Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)
1926-08-12 / 96. szám
Csemegefizlet, buffet, intim bőiozú Helyiség! Komáromiak és vidékiek közkedvelt találkozóhelyei 1926. augusztus 12. Komáromi Lapok állandósult, egyre az állam gyámkodó segítségének batásait nagyon is efemér értéküeknek tartjuk és vÍ3zéiyezteté3ét látjuk a valósággal államszccialisztikus tendenciával a jelen gazdasági, és tár sadalmi berendezkedésünket. Az ipar és kereskedelem vállalati tőkeerejét nagyban csökkentik különösen az egymásra hozott u. n. szociális törvényes. Elismerjük bár bizonyos mértékig terjedő áltatni beavatkozás szükségességet, a szociális jóiét biztosítására való törekvés indokoltságát, ennek elérését azonban az általános kereseti lehetőségek szaporítása, a forgalom, az ipar és kereskedelem szabadsága révén kínálkozó s gyarapodó munkaalkalom, s ezzel az egyéni szórgalom, egyéni munka és takarékosság jobban biztosítja, mint azok a szoeialiszúkus intézmények, amelyek monstre apparátusa, kezelési költsége, s ez intézményeket sajátjukból fenntartó társadalmi osztályok önrendelkezési jogát minimumra teszálllító ügyviteli berendezkedése a miliiárdokat kitevő tagsági dijak mellett sem teszik képesekké hathatós segítség, anyagi támogatás nyújtására. Éppen ezekért tartjuk kívánatosnak, hogy a szociális gondoskodás terén mutatkozó szükségletek tekintetében az iparosság és kereskedőség érdekképviseletei, s velük együtt a hozzátartozóik képviseltei is társulati érdekszervezeteikkel oldhassák meg a szociális feladatodat saját hatáskörükben es szervezetét utján. Annál is inkább kívánhatja az íziránju intézménynek, vagy intézményeknek auionomiaja körébe vonását, mert az 1924. évi 259. sz. ipar törvény maga is lehetőséget nyújt a társulati tagok kényszerbiztositasára szervezendő pénztár alapítására,» ama rendelkezés, nogy ily segeiypénziárak a társulati szövetség által is „lehetőség szerint létesítendők“, majdnem parancsoíolag teszi a társulatok Kötelességévé ilyenek konstiiuaiását. A társulati szervezetek kezdő éveiben hogy e társulatok ezirányu munkát még kifejteni nem tudlak, annak okát nem a társulati keretekbe tartozó tagok s illetve társulati vezetőségek nemtörődömsége, hanem tisztán és Kizárólag a szervezési munka kezdő nehézségei adjak. Tekintettel arra, hogy az államigazgatás s illetve a törvényhozás az önáho iparosok és kereskedők szociális biztosítását célzó törvényt még életbe sem léptették, feltehetően a feihozotlakra való figyelemmel is, s egyéb okok mtatf,' társulatunknak az őssztparosság és kereskedőség érdekében és valóságos szociális javát elérhetően oda kell törekednie a többi társulatok bevonásával és a társulati szövetségek révén iá, hogy az önállók szociális biztoiiíására vonatkozó törvényes rendelkezések meghallgatásával és a társulati szervezőiek bekapcsolásával alkottassanak meg. Nagy vonásokban az előadottakban adtunk képét társulatunk körzetébe tartozó gazdasági- terület helyzetéről, érimvé azokat a fontosabb körülményeket, amelyek mig egyrészt e terület ipari és kereskedelmi életét bénítják meg, másrészt ■ közvetve járulnak ahhoz, hogy az áiiamgazdaság szempontjából káros haásaikat mindenütt éreztessék. Társulatunk vezetőségének elsőrendű feladatát kepezte és fogja Képezni a "jövőben is nyílt szemmel figyelni' az iparossság helyzetét, amint most, a jövőben is nyílt őszinteséggel fogja feltárni az illetékes .fórumok előtt azokat a jogos panaszokat, melyeken Váló orvoslás nemcsak a kis, szükebb körű gazdasági területet, hanem az egész allam gazdasági konszolidációját, polgárai jobb sorsát fogja — remélhető teg rövid időn belül — előmozdítani.’ A termelő és közvetítő egyéni munka reszt kér magának és részt vállal az egész államgépezet tevékenységében, de ugyanúgy kívánja azt is, hogy szava, es etnatározása ott, s akkor, amikor az állam érdekeit is vedeni akarja, a kormányzat részéről a polgári munkát megillető meghallgatasban, érdekei érezhető s jövő fejlődésére garanciát nyújtó támogatást is fog találni. A „Híradó“-ra előfizetést elfogad a Spitzer-féle könyvkereskedés. — A „Híradó“-t kívánatra házhoz száUitjuIe. b ír jk fiq — Református linyxonfareticta Komáromi);»!!, Augusztus hó 28-án és 29-én a komáromi ref templomban kezdődően és a Kollégium nagytermében folytatólagosan tartják meg az első országos református leánykonferenciát. Á konferencián minden 16 éven felüli ref, lány részíveheí és az eddigi jelentkezésekből ítélve, az ország minden részéből nagy számban fogják a konferenciát fölkeresni. A konferencián különböző vallásos és egyházlársadalmi kérdéseket fonák megvitatni és kiváló előadók tartanak egyes kérdésekről előadást. Közreműködnek a konferencián Balogh Elemér, Bartók Béla, ref püspökök, Sörös Béla, teológiai igazgató és Kövy Árpád losonci lelkészek, Bácsy Gyula, Csekes Béla, Lenkey Lajos, Magda Sándor dr., Böjíhe Sándor,Zsemlye Lajos, Vágó Ede, Peleskey Sándor,SzabóBéla.Nehézi Károly Galambos Zoltán, ref. lelkészek, Kenessey Kálmán dr, egyházmegyei tariácsbiró és több leánykori vezető. A konferenciára jelentkezni augusztus hó 20 ig lehet a komáromi ref. lelkészi hivatalnál. — Tornaié?. A múlt számúikban már msgemláüesíünk arról a súlyos csapás- ; rói, amely Fütöp Zsigmondi)», lapunk í főmunkatarsát, a Komáromi Népbank í igazgatóját és a ref. egyház főgond- ; nokat és testvéreit érte, amikor ra- j jongó gyermeki szeretettel körükéit és í ápoit édes. anyjuk, özv. Fülöp G ergelyné, 1 szüi. Szilágyi Terézia elköltözött az élők sorából, itthagyván szeretteit, akik szivében fájdalmas, vérző sebet ejtett gyászos elmúlása. Hiszen a legnagyobb szenvedések közé tartozik, amikor a szerető, gyermekeiért aggódó édes anyai szív szűnik meg dobogni, az az anyai szív, amelynek minden dobbanása a szeretet fényét és melegét sugározza ki övéire. Az az anyai szív, akinek.kijutót a testi és lelki szenvedésekből, hiszen elveszhette hű élete társát és aki az évek hosszú során át ioiádságos, féltő aggodalommal várta haza a szomorú hadifogságból szeretett fsát, akiért csaladjával égyült annyit sirt ás aggódott,— utolsót dobbant és a gyermeki szeretet szülte gondos ápolást, az orvosi tudományt legyőzte az enyészet örök törvénye, a halál.. A jő anyák mintaképe kihűlt porait kedden d u. 4 órakor helyezték el őrök nyugalomra a ref. temetőben a legszélesebb körben megnyilvánult részvét mellett, hogy ezzel is kifejezze Komárom társadalma nagy részvétét Füiőp Z dgmond iránf, aki városunk sajtójában, kulturális, egyházi, gazdásági és közéletében igen fontos pozíciót töltött és tölt be. E elhunyt édes anya temetésén Komárom egész társadalma képviseltette magát, a ref. egyház,, a pénzintézetek, a komáromi sajtó és az a számos kulturális í és jótékonysági egyesület, amelyben Füiőp Zs:gchorid érdemdús munkássá- j got tejfelt ki, mind képyisel'.eiie rti;.g 1» í édes anyja yégtisztesöégéné), akinek j virágokkal, koszorúkká! eihálmozott ko- i porsójánál Galambos Zoltán komáromi ref. lelkész mondóit, megható és költői j szár.nyalásu gyászbeszédet. A sírnál pe- i dig Böjíhe Sándor dr. losonci teológi ai ! tanár szívbe markoló imával búcsúztatta i :d a .hamitat. — a Duna újra fttrad. A Dunán a vasárnapi n: gy .'ausztriai esőzések foiy- i tán újítóban kisebb méretű árhullám [ vonul le, mely Komáromnál pénteken j 590 cm. Förüli vízállással fog kulminálni, — Művészet óá pitit ka elé? gyakran ütköznek össze egymással. Most Prága lesz szinh lye egy ilyen ütközésnek. A csehsztov. fílmcenzura a napokban fog dönteni arról, !l hogy megengedhető-e az orosz Potemkin film bemutatása a csehszlovákiai városokban. A Potemkin-íilm egyike a leghatalmasabb és legmüvészibb filmremekeknek , melyek valaha lepergésre kerültek. Művészet Tiszta, letisztult, igazi művészet, — de... Ez a „de“ a politika: a Potemkin-fiimet a szovjet államköltségen készíttette s a külföldi bolsevista propagandát kívánja erősíteni vele. Persze: szo'gálja is, — művészi eszközökkel, Bécsben a mozivá átalakított Cirkus Buscbban láttam a Potemkín-filmet. A hatalmas cirkuszi nézőtéren sokszáz ember szorongott, — s időnként frenetikus erővel kirobbant a taps az emberekből A taps szokatlan valami a moziban, — s alighanem abban találjuk ennek okát, hogy szokatlan valami a jó film is. A Potemkin-filmnél tombolt a közönség: megfogott mindenkit a művészet, ami szétáradt a mozi lepedőről. A közönség nem vö t bolsevista, hanem a legkülönbözőbb pártállásu és világnézetű emberek ültek a nézőtéren. Mégis egy masszává gyúródott a közönség — és tüntetett. Az oroszok uj utat nyitottak a film művészetének s nagyon meg lehet érteni, ha sokan követe ik, kívánják a szovjetfílmek beengedését. Mert művészet. Az orosz film azonban nemcsak művészet, de agitáció is. Bolsevista agitáció Erős és meggyőző. A szovjet rájött, hogy a legerősebb agitativ eszköz a művészet. Ez majdnem olyan erősen hat, mint a korgó gyomor. — Fásam lesz a magyar vízum a Szsnt iaí.váü hát atkatillával. Tudvalevő, hogy augusztus 18—25. közt lesznek a budapesti Szent Istvánhetí ünnepségek, az Országos Bor- és Gyümölcskiállitás, a Nemesített Vetőmagvak Kiállítása, továbbá a Növénytani kiállítás Ezenkívül számos egyházi és kulturális ünnepség, továbbá nemzetközi sportesemények szinhelye is lesz Budapest, Az államvasút, valamint a dunai hajósváilalatok erre az ünnepségre féláru menetjegyet engedélyeztek, mégpedig aug. 17-től 20-ig a felutazásra és 20-tól 24-igr a visszautazásra, bármely határállomás és Budapest között. Minthogy a Szent István-hét látogatására számos külföldi érdeklődő is jelentkezett, az összes magyar külképviseletek utasítást kaptak, hogy augusztus 16-ika és 20-ika közt minden Budapestre utazó javára 50%-káI mérsékeljék a vizumkiállitási iiiletéket. A határátlépést ellenőrző közegek továbbá azt az utasítást kapták, hogy akik a fent jelzett napokon netalán vizűm nélkül érkeznének, a határátlépési igazolást az 50u/°-os kedvezéssel a beutazás állomásán is megkaphassák. — Nyhvsnos kö*2őfsaí. A ko máromi ref. egyházmegye könyvtárosa ez úton is köszönetét mondj dr. Baranyay József szerkesztő úr-l nak a könyvtárnak ajándékozott kö-1 vetkező müveiért: „A komáromi’ nyomdászat és -ajtó története" (Bp. 1914 ; „Fejedelemjárás Komárom vármegyében‘. (Bp. 1912) Valamint Boross Kálmán kamocsai ref. lelkész úrnak is könyveinek szíves odaajándékozásáért: „A világháború kamocsai áldozatainak emlékkönyve,“ Komárom, 1925; „Egyházi évkör,“ Beregszász, 1925 ; „Levelek a menyországba,“ Beregszász, 1925; „Signyei János, történelmi elbeszélés,“ Dunaszerdahely, 1926, Az elmúlt évben még a következő művek jutottak a fentikönyvtár tulajdonába: Galambos Zoltán: „A hollandiai reformátusok egyházi élete," 1922. Z L. S Galtmbas: „Das kirchliche Leben der Reformierten in Holland," 1923 Gala vbos Zoltán: „Heidelbergi Káté és magyarázata,“ 1925. Z. L. S. Galambos-. „Nederlandsch—Hongaarsch Woordenbock“ (Holland-mawar szótár) 1923- és a „Hongaarsche Heraut“ (holland nyelvű, magyar ref. tudósok által' irt, tudományos havi folyóirat) 2. 3. és 4. évfolyama. — Eay falu sím ?gy ar m a kuiiasL ' tiso*. Egy Tiszamenli magyar faluban lakó magyar gazda testvérünket, ki harminc év óta lakott ott, szintén bolygatni kezdték az illetőségi ügygyei, felszólították, hogy szerezzen be magyar útlevelet, mert máskülönben kiutasítják. A gazda csak bámult mikor a föszolgabiróságon mindezt tudtára adták. Aztán egy kis idő múlva ezt kérdezte a cseh főszolgabírótól : „Hát az urnák van itt illetősége? — „Hogyne volna“,— hangzott a válasz, — „Hát akkor nekem is van, — mondja a gazda, .— hiszen nekem az uj szalmakalapom is öregebb, mint ahány év óta az úr itt van”. — Mag néhány napig tsrí a 10 % árengedmeriy Elbert divatáruházában. Használja ki mindenki a kedvező alkalmat. 6. oldal. — Egységes ázsiai nyelv! — adták ki a jelszót a pánázsiai kongresszus külömböző nemzethez és fajhoz tartozó delegátusai. Ázsiában — úgy latszik — komolyan kezdik venni és dolgoznak is érte. Az utolsó évtized Európában a decentralizáció jegyében folyt le és a nemzetiségi államok — többé-kevésbé — felbomlottak alkotó részeikre. Nemzeti államok keletkeztek — legalább papíron ez a nyelv érvényesült — és még ma is lenéző kézlegyintéssel intéznek el a nagy politika faktorai minden olyan kezdeményezést, melynek konföderáció, vagy pláne Páneurópa a célja. Pedig a részekre szakadozott, lerongyolt és a maga területén is állandóan háborúskodó Európának nagyon kevés reménye lehet arra, hogy a jövőben is megtarthassa azt a vezető pozíciót, amelyet évszázadokon keresztül elfoglalt. A pánamerikai mozgalom már egy táborrá erősítette Délamerika államait és lassan-lassan, úgy látszik, élő valósággá kezd lenni a pánázsiai eszme is. Európa pedig a legjobb utón van, hogy Balkánná, háborús tűzfészekké sülyedjen — sok már úgyse igen hiányzik ehhez. — Gajda tábornok — bankigazgató? A „Prager Abendzeitung" jelenti, hogy Gajda tábornok az ellene megindult vizsgálat befejezése után önként fogja kérni a nyugdíjazását. Egy másik hír szerint Gajda tábornok a Zsivnobank igazgatója lesz. feaSsagisgf ék» asxlálroemüsig, égy» sisamálek ém wáasizofiáru szükségleléval trixaioin« #©al f&piluljssia kSxisnxart Ehr«mff»©unit Jenő faháj*« nennQkésxiifi oéghexülrat» ?* mm. (Volt frigyes főnesrcag utca,) — Hány tüze-et Jut agy napr*. A csehszlovák köztársaságban folyó évi junius havában 1837 tűzesetet jelenteitek a biztósitóknál 13 és fél millió kárléritést kérve. A folyó év első felében összesen közel 12 ezer tűzesetet jelentettek be közel 100 millió kártérítést kérve. Egy napra tehát 60—70 biztosított tüzeset esett. Azonban a biztosilott tűz esetében sokszor csak a kár egy tésze térül meg a biztosiíás utján, mert á biztosítások nincsenek felemelve a jelenlegi értékre. — „Tetfy“ a legbiztosabb és legsikeresebb. •szer lábizzádds ellett. Ára Ke 5'— Mindenütt kapható. Főlerakat: Kammerhofer István Central Drogéria Bratislava. — Megállt a nyílt pályán a vonat, nwí a motorból kifojmk a beármt. Á celldőmőik-soproni vasútvonalon a mo* iorosvonat tartályából ismeretien tettesek Kilopták a benzint, úgyhogy a vonat a nyílt pályán megáin. A vonatot segédmozdony vitte be Sopronba. — páflsló ni. t. vén dsgainsk....“ Kezünkbe került egy nagyon érdekes velencei reklátnlap, amelyen a „Margerita Pansió“ kitűnő magyar konyháját hirdeti. \ lap oldalán Giuiió Tóth a pansió iátképát közli, a másik oldalon Velence térképe látható a pensióhoz vezető úttal a következő magyar szöveggel: „Mindtifále Kalauzolás és útmutatás al a legszívesebben szolgál ra. t. vén degeinek a tulajdonos,“ Még elég szép, 'hogy a penzió magyar nevű tulajdonosa teljesen nem felejtett el magyarul. De mit szóinak ehhez a pansió melyen tisztelt „vén degei?...“ — Meghalt a jó fsiró. Párizsból jelentik: Saint-Yriexben ma meghalt Magnaud nyugalomba vonult képviselő, aki mint a chateau-thierry-i törvényszék elnöke a „jó biró“ címet érdemelte ki azzal, hogy oly esetekben, mikor a vádlott mindenkiben rokonérzést keltett, a törvény paragrafusait úgy tudta alkalmazni, hogy a vádlottat ennek alapján felmenthette. ítéleteiben az emberi érzés felette állott a törvény rideg betűinek. Maculatura papír jutányos árban nagy mennyiségben kapható a Spitzer-féle könyvkereskedésben.
