Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-29 / 77. szám

4, oldal. Komáromi Lapok 1926. június 29, nem lehel, mert a város felelősségének teljes tudatában mindent elkövetett, hogy az árvizveszedelem a szigetben kárt ne okozzon. , Szombat reggeltől kezdve naponta a szigeti tölíésre öt embert rendeltem ki, akik reggel négy órától este kilenc óráig, sőt még egy esetben egész éjjel is személyes utasításaim alapján a viz­­szivárgásokat minden esetben eltömték és vigyáztak arra, hogy gátszakadás ne történjék. E munkások rendelkezé­sére még négy igáskocsit állítottam, amelyek állandóan földet szállítottak oda, ahol nyulgátat kellett készíteni. Ilyen földszállítás még a vasárnapi napon végre lett hajtva egész estig, sőt még hétfőn is folytatódott. A hétfőn vett hivatalos értesítés alapján már felte­hető volt, hogy a sziget elöntését meg lehet akadályozni, mert Pozsonyból 26 cm apadást jeleztek. Tekintettel arra, hogy reggel isméi 39 cm. áradást jelentettek és már elő­relátható volt, hogy a szigetet az árviz elöntésétől semmiképen megmenteni nem lehet, dobszó utján azonnal érte­sítettem Komárom város közönségéi és különösen a szigeti kerííuiajdono­­sokat, hogy a szigeten levő és még megmenthető dolgokat minél előbb mentsék meg, mert a szigeti zsilipet aznap d. után 4 órakor ki fogom nyit­tatni és hogy aki a zsilip kinyitását megakadályozná, az ellen a büntető eljárást folyamatba tétetem. Sajnos, a zsilip kinyitása az általam adott határozott utasítás szerint a meg­állapított időben nem sikerült, mert ezt a szigeti kertlulajdonosok egyrésze ha­tározottan megakadályozta, akik botok­kal, sőt az egyik baltával felfegyver­kezve nem engedték a zsilipet kinyitni, úgy, hogy hatósági beavatkozással csak este felé 6 órakor lehetett végre a zsi­liphez hozzáférkőzni és azt kinyitni. Tehát az, hogy a zsilip későn lett kinyitva, annak egyedül és kizárólag a szigeti kerttulajdonosok az okai, nem pedig a város vezetősége. Végül, ami a cikk azon állítását il­leti, miszerint Kelemen Ferenc szigeti kertbiró a városházán hétfőn délután fél hat órakor megjelent és nálam a zsilip kinyitását akarta követelni, de ezt nem tehette meg, mert én hivatko­zással arra, hogy a tanácsülésen elnö­kölni kell, nem fogadtam őt, igaz, azonban nekem mindössze csak any- jj nyit jelentettek a tanácsülés alatt, hogy l Kelemen ur beszélni óhajt velem, azt I azonban nem izenie be, hogy milyen ügyben, igy természetes, hogy én a tanácsülést fontosabbnak tartottam és azt izentcm ki Kelemen urnák, hogy várjon a tanácsülés végéig, akkor majd rendelkezésére állok. A hiba tehát ot­tan töriént, hogy Kelemen ur nem izente meg nekem, ho6y milyen fon­tos ügyben akar velem tárgyalni. Meg­jegyzem, hogy ez fél hat órakor tör­tént, tehát altkor, amikor a zsilip ki­nyitása már régen e! volt rendelve, sőt a hozzám érkezeit jelentés szerint a zsilip már akkor nyitva is volt. Ez a való tényállási Szerénytelenség nélkül ismételem te­hát, hogy a várost semmiféle mulasz­tással vádolni nem lehet, mert megtett mindent, ami csak megtehető, volt. A zsilip késedelmes kinyitásáért egyedül csak azok a felelősek, akik annak a kinyitását a kitűzött időben megakadá­lyozták, természetesen ezek után az is, hogy a töltésben okozott kárért is azok a felelősek. Komárom, 1926 évi junius 25. Csizmazia s. k. városbiró. • —..... .......... 