Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-29 / 77. szám
1926 június 29. 6. oldal. Komáromi Lapok Meglepő olcsó árak! ELBERT divaláruházában Komárom, Koronabankkal szemben, a következő cikkekben1 Divatcikkek: Férfi is női fehérnemű (elsőrendű gyártmányok). Francia Crépe de chine és selyem magánkötők. Szövött áru: Flór férfi sokni, sport angol harisnya. Amerikai női flór harisnya. Kci5-22-25.Gyermekflórzokni és trikót. FürdőzőMcikkek: “SSj; “ f0;r6í.,ro,,ir K°l05-' Minőségáru: Varrott talpú szandál 20-tól 44 számig. Külön osztály: Sport és pedignád gyermekkocsik. — Vulkán fibre böröiídök. Náflor-u. 19. 1—IMI— H—IW HMII Ilill . -«fcdöÄB Nádor-n. 19. Ebből a jogból most azután az a káros eredmény;származik, hogy pl.a kovács mesterségben a komáromi járásban két évi, a gyallaiba 2 és fél évi, a párkányiban 3 évi, a dobsinaiba 4 évi tanonc időt állapit meg az illetékes ipartársulat. Adva van egy mesterség, amelynek munkaköre teljesen azonos széles az egész országban, mégis egy helyi bizottságra, a társulatok választmányára bizatik, hogy mily időre szabja meg az ipari képasitett tanonc idejét! Hogy azután ebből a társulatok tetszése szerint különböző időkre megállapított tanoncidőközből mily hátrányok s illetve mily ügyesen megszerezhető előnyök származhatnak, arról jobb nem is beszélni. Annak idején, midőn e kérdést a Komáromi Ipartársulat tár gyalta, a törvény e vaskos hézagára nem mulasztottam rámutatni, sajnos azonban, Komárom csak Komáromban gondolkozván, az egységes s az általános szakképzettség elérését célzó iiyirányu előterjesztések nem sok meghallgatásra találtak. Bizonyos az, hogy máról holnapra nem lehet a különösen siralmas és világkrizis jellegű közgazdasági viszonyok között a kézműves kisipari társadalom regenerációja kérdését megoldani. És nem lehet különösen uj generációt nevelni, ahol község és járáshatárok kötik be a szemeket, sahoi a megadott jogot csak azért használjuk, mint a debreceni cívis emlegette a a színházépítésnél, hogy miárt is ölnek bele abba annyi sok százezer forintot, azt-feíelt«, mert — van. A kézműves iparosaink vezető férfiai nak, ha szivükön viselik a fiatal gene ráció sorsát, nagyon is rá kellene gondolni arra, hogy a tanoncidő kérdésében országosan egységes álláspontot foglaljanak el, mert a múltban sok minden lehetett jó, amin a jelenben változtatni általános viszonyok kényszerűének De igen alkalmas lenne a hatóságoknak is, akiknek ügykörébe a kérdés tartozik, a tanonckérdés országosan egységes megoldására intézkedést keresni és találni, nehogy a sokféle társulati „vélemény“ az iparíörvény nyújtotta előnyök, rosszul használt jogok eppen a kisipar jövőjének még bizonytalanabbá tételét idézzék eiő. (i, g.) Hősök emlékünnepe Ácson. — Saját tudósítónktól. — 1926, jun. 27. Lélekemelő ünnepség színhelye voll Ács község vasárnap, mely napon a hatóságok-, a nemzeti hadsereg képviselőinek és a járás községeinek rész vételével avatták fel a hősök emlékszobrát. Ács községnek 190 hősi halottja volt a világháborúban, kiknek emlékét gyönyörű szoborral örökítették meg. A szobor bizotiság élén Csermák Hugó kormányfőtanácsos, gyáriga/gató nagyszabású tevékenységet fejtett ki és ügybuzgó működése folytán csakhamar 42 millió korona gyűlt össze a kegyeletes célra, melyen műkőből, kezében zászlóval rohamra induló honvédet ábrázoló szobrot készített a művészi kéz. A szobor talapzatának négy oldalára vannak bevésve a hősi halottak nevei. Az ünnepségen megjeleientek: Huszár Aladár főispán, Palkovich László alispán, Alapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester, Asztalos Béla nyug. alispán, Karcsay