Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-24 / 75. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. júni«s 24. w • r • I w na ki iM«M POLIO se utolérhetetlen minőségével nynjt. <j = MINDENÜTT KAPHATÓ! kulgsa és állásfoglalása, mely hacsak átmenetileg is feleslegessé tette a szociálista pártokat - melyeknek hét éves uralma véres sebeket vágott rajtunk — már maga is jelentős politikai eredmény, melyhez még hozzájárul a magyarság gazdasági egyházi és kulturális szempontjából oly fontos mezőgazdaság vámvédelme, a felekezeti és községi tanítóknak az államiakkal való egyenjogositására történő lépés és a kongrua rendezése. A mezőgazdaság vámvédelme elkerülhetetlen szükségesség volt. Különösen fontos ez magyar nemzeti szempontból, mert a magyarság túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozik, ennek a rétegnek erősödése tehát a magyarság erősödését jelenti. A földművelés úgynevezett jó évei régen elmúltak. A háború és a háború utáni évek gyarapodását régen felemésztette a sokféle teher, a termelő föld ma 3 milliárd adóssággal van megterhelve, 1925. elejét 1926. első hónapjaihoz viszonyítva, a mezőgazdaság termékeinek árai a kevesebb termelési költséggel dolgozó államok behozatai folytán úgy a gabonánál, mint az állatáraknál 30—40°ro.al estek, ezzel szemben azonban terhei ugyan azok ma radtak. Ha tehát a liszt, kenyér és hús ára nem esett ebben az arányban, azért igazán nem lehet a földművelést felelőssé tenni, de igenis, felelős azért a túlnyomó szociálista befolyás alatt álló kormányzat, mely a jogosulatlanárfentartásokkal szemben nem tudott vagy nem akart erélyesen fellépni. Amikor a mezőgazdaság semmi védelmet nem élvezett, a gyáripart a háború előtti állapothoz viszonyítva, aránytalanul magas vámok védték. Ennek bizonyítékául lássuk az alábbi vámtételeket: A háború előtt és most: gyapjú és szövetáruk 220 K-tól 6250 K-ra, tehát 28-szorosára, gyapotharisnyák 285 K-tól 8550 K-ra. tehát 30-szorosára, cipőáruk 70—106 K-tól 1600— 2650 K-ra, tehát 21—34-szorosára, nyergesáruk 240 K-tól 4800 K-ra, tehát 30-szorosára, tejreperátorok 20 K-tól 720 K-ra, tehát 36-szorosára, cséplőgépek 17 K-tól 324 K-ra, tehát 36-szorosára, más mezőgazd, gépek 15 K-tól 306 K-ra, tehát 20-szorosára, kaszák 16 K-tól 320 K-ra, tehát 20-szorosára emelkedtek. A mezőgazdasági vámok tehát elsősorban az egyenlőséget szolgálják s lehetővé teszik, hogy a földműves is élvezze munkája gyümölcsét. De ne feledkezzünk meg egyről: minduntalan halljuk, hogy a földművelőnek nincs pénze, azért pang az ipar és kereskedelem, munkanélküliség van a vidéken is, mert ha elkerülhető, senki sem fogad munkást. Azokban az években, mikor a mezőgazdaság jó helyzetben volt, ugyan nem voltak ilyen panaszok. A mezőgazdaság rossz helyzetéből kifolyólag tehát az egész gazdasági élet, nemcsak a földművelő, szenved, meg kell javítanunk tehát a mezőgazdaság helyzetét, hogy ezzel jobbá tegyük az iparos, kereskedő, az ipari- és mezőgazdasági munkás helyzetét is. Nem állítjuk, hogy a vámvédelem máról holnapra jobbra fordítja akár a mezőgazdaság, akár az egész gazdasági élet állapotát, de tény, hogy a mezőgazdaság bekövetkező jobb vásárlóképessége meghozza az általános javulást is. Az olyan beszédekkel, hogy állásfoglalásunkkal a földművelők osztályérdekeit akartuk szolgálni, igazán nem tartom érdemesnek bővebben foglalkozni. Aki igv beszél, az kívánja a legegyoldalabb osztályérdekeknek szolgálatát, mert tulajdonképen az a törekvése, hogy a vámpolitika eddigi igazságtalanságainak fenntartásával a mezőgazdaság rovására, tehát mások kárára magának könnyebb életlehetőséget biztosítson. A mezőgazdaság vámvédelme Európa minden államában megvan, csak nálunk tették lehetővé a féktelen szociálista szólamok, hogy a lakosság egy része természetesnek találta, hogy a másik kárára éljen és amikor ezt a kivételes helyzetet megszűnni látja, megbotránkozást mutasson. Egész Európában csak nálunk feledkeztek meg arról, hogy egy államot csak az összes társadalmi osztályok