1 ii Hm kell ß fővárosba menm!! !! fi c mikor n t 1 s P0LLÁK JULISKA • 5T 5 s 4» ► utódánál fc 2 M Köiiiárssibsn, Nádor-utca 17. ez. olcsóbban beszerezhetők a leg­& ® K* 2 • § újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hastüzök és mell­ah 1 tartók orvosi rendeletre is. > & i Tavaszi bőr- és cérnák eziyük 9* RT K •3 naory raktára 1 Keztyűk tisztítása % és javítása! Selyem és flór haris-11 nyák nagy választékban! ii m 15 ~ JÉ Újabb bank szenzáció Komáromban. Eltűnt a Komáromi Korona Bank vozériga zgatój a. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — junius 28. Emlékezhetnek még lapunk olvasói arra a körmönfonton kieszelt s végre­hajtott bankrablásra, mely a mull év decemberében történt Komáromban, midőn a Komáromi Korona Bank pénztá­rából a pincehelyiségből vágott nyíláson át 250 ezer koronát loptak el. A magyar | és csehszlovák rendőrség közösen ve­zetett nyomozása hamarosan kiderítette a tetteseket, söí az ellopott pénzt is mintegy 50 ezer korona hijjávai meg­találták. Az ily szomorú események rendsze rint nem szoktak használni még a leg­erősebb intézeteknek sem, de e kevés kárral megúszott rablás a Korona Bank hitel és fizetőképességének még sem ártott akkor. Hétfőn, a reggeli órákban futótűz­ként terjedt el a városban, hogy az intézet több betétes üzletfelét azzal küldte el, hogy nem lévén idehaza a vezérigazgató, infizetéseket eszközölni nincs módjában. A rendőrségen nyert információnk szerint-a, Korona Bank ügyvezető igaz­gatója Áprily Miklós jelentette reg­gel az Államrendőrségnek, hogy Frey­­stadtl Pál a Bank vezérigazgatója ju­nius hó 25. óla sem családjánál nem található, sem a Bankban nem jelent meg, bár rendesen már a nyitáskor minden­kor a legpontosabban szokott a bank ba bejárni. A bank bejelentése sze­rint az eltűnt vezérigazgató junius 25-én Prágába, majd Pozsonyba utazott. Azóta Fre/stadtl Pál vezérigazgató­nak nyoma vészéit. A bank ügyvezető igazgatója a most már ráháramló felelősség tudatában az esetet nyomban jelentette a bank igaz­gatóságának s felügyelő bizottságának, amely az esetleges nagyobb károk el­hárítása céljából kifizetéseit egyenlőre felfüggesztette s utasítást kért a teen­dőkre nézve a Pénzintézeti Köponítói és az állami engedély alapján bank betétek elfogadásával s kezelésével fog­lalkozó intézetek országos ellenőrző Intézetétől. A vezérigazgató eltűnése s a bank kifizetéseinek felfüggesztése a közönség körében érthető izgalmat keltett. Az intézetnek nagy klientőlája volt mindig s a város és vidék hiteléletében igen forgalmas tevékenységet fejtett ki, ké­zenfekvő tehát, hogy a pénzlebáiyegzés, a vagyondézsma s legutóbb a hadikol csőn ügyekből származó vagyon vesz. teségekből már eléggé bőven résztvevő publikum egyszerre megrohanta a ban­kot betétjeit s egyéb cimü követeléseit kérve. Oly hatalmas tolongás keletke­zett a bank bejáratánál s a zúgolódás oly mértéket kezdett ölteni, hogy az ügyvezető igazgató kénytelen volt az államrendőrséget felhívni a rend fenn­tartására. Az egé3z várost megrendítette a Ko­rona Bank vezérigazgatójának s család­jának sorsa, mert Freystadtl Pál évek­kel ezelőtt még a város egyik legna­gyobb vagyonú polgárai közé tartozott, s mint, ma mondják, vagyonát pár év alatt elveszítette. A bank igazgatósága számolva a tö­meg hangulatával, elhatározta, hogy a pénzügyminiszíériu mtól moratóriumot kér, hogy az izgalom lecsillapulásávai üzletét újból nyűgöd1 an vezethesse tovább. A magunk részéről is figyelmeztetünk mindenkit, hogy várja ‘meg nyugodtan a fejleményeket, a banktörvény min­denki érdekét védi. Ha a bankot nyu­godtan hagyják, senkit kár nem érhet, de ha a