Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-07 / 94. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 1926. aagqsztns 7. Amikor a férjaram a tilosba jár. (Egy selyemruha furcsa históriája.) Még a télen történt, hogy egyduna szerdahelyi gazda egy szombat este Pozsonyba utazott, hogy ott egy kicsit elszórakozzon. Egy külvárosi korcsmá­ban megismerkedett egy Mária nevű utcalánnyal, akivel együtl töltötte az éjszakát. Reggelre ébredve a gazda észrevette, hogy a lány eltűnt, de eltűnt a lánnyal együtt a bankóval bélelt pénztárcája is A gazda nagyon megijedi és felje­lentést tett a rendőrségen. A nőt ki­nyomozták, letartóztatták és a napokban állították a bíróság elé lopás bűntetté­nek vádjával. A tárgyaláson kiderült, hogy a lány­nak szép vagyona van, háza, kertje és gyümölcsöse. A tárgyalási elnöknek el­­mondolta, hogy keresetéből öt esztendő alatt kis vagyonkái gyűjtött össze és nagyon takarékosan él. Beismerje, hogy a gardát meglopta, de kérte az elnököt, hogy bocsásson meg neki, mert meg akar javulni. Azt sem bánja, ha meg büntetik, c?ak azt a selyermuhát, amit a lopott pénzből csináltatott, adják vissza neki. — Azt már nem, — szólt közbe a gazda, a ruha az én pénzemből készült, a ruha az enyém, — Rendben van, — állt fel a lány vé dője — a törvényszék majd leküdí a községházára hivatalból és öli, hivata­los utón átveheli majd. De mi lesz, h?, majd az. asszony megtudja — a se­lyemruha históriáját. — Maradhat a ruha, — mondott le egyszeriben a iuhárói a gazda. Igazsága van sz ügyvéd urnák. Köszönöm szé pen a felvilágosítást. A nő megkapta a selyemiuháf, de krpott ennek tetejébe egy évi börtönt is a íolvajlás miatt. Harc a mai női divat ellen. —■ Még egy vélemény mesztelenség hóbortjáról. —­Egyik előző számunkban leközöltünk egy cikket, amely kérlelhetetlen hangon kel ki a mai női divat meszteiensége ellen. A hang talán nagyon is éles volt. Most leközlünk egy másik véleményt, egy anya, B. Csáky Ilona véleményét a mai női divat esztelenségéről. A hang ugyan szelidebb, de az itelet itt is súlyos. Az anya véleménye igy szól: Hogy a mai uralkodó divat túlzásai minden jóizlésü, tisztességes gondol kodásu egyén előtt mélységesen vissza­tetszők, az nem újdonság. Amellett sem szépeknek, sem célszerűeknek nem mondhatók, mert egyrészt a könnyeb­ben szemünk elé kínálkozó lábak, karok és egyéb bőségesen produkált testrészek már tisztán esztétikai szempontból sem képeznek szép látványt, — másrészt a (uiszük formák a test mozgási szabod ságát erősen korlátozzák. Aki — teszem azt — az utolsó öt­hat évet falusi magányban, szűk csa­ládi körben lölíölte el és ma átmenet nélkül egy fővárosi nyilvános bálte­rembe keiül, bizony undorral fordul el az eléje táruló látványtól, amint pld. az intim házi mulatságok szelíd tán­cához szokott, első farsangját járó le­ányom első — és utolsó! — nyilvános bálja után magából kikelve panaszko­dott az ott bemutatkozó és őt táncra felkérő idegen fiatal urak rossz modo­rára. „így én nem akarok táncolni: men­jünk haza“ volt kérése. Amiből kitűnik az is, hogy amint nem szükséges a tisztesség kedvéért húsz év előtti divatot követnünk, hanem némi Ízléssel és helyes érzékkel igen jól megtaláljuk a módját, hogy minder felíünő különcködést kerülve, mégis tartózkodjunk a divat meg nem enge­deti túlzásaitól, éppen úgy lehet még a modern láncokat is tisztességgé? lejteni — valamint a régi, andaigó vaicfrt, de még a mi magyar csárdá­sunkat is láttam már arcpirifó pro dúlcitvá fejűin*. És szerintem itt a hiba. N<.m a diva csináló párisi nagy cí geket keil az erl ölesteiem ég terjesztő sével vádolnánk, hanem a mai nagy­közönség erkölcsi nívója oly siralmasan alacsony, hogy az ízlésnek megfelelő divat kimondottan botrányossá válik. Igaz, hogy régente is voltak itt olt ha­sonló kicsuszamlások; — a külömbség csak az, hogy akkor az ilyenek ritka kivételt képeztek és például soha u.cán vagy —- épen templomban 1! I — nem mutatkoztak, mig ma utón útfélen a legnagyobb nyilvánossággal terpesz­kednek, s a tisztességes öltözködés lassan már kivételszámba megy. Persze régente a divatot királynék, nagas rangú személyiségek csinálták, vagy legrosszabb esetben — olyan fél­világi nagyságok, kiknek legfőbb am­bíciója az volt, hogy ők is előkelő, igazi dámákkal téveszlessenek össze. Ma királynék többé nem léteznek, a nagy dámáknak üres az erszényük, a mostani előkelőségeknek viszont csak az a kíván­ságuk, hogy félvilági hölgyeknek, néger táncosnőknek vagy amerikai fiuskáknak tartassanak. i Tíz év előtt az esti ruha lúimerész nek tetsző kivágását hirtelen betoldott keskeny fülsávval enyhítette a bálozó leányka; ma szabónő és rendelő nemes versenyre kél, melyikük vágjon le még egy centimétert a szoknya hosszából, kanyarítson ki még egy arasznyit a ruha derekából. — Az eredmény aztán valóban siralmas 1 Hol itt a jó Ízlés? a tisztesség? a lelkiismeret ? .,. Ha a civilizált nagyvilág minden jó- Ízlésű anyja szigorú szemlét taitana leányai runaszekrényében és kiadná a jelszót: idáig és ne tovább 1 Ha ezentúl minden ruhához fent és lent könyör­telenül hozzáadnának 15—20 centiméiért, valószínűleg sürü könyzápor áztatná egy-két éjen át sok modern leányzó vánkosát, de nyári vihar után a meg­tisztított levegőben csak ragyogóbbá lesz a napsütés. S ha a mérvadó szabó­cégek rájönnek, hogy a nagyközönség mást kivan, egy kettőre megváltozik a divat is.. . és még megéljük, hogy a józan ész nevében az ellenkező túlzás ellen kell küzdenünk. Addig is anyák bátorság 1 Aki mer, az nyeri Mernünk kell szembeszállni az esztelenség hóbortjával, mernünk kell számolni egy két lúlmodern ismerős mosolyával, mernünk keli hangoztatni, hogy a divat letipoihat minden meg­szokást, csak egyet nem, a tisztességet. És ha az anya mer, ha ez a mérés meggyőződésen alapszik, akkor okosnak és helyesnek Iá ja ezt a leányunk is, az ismerőseink is és a hóbort divatján felsőséges diadalt arat a tisztesség divatja. Hsr ~p fj-t av­­-ÜL ,J8L mJ Jfciá .JoSlc — Szabadságról. Gidró Bonifác, a Komáromi Szent Beredekrendi főgimná­zium igazgatója nyári szabadságáról hazaérkezett és átvette az igazgatói teendőket. — Egyházmegyei számvevőszéki liláé. A komáromi refoimátus egyházmegye számvevőszéke, augusztus hó 9-én, hét­főn délelőtt 9 órakor Komáromban, a Kollégium tanácstermében rendes ülést tart, melyen az egyházmegye és a hoz­zátartozó egyházak számadásait tárgyal­ják le a számvevőszék tagjai. — A Kóstoló, amelyet a Protestáns Jótékony Nőegylet holnap, vasárnap rendez a Dalepyesület Nádor-utcai ösz­­szes helyiségében, a legfényesebb si­ker jegyében fog lezajlani. A jótékony célt szolgáló kedves mulatság érdeké­ben fáradhatatlanul buzgolkodő derék rendezőség, Pap-Kovách Elemérné el­nökkel az élén, valóban mindent el­követ, hogy a Kostoló hagyományos jó nevét ezúttal is öregbítse és az egyesület házi szegényeinek, valamint a szegény árva gyermekeknek segélye­zését biztosítsa, Az egyesület áldozatra kész tagjai, dacára a nyomasztó gaz­dasági helyzetnek, ezúttal is jószivvei támogatták a rendezőséget, természet­beni és pénzbeni adományaikkal járul­tak a mulatsághoz, és ezáiiai a nemes­­szivütégnek olyan elismerésre méltó példáját mulatták meg, amely igaz hálára kötelez. A mulatság esle 7 óra­kor kezdődte, a felajánlott: éreinemü-.-ket a szives adományozók kegyeskedjenek a Kóstoló napján délután 2 órától kezdve a Ddegyetüiei éííermébe kül­deni, ahol a bizottság fogja azokat át­venni A Kostoló zártkörű, bekpődij személyenként 5 korona. Mint a nagy­arányú étdeklődés mutatja, a nulatság rendkívül látogatott lesz ez alkalom­mal is.-- Haza a szabadságról. Dr. Mezey János főorvos már haza érkezett sza­badságáról, amelyet Olaszországban töltött, A hazaérkezett főorvos már megkezdte rendeléseit lakásán (Kiscsapó utca) hétköznapokon d. e. 11—12-ig és 3—4-ig. — Elkészült a város harmadik bér­­háza. Csütörtök délután adta át Bol­­doghy Gyula építési vállalkozó az általa a Gúíai-soron a gázgyár mellett épített városi bérházat Csizmazia György vá- OAsbirónak. Az átvételnél mint szikér tők Nagy Mihály, Tuba Lajos és Fehér József ép tászek voltak jelen, továbbá a városi tanács képviseletében Gaborek és Csengd tanácstagok. A csinos kül­sejű és célszerű elrendezésű épületet Schleisz Géza várost építész tervezte. A lakásokra kilencvenhat igénylő nyúj­tott be kérvénzí a varoshoz. Á lakáso­kat még e hiten ki fogják osztani, úgy hogy az uj lakók hétfőn már bekölíöz­­lödhetnek az uj lakásukba. — iurecsk a Lili táncasíélye iránt, amely jövő s om baton lesz a Dalegye­­sülét Nádor-utcai színháztermében, igen szép érdeklődés nyilvánul meg. A tánc­­művésznőn kivül Gasparik János ének­művész, a párisi Scola Cantarum jeles tagja is fellép. A hatalmas est műsora különben a következő: 1. Gluck: Ihi­­genie en Tanzide — Caraiine. 2. Luki: Armadis — air d’Amadis. 3. Nedbai: Valse triste. 4. Chopin: Valse, 5. León* kavallo: Bajazzo — air de Canio. Szünet. 6. Gounod: Faust — Cavatine. 7. Verdi: Rigoíeüo — Ballada. 8. Jensen: Lidérc­­fény. 9. Deíibes: Sylvia Pizzicato cimü balettből. 10. Puccini: La Bohémé — air de Mimi. A 3, 4, 8 és 9 szamokat Jurecska Lili táncolja, az 1, 2, 5, 6, 7 és 10 számokat Gasparik János énekli. A zongora Kíséretet Jurecska Jánosné látja el. A hatalmas műsor dacára a heiyárak nagyon olcsók (12, 10, 8, 6, 3 K)- Jegyeket ajánlatos előjegyezni a Spitzer-féte könyvesboltban. — Elhunyt gyógyszerész. Amint rész­véttel halljuk, Szénért Aladár feisőgallai gyógyszerész Budapesten, az uj Szerű Janos kórházban e. hunyt. — Új vegyészmérnök. Blum Zsig­­mond fiatal törekvő földink a biünni műegyetemen jó eredménnyel vegyész­mérnöki oklevelet nyert. — A Megyercsu-utcai csatorna építése. A Megyercsi uicai földalatti beton-csa­torna építésére a varos nyilvános ár­lejtést hirdetett. Az árlejtés a tegnapi napon járt le. Összesen hét vállalkozó adott be ajánlatot és pedig Langsádl Lajos 64,616 korona, Kiug Lajos 63,104 korona, Tö;h József 64,935 korona, Brcczky és Nagy 60015 korona, Ma­tt jka Vaclav 102,040 korona, Boldoghy Gyula 62 774 korona és Langsádl Jó­zsef 61,999 korona végösszegű aján­latot. — Pozsonytól a Balatonig csónekon. A pozsonyi Hajós Egylet két derék evezőse: Jurenka Ernő és Vermes Jósseí csütörtökön Pozsonyból Komá romba evezett egy két evezős dubié csónakkel és a Komáromi Spcrt Egye­sületnek voltak a vendégei, A két csón&kos pénteken tovább evezett. Az ütjük célja a Balaton, amelyet a Sió csatornán végig evezve fognak elérni. Siófokon már várja őket az ottani Sport Club. — Ping-pong verseny a Kath. Le­gényegyletben. Nagy fába vágta a fej­széjét az egylet fiatal gárdája, mikor meghívta a Sport Egylet kitűnő, jelen­leg Komárom legjobb ping porig együt­tesét. Ma. szombaton este 8 órai Kéz detfei lesz a verseny megtartva a Le­gényegylet színháztermében. Az egylet fiatel gárdája minden győzelmi esély nélkül indul a kü;delembe, csupán annyi haszna lesz belőle, amire a fő 1 súlyt fektetik, hogy terülni akarnak azoktól, akik ma mar mesterei a ping­pong játéknak. 6 egyes és 3 páros verseny fogja gyfnyöikCdlelni az olt megjelenő íportbaráiokat, akiket szere­tettel vár a Legényegylet rendezősége — Ä cseh isrycik 6» a mapysr csárdás. A komáromi gazdasági isko Iánál levő háztartási tanfolyamnak most 16 prágai csth lány a hallgatója. A lányok mind érettségizettek és több közülük egyetemi hallgató és van kö­zöttük egy szininövendék is. Már pár hete vannak a gazdasági iskolánál, gyakran bejárnak Komáromba és igy megismerkedtek a komáromi ifjúság­gal. Az ismeretség kapcsán aztán pár­szor már bejöttek testületileg Komá­­romba és az Otthon kávéházban jól sikerült táncmulatságot rendeztek, amely nem egyszer a reggeli órákban ért véget, érdekes, hogy a prágai cseh lányok csodálatos gyorsasággal meg­tanulták a magyar csárdást és olyan tűzzel, temperamentummal járják nem­csak a lassú, hanem a gyors csárdást is, mintha egész életükben mást sem táncoltak volna, mint csárdást. A csár­dás táncoló cseh lányok közül azonban különösen kitűnt egy, aki olyan ráter­mettséggel táncolja a magyar csárdást, mintha született magyar lány volna. De úgy látszik, tényleg csörgedezhet is az ereiben egy kis magyar vér, mert amint sikerült megtudnunk, hogy ennek a prágai cseh lánynak a neve csodálatos képpen egészen magyar Molnár Jo­hannának hívják. Az ősei bizonyára Magyarországból származtak Prágába, ahol elcsehesedtek. Molnár Johanna már csak csehül beszél és németül is alig tud valamit, a magyar nyelvet a csa­ládja már rég elfeledte, de hogy mégis maradt még benne magyar vér, abból látszik, hogy a csárdást olyan érzéssel járja, mint egy tűzről pattant magyar lány. — Drágább less u teifcton. Au­gusztus 1- töl a telefondíjak megdrá­gultak. Közönséges beszélgetés 1 K, sürgős 3 K. Városközi beszélgetések ára emelkedik: 25 km-ig 3 K (ma is 3 K) 50 km-ig 5 K, (ma 4 K) 100 km-ig 7 K (ma 5 K), 200 km-ig 9 K (ma 6 K), 350 km ig 16 K (ma 10 K), 500 km-en felül 20 K (ma 12 K) egy-egy közönséges beszélgetésért. Ezek háromszorosába kerül a sürgős vagy állami beszélgetés. Vasárnap két­szeres a dij — kivéve az ujségtudó­­siió beszélgetést. 1927 jan. 1-tŐl drá­gul az előfizetés a főállomás után 700 K-ról 950 K ra. a mellékállomás után 240 K-rói 280 K-ra. — E'kbtuüit ez Erzsobetszigeii ár­víz Étieresztözsiíip. A napokban adta át Langsádl József épitési vállalkozó a varosnak az Erzsébttszigelen épített árvizkkresztő zsilipet. A zsilip, amely már az első szigeti árvíznél működést btn volt, percenként hatvanezer liter vizei vezetett a szigetbe. A zsilipé. Schleisz Géza városi építész tervezie­— Nem cntö2ik az utcákat. Általános a panasz Komáromban, hogy az u.ca öntözés már egészen kiment a divat­ból. Legtöbb u cában igazán nem lehet szellőztetni a lakásokat, mert a por ak­kora az uícában, hogy vasiag réteggel fedi be a szobákat is, ha nyitva van az ablak. Különösen sok a panasz a Me­gyercsi, Tolnai, Uj utcákon és a Széria­­teren, ahol most a kocsi közlekedés lebonyolódik a vasútállomásról és vissza, mert a Gazda utca csatornázását már elkezdték s a forgalom erre terelődött. A fenti útvonalon olyan vastag a por, hogy az erra haladó kocsik rettenetes porfelhőt vernek fel. Mindezt el lehetne kerülni, ha a város őntöztetné az utcákat. — A Magyarorszaybü utazó külföl­diek nem tartoznak jelentkezni, ha 24 órán belül elhagyják az országot, vala­mint azok sem, akik csak aiutaznak ügy-egy községen és ott csak néhány órát töltenek s akik ügyeik elintézése után a következő vonattal már tovább utaznak. — Persely fosztogatás. A napokban eddig még ismeretlen tettesek feltörték a kisgyarmati róm. kath. templo.nban kifüggesztett Szent-Antal perselyt és a benne volt elf g tekintélyes összeget ellopták. A csendőrség nyomozást in­dított a telterek kízrekerifésére. 'ír jo n azonnal VCfáknya*,Jab ÓZ £ Kg % i szakács5 !©• ~könyuer£ D pO etkem ek Elelmi^míárBrÜmJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom