Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-14 / 97. szám
4, oldal. Komáromi Lapok 1926. augusztus 14. Elősüssek kezdete fcátklzoap esti MODERN MOZI KOMARHO 1 Előadások kezdető vasár- és Onnepaap 3.5,7 é! 9 Ó. 7 és 9 inin TISZTI PAVILLON Szombat és vasárnap, augusztus 14. és 15-én. 1413 Nagy spanyol dráma 6 felvonásban. Főszerepben : Ricardo Cortez és Jetta Gondal. ból kívánatosnak tartjuk, de kívánatos volna a levélíró kiváló egyéniséf;ére való tekintettel is, hogy ezt a evelet csak múló epizódnak tartsuk és igyekezzünk minél előbb betömni azt a rést, amelyet sorainkban vágott Mert ne feledjük el, hogy éppen a negátió politikája az, amely sokakat a magyar táborokban való tömörüléstől visszatart, mert ezek kifejezetten és határozottan az aktivizmust kívánják « magyar politikában. A gravaminális politika lehet tetszetős, de reális és eredményeket elérni nem képes Mi pedig, sok százezer magyar, élni akarunk. Élni és küzdve küzdeni Íz illan aj Misi akija. Egyik oldalon a növekedő keresetnélküliség, másoldalon a folyton több követelés. A közönség, a kereskedők és iparosok egyforma türelmetlenséggel várják az olcsóbbodást, mert az egyéni és gazdasági élet általános s egyre fokozódó leromlását csak ez állíthatja meg. És ezen várva várt olcsóbbodás helyett épen maga az állam az, amelynek jó példával kellene előljárnia és a maga hatáskörében behozott mindennemű követelései leszállításával meg kellene indítania ez olcsóbbodási folyamatot. De épen az állam folyton és folyton drágít. Hogy csak a legközelebbi múltra tekintsünk vissza, nemrégiben horribilisán felemelte az összes bélyegilletékeket és a közhivatali funkciókért járó dijakat. Behozta az agrárvámokat, amelyek az élelmiszereket drágítják meg. Életbeléptéd az uj terheket jelentő szociális biztosítást. Most vetették ki a régi 3 évre a jövedelmi adót s őszre jön a közelebbi régi 3 évi, ami visszamenőleg összesen 6 évi óriási adóterhet jelenti. De mindez nem elég, a 250 milliós vámemeléshez jön az uj 200 milliós cukoradó, a 75 milliós uj szeszadó. Augusztus 1-től az utazás 25—25°'0 al megdrágult, a podgyász és árutarifa 33°/# kai Ugyancsak aug. 1-től felemelték a telefon- és nyomtatványdijszabást. És Isten tudja legközelebb még milyen állami drágítások fognak következni mert a költségvetési hírek szerint 165 millió még mindig fedezetlen, amihez megint uj adókat kelt kitalálni. Mindenesetre hangsúlyozottan kikeli emelnünk, hogy az adó, tarifa-, vám-, szociális biztosítás emelése oly tételek, amelyek az összes kereskedelmi, forgalmi és ipari termelési viszonylatokba behatolnak s az egész vonalon drágítást okoznak. Két-három évvel ezelőtt az állam nagyhangú akciótjinditott s nem csekély terrorral akarta kikényszeríteni az iparosoktól és kereskedőktől az u. n. olcsóbbodási hullámokat. Persze saját dijai leszállításával ebben hathatósan közreműködni akkor sem volt hajlandó, így a várva-várt csoda nem következett be, legfeljebb az uj ambíciókra tüzelt uzsorahivatalok tettek itt-ott hasztalan zaklató kirohanásokat, amely effenzivák azonban tárgyi okok hiányában maguktól összeomlottak. Azóta az olcsósági hullámokról csend van. Hallgat az állami jóakarat — és szisztematikusan emel és drágit, amint a fenti példák mutatják. A gyárak tüzei kialudtak vagy redukált üzemmel dolgoznak, a munkanélküliség miatt a kismühelyek elnéptelenedtek és ezzel a kereset- és pénzhiány irtózatosan megnövekedett. A vásárlók ijesztően megfogytak s az üzleti életen a teljes pangás vett erőt. Az állami pénzügy vezetői azonban mindezt nem látják, nem akarják belátni, hanem mindkét tenyerüket előretartva azt mondják: adjatok, adjatok! De kérdezzük mi: honnan adjunk, ha magunknak, családunknak sincs. Honnan adjunk, ha a léifentartás elemi szükségletét is alig tudjuk megszerezni. Egyik oldalon a növekedő szükség, keresetnélküliség, pénzhiány. A másik oldalon mindig uj és uj követelés. Hova fog ez vezetni? S fonatba n csip a vilii! Autón utazni zivataros időben veszélyes. A leghosszabb és a legrövidebb villám. Nyarunk végére járunk s még mindig nem ocsúdunk föl a rendellenes időjárás nap nap utáni, szinte meglepetésszerűen reánk z üdült felhőszakadások és egyéb elemi csapások keltette ijedelemből. A fölösebb természetűek már ki sem mernek mozdulni otihonukból, mert hiszen akárhová is mennek, vagy a vasulal, vagy az autót, esetleg a hajót kell igénybevenniök, már pedig a villám épületekbe, fákba sújt a közhit szerint a forgalmi eszközök sem lehetnek villámcsapás-mentesek. A villámcsapástól való félelem, — tekintve az általa éppen az utóbbi időben okozott katasztrófákat — bizonyos mértékben megokolt is, mert hiszen a hozzá hasonló energiák ellen feltétlenül biztos menedéket legföljebb mély, földalatti üregekben találhatunk. A villámcsapásban rejlő erők nagyságáról halvány képet kapunk, ha meggondoljuk, hogy a víllamoserő átvitelénél eddig használt legnagyobb feszültség körülbelül 300000 Volt, amellyel mindössze 1 méternél valamivel hosszabb szikrát tudunk csak előállítani. Vannak még eljárások, amelyeknek segítségével egy, sőt még két millió Volt feszültséget is elérhetünk és így a mesterséges villamosszikra hosszát néhány méterrel meghoszszabbithatjuk, azonban ahhoz, hogy a szikra hosszát kétszeresére növeljük. általában nem elegendő a feszültségnek megduplázása, hanem ennél jóval nagyobb feszültség előállítása szükséges. Mint azt a közvetetten szemléletből tudjuk, egy-egy villámnak a hossza több kilométer lehet Világos és magyarázatra sem szorul az a föltevés, hogy az ilyen óriási elektromos kisülések létrejöttéhez a Voltok sok milliárdnyi feszültsége szükséges. Hova csap le villám? Egy körülményt azonban nem szabad elfelednünk s ez az, hogy kisebb körzetben, tehát mondjuk, száz méternyi sugaru körön belül a levegő fizikai állapota nem tanúsít lényegesebb eltéréseket. Tehát az, hogy az ilyen körzetben hova csap Je a villám, a föld felszínén lévő tárgyak helyzetétől és természetétől függ, A villám keletkezésének feltétele az ellenkező előjelű elektromos töltés. A felhők közötti le nem csapó villámok a felhők pozitiv és negativ elektromos töltésű oldalai között keletkeznek. A felhő és a föld közötti lecsapó villámok is ott keletkeznek, ahol ilyen ellentétes elektromosság kerül egymással szembe, feltéve, hogy a földön lévő tárgy magával a talajjal jól vezető összeköttetésben áll. Az autó és a villámcsapás. Ez a körülmény látszólag kedvező az autón való utazásra, meri hiszen a gépkocsi gummikerekei a legideálisabb szigetelők. Meggondolandó azonban az, hogy zivatarok alkalmával többnyire az eső is esik, viszont a nedvesség az elektromosságot jól vezeti. Ennek következtében azt a védelmei, amelyet a sáros országutakon a gummikerekek nyújtanak, nem szabad túlbecsülnünk. Sőt mi több, az országutak mentén merednek az égnek a fák, a sürgönypóznák, amelyek csucsaikkat a villámot szinte magukhoz vonzzák, sokkal jobban, mint az aránylag alacsony gépijárómü. Természetesen a villám nemcsak magas tárgyakba csap bele s az a néhány méternyi magasságkülönbség még nem ját szik túlságos nagy szerepet. Ha például feltételezzük, hogy a nedves országúton halad autónk, akkor még ha a közeli terep mélyedéseiben vannak is magasra nyúló fák, a villám mégis inkább az autóba csap le, mert alatta átázott tehát igen jól vezető hatalmas kiterjedésű talaj fekszik. Még a távirópóznák sem védenek meg bennünket kellően s nem szerepelnek villámhárítók gyanánt, ha azoknak altalaja az elektromosságot jól szigetelő földréteg, mi pedig a póznák mellett nedves, vizátteresztő rétegek felelt száguldunk tova. A vamti sínek mint villámhárítók. Első pillantásra a vasútnál a villámcsapás veszedelme látszólag rendkívül nagy. Hiszen a száz és ezer kilométerre nyúló, kitünően földelt vasúti sinek, a mozdonyok hatalmas fémtömege az elektromos kiegyenlítődésnek cseppet sem áll útjában. Azonban éppen ez véd meg ' bennünket a vasúton a villámcsapástól. Ha ugyanis az elektromos kiegyenlítődésnek mi sem áll uljában, akkor nincs is oka romboló hatást