érdekeinek figyelembe vételével és összeegyeztetésével azok közössége alapján s nem egymásnak kihasználásával lehet fenntartani és boldogulását előbbre vinni. Nagy eredményt jelent nemzeti, egyházi és kulturális szempontból az a körülmény, hogy a tanítói törvényben az eredeti javaslattal ellentétben sikerült keresztül vinni, hogy annak rendelkezései a fe/ekezeti és községi tanííókra is érvénnyel bírjanak. Ugyancsak ezekből a szempontokból fel nem becsülhető eredményt jelent — különösen, mikor évek óta az egyház és állam szétválasztásáról hallottunk beszélni, hogy a kongrua kérdése törvényes rendezést nyert. E törvények és az azokon végrehajtott módosítások tehát elvitathatatlanul a Magyar Nemzeti párt, a Német Gazdaszövetség a Német Iparos párt és a Német keresztényszocialisták érdeme, A mi keresztény szocialistáink részéről hangoztatott azon állítást, hogy a javaslatokkal egyúttal a rendszert támogatjuk, önmaguk cáfolták meg azzal, hogy a tisztviselői, tanítói és kongrua törvényt ők is megszavazták. Ezzel tehát ők is a rendszer támogatásának hibájába estek volna. Elég volt ezekről a kérdésekről. Megfeszített erővel, becsületes akarattal dolgozunk és nyugodt a lelkiismeretünk, tudjuk hogy a jövő nekünk fog igazat adni. Akik kételkednek, vagy nem hisznek becsületes akaratunkban és törekvéseinkben, azokra találóan jegyezte meg Szent- Ivány: azoknak úgyis hiába beszélünk. Most jelent menü Dr. Buesáayi: | Az egészség enciklopédiája: Tanácsadó egészséges és beteg emberek számára. Ara fél bőrkötésben Ke. 140*— Kapható: j Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor u. 29. Ki Tolt a háború előidézője? — Amerikai tudós Franciaország háborús cselszövéséről. — A nagy kérdés, hogy ki volt a háború előidézője, még mindig nincs történelmileg eldöntve s épen ezért állandóan keresik az igazi bűnöst, aki miatt milliók pusztulása, nemzetek és országok tönkretétele következett be. Történettudósok kutatásai nyomán olyan adatok halmozódlak fel, amelyek közelebb viszik a való igazsághoz az emberiséget, amely előtt végre is vilá- 3 gosan fog áliani, hogy kinek a bűnéből keletkezett a háború, Egy bizonyos per szenvedő főszereplői, ha e sorok kezeikhez jutnak, talán azt mondják, ez nem újság;tudtuk mi régen. Ám most nem őket idézzük, hanem az egyik legelső amerikai főiskola tanárát Harry Elmer Barnes dr.-t, aki a Smith College-ben a történelmi szociológia professzora. Történelmi kérdésekben egyik legelső amerikai szaktekintély. A tudós professzor a napokban a szomszédos Atlantic City-ben előadást tartott a világháborúról s azon a következőket is mondotta: — A háborúért való felelősség kizárólag Franciaországot és Oroszországot terheli, Oroszország a tengerszorost akarta és Izvolszki megnyerte ehhez Franciaország kooperációját Poincaré által, aki a többi közt, Elzász Lotharingiát akarta visszaszerezni Franciaországnak. Mikor a háború kitört, nem Németországnak volt a legnagyobb s legjobb hadserege. Ez az elterjedt felfogás téves. Franciaország hadereje százezer fővel többet számlált és jobban föl volt szerelve. Franciaország millió és millió dollárt fizetett az újságoknak a | neki és a szövetségeseknek kedvező hamis hirek terjesztéséért. A háború 1914-ben kezdődött, mert Franciaország és Oroszország féltek még tovább várni. Attól tartottak ugyanis, hogy Anglia belelát kártyáikba és visszavonul a szövetségtől. — A rettenetes német kegyetlensé| gekről való háborús mesék — koholmányok Volt Párisban egy ötemeletes épület, az úgynevezett „propagandaház“, abban a franciák viaszbabákat gyártottak, amelyek pl. gyermekeket ábrázolták levágott kézzel stb. Az ijesztő viaszfigurákat aztán lefényképezték és a fotográfiákat világgábocsátották, mint valóban megtörtént atrocitásokról készített eredeti fölvételeket. Éppen igy gyártottak modelleket, amelyek a nemetek áltat összelőtt templomokat s egyéb békés épületeket ábrázoltak. E modellek építései aztán szintén propaganda-anyag volt a franciák kezében.