bankot megrohamozzák és gyors felszámolásra kényszerítik, nem­csak a belevök szenvednek kárt, hanem a sok ezer adós is és elveszíti kenye­rét 10 szorgalmas fiatal tisztviselő is, a kik városunk szülöttei és kenyerüket itt akarták megkeresni. Mo3t értesülünk, hogy a pozsonyi rendőrség értesítette a komáromi rend­őrbiztosságot, hogy Pozsonyban szom baton egy férfi a Dunába ugrott, s kalapját a hidors hagyta. Személyazo nossága még megállapítva nincsen, en­nek megállapítása iránt a komáromi rendőrbiztosság már intézkedéseit meg­tette. i földrengés fordulóján. Lelkünk borong ma. fordulóján A gyászos napnak, a mikor Isten mutatta nagy hatalmát, S láttuk, hogy létünk földi por Rengett a föld s néhány perc múlva Romban hevert ős városunk. Futók s rémültek ezt kiálták: Ne hagyj el, Istenünk, Urunk 1 Ma már a város ép s a nép itt, Bár sújtva van, de mégis él. S szenvedte bár a sors csapás!!, A szebb jövőben hisz s remél. S oltalmat tőled vár, nagy Ég. Hadd süssön rája tiszta napfény, S te nyújtsad boldog életét. {Komárom) Tóth István H IBB K. — A nagy földrengés évfosduója. Százhatvanhárom évvel ezelőtt, 1763 ban szomorú esemény színhelye volt Komarom. Junius 28 án reggel öt óra­kor és félhat órakor oly hatalmas erő vei mozdult meg a föld a város lakos­sága alatt, hogy a házak kéményei le­hulltak, a város templomainak tornyai rombadőlíek, a város középületei meg­rongálódtak és a lakosság egy részét maga alá temették a romok. A föld megnyiit, a Duna kikelt medréből. Úgyszólván, az egész város rombadőít s őseink fedél nélkül nyomorult álla pótban maradtak. A katasztrófa renge­teg anyagi kárt okozott és sok ember­életet követelt. A szomorú évforduló alkalmából szemünket az Égre vetve, szivünkben forró imádsággal tekintünk a Mindenhatóra, akinek véghetetlen kegyelmét kérjük, hogy távolitson el tőlünk minden hasonló veszedelmet. — Tanévvégi istenitisztaiatdic. Junius 26-án reggel tartották a helybeli tem­plomokban a tanévzáró hálaadó isteni­­tiszteleteket, A szt. András templomban Gidró Bonifác főgiranáziumi igazgató mondott Te Dsumot, amelyen a hely­beli iskolák összes katolikus tanulói megjelentek. — A református templom­ban Tóth Béla h. lelkész tartott alkalmi isteniiiszteletet s azon az iskolák ref. növendékei vettek részt. — Ösztöndíjak és jutalmak a Majláth- és a zárdáiékoiábsn Ajunius26-án meg­tartott hálaadó istentisztelet után adták ki a tanévvégi bizonyítványokat a Majláth- és a zárdaiskolában. A bizonyítványok kiosztása után a két testvérintézet növendékei a Majláth­­iskola dísztermébe gyűltek össze, ahol az ösztöndíjak és jutalmak kerültek kiosztásra. Az egybe gyűlt növen­dékekhez dr. Majer Imre apátplé­bános intézett szavakat, mely után a tanítótestület odaítélése alapján kiosztották az ösztöndíjakat. Néhai Tihanyi Endre ipolynyéki plébános ösztöndíját, melyet a Májláth'iskólá­nak tett, a következő tanulók kapták, fejenkint 220 Kc-t: Gaál László IV, o., D°bis Sándor V, o., Frűhvirt Károly VIII. o. és Kalabusz István VIII, o. tanulók. Néhai Korén József ösztön­díjalapjának kamatait a következő hat tanuló kapta, fejenkint 50 Ke t: Jobbágy Zoltán I. o., Horváth Imre II, o., Eihinger István III. o., Fícher Lajos IV. o,, Jobbágy Ferenc V. o. és Valkovics István VII. o. tanulók. Néhai Stollár Ferenc alapítványának kamatait; 50 Kc-t, Csukás Endre IV. o. tanuló kapta. Néhai özv. Czivány Imréné alapítvány kamatait, 48 Kc-t, Kiss Béla V. o. tanuló kapta. Néhai I! Somogyi Károly alapitvány kamatát, 20 Kc-t, Horváth Elemér VII, o. tanuló kapta, A zárdaískola szegény­­j sorsú és jó tanulói között az iskolai i segélyalapból több mint 500 korona i jutalmat osztottak ki, mely után a ; jutalomkönyvek kiosztására került a Isor. A két testvérintézet minden egyes osztályából a legjobb előme­netelt és példás magaviseletét tanú­sító három-három tanuló értékes jutalomkönyvben részesült. Az egybe - gyűlt szülők meghatva szemlélték a gyermeki arcokon ragyogó örömet és boldogságot, amit a jutalmak ki­osztása keltett. Mindkét iskola részé-I ről egy egy növendék állt ki s kö­szönte meg a tanítótestület munkáját, valamint az ösztöndíjakat, melyeket az örökhagyók nemes szive a sze­gények és árvák gyámolitására léte­­: sitett. Ezzel azután véget is ért az évzáró aktus, mely utón a növen­déksereg két hónapi búcsút mondott az iskolának, hogy a jövő év mun­kájához uj erőt gyűjtsön. Csak a valódi 208 adja meg a kávénak a jó zamatját. Előállítva tiszta katáng gyökérből. — Vasutasok jövedeiemadajp. A vas­utasok 1925. és 1926. évi jövedelemadó kivetési lajstroma a városi adóügyosz­tály helyiségében (I. em. 3. ajtó) julius hó 1-től bezárólag 8-áig, azaz 8 napon át közszemlére kitétetett és az érdeklő­dők által a hivatalos órák alatt bete­kinthető. A tárgyalás a pénzügyi kiren­deltség (I. em. 6. szám) helyiségében julius hó 10-én délután 3 órától 5 óráig lesz megtartva. — A SzEvgárda évzáró ünnepélye. Nagyon kedves és sikerekben, tapsok­ban gazdag ünnepéllyel zárta le a Szivgárda az ezidei iskola évi tevékeny működését. A kis ünnepély nem akart fegyverletétel lenni, hanem mosolygós életerős sok reményt nyújtó seregszemle, mely arról^biztositotta a zárda lombos kertjében összegyűlt szépszámú közön­séget, gyermekek leikéért aggódó s ér­tük küldő szülőket, hogy a szivgárdisták fogják tudni a vakációban is köteles­ségüket és növekedő erővel fogják be­bizonyítani, hogy nemcsak az elvek, a keresztényi gyakorlatok megismerésével, hanem most az életben való gyakorlá­sával fogják gazdagabbá tenni leikeiket s nagyobb örömmel megörvendeztetni, a gyermeki kötelesség és engedelmes- S ség tudásban s annak gyakorlásában I sok vigaszt kereső szülői sziveket. A S kis szivgárdisták lelkes csapatának meg \ kapó egyházi éneke s a szülők üdvöz* ; lete után Lestár István s. lelkész gárda­­- vezető ismertette s mutatta be mind j fényesebben a gárda erkölcsneveiő, [ gyermeklélekmentő célját s köztetszésre . hangsúlyozta annak fontosságát, majd | köszönetét mondott dr. Majer Imre I apátplébánosnak, mint a gárda fővédő­­■ jének, az irg, nővéreknek, kik oly nagy odaadással fáradoztak a gárda érdeké­ben, majd a szülőknek, kik oly szere­tettel küldték gyermekeiket a mai ve­szélyes korban jót tanulni. A jelenlevők meleg tapsa volt hivatva viszonozni a hálát, mit a kisgárditsák s a szülők viszont éreznek a vezető iránt az ő bölcs s kitartó, eredményes munkájáért. Festői keretet nyújtottak a meleg ün­nepségnek a szivgárdista leánykák tré­fái és táncos jelenetei, majd az egyes osztályok nagyon ügyes tornamutaívá­­nyű, melyek tanujeíét adták annak* ; hogy mily odaadással gondozzák az \ irg. nővérek a reájuk bizoit gyerme­­| ke* testét lelkét. A kedves gyermekek •j és lelkes vezetőik ismét egy szép em- I léket, egy nagyon kedves délutánt sze­­| reztek a szülőknek s vendégeiknek. Kis Bselim Áz állatok világa et'y kötetben. Átdolgozta: Dr. Repaictt Raymund. Kapható: Spitzer Sándor könyvkereskedésében. Kom&rom, Nádor u, 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom