Komáromi Lapok, 1926. július-december (47. évfolyam, 78-155. szám)

1926-08-07 / 94. szám

1926. augusztus 7. Komáromi Lapok 6. oldal. Előadásai: kszdate hétköznap este 7 fii 9 órakor TISZTI PAVILLON Előadások kezdste vasár- ás ünnepnap 3,5,7 ÉS 9 Ó. Szombat és vasárnap, aug. 7. és 8-án I. rész Hétfő és kedd, aug. 9. és GO-én II. rész A halálvasút Boyd mérnök szenzációs kalandjai Hatalmas amerikai oovbow dráma 20 felvonás és 2 részben. Főszerepben William Duncan« go» igénye a rendes polgári bíróság, illetve a legfelsőbb közigazgatási bíró­ság előtt nem érvényesíthető, vagy pedig oly egyénekhez fordulnak jog­orvoslat végett, kiknél az ezen állami és közalkalmazottak ügyeihez szüksé­ges szaktudás hiányzik, Épen ezért felkérjük tagtársainkat, hogy minden körülmények között bármely esetben bizalommal forduljanuk hozzánk, mert esetleg a nekik már régebben kikéz­­besitett elévült sérelmes határozat szin­tén alaki hibában szenved, mely eset­ben a sérelem orvosolható bírósági utón. A panasz beadására előirt határidő kfilönböző, néha 8 nap, máskor 15 nap alatt adandó be, a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz beadandó pa­nasz pedig a kézbesítéstől számitott 60 napon belül támadandó meg, azon­ban az utóbbi esetben ügyvédi képvi­selettel. Többször előfordult, hogy a jogsértettek csak vagy az utolsó, vagy pedig az utolsó előtti napon, tehát közvetlen az elévülés előtt küldik hoz­zánk a sérelmes végzést, melyhez a szükséges okmányok nincsenek csa­tolva, úgyszintén a meghatalmazás is hiányzik, ilyen esetekben azután a ha­tárnap elkésése a későn beküldőre há­ramlik. Érdeke tehát tagtársaiuknak, hogy mihelyt a rájuk sérelmes végzést kézhez kapják, megfontoltan olvassák át és a hozzánk azonnal intézendő le­veleikben ne csak ezen végzést küld­jék be, hanem egyúttal alaposan me­rítsék ki ellentétes nézeteiket, érvei­ket is. Hangsúlyoznunk kell még egy ilyen fontos körülményt is, mivel nagyon ■ok téves keresetet észleltünk — me­lyek természetesen nem egyesületünk ügyészei útján lettek beadva, amelyek következménye, hogy a beadott perek esetleg elévülnek és Így az illető kar­társaink jogos követeléseiktől, igé­nyeiktől végleg elesnek. Nyugdíj ügyekben például t* i. a vasutasoknál kizárólag a brünni döntő­bíróság (Rozhodóí súd) bir illetőséggel, ahová a perek 6 hónapon belül adan­dók be, ellenkező esetben elévülnek, Tekintettel arra, hogy ezen ügyek si­keres elintézéséhez az ügyek nagy ta­nulmányozása szükséges, melyhez csakis kellő szakképzetséggel való rendelke­zéssel tanácsos hozzányúlni, mert hi­szen egy határidő elmulasztása a pa­nasznak helytelen hatósághoz való be­adása, a keresetnek nem illetékes birósághoz való benyújtása kartár­sainknak esetleg a létérdekét érinti, miért is erre való tekintettel sürgős esetekben ügyészeinket rendelkezésére bocsájtjuk azon állami és közalkal­mazott kartársainknak, kik még nem tagjai egyesületünknek. Nagyon fontos, hogy a keresetet már ügyészünk adja be, hogy az szakértelemmel legyen ki­dolgozva és hogy abban csakis a kar­társaink érdekét szolgáló körülmények legyenek előadva. Különösen felhivjuk kartársaink figyelmét arra, hogy semmi oly nyilat­kozatot alá ne Írjanak, amelyben va­lamely jogukról, valamilyen összegről lemondanak. Minden határozatot csakis Írásban fogadjanak el, illetőleg ennek átvételét csakis akkor ismerjék e), hogyha a határozatot írásban kikéz­­besítetik, amit áttanulmányozás végett azonnal küldjenek be hozzánk és így a továbbiakra nézve sürgős esetekben már póstafordullával útbaigazítást kapnak. A leveleket kérjük mindenkor az egyesületünkhöz czimezni és amennyi­ben választ kell adnunk, úgy válasz­bélyeget is kérünk mellékelni. Minthogy most az egymásutáni vasár­napokon külön- külön foglalkozni fogunk úgy az elbocsájtottak ügyeivel, mint a a szlovenská űpravásokkal, mint az átszámítási prepoőítanie ügyekkel, to­vábbá a nyugdíjasok nyugdíj feleme­lésével, illetve az erre vonatkozó törvé­nyekkel, úgyszintén az új állampolgár­­sági törvénnyel is, miért is felkérjük i. t. kartársainkat, hogy ezen újság vasárnapi számait figyelemmel kísérni szíveskedjenek. — Kartársi üdvözlettel: Közalkalmazottak jogvédő egyesülete. Bratislava, (Pozsony) Búzapiac 2, sz. Szanatórium „CARITAS“ Bratislava, Torna n, 18/b. W 274 Sebészet — Nőgyógyászat i. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 56— 65 koronáig. Szabad orvosválasztás. Külön szülészeti osztály (Both, dr.) I. oszt. pausai szülés 8 napra 1600 korona. II. oszt. pausai szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKEN­­BERGER dr. egyetemi tanár. Az intézet fő­orvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — RElUCHA LAJOS dr. igazgató. BéSyeghamisitók Eldorá­­dója: Pár is. A magyar „megszállási" bélyegek hamisítójának nagy irodája van. Párisból jelentik: A bélyeggyűjiés szenvedélye, dacára a rossz gazdasági konjunktúrának, erősen él az emberek­ben. Ennek egyik beszédes bizonyítéka, hogy talán soha nem hamisítottak annyi bélyeget, mint éppen a mai időben. A hamisilás pedig azért történik, mert — keresik a valódi bélyegeket s ezért si­kerül hozzá nem értőknek eladni valódi bélyegek helyett a hamisakat. A bélyeghamisítás főfészke: Páris. Ezt ma már teljes határozottsággal meg lehet állapítani. A bélyegharoisitóknak egyenesen hivatalos szervezetük van Párisban, amely minden hamisítványról tudja, hogy mennyit „bocsátottak“ ki, melyik piacon igyekeztek azokat elhe­lyezni, sőt azt is tudják, hogy mennyit sikerült belőlük valóban a hozzá nem értők nyakába varrni. A bélyeghamisi­­tók között igen sok a bélyegszakértő és főkép az értékesítők körében renge­teg sok a volt bélyegkereskedő és úgy­nevezett zugbélyegkereskedő, akik még a hozzáértőket is megtévesztik. Csak nemrég leplezett le a párisi rendőrség egy bélyeg hamisító bandát, amelynek tagjai a francia bélyegpiacon hollandi tízforintos jubileumbélyegeket hoztak forgalomba. Ebből az ügyből kifolyólag letartóztatták Aldebert Hen­­ryt, továbbá Peretti és Cicidini olasz, Makarov orosz és Zagorszky lengyel állampolgárokat. Az öt szélhámos kézrekeritése után azonban egyáltalában nem szűntek meg a hamisítások s egymás után kerültek forgalomba újabb és újabb veszélyes utánnyomatai nagy-nagy ritkaságoknak. A legutóbbi napokban azután megálla­pították, hogy ezek az újabb hamisít­ványok egy állítólagos elszegényedett grófnőtől származnak. Kiderült, hogy az asszony Aldebert felesége, a hamisítók spiritus rektora, aki a saját férjét is becsapta. Közös vagyonuk: a hamis bélyegek birtoká­ban, egy párisi fiatalemberrel megszö­kött Párisból és a Riviérára ment, ahol sok gazdag gyűjtő nyaral. Ezeknél si­került is újra sok hamisítványt elhelyez­í niök. Letartóztatták őket, de megálla­pították, hogy a hamis bélyegek mellett valódi ritkaságaik is vannak. Hogy ezek honnan kerültek a bélyeghamisitó sze­relmes párhoz, azt ezideig nem sikerült kinyomozni. Mintegy két-három esztendővel eze­lőtt magyar „megszállás“ bélyegeket is nagy mennyiségben hamisitottak; ezek hamisítója, az elcsapott tanító ma Pá­risban él. Állítólag irodát tart fenn és igen nagy forgalmat