Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-12 / 96. szám

4, oldal.

Komáromi Lapok

1926. apgusztus 12.

E őnyös

árubeszerscér-!

wmtmmz.: - '‘^sssEEEimmm\

01 Előnyös

i áriröeszerzéa!

e

I

VII. Reichenbergi Vásár

és »Kkalsaii wásás* g^zdas^gi Qztmveiet; sre« 1926. augusztus 14—2© lg.

504

Általános mintavásár 20 árucsoportban. Legnagyobb textilipar vásár, müselyem kiállítással— Technikai vásár. —

Osztrák üzemíechníkai vándor kiállítás.

Bútor-, zongora és rádióvásár. — Előadási sorozatok. Vésárigazoivínyok kaphatók a Kom,-semi Keresk, Tcstfilétén él. (Pénztáros: FOLITZEE MÓR, Nádor utca.)

I

S

w

8

R.

H

a többi komáromi bank, hanem egy igen nagy terület bankjai is. A pénzt úgyis nagyon nehéz volt kicsalogatni a bankokba a betevőktől, ezekre a bankkrizisekre újra visszamegy a pénz a bankokból a betevőkhöz, a ládafiába, pénzszekrénybe, a'szalmazsákba vagy a befalazott fazékba. A legszolidabb bankot is megfogja ölni a pénzhiány, mert ugyan mi az ördöggel fog pénzügyieteket kötni, ha a legfontosabb, a pénz hiányzik.

Ez lebegjen azon bankok előtt, amelyek a Koronabankot szanálni akarják és ne önző érdekek vezessék ennél az aktusnál azokat, hanem a közérdek és a saját maguk érdeke, mert minél nagyobb lesz a veszteségi százalék, annál nagyobb lesz a többi bankok iránt a bizalmatlanság, tehát öngyilkosságot köveinek el a bankok, ha ennél a szanálásnál keresni akarnak.

A Koronabank igazgatósági és fel ügyelöbizoiisági tagjainak is a helyzet magaslatára keit helyezkedniük és jelentsék ki, hogy aki bűnös, akit vétkes gondatlanság terhel, az feleljen egész vagyonával. Az ilyen nyilatkozat bizonyára megnyugtatná a lázongó és gyanakodásávai az ártatlanokat is bemocskoló közvéleményt.

Igen is a bűnösökre sújtson le a törvény a legteljesebb szigorával, de a feljelentők vigyázzanak, hogy az elkeseredésükben lelt feljelentéseikkel ne sújtsák azokat is, akiket nem akarlak sújtani: önmagukat és a többi betevőket, részvényeseket. A felelősség kimondása nem könynyü dolog és a szanálást, a lebonyolítást késlelteti és felelte megdrágítja. Hallottuk, hogy egyik fel jelentő követeli, hogy öt évig visszamenőleg vizsgáljanak át mindent, Hát köszönöm szépen, én aki sajnos szintén betétese vagyok a banknak, ebből igazán nem leérek, hogy egy nagy apparátus az én és a többi betétesek pénzén évekig dolgozzon ezen a revidiáláson. Ők bizony nem fognak vele sietni mert hiszen annál tovább kapják a fizztésl, minél tovább húzzák, nyújtják az ügyel.

Aki ilyen feljelentésekkel áll elő, az viselje azokért a károkért is a felelősséget, amellyel időbeli és pénzbeli károkat okozott másoknak.

Tessék disztingválni, bűnhődjenek a bűnösök, de ne úgy, hogy annak a keserű levét a betétesek is meg igyák.

Aztán a bankok a szanálást szintén ne húzzák, halasszák és a bankok fúziójára is jó lesz gondolni, mert egynagy konkurrens; a járási takarék már bontogatja ám a szárnyait. Tessék sietni, amíg az uj konkurrens meg nem születik.

A kis betétesekre megnyugtatókig hatott, hogy az újabb ajánlat szerint már az egyik bank a kisbeíéteknél 2000 K-ig hajlandó az egész összeget kifizetni.

