Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-01-21 / 9. szám
Negyvenhetedik évfolyam, 9. 0zám. Csfttörték, 1926. január 21« KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. E)6fizeté«i ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 K£. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSE Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 19., Megjelenik betenkint háromszor l kedden, csütörtökön és szombaton. Uilliáröolc a hadseregekre Komárom, —január 20. Nagyon érdekes statisztika jelent meg azokról a kiadásokról, amelyet az utódállamok kormányai a fegyverkezésre fordítanak, amelyekből megállapítható, hogy a kisantant hallatlan fegyverkezést folytat. Legtöbbet költi számszerűleg erre a célra Lengyelország, azután Csehszlovákia és a nyomában Jugoszlávia, azonban a sorban előre kerül az országok lélekszáma arányában Oehszlovákia, ahol minden lakosra — még a csecsemőre is — évi 22 aranykorona, tehát évi 133 korona kiadás esik a katonai kiadásokból. A statisztikus hozzáteszi, hogy ezek a kiadások csak a költségveté-ben előirányzott nyilvánosságra hozott kiadások és legalább ekkora összeg az, amelyet a hadsereg titkos felszerelésére fordítanak. • Európa tehát sokkal jobban fegyverkezik, mint a háború előtt és nyilván háborúra készül. Azt kérdezzük: akarja-e, akarhatja e valaki a háborút? Nem volt-e elegendő a vérontásból, a jajból, a könnyből? Életek és éltékek pusztulásából és a lelkek elvadulásából? Mi nem akarunk háborút, tehát nem akarunk fegyverkezést sem. Mi ellene vagyunk annak, hogy adó koronáinkból milliárdokat fordítsanak a had-eregre, hogy évente elvonjanak a munkától másfélszázezer munkáskezet és a hadgyakorlatokra háromszor annyit sárba dobjanak és a levegőbe ellődözzenek ok és cél nélkül megszámlálhatlan milliókat. Ellenben azt akarjuk, hogy ezek a milliárdok kulturális és népjóléti célokra, hasznos beruházásokra fordittassanak. Ne kaszárnyákat építsenek, hanem iskolákat, szanatóriumokat. kórházakat, múzeumokat és könyvtárpalotákat, ne repülőgépeket mérges gázokat gyártsanak, ha em könyveket, melyekből a nép művelődik, egészséges lakásokat, ahol nem terem meg a tüdő vész és a többi járvány. A demokrácia Ígéretei közé tartozott a titkos diplomácia meg szüntetése, ami természetesen nem következett be. ígérete a béke fentartása és e helyett van nyilvános és titkos fegyverkezés, ezt szállítja a demokrácia, mely az általános és titkos választójogon és a nép akaratán épül fel. Kérdezzék meg a nép akaratát: kivánja-e a fegyverkezést, a háborút és annak nyomorúságait? Megkap ják rá a feleletet. A fegyverkező demokrácia ellen küzdünk mi a demokrácia fegyvertelen hívei és azt akarjuk, hogy a hadseregek történelmi emlékekké változzanak és olyan korszaknak legyenek tartozékai, amelyet emlékezetünkből kitörölni óhajtunk. Egy fegyverkezésnek van csak jogosultsága: a haladásénak, a tudományénak, mely az emberiség f'jlődését előbbre viszi, de a nyers erő és hatalom fegyvereire nincs szükség, mely az emberiséget barbár időkbe taszítja vissza, megrontja hitét és megmérgezi lelkét. = A képdselöhaz ülése. A képviselőház elnöksége kedden ülést tartott, amelyen Malypetr elnök kijelentette, hogy a képviselőház február elején ül össze és azonnal megkezdi az állami alkalmazottak fizetésrendezésére vonat kozó törvényjavaslatok tárgyalását Biztos határnapot a képviselőház összehívására nézve az elnök nem jelölt meg és igy csak föltevésként lehet elfogadni az elnöki kijelentést. Mert a képviselőház összehívása a koalíciós pártok magatartásától függ, efelől pedig egyelőre még lelies bizonytalanságban van maga a kormány is. = Szovjatoroszország elismerése. A csehszlovák kormány külpolitikai problémái között kisért Szovjetoroszország elismerése, amelyet a koalíció szocia lista pártjai különösen sürgősnek tar tai.ak nemcsak külpolitikai szempontból, de gazdasági tekintetben is, mert Cseh zlovákiának piacot vélnek terem teni Szovjetorosz országban Tény ugyan, hogy a cseh nemzeti demokraták és a néppártiak ellene vannak az elismerésnek, azonban a kérdés már annyira megérett, hogy most már nem sokáig fog késni a bolsevik nagyhatalom elismerése A külügyminisztérium a kér