kifejteni. Hiszen éppen azért teszünk épületeinkre villámhárítót, hogy a villámot — tehát a negativ és pozitív elektromosság kiegyenlítő folyamatát — azokon vezessük le. Ha ugyanis a lecsapó villám a föld mélyébe tartó útja közben megszakítás nélküli fémvezetéket — jó karban levő villámhárítót — talál, akkor a nem fémes tárgyakat, úgymint körutakat stb. érintetlenül, sértetlenül hagyja. Ebből is látható, hogy a rossz karban levő (például elszakadt vagy rozsdás) villámhárifók, a veszedelmet csak növelik. Mert a villám keletkezését a fémvezeték előmozdilja, a villámot mintegy magához vonzza, ha azonban nincsen rendben, akkor a rettenetes átütöerejü szikra viszonylag jobb vezetőre ugrik át s igy módot ejt puszfitó hatásának kifejtésére. Megfigyeltek már szobába becsapó villámot, amelyek semmiféle kárt sem okozlak, mert például a gázcsővezetéken zavartalanul futhatotí le a földbe. A fémvezeték csak akkor veszedelmes, ha az erős villanyos szikrához viszonyítva kicsiny a keresztmetszete Ebben az esetben a vezeték áttüzesedik, elolvad, a vezetékbe szakadás áll be s a villám elkerülhetetlenül más tárgyakba csap át. A vasutak nagy fémtömegei az elektromos kiegyenlítődésnek olyan tág teret nyújtanak, hogy nincsen szüksége olyan kicsiny és rossz vezető testeket, mint az emberé, a levezetésre igénybe venni A hajók és villámok. Ha a hajók árbocai fémből készülnek, akkor a villámcsapás 'veszedelme elenyésző. Ha azonban csak részben vonják be az árbocot fémmel, akkor a szikra átugrásának lehetősége fennáll, A tengerhajózás katasztrófáinak jelentékeny százaléka köszönheti ennek eredetét. Egybefoglalva a mondottakat, az emlitelt közlekedési eszközök zivatarok alkalmával nem túlságosan veszedelmesek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül utaznunk kell, ha zivatarok vonulnak el felettünk s ha lehet, mégis csak jobb és biztosabb otthon tartózkodnunk. FERR0N1A ELEKTROTECHNIKAI VÁLLALAT ÉS MÉRNÖKI IRODA. Sové Zámky (Érseknjvár) K«márorak. 10. Tarvek mérsékelt dijazás mellett, költségvetések és szakszerű felvilágosítások díjtalanul, eszközöltetnek. Ugyanott RÁDIÓ felvevő állomások beszerelése és javítása. Legjobb anyagok! Szolid árak I Csatáriak: 578 Dipl. Ing. Mauder I., Schmidt Gy. és Szénássy I. 1 Színükül Iparosok Országos SzSietsügünek köztónji Kérelem az ipartársulatokhoz, Iparos egyesületekhez és iparosokhoz. A kovács, kocsigyártó, kerékgyártó, szíjgyártó és nyergesiparosok részéről állandó a panasz, hogy a katonai üzemek és katonai javítóműhelyek, illetve magánmunkákat vállalnak s ezekét a katonai üzemekben sokszor kincstári anyag felhasználásával végzik, miáltal a kisiparosoktól elvonják a munkát és azon kivételes helyzetüknél fogva, hogy sem helységbért, sem adót, sem szociális terheket nem fizetnek s mgélheíésükröl gondoskodva van, olyan árakat szabhatnak, melyekkel a kisiparos a versenyt nem tudja felvenni. Ezen visszaélések megszüntetése céljából egy régebbi mozgalomból kifolyólag a nemzetvédelmi minisztérium már adott ki tiltó rendeletet, de tekintve, hogy ezt még ma sem tartják be s a panaszok állandóan napirenden vannak, ezennel felkérjük az érdekelt iparos szervezeteket és iparosokat, hogy minden ilyen sérelmet konkrét adatok felsorolásával (a magánmunkát vá.laló katonai üzem és alkalmazottjának neve, a munkaadó neve és a munka megjelölésével, valamint azon lehetőleg pontos idő közlésével mikor a munka történt) jegyzőkönyvbe foglalva, tanuk aláírásával hitelesítve, a szövetség címére Kassa, Imaház-u. vagy alulírott elnök elmére mielőbb be-A nyltrai vadász és kynologlai club lezajlott 12 élő és agyaggalamb versenye közül kilenc első, 4 második és 3 harmadik. A két nagyszombati versenyen pedig mindkét első 1 második és 2 harmadik dij lett Seifertféle fegyverekkel ós töltényekkel megnyerve. — Számok beszélnek! Érdeklődők kérjenek árajánlatot special galamblővő töltényekben és agyaggalamb lövé szeti berendezésekben: áss Seifert József cégtölf BMT1SL4TA, Halászkapa n. 4. sz. Alapítva: 1840. Telefon : 252.