Különben a Koronabank mai napon hivatalos kommünikét adott ki a közönség tájékoztatására azzal a céllal is, hogy a betéteseket megnyugtassa A kibocsátott kommünikét alábbiakban közöljük:

Betéteseinknek és Részvényeseinknek!

Feleslegesnek tartottuk sajtó utján nyilvánosság elé lépni mindaddig, amig a Korona Bank vagyoni helyzete az arra illetékes tényezők által megállapítva nem lett.

Miután a bank vagyoni helyzetének megállapítása vége felé közeledik, most tartjuk kötelességünknek betevőinkhez és részvényeseinkhez fordulni és tudomásul adni, hogy megbizottjaiknak: Mandula Imre ny. főjegyző, Nádor Ernő nagykereskedő és Ivánfy Géza uraknak összes könyveink rendelkezésre állanak és nevezett urakat ezentúl tárgyalásainkra is mindenkor meg fogjuk hívni.

Titkolni valónk nincs, betéteseink és részvényeseink megbízottjaik állal mindenről mindenkor nemcsak értesítve lesznek de a tárgyalásokra közvetlen befolyást is gyakorolhatnak.

De tudomására adjuk betéteseinknek és részvényeseinknek azt is, hogy számottevő solvens pénzintéze ékkel tárgyalásokba bocsátkoztunk és minden törekvésünk az, hogy be éleseink és. részvényeseink érdekét megóvjuk.

Hisszük hogy már a legközelebbi jövőben megnyugvást keltő eredményről számolhatunk be.

Ennek előfeltétele azonban az, hogy betéteseink és részvényeseink higgadságukat megőrizzék, a kósza híreknek hitelt ne adjanak és elhamarkodott lépéseket ne legyenek. Mert ha a rendezés nagy munkáját a törvényes útra kívánják terelni, nemcsak adósainkat tennék ez által tönkre, de nagy és helyrehozhatatlan anyagi veszteséget okoznának önmaguknak is.

Komárom, 1926. aug 6 án.

A Komáromi Ko’orta Bank r. t vezetősége.

Volt alkalmunk beszélgetést folytatni olyannal, aki a Koronabank szanálási munkálataiba bepillantást nyert és aki a következőket mondotta: Eléggé sajnálatos, hogy a Bank vezetősége a siáíusösszeállitásf, amely tekintettel a Bank nagy for galmára, lassúbb tempóval végezhette, mint azt az érdekeltek számították. Ez az akaratlan késedelem volt az oka annak, hogy egyes betétesek, jobban bízva a büntető feljelentés hatásába, mint a nyugodt várakozásban, feljelentést tettek a bank vezetősége ellen.

Alkalmam volt a Bank helyzetét tárgyilagosan bíráló s kellőleg tájékozott forrásból megtudni, hogy a Bank tulaj tonképeni nagy veszteségeit az értékpapírok majdnem teljes devalválódása okozla. Az értékpapírral fedezett adósságokra az érdekelt adósok, lépést tartva a fedezeti papírok katasztrofális elértéktelanédével, pótló fedezetet adni nem tudlak. A Bank vezetősége ily kényszerhelyzetben volt kényszerítve ránézve veszteséges kiegyezéseket kötni. Az intézet az államalakulat után több, mint hét hónapit} érintkezni sem tudott letétjeit őrző budapesti bankokkal, mégis az államválíozast követő hat év alatt az értékpapírokon,'beleértve a hadikölcsönöket is, ért mintegy egy millió, korona összegű veszteségét tudta évi nyereségeiből leírni. Tény az,

a Bank vezetősége nagyobb terei engedett az értékpapír spekulációnak üzletfelei körében, mint amenynyit azok reális ereje megbirt volna. Hogy egy pénzintézetet nemcsak gondatlan vezetés és könnyű kihitelezés juttathat pillanatnyilag szóróit helyzetbe, azt más intézetek hasonló sorsra jutása is igazolhat.

A megrendült bizalom ma érezteti hatását a többi intézettel is. Az egész környék hitel s kereskedelmi életét megrendítő, szinte nap-nap után ismétlődő események szülték azt a gondolatot, hogy a komáromi pénzintézetek egybekapcsolása s igy egy tőkeerős s feltétlenül kisebb üzleti költséggel működő pénzintézet alakitása menthetné meg a helyzetet. Annyira közösen érint minden egyes személyt s minden vállalatot a Korona Bank ügye s annak nyomán keletkezett elkeseredett bizalmatlanság, hogy magának a Korona Banknak valamely más nagyobb intézet által történő feltámasztása, sem tudja nyugalmat kellően liquidálni.

Egyesülni kell a bankoknak I

Komoly tárgyalások folynak a Komáromi Első Hitelintézet, valamint a Pozsonyi Leszámítoló és Közgazdasági Bank (érdekközösségben a Tátra Bankkal) vezetőségeivel a Korona Bank szanálását illetőleg. Mindkét intézet megkezdte már a Korona Bank statusának átrevidiálását s a tárgyalások jelenleg a legjobb mederben folynak.

A betétesek részéről megnyilvánuló az az aggodalom, hogy a szanálás kapcsán az abban résztvevő intézetek részéről a legridegebb üzleti felfogás fog dominálni, nem egészen alaptalan, bár a rendezést s átvételt végző Bankok szempontjából megérthető az a szándék, rogy lehetőleg a maguk számára pasznolhozó üzletet kössenek. Most, rogy konkrét formában a jelzett két intézet, sőt, mint ma nyertem értesülést, egy harmadik magán érdekeltség is hozzáfognak — külön külön a Bank liquvitíálásához, ez az aggodalom kezd lehiggadni, mert mindkét intézet vezetőségének őszinte mentő munkája mellől a pusztán maguk részére vaió nyers haszonlesés szándéka hátiérbe szoritotfnak látszik. A Koronabank érdekeltségének teljesen mindegy, melyik intézet vagy külön alakult érdekcsoport veszi kezébe a szanálási munkát, előttük csak egy a fontos, hogy pénzüket leheiőleg 100 percenlig megkapják. Ezért is kívánnak egyesek a felügyelőbizottság s az igazgatóság felelősségének megállapítása végett bűnvádi eljárás eszközéhez nyúlni. Bármennyire is érthető a szinte korlátlan bizalom jegyében a Korona bankkal üzletviszonyban állott betevők érdekeltségének ez a kétségbeesés szülte lépése, célravezetőnek ez alig látszik, mert egy évekig húzódó rendezés felelősség megállapílhatására, csak a kiegyezési quotát fogja csökkenteni.

A Járási Íjia*társiila4 1925. évi működése.

— Elnöki évi jelentés. —

(Vége.)

Minden gazdasági érdekképviselet kötetekre menő memorandumokkal, jelen lésekkel, gyűlésekkel, a panaszt tevés és kérelem mind n eszközét kimentették már a katasztrófába adózási viszonyok szti le helyzet ismertetésére és annak megszüntetésére. Évek óta tart p! a forgalmi adó megszüntetéséért a minden alapos indokolási nélkülöző kérelmezés, minden váro3, minden község adóíárgyalásán százezrek s?á iábő! hallatszik a panasz a jövedelmek különböző címeken való megadóztatása, de magának a jövedelemnek is oly ! magas felértékelése ellen, amely csaknem már az egész üzleti foígalom sztinösszej eit közelid meg. Az adó igazgatás nem akarja észrevenni az egyre csappanó forg&lmit, s alig látszik számolni azzal, hogy a kéréséitől megfosztok ip r és kereskedelem adó fizetőképességének megszűnése az egész állami életre hoz káros következménye két.

Az adózási rendszer reorganizálásé-A napokban jelenik meg a „TERRA“ kiadásában Kollár Lás dó magaskuiturájú könyve

A MESÉLŐ DERVIS.

Ára: 25'- Ke.

Megrendelhető „TERRA“ kereskedelmi vállalatnál Kosioe, Éderova u. 10.

Csak intelligens felnőttek vegyék.

nál tehát az az iparosság és kereskedőség kívánalma, hogy az adó egyszerűsittessék, az adók rendszeresen iras sanak elő s megszüníettesenek szók az adónemek, amelyek a kereskedelmi forgalomban átháriihatatlanok, s amelyek tulajdonképen a vagyonleadás jellegével bírnak; adózőképességük legfontosabb védelme eszközeként pedig elengedhetc-tlennnek tartják, régi adótartozások méltányos tiquidálását, a felszaporodott késedelmi Kamatok elengedését. Miként a tisztviselők és a munkásság jövedelmi adóhátralékainál, hasonló eiv és százalékos kulcs alap ján lennének e hátralékok megállapitandők minden egyes adózónak vagyoni és üzleti viszonyai, keresete méltányos figyelembevételével.

A kézoiüvesiprtrosok foglalkoztatása s ezzel a munkanélküliség megszüntetése, s kereskedelmi forgalom növelése érdekében szükségesnek taríjuk a kö,z- és mngánépitkezések támogatását, de nem állami kölcsön, támogatás révén, hanem a lakók védelmére alkotott,egyoldalúan szociális, de az egész gazdasági életet is megbénító, mert a tulajdonnal való szabad resdeíkezési jogot megkötő törvények hatályon kivitt helyezését.

A közszállifásoknak kiadásánál el engedhe'etlenüi szükséges a kisipar arányos részdtetése, s az adófizetés arányában a kisipari üzemek foglalkoztatása.

Etzet függ össze az u. n. községi ipari üzemek feloszlatása, s minden ipari jellegű munkálatnak, melyet vdamely közü et is végeztet, kizárólagosan az önálló és adófizető kvzmüvenpar áiial való elvégeztetése.

Á kereskedelem terén szigorú ellenőrzése a különböző konzumok, szövet kezetek működésének, s azok letiltása attól, hogy kötelékeiken kivül állók számára is kereskedelmi foglalkozást űzzenek, vásárlásokat eszközöljenek s eladásokkal foglalkozzanak.

Úgy az ipar, mint a kereskedelem terén a tisztességes verseny védelme és hatékony ellenőrzése, a jogosulatlan bármiféle ipart űzőknek a szakképzett iparosok és kereskedők kárára szolgáló tevékenységének meggátolása oly eljárással, melynél egyedül és kizárólag ipar és iparosvédelmi elvek az irányiadé!?.

Kereskfdelmi szerződések kötése a szomszédos államokkal, s ezzel a szabad kereskedelmi forgalom biztosítása. A határszéli városoknál, községeknél, amelyek ez uj államhatár megvonása következtében régi természetes gardasági hátterüket, piacaikat, fogyasztóközönségüket elveszítették, a gazdasági kapcsolat biztoäiläsa végét!, akishatárközi forgalom kimélyiíésére szorul. Mert amig a produktiv kézművesipari és kereskedelmi ágak a régi fogyasztó terület visszaszerzése állal üzleti forgalmát s ezzel termelő erejét növelheti s fejlődését mozdíthatja elő, addig a régi bevásárló piacait elvesztette az uj határok következtében, a szabadmozgásban gátolt fogyasztóközönség régi beszerző forrásai könnyebb felkérésével, a kö veílenebb érintkezés előnyei mján közszükségleteit előnyösebben tudván beszerezni, ezzel egyúttal a maga további vásárlóképességét is alkalma és módja van növelhetni.

A kölcsönös gazdasági érdekeken alapuló e szabadságot élvező forgalom a természetes fejlődés szükségszerű következnsényeképc-n a munka, tehát az általános kereseti alkalmakat szaporítja s e’őmozdi ja minden különös és segélyjeilegü állami támogatás nélkül is úgy az ipar, mint a kereskedelem fellendüléséi más foglalkozásbeliek javát, szotgálóan is.

Általában az ipar és kereskedelem, vei mint a nagy fogyasztó közönség vásárló erejének javítását nem a mesterséges állami támogatásokkal, segélyezésekkel véljük elérhetőnek mert az