désre vonatkozó adminisztratív ügyeket teljesen előkészítette s most már csak az a feladat, hogy a de jure való elismeréshez a szükséges kocliciós többséget megszerezzék. Fog-e ez sikerülni, a jövő kérdésé, bár tagadhatatlan, hogy ebben a kérdésben a kormány minden bizonnyal számíthat a kommunistákra is = A tizenkettes bizottság ülése. A tizenkettes bizottság amely a koalíciós pártok vezéreit fogatja magában, pénteken ülést tart. Ezen az ülésen fontos nyilatkozatok fognak elhangzani. így Englis dr. pénzügyminiszter jelentest tesz az állami alkalmazottak fizetésrendezéséről és az erre szükséges fedezetről, Benes dr. külügyminiszter pedig a külpolitikai helyzetről terjeszt elő ie lentést. = Miről lúd á Ce8ke S ovo? A külügyminisztériumhoz közel álló Ceske Slovo sok mindenről tud, amiről nem hogy a közönséges halandók, de még a beavatottak sem igen tudhatnak. A magyarországi frankhamisítással kap csolatban minden kigondolható rosszat pertraktáinak a cseh lapok és a rossz indulafu tendencia ugyancsak megnyilatkozik Magyarország ellen. Az említett lap egyik legújabb számában Ma gyarország katonai ellenőrzéséről ir és jelenti, hogy a magyar kormány a frankhamisítás fölfedezése előtt a szövetségesek kormányaihoz jegyzéket intézett a katonai leszerelés kérdésében. Az államok között erre jegyzékváltás indul meg. A Budapestre küldött utolsó jegyzék állitóan részleiesen tárgyalja azokat a nehézségeket, amelyeket a katonai ellenőrző bizottságok munkája elé Magyarországon gördítettek s amelyekkel — a lap megállapítása szerint — Magyarország nem tartolta meg a trianoni békeszerződésben foglalt kötelezettségeket. (A régi elkopott nóta.) A szövetségesek által küldött legutóbbi jegyzék, a lap szerint, — elutasította Magyarországnak azt a mu!t évben elő- I terjesztett kérését, hogy szüntessék meg Magyarországon a katonai ellenőrzést. Ezenfelül a lap még azt is tudja, hogy beavatott?) körök szerint a magyarországi katonai ellenőrzést még szigorítani fogják. Igaz ugyan, hogy erről más sajtó orgánum nem irt, de hát azért van a Ceske Slovo, hogy mind ntudó legyen.___________________ Szlouensikó „megmenlői.“ Komárom, — jan. 20. Az a politika, amelyet a csehszlovák kormányok SztovenszKóban uralkodóvá tettek, kezd a bukáshoz közeledni. Élete csak ideig-órá’g tarthat még, mert még a legsovinisztább csehpártok is kezdenek ráeszmélni arra, hogy Szlovenszkó konszolidációja az eddigi politikai módszerek alkalmazása mellett egyáltalában einem élhető és szükséges, hogy a múlttal szakítva, új vágányra tereitessék a szlovenszkói kormánypolitika. Az eddig követett irányzat, amely a teljes centralizáció zárt egységét szolgálta, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális, sem szociális terén nem ért el eredményeket, ellenben az elégületlen éj jogaikban megrövidített őslakosság millióinak nagy tömegeit állította egy közös frontba a prágai kormány ellen. Nagy rövidlátásra vall, hogy Prágában eddig nem ismerték föl a valódi helyzetet és nagy kormányzati iskolázatlanságról tesz tanúságot az eddigi kor mányoknak magatartása Szlovenszkóval szemben, amelyet a békeszerződések bekebeleztek ugyan az uj köztársaságba, de annak meghódítania mindeddig nem sikerült, sőta legutr bbi választások nyilvánvalóvá tették azt, hogy Prága élesen szemben találja magát Sdovenszkó őslakosságával. Az utóbbi időben azonban több olyan jelenség merült fel, amely arra enged következtetni, hogy a csthek nagyobb figyelmet akarnak a jövőben fordítani Szlovenszkóra és ha nem is az őslakosság egyöntetű kívánsága szerint, de mégis a helyzet tiszta felismerésére valló kezdemenyezéssel akarnak rajta segíteni Hogy erre a viszonyok kényszerítik őket, azzal tisztában kell lenni és amikor erről a közeledésről beszélünk, minden szentimemalizmust el kell vernünk, aminthogy a politikában nincs is helye az érzelmi momentumoknak. Sdovenszkó „megmentésére“ legelőször is a cseh nemzeti párt vezére Kramár dr. siet, akinek pártja a minap Pozsonyban ülést tartott és az ott egybegyült csehek előtt programot adott Szlovenszkóra vonatkozóan. Nemcsak Kramár dr., de Dvorácsek kereskedelmi miniszter is megjelent ezen az ülésen és mindketten kimerítően ismertették a cseh demokraták rezolúcióját, amelyet a párt központi végrehajtó bizottsága megállapított. Ez a rezolució politikai téren ugyan hmgsulyozza az állam törvényhozási egységet, azonban az államigazgatásban decentralizációt kíván, oly mértékben, amennyire az öszszeegyeztethe'ő az állam egységes vezetésének szükségleteivel. A put a cseh és morva országos haióságok további fentartását kívánja es üven országos hatóság megszervezését követeli Szlovenszkóban is. Emellett követeli a párt a koalíciós bizottság kiküldését Szlovenszkó ügyeinek rendezésére. A gazdasági program mellett követeli a párt a kivándorlás csökkentését, kulturális téren a tanítók közszolgádba való átvételét, az iskolaügy unifikálását, a Komenszky egyetem és az evang. teológiai fakultás kiépítését. Hogy pedig megmutassa a párt, hogy mennyire a szivén viseli a kisebbségek ügyét, követeli a kisebbségi törvénynek Szlovenszkóban való végrehajtását ! Ezeket a pontokat Kramár ismer- * tette, Dvoiácsek kereskedelmi miniszter pedig arról beszélt, hogy a szlovák p obléma megoldását abnan látja, hogy mindenkinek munkát, exisztenciát kelU biztosítani. A terjidelmes programból csak ezeket a főbb pontokat ragadjuk ki, mint olyanokat, amelyeknek megvalósítása már régen szükséges lett volna. Azonban korántsem úgy, amint azt a cseh nemzeti demokraiapárt elgondolja. Országos hatcsag megszervezésével nem lehet kietég teni Szlovenszkó népét, annak a vezérei által többizben hangoztatott teljes autonómia kell, amely úgy politikailag, mint gazdaságilag biztosítaná S lovenszkó függetlenségét Ez a pont tehál c*ak igy fogadható el. Örömmel üdvözölnők a kisebbségi tö vénynek végrehaj asát is hisz-n Szlovenszkó őslakosságának ez is természetes kívánsága, azonban ezt sem abban a formában, mint Kiamár ur szeretné, mert mi a kisebbségi 'örvénynek teljes és igazságos végreh j'ását mindenekelőtt a nemzeti kisebbségekre vonatkoztatjuk, akiknek jogait mindeddig mellőzték és figyelmen kívül hagyták. A munkának biztosítását mindenki részére követeljük mi i3, de úgy, hogy ne az idegenből idehozott munkásokat foglalkoztassák, hanem azokat, akik a vállalatok helyén laknak és évtizedek óta ott tartózkodnak. Szlovenszkó szanálásának kérdése tehát attól függ, hogy Szlovenszkóban a szlovenszkóiak érvényesü hessenek minden téren és hogy részükre a legteljesebb autonómiát adják meg. Ez a szanálás sine qm ronja, enélkül minden látszólagos jóakarat hiába való. Szlovenszkó megmentésére csak azok vállalkozhatnak, akik a teljes autonómiát hozzák, minden más törekvés, amely még ezt a minimumot is kifelejti programjából, kudarccal végőzdik és a cseh nemzeti demokrata pártéval azonos, vagy hozzá hasonló program csak arra való, hogy korteseszközként használják föl a megtéveszthető tömegekkel szemben. Sdovenszkó önérzetes őslakosságát azonban nem lehet ilyen Ígéretek frázisaival eredeti és jogos álláspontjától eltéríteni, mert annak életérdeke, hogy csakis a teljes autonómia keretein beiül induljon meg a konszolidálás munkája Azért a Szlovenszkó „megmentésére“ irányú Kramár féle akciókat nagy szavatossággal fogadnunk. Jókai növényismerete. (Folytatás.) Jókai különben a Svábhegyet 1848 óta ismeti jobban. Akkor töltötte itt az első nyarat. Itt rej őzködött 1850 ben, a budai erdők u'olsó emberlakta helyén, az „Adiczer“ korcsmában. Mivel foglalkozott itt? Mint ő maga irta: álnevek alatt csataképeket irt, somfabotoi<at faragott, ami akkor divat volt, fűvészkedett, gombát szedett és magában sakkozott. Gomba sok termett, úgy hogy a Svábhegyet gomba Kaliforniának nevezte. Rethy színész, aki szintén a Svábhegyen lakott, hogy elijessze a Pestről jövő gombászokat, a Nemzeti Színház ruhatarából felvette a medvebőrt és elrejtőzött a bozótba, melyből morogva kiemelkedett a gombakereső Bognár tenoristára. Másnap tele voltak a lapok a svábhegyi medvével, mely kis gyermekeket tépett össze és teheneket falt fel. Arra vonatkozólag, hogy Jókai milyen mértékben ismerte a Svábhegy és a Jánoshegy flóráját, a „Kertészeti Lapok“ 1899. évi kötetére hivatkozhatom, melyben „Flóra színháza“ címen olvasható Jókai teljesen botanikai tárgyú tárcacikke. Végtelenül bájos cikkecske, mely