Miklós megyei főjegyző, Reviczky István dr. járási főszolgabíró, Ä2(// Bálint nemzeígy. képviselő, gr. Zichy Ernő dr. nagybirtokos cs a környék előkelőségei teljes számban. A magyar nemzeti hadseregei Nemesíóthi Szabó Béla huszárezredes, városparancsnok vezetése alatt egy szakasz gyalogos és egy szakasz huszárság képviselte, a vitézi rendet pedig vitéz Bartha Ede ezredes, Komáromvármegyc vitézi székének kapitánya. A déli gyorsvonattal, részben pedig autókon érkezett notabiüiásokat a szó borbizoUság élén Csermák Hugó elnök üdvözölte és azokat ötven tagú bandérium kisérte be a községbe, Az ünnepélyt az ácsi dalárdák haza fias éneke vezette be, utána Reviczky István járási főszolgabíró üdvözölte a hivatalos előkelőségeket. Az ünnepi beszédet Huszár Aladár főispán tartotta és a szónoklat könnyekig meghatotta az ezrekre menő sokaságot. A várma gye nevében Palkovich László alispán hatásos beszéd kíséretében koszoruzta meg a hősök emlékét. Vitéz Bartha Ede ezredes a vármegye vitézi széke nevében helyezett koszorút a szoborra, melyet a köjség és az egyesületek koszorúi borítottak el. Az ünnepség legke gyeleteseöb jelenete volt, amidőn a 190 hősi halott hozzátartozói koszorúkkal és virágokkal szórták tele a szobor talapzatát, melyet valóságos virágerdő borított. Az ünnepségei a községi ovoda termeiben tartott 150 terítékes ebéd fejezte be, melyen sok lelkes hangú felköszöntő hangzott el. a Medetai iovábiitópiö Ulyas liilsaji aiiándisa. F. hó 15 én már a kora hajnali órák ban népesek voltak Komárom utcái. 35 tanu'ri vágyó ifjú, a kereskedelmi továbbképző tanfolyam növendékei tartottak az állomásra, hogy két napra feledve a mindennapi megszokott munkát, látni, tapasztalni és tanulni induljon. Zuhogó esőben, a legjobb hangulatban érkezett a vidám ifjak társasága Pozsonyba, hol két napot töltve a különböző gyárakat tekintették meg. Látíák és figyelemmel kísérték minden mozza natát annak a folyamatnak, amint a nyersanyagból kész áru lesz, majd csomagolva az áruraktárakba kerül, hol szállításra vár. Az első napon a tanulók az állami dohánygyárban voltak, melynek szívélyes igazgatója egy alkalmazottat bocsátott rendelkezésre, ki szakszerű magyarázatokkal szolgált. Bemutatják a tengerentúlról háncszsákokban érkezett legkülönbözőbb és legfinomabb dohánynemeket A legnagyobb levelű Cuba és Poríoricőfól, a legkisebb, majdnem akáclevél kicsinyságü Szmirna dohányig. A levelek osztályozását, felfrissítését, kierezésát, szivarrá, cigaretiává és pip idohánnyá való feldolgozását és csomagolását. Délután Síéin testvérek sörgyárának a megtekintése volt a soron. A gyár munkavezetője szolgálatkészen mutogatta meg a sörgyártásnak külön böző fázisát. A malátának különböző ideig és hőfokig való heviiését, cukortartalom részbeni semlegesítését, a fel hevített malátának nyiit medencékben, majd különböző hőfokú csöveken való hűtését, élesztő anyagok hozzáadásával való érlelését, a kész sörnek a fagypont és -j-l° közöiti hőmérsékletre hűtött hatalmas pincékben, óriási betonhordókban való elhelyezését és önműködő szivattyúk által hordókba fejtését. Mi sem természetesebb, minthogy a gyár élelmes munkavezetője a frissen csapolt sörből bő kóstolót is adott a leendő kereskedőknek, hogy az aranysárga, tisztánkezelt és kellemes izü Síéin sör nek eleven reklámjai legyenek. Sokkal egyszerűbbnek hittük mindnyájan a sörgyártást, mint ahogy a szemléllek mutatták. Egy érdekes önműködő hordómosó gépet is látlak itt a tanulók, amely a gyárba visszakerült üres hordókat egy pillanat alatt úgy külsőleg, mint belsőleg a legtisztább állapotba hozta. A délután folyamán még a jó hírnevű Franki féle kenyérgyárat (Király kenyér) és a vele kapcsolatos Pischinger csokoládé gyárat tekintették meg a tanulók. A gyár tulajdonosa rendkívüli szívélyes fogadtatásban részesiiette a tanulókat. Személyes kalauzolása mellett tekintették meg a kenyérgyár modern, praktikus és higiénikus berendezését, melyben a legjobb kenyér és a legfinomabb péksütemények készülnek "a gyúró, sodró és alakitó gépekkel ördöngős gyorsasággal anélkül, hogy azt emberi kéz a gyártás folyamata alatt érintené. Szakszerű magyarázatot nyújtott a rendkívüli udvarias tulajdonos a csokoládégyár megtekintésekor. A raktáron lévő nagymennyiségű kakaó babnak a termelési módját ismertetve, bemutatta annak törését, őrlését, a kakaó vajiartalmának bizonyos fokig való kivonatát, cukor hozzáadását, a különböző főző, keverő és hűtő procedúrákat, az anyag nak sokféle hengeren való gyúrását, finomítását, a tej-, mogyorós, mandulás csokoládénak, a kitűnő izü Pischinger szeleteknek és csokoládé cukorkáknak a gyártását. Megemlékezett a csokornak szeszt pótló, üdítő hatásáról, külföldön, különösen Svájcban való nagymértékű fogyasztásáról. A csokoládénak a szeszt helyettesítő fogyasztását, mintegy az egyes államok kulturáltságának fokmérőjéül állítva be. Végül a kirán- l dulásnak talán a legkedvesebb emlékei f közé tartozó jelenet következett, midőn f e vendégszerető tulajdonos a kész í gyártmányokat mutatta meg, a tanulókra f bízva azok jó minőségének megáliapi- f tását, szabad folyást engedett a kóstol- \ gatásnak. ígérgették is a tanulók, hogy ; mindhalálig csak a Pischinger gyártmányoknak lesznek fogyasztói s mint kereskedők terjesztői. A második napon a Danubius texiilgyár megtekintése volt soron. Szívélyes fogadtatás után itt is a gyár egyik vezetője mutatta meg a legmodernebb gépekkel felszerelt gyárai szakszerű magyarázatok kíséretében. Hatalmas zsákokban állt ott a rakíárhelyiségben a tengerentúlról érkezett legfinomabb egyiptomi, amerikai és indiai gyapot. A legminimálisabb emberi erő segítségéve,! . végezték a legkülönbözőbb gépek a gyapot porolását, tisztítását, tépését, a szálak rendezéséi és a fonalaknak a legfinomabb 120 as vékonyságú cérnává való nyújtását, A figyelmes vezető az iskola árugyüjteményének gyarapítására a különböző fajtájú gyapotokból és a gyártás folyamatát feltüntető félig és egész kész gyártmányokból szívesen adott. A Freund féle bőrgyárnak csak a helyiségeit és a gépeit tekinthették meg a tanulók, mivel a gyár jelenleg üzemen kívül van. így is azonban sokai tanultak a szakszerű magyarázatból, mely után képet alkothattak maguknak a nyersbőrnek gyorsított eljárással, cserzés nélkül való feldolgozásáról. A szemlélőknek a legtöbb látnivalói j a ligetfalusi Taus-féle rádió-, villany- j alkatrészek és csillárok gyára nyújtott j Az előzékeny, fáradságot nem kímélő és a magyarázatnál a iegspróbb rész- j letekre szívesen kiterjeszkedő gyärtu- I lajdonos személyesen mulatta meg a gyár minden helyiségét. Csak egy nagyobb raktárnak képzeltük a telepet s i nem is sejtettük, hogy a villanyésillá- i rok és rádióalkatrészek, a hozzájuk való I anyag öntésétől kezdve mindvégig a | gyárban készülnek. A tanulók előtt I mutatta be a tulajdonos az öntéshez l való formák elkészítését, a réznek és a 1 csillárokhoz szükséges egyéb fémeknek I mintegy 1000 -1200 fosig való hevi- | íését, formákba váló öntését, az egyes | részek forrasztását, eszíergályozasií, | csiszolását, oxidálását és a kész csiílá- 1 rok felszerelését. A raktárban a legkülönbözőbb, legizlésesebb, saját tervezésű és a legszebb modellek szerint készült csiiióroK százai voltak, melyek, mint a tulajdonos