb, mint a húsos fazekak íinom eledele volt, hét esztendeig éltek ebben a jó sorban és vezéreik nem látták kárát neki. Ezért fogyatkoztak meg mögöttük a tömegek. A nemzetközi szociáldemokraták voltak a legsovénebb nemzeti felfogású párt, mely most rezignáltan nézi, hogy helyét a német polgáriak foglalják el.

Nagy csodák ezek ebben a vegyes nyári időben, amikor azt is meg kellett érni, hogy Prága utcáin a koalíció szemefényét, Benest abcugolják és a Hradsinban akarnak felvonulni a tömegek, aligha azért, hogy szerencsekivánataikat nyújtsák át a Nélkülözhetlennek.

— Masaryk elnök a nemzetiséin kisebbségekről. A köztársaság elnöke beszélgetést folytatott a Mondo c. olasz újság prágai munkatársával, akinek a beszélgetés folyamán a nemzeti kisebbségekről a következőképpen nyilatkozott. Masaryk elnök magának és kormányának igényelte a jogot, hogy az állam ezen belső problémájával foglalkozzék. Szerinte főleg a német kisebbség jön tekintetbe, mint amely szám szerint is a legnagyobb és mint olyan, mely még nem tudott belenyugodni a domináló állás elvesztésébe, amely - lyel a háború előtt bírt. A csehszlo vák kisebbségi viszonyokat nem lehet összehasonlítani az olaszokkal, mert az ottani kisebbségek igen kicsinyek, mig a csehszlovák köztársaságben a német kisebbség száma 3 milliónál több, s igy az egész lakosság jelentékeny részét képezi. Ezért — mondotta az ebök — velük szemben az engedmények politikáját kell folytatni, hogy őket az állami munkába belevonjuk, ezt azonban nem szabad gyengeségnek felfogni. Ez részben már megtörtént, amidőn nem régen német képviselők a kormánytöbbséggel együtt szavaztak. Ezzel a kisebbséggel szemben az agresszív politika — jelentette ki az elnök — esztelen politika volna és én sohasem fogok ilyent űzni.

= Az országos keresztényszocialista párt parlamenti klubjának ülése. Az országos keresztényszocialista párt képviselő és szenátorainak klubja f. hó 12-én, csütörtökön Pozsonyban ülést tartott. Dr. Szüllő Géza elnök, kegyeletes szavakkal parentálta el a magyarság és a párt nagy halottját, dr. Molnár Béla, volt országgyűlési képviselőt. A klub behatóan megvitatta a politikai helyzetet és egyhangúlag kimondotta, hogy a párt eddigi ellenzéki politikája mellett szilárdan kitart. Az ülés foglalkozott ezután a legutóbbi tömeges kiutasításokkal, kifejezte együttérzését a kiutasitottakkal annál is inkább, mert azok lagtöbbje a párt harcosai közé tartozik; helyeslő'eg vette tudomásul azt, hogy Jabloniczky képviselő azonnal megtette feltűnés nélkül az ügy érdekében a szükséges jogi lépéseket és hogy Gregorovics, valamint Fedor képviselők szintén azonnal intézkedtek a kiutasítások visszavonása ügyében. Végül a klub a katholikus nagybizottságánák a Szent István nap megünneplése tárgyában hozott állásfoglalásával foglalkozott, azt üdvözli és teljes egészében magáévá teszi.

= Parlamenti kormány váltja fel a Gerny-kabinf*tét. Prágai lapok Írják, hogy a polgári pártok vezetői a Gajda affér következtében elkerülhetetlennek tartják a parlamenti kormány megalakítását. A pártvezérek augusztus második felében tanácskozásokat kezdenek a politikai pártok között, hogy sikerülni fog-e a németek bevonásával olyan koalíciót összehozni, amely szilárd és állandó egységben fogja a kormányzást gyakorolni. Politikai körökben ma már elismerik, hogy számolni kell azzal, hogy az államügyek vezetésében a németek is részt vegyenek. Hir van arról is, hogy Svehla volt miniszterelnök legközeebb visszatér Prágába és meg fogja kísérelni, hogy a szocialistákat újra belevigye a koalícióba, vagyis megpróbálja a régi koalíciót feltámasztani. Svehla terve elé az illetékes politikai körök nagy presszimizmussal tekintenek.

= Gajdat nyugdíjaztak. Gajda (Geidl) Rudolf tábornok ügyében a felülvizsgálati eljárást befejezték, aminek eredménye az lett, hogy Gajdét nyugállományba helyezték. A felülvizsgáló bizottság azzal indokolta meg határozatát, hogy Gajda testileg és szellemileg képtelen a hadseregben való szolgálatra. A Rude Právo azt irja, hogy Gajda nem je entkezett a parancsnak megfelelően, hanem automobillal kellett megkeresni és úgy vinni a bizottság elé. Az ügyről a köztársasági elnököt is kimerítően tájékoztatták. A nyugdíjazott vezérkari főnök most ügyvédje utján a becsületsértési perek egész sorát indíttatta meg azok ellen, akik azokat a lapokban közzé adták. Azonban Gajdát ellenfelei is felszólították a per megindítására, mert ezek bizonyítani akarnak, ami az egész ügy minden részletének szenzációs felderítését fogja maga után vonni.

= Külön OBztaly az állampolgársági kérvények elintéző*éra. Minthogy az uj illetőségi törvény a napokban már életbe lép, számítani lehet arra, hogy a belügyminisztériumnál tömegesen fogják benyújtani állampolgárság iránti kérvényeiket az érdekeltek. A belügyminisztnrium azon a véleményen, van, hogy mintegy

30.000 kérvényre van hamarosan kilátás, azért a minisztériumban külön osztályt szerveztek, amely csakis az állampolgársági kérvények elintézésével foglalkozik.

Uj kötelező tantárgy.

Komárom, — aug. 161 Közeledik az uj iskolai év, két hét múlva már a most még boldogan vakációzó tanulósereg ismét fölkeresi a „tudományok csarnokait“ és újra kezdődik a munka az iskolák falai között. A szülők sok reménységgel küldik csemetéiket a tanintézetekbe, hogy el sajátiisák ez élethez szükséges ismereteket és megszerezzék azokat a föltételeket, amelyek a megélhetéshez elkerülhetetlenül szükségesek. Arról lehetne vitatkozni, hogy abból, amit az iskolában tanítanak, mennyire van szüksége az életnek, azt is meg lehetne vitatni, hogy a mostani tantervek mennyire vannak össz függésben a mindennapi élettel, azonban ezúttal nem kívánjuk viták tárgyává tenni ezeket a dolgokat, hanem csak arról a tervről akarunk megemlékezni, amely, ha egyszer megvalósul, a tanterveket és az iskolák munkáját lesz hivatva bővíteni.

Arról van szó ugyanis, hogy a Népszövetség szeptemberi tanácsülése foglalkozni fog avval a gondolattal, hogy a Népszövetség történelme kötelező tantárgy legyen a világ összes iskoláiban. A Ntpszöveiség szellemi együttműködési bizottsága részletes tervezetet dolgozott ki erről, amelynek értelmében már az elemi iskolákban megkezdődnék a Népszövetség szervezetének és működésének oktatása, majd folytatódnék a középiskolákban és az egyetemeken. Hogy pedig az oktatás egységes legyen, a Népszövetség tervbe vette erre a célra egységes tipusu tankönyvek megiratdsdt a világ össszes nyelvén.

Tagadhatatlan, hogy ez a hir most a tanév közeledtével nagy aktualitással bir és most már fölmerül az a kérdés, hogy mely szempontok azok, amelyek ennek az uj tantárgynak kötelezővé tételét szükségessé teszik. Mert több szempomból lehet erről beszélni. Hogy történelmi szempontból szükségesnek látszik az uj tantárgy tanítása, az kétségtelen. Ha a történelemben előfordult háborúkat, ármánykodásokat és intrikákat úgyis tanítják már az iskolában, akkor a Népszövetség keletkezését, szervezetét és működését is joggal elő lehet adni. De nem csalódunk, hogyha azt áliiijuk, hogy ennél a kérdésnél nem annyira a történelmi szempont, mint inkább a politikai szempont a fontos.

Egészen biztos, hogy a világtörténelem megfog emlékezni róla, de msjd csak akkor, hogyha az idők folyamán a történelmi kritika és oknyomozás tárgyilagos tüzpróbáján keresztül ment, amikor nemcsak céljáról és rendeltetéséről lesz tájékoztatva a világ, hanem működésének és az emberiség javára irányuló hivatása betöltésének eredményeit is ismerni fogják. Amikor majd a történész a maga éleslátásával és tudományos tárgyilagosságával meg fogj* állapítani róla, hogy az emberiség áldására, vagy pedig átkára teremtették e meg a győztes hatalmak ezt a nemzetközi szervezetet.

Ma erről még mit sem lehet szólani. Ma a politika játsza még a domináns szerepet ebben az intézményben, ma csak azt tudjuk a Népszövetségről, hogy azért alakult, hogy a világbékét biztosítsa, azonban ezen a téren semmit, de épen semmit sem tudott még tenni és tevékenysége inkább a saját belső egyenetlenkedéseinek és viszályainak elcsitilásában, kompromisszumok kötésében merült ki. A nemzeti kisebbségek érdekében, dacára negyvenmillió elnyomott embernek, idáig semmit sem tett, a keleti és afrikai háborúkat megakadályozni nem tudta, a népek egymás elleni gyűlöletét enyhíteni nem voit képes, ellenben egyoldalú, a nagyantant és uszályhordozói erde eb ,n hozott döntéseivel teljesen eljátszotta komolyságát a szenvedő emberiség előtt.

És most mégis komoly képpel azon gondolkodnak, hogy mint kellene a Népszövetség intézményét megismertetni már a gyermek zsenge korában az iskolában. Vájjon gondolnak- e a szellemi együtmüködís bizottságának tagjai arra, hogy miként fogják ezt a szervezetet ismertetni azoknak az államoknak iskolaiban, amelyek egyáltalában nem is tagjai a Népszövetségnek, nem is szólva azokról, amelyek mint a háborúból vesztesen kikerült államok, csak elkeseredéssel gondolhatnak a velük szemben mo-tohán eljáró Népszövetségre. Ugylátszik, hogy a Népszövetségnek vajmi kevés dolga lehet, hogy olyan fontosnak tartja ezt a kérdést, amelyet tis/tán politikának tekintetünk, mert az bizonyos, hogy azok a tankönyvek, amelyeket „egységesen“ akar