bonyolít le. ÜMilt 3 tárai Amott a süp Raipnlin iijiltisa miau Maurice Paleologue, szentpétervári fran­cia nagykövet emlékirataiból. Alexandra cámé levele a halott Rasputinhoz, Paleologue emlékiratainak legérde­kesebb részlete Rasputin meggyilko­lása. Ez volt a dráma kezdete, az első lökés, mely megindította a lavinát, amely néhány hónap múlva elsöpörte a cárizmust. Cikkünk e kegyetlenséggel elkövetett gyilkos­ságról elterjedt híreket, a keletke­zett első benyomásokat és mende­mondákat tárgyalja. Szombat, 1916 december 30. Este hét órakor egyik kitűnő infor­mátorom, aki szolgálatomban áll, érte­sít, hogy Rasputint ma a Jusszupov palotában tartott vacsora folyamán meg­gyilkolták. A gyilkosok állítólag a fiatal Jusszupov Félix herceg, aki 1914 ben nőül vette a cár egyik unokahugát, to­­; vábbá Dimitrij nagyherceg, Pál nagy­herceg fia és Puriskievics, a Duma szélsőjobboldalának a vezére. Állítólag két-három társaságbeli hölgy is részt­­vett a vacsorán. A hirt egyelőre szigo­rúan titokban tarlják. Mielőtt megtáviratoznám Párisba, iparkodom ellenőrizni értesülésemet. Azonnal elmegyek K .. . grófnéhez. i Telefonál rokonának Oolovinnénak, ; Rasputin előkelő barátnőjének és párt­fogójának. Panaszos hang felel kérdé­sére: — Igen, az Atya ma éjjel eltűnt. ! Nem tudják mi történt vele ... Irtóza­tos szerencsétlenség! A Yacht-kiubban a hir az est folya­mán terjed el, Mihajlovics Miklós nagy­herceg nem akarja elhinni: — Már tízszer is jelentették Rasputin | halálát — mondja — és ő mindannyi­szor feltámadt, hatalmasabban mint valahai Mégis telefonál Trepov miniszter­­elnöknek, aki ezt válaszolja: — Csak annyit tudok, hogy Rasputin eltűnt; felteszem, hogy megölték. Töb­bet nem tudhatok: az Ochrana főnöke vette kezébe az ügyet. Vasárnap, 1916 december 31. Rasputin holttestét még mindig nem találták meg. A cámé Őrjöng fájd sírná bar; könyörögve kérte a cárt, aki Mohi­­levben van, hogy azonnal jöjjön hozzá. Megerősítik, hogy a gyi.kosok Jusszu pov Félix herceg, Dimitrij nagyherceg és Puriskievics. Állítólag egyetlen hölgy sem vett részt a vacsorán. Hát akkor hogyan csalták Rasputint a Juszupov­­palotába?... Abból a kevésből ítélve, amit tudok, Puriskievics jelenléte adja meg a drá­mának igazi jelentőségét és elsőrangú politikai érdekességét. Dimitrij nagy­herceg elegáns huszonötéves fiatalem­ber, erélyes, tüzes hazafi, hősiességre is képes a csatában, de könnyelmű, lobbanékony. Nézetem szerint meggon­dolatlanul keveredhetett ebbe a kalandba. Jusszupov herceg huszonkilenc éves, értelme eleven, művészi hajlamokkal is bir; azonban diiettanlizmusa túlzott gyö­nyörűséget talál a perverz fantáziákban, a bűn és a halál irodalmi elképzelései­ben; attól tartok, hogy Rasputin meg­gyilkolásában sem látott egyebet, mint kedvelt Írójához, Oscar Wilde-hez méltó jelenetet. Mindenesetre ösztönei, arca, magatartása sokkal inkább hasonlóvá teszi Dorian Oray hőséhez, mint Bru­­tushoz vagy Lorenzacciohoz. Puriskievics, aki ötven éves múlt, éppen ellenkezőleg a elmélet és cse­lekvés embere. Az ortodox abszolitiz­­mus bajnoka hevesen és egyúttal igen tehetségesen támogatja ezt a tételt: „Az autokrata cár Isten küldöttje.