említette, komáromi raktárában is kaphatók. A tanulók a tapasztaltakon kívül innen is kedves emlékkel távoztak, mert mindannyian csinos levélnehezéket kaptak ajándékba Megtekintették még a tanutók a város nevezelességein kivüí a Dunavásár telepét és a városi vásárcsarnokot. Felejthetetlen kedves emlékekkel és ismeretekkel gazdagon megrakodva 16 án a késő esti órákban a legvidámabb hangulatban érkezett meg a kis kiránduló csapat. A jól sikerűit kirándulást az iskola taniiőtesiüieíe, Telkes Mihály és Kádár Győző tanítók tervezték és vezették. Az iskola vezetősége ezúton fejezi ki háiás köszönetét a pozsonyi kereskedelmi- és iparkamarának, amely 800 K adományával, a tanulóknak szerzett kedvezményes lakás- és élelmezéssel, a gyárak megtekintésére szóló engedélyek megszerzésével nagyban hozzájárult a kirándulás sikeréhez és ahhoz, hogy a tanulók ingyenesen vehettek részt azon. Köszönetét mond a tantestület Misura N. ú nak a kereskedelmi és iparkamara tanonciskolái szakosztálya titkárának, ki sokat fáradozott a kedvezmények és engedélyek kijárásában. Végül ugyancsak ezúton mond a tantestület köszönetét az összes megtekintett gyárak igazgatóságának szives engedélyükért és a nyújtott szakszerű magyarázatokért. —es Nyilatkozat. A Komáromi Korona Bank részvénytársaság igazgatósága, Brabec Károly kormánybiztos ur és Schmidt Imre ur, a Pénzintézetek Egyesülete alelnökinek jelenlétében sürgős vizsgálat tárgyává tette az intézet státusát és megállapította, hogy Freystadtl Pál vezérigazgató eltűnése azt nem érinti. — A vezérigazgató folyó hő 25-én Prágából hazautaztában Bratislavában intézett el egyik bankban hivatalos ügyeket és e tárgyalások közepette ideges roham fogta el és a Dunapart irányában elrohant. A vezérigazgatónál eltűnésekor csupán pár száz korona készpénz volt, mely a prágai útiköltségeiből fentmaradt. Ennek dacára az igazgatóság elrendelte a könyvek azonnali lezárását és a Pénzintézetek Egyesületének bevonásával a leltározás sürgős keresztülvitelét. Ezzel egyidejűleg megtörténtek a szükséges intézkedések, hogy a betevők biztosítására a moratorium elrendeltessék. A moratóriumot előreláthatólag csupán pár hétig veszi igénybe az intézet, miután követelései általában jók s igy rövidesen megkezdheti a betétek visszafizetését. Komárom, 1926. junius 29-én. 484 Az igazgatóság. Az áradás. Komárom, junius 18. A Duna áradása bár, időközben már apadás állott be, ismét előtérbe lépett, mert az utolsó napok esőzései ismét felduzzasztják a vizeket. A Komáromban észlelt mostani legnagyobb vízállás -j- 672 cm-t tesz ki, azonban a. legutóbbi jelentés szerint junius 28 án d u. 3 órakor + 644 cm-t mutatott a vízmérce. A jelentés szerint a Dunán Pozsonytól fölfelé apadás állott be, a Pozsonytól Komáromig terjedő szakaszon gyenge áradást jeleznek. Az áradásról szóló „A sziget veszedelme“ címen megjelent cikkünkre, Csizmazia György városbirő lektifikáló leveici küldött szerkesztőségünkhöz, amelyet következőkben közlünk: A Komáromi Lapok f. évi junius hő 24 ibi számában „Ä szigeti veszedelem“ cim alatt egy cikk jelent meg, amely cikk a város vezetőségét teszi felelőssé azért, hogy az árvíz a szigetet elöntötte és meri gátszakadás történt. Minthogy ez az állítás a valóságnak nem felel meg és csupán arra alkalmas, hogy Komárom város közönségét a valóságtól felre vezesse, felkérem a í. Szerkesztőséget, hogy Komárom város közönségének a tájékoztatása céljából az alábbi valóságot tartalmazó nyilatkozatomat b. lapjában közzétenni szíveskedjék. E'őször is a cikkre általánosságban válaszolva, állítom, hogy a város vezetőségét semmiféle mulasztással vádolni