“ Eddig Harry Elmer Barnes dr. professzor előadásának vázlata, amelyhez nem kell kommentár. De, ha már valaki mindenáron kommentárt akar írni, utalhat talán arra, hogy mint az öreg Plinius mondta vagy kétezer éve, „a hamisítások két csoportra oszlanak“. Vannak hamis francia ezerfrankosok és hamis francia viaszbabák. Valamivel Plinius után Goethe igy kommentálta az ügyet: „Mehr Licht!“, vagyis — egész szabadon, hogy ne mondjuk hamisan, fordítva: „Mar dereng“. Már Amerikában is dereng... Mviasjl a laMM után kivéteni ai snttftil sió városi szaMpitttet A város képviselete még a múlt évben tárgyalta a községesités folytán uj rendezés alá került, s a város különböző bevételi forrásait biztositó szabályrendeleteket, melyek közül a lakbérösszeg és használt helyiségek utáni adó szedéséről szólót a megyei bizottság jóváhagyta. Mi az adó alapja. Az adókivetésre alapot szolgál a házbér kivetéséhez bevallott és hatóságilag helyesbített egészévi bérösszeg s azon helyiségek bérértéke, amelyek után bér nem fizetietik. Az adótétel. A legfeljebb 400 K. bét összeg (bér- 9 érték) után nincs adó. 400 - 600 K-ig................... . 2% 1601-1200 K ig........................4% 1201—2000 K-ig ....... 6% 2001-3000 K ig........................8% 3001 K-tól feljebb....................10«/0 Az 1917. évben épített házaknál az adóköteles minimum 400 K-ra emelkedik, a magasabb bérösszeg (bérérték) esetén a tétel felére mérséklődik. Az adótétel a bérösszeg magassága szerint igazodik, mely minden egyes lakás, minden egyes helyiség vagy helyiségkomplexum után fizettetik. Ha ugyanazon személy, vagy több közös-háztartásban élő személy egy és ugyanazon házban több lakással vagy helyiséggel bír, az adó az összbérre eső tétel szerint fizetietik. Ki köteles az adói fizetni. Mindenki, aki helyiséget közvetlen a ház tulajdonosától (állandó haszonélvezőjétől) bérelt, vagy akinek helyiségek ingyenesen átengedteítek, továbbá mindenki, aki természetbeni lakással bir, ha a háztulajdonosa (állandó haszonélvezője) ezen lakás bérösszegét vagy bérértékét bevallani köteles. j Kik mentesek az adó alól. Az államszerződések alapján községi I adóval meg nem terhelhető egyének. Továbbá nem fizetendő az adó oly t helyiségek után, amelyek rendeltetésükre ! való tekintettel házadó alól mentesek. j Mikor fizetendő az adó. Az adó előzetesen s egyenlő határidőben, a bérösszeg szokásos fizetési idejében fizetendő. A ház tulajdonosa kőteles az adót a bérlőktől beszedni s azt a községi pénztárba a bérösszeg esedékessége napjától számított 14 nap alatt beszolgáltatni. Az adó helyes megfizetéséért és beszolgáltatásáéri szavatossággal tartozik. Adóleirás iránti kérvény a községi hivatalhoz adandó be. Hogy írják elő az adót. \ Az adót a községi elöljáróság írja elő. Az adóelőírásról a ház tulajdonosa fizetési meghagyással értesitíetik, a ház tulajdonosa köteles a bérheíyiségek bérlőit a kivetett adó összegéről értesíteni. Valamely ház közős tulajdonosai kötelesek a községnek bejelenteni állandó meghatalmazottjukat. A fizetési meghagyás ellen úgy háztulajdonos, mint az illető adóköteles felebbezhet. A felebbezés az értesítés vétele után 14 napon belül a községi hivatalnál adandó be. A felebbezés feleit a képviselőtestület dönt; határozata ellen a közvetlen felügyeleti bizottsághoz lehet feleb- i bezni. A felebbezés halasztó hatállyal nem bir. Az adó leírása iránt benyújtott kér- l vény feletti községi hivatali döntés el- ' len csak a háztulajdonosa (állandó haszonélvezője) felebbezhet. Aki szándékosan az adó alacsonyabb mérveinek elérésére valótlan adatokat j szolgáltat, 2 K-tól 100 K-ig terjedhető i pénzbüntetéssel sujtatik. Aki e szabály- rendelet határozmányait más módon megszegi, rendbírsággal büntettetik. A kellő időben ie nem fizetett adóösszeg után 6%-os késedelmi kamatot tartozik a késedelmes fizető fizetni, ha az illető ház utáni egész évi adó 100 K-t meghaladja. Behajtását a községi elöljáró hajtja végre. Az adó hozadéka háztartási alapra fordítandó. Az adószedés joga a várost 1926. január hó l-től illeti.