“ 1905-ben elnöke volt a hires reakciós ligának, az orosz népszövetségnek és ő sugallta, irányította a zsidók elleni rettenetes pogromokat. Rasputin meggyilkolásában való rész­vétele megvilágítja a szélső jobboldal­nak az utóbbi időben tanúsított egész viselkedését; annyit jelent, hogy az autokratizmus hívei úgy érzik, hogy fenyegetik őket a cárné őrülségei és el vannak szánva a védekezésre, ha a cár nem is akarja, sőt szükség esetén a cár ellenére is. Kedd, 1917 január 2. Rasputin holttestét tegnap megtalál­ták a kis Nevka jégtáblái alatt, a Kresz­­tovszkij-sziget mentén, a Belosszelszki­­palota mellett. A cárné az utolsó pilla­natig remélte, hogy Isten megtartja szá­mára vigasztalóját és egyetlen barátját. A rendőrség semmiféle részletet nem enged közölni a drámáról. Egyébként az Ochrana olyan titkolódzással foly­tatja a nyomozást, hogy Trepov minisz­terelnök még ma reggel is ezt felelte Mihajlovics Miklós nagyherceg türel­metlen kérdezősködésére:- Esküszöm, Fenség, hogy mindent nélkülem végeznek és semmit sem tu­dok a vizsgálatról. A nép, mikor tegnapelőtt Rasputin haláláról értesült, ujjongott. Megölelték egymást az utcákon, gyertyákat gyúj­tottak a Kazáni Miasszonyunk templo­mában. Mikor megtudták, hogy Dimitrij nagy­herceg a gyilkosok között van, szent Dimitrij ikónjai előtt tolongtak, hogy gyertyákat gyújtsanak. Grigorij meggyilkolása az egyetlen beszédtárgy azokban a végeláthatatlan asszonysorokban, amelyek hóban és szélben ott várakoznak a mészárszékek és füszeresboltok ajtajában a hús-, a tea-, a cukorosztogatásra. Mesélik, hogy Rasputint elevenen dobták a Nevkába és ezt helyeslik, miközben ezt a köz­mondást idézik: — Szabakie, szabacsie szmerte! Kutya, kutyamódra döglik meg 1 Azt is suttogják, hogy Tatjána nagyhercegnő, a cár második leánya részes volt a drámában. Gárdalovas hadnagyi öltö­zetben ment el, hogy bosszút álljon Rasputinon, aki erőszakot akart rajta elkövetni. Az udvar világára alkalmaz­zák a muzsikok bosszúálló vadságát és megtoldják az elbeszélést azzal, hogy a haldokló Grigorijt megférfiatlanitották a nagyhercegnő előtt, hogy teljesen kielégítsék a bosszúvágyát. Másik népies mende monda: „Raspuíin még lélegzett, mikor a Nevka jege alá dobták. Ez rendkívül fontos; mert ilyen módon sohasem lesz belőle szent...“ Csakugyan orosz néphit, hogy a vizbe­­fultakat nem lehet szentté avatni. Szerda, 1917 január 3. Rasputin holttestét alighogy kihúzták a Nevkából, nagy titokban átvitték a csezmai veteránmenházba, amely öt kilométernyire van Petrográdtól a carszkoje-szelői utón. Miután Kosszorotov professzor foga­natosította a hullavizsgálatot és meg­találta a sebesülések nyomait, bevezet­ték a tetemnézőbe Akulina nővért, azt a fiatal apácát, akit Rasputin annakide­jén az ochtai zárdában ismert meg, ahol kiűzte belőle az ördögöt. Az apáca a cárné parancsával kezében egyetlen betegápoló társaságában hozzáfogott a halott felöltöztetéséhez. Rajta kívül sen­kit sem bocsátottak a halotthoz: fele­sége, leányai, leglelkesebb hivei hiába könyörögtek engedélyért, hogy még­­egyszer utoljára láthassák. A jámbor Akulina, az egykori ördön gös apáca a fél éjszakát a holttest le­mosásával, sebeinek bebalzsamozásá­­val, uj ruhákba öltöztetésével és ko­porsóba fektetésével töltötte. Utoljára feszületet tett a mellére és kezeibe oda tette a cárné levelét, amelyet P.-nétől kapott, aki barátnője volt a sztarecnek és bizalmas viszonyban volt Akulina nővérrel. A levél hiteles szövege: „Drága vértanúm, add reám áldáso­dat, hogy szüntelenül velem legyen azon a fájdalmas utón, amelyet még idelent meg kell tennem. És emlékez­zél meg rólunk szent imádságaidban odafent. Alexandra cárné." A „Hiradőu-ra előfizetést elfo­gad a 8pitzer-féle könyvkeres­kedés. — A „Híradó"-t kívánatra házhoz szállítjuk. Maculatura papír jutányos árban nagy mennyiségben kap­ható a Spitzer-féle könyvkeres­­, kedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom