Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-24 / 75. szám

1926 június 24

Komáromi Dspok

3. oldal.

tetmegnyitó ünnepély.

— A Komáromi Dalegyesület nyári mulatsága. —

Ha a nyári mulatságok rendezői az időjárást kormányozni tudnák, akkor egyetlen egy kerti mulatság sem okozna aggodalmat már napokkal, sőt hetekkel előtte. Valamennyi mulatság pompásan sikerülne és akkor talán még a Dalegyesület is megérné azt, hogy gyönyörű kerli helyiségét jövedelmezőbben használhatná ki. Mert bizony a Dalegyesület nyári mulatságai az utóbbi időben ritkán sikerülnek. Vagy elmossa a zápor, vagy pedig pont a mulatság napján olyan hűvösre fordul az idő, hogy legfeljebb csak a belső helyiségben lehet tartózkodni. Nem lehet csodálni, hogyha a legutóbbi esős hetekben a gond, az aggodalom az idei táncmulatság előtt is beráncolta a Dalegyesület vezető félfiainak borús homlokát, de az Isten az utolsó órákban mégis csak rámosolygott a sok vihart kiállt derék egyesületre és junius 20 án délután olyan pompás nyári időt, nap sütéses verőfényt árasztott a Dalegyesület kertjére, hogy csak úgy ragyogott minden.

Valóban, a Dalegyesüleí kerti mulatságának kedvezett az időjárás, remek csillagfényes, holdvilágos langyos este lett és a közönség, amely olyan szép számban kereste fel a mulatságot, mindenképen a legszebb emlékekkel gondolhat a kertmegnyitóra. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fényes múltú Daiegyesület vasárnapi mulatsága minden izében sikerült és meleg ] hangulatával régi kedves emlékeket elevenített föl az egyesület történetéből, amelynek lapjain a sikerültebbnél sikerültebb nyári vígat mák vannak megörökítve.

De külön elismeréssel kell adóznunk az egyesület vezetőségének, hogy a kertmegnyitóva! kapcsolatosan Rákóczi emlékezetének is mélyen meghatott szívvel áldozott és lelkesen ünnepelte a magyar költők ma élő legynagyobb képviselőjét Herczeg Ferencet.

Mulatság előtt fejezték bs az egyesület tagjai részére rendezett tekeversenyt, amelynek értékes nyereménytárgyait Gold Benő Herczeg István, ifj. Nagy János és Szunyog'ny Sámuel, a Dalegyesülete kiváló mesterdobói nyer ték el. Este azután benépesedett az egyesület nádor u cai színházterme diszes közönséggel, mely igaz élvezettel hallgatta végig a Rákéczi emlékének áldozó és Herczeg Ferenc nagyságát méltató magas színvonalú műsor sikerült pontjait.

A műsort a müködőkar énekszáma vezetle be, amely Pavetits Manónak „Dalosinduló“ c. karái adta elő Molecz Tivadar karnagy vezetésével ritka fegyelmezettséggel, pompás ütemérzékkel, preciz szabatossággal. Frenetikus tap3 jutalmazta a kiíünő előadást, amely után Ruzicska József szavaira el a „Rákóczi szive“ c. alkalmi költeményt művészi kidolgozás;al, megragadó hatás mellett.

Az est fénypontját Hajdú Lukács dr. főgimnáziumi tanárnak ünnepi beszéde képezte, aki Rákóczi halhatatlan emlékezetét méltatta, ezúttal is mély gon dolatokbin gazdag, formailag és tartalmilag egyaránt énékes szónoklatban. A kegyeletes érzés forró lángját gyújtotta meg a szivekben a fejedelem szellemé nek felidézésével, akinek mariir sorsa nagy példáját állította egy szenvedő nemzet gyermekei elé, szárnyaló szavakkal öntve a szivekbe biz ató reményt az igazság feltámadása hitében. Majd meleg, sze etelteljes szavakkal emlékezett meg Herczeg Ferencről, a magyar irodalom ma élő legnagyobb képviselőjéről, akinek negyvenéves irói jubileumát most ünnepük mindenütt, ahol csak magyarok élnek. A kitűnő szónok a jubiláló költőnek erős magyar nemzeti érzését emelte ki, amely a mai súlyos napokban is fényesen lobog és áldásos inelegével besugározza a sziveket. A gyönyörű beszéd a hallgatóságra mély hatással volt és a kiváló szónokot a kő • zönség meleg ovációban részesítette, percekig tartó viharos tapäsal adózván a lelket és szivet megragadó szónoklatért.

Kedves pontja következett ezután a műsornak A jubiláló Írónak „KsíOÜna vagy Egy szerentsés flótás“ c. rokokómiliőjű bájostjvigjátéka, melyet ügyesen összeválogatott műkedvelők adtak elő gördülékeny, egybevágó előadásban. A szereplők egytől egyig elismerésreméllóan álloílák meg helyüket é3 ügyes játékukkal, pompás alakításukkal igen kedves perceket szereztek a közönségnek. A nemesverefü bájos darab egyetlen női szerepét Hauczwikl Anny (Bábi komorna) adta, ki elragadó jelenség volt a színpadon és első fellépésével is megmutatta, hogy olyan előadói talentummal rendelkezik, amelynek kibontakozásában bizonyára még gyönyörködni fogunk. Borka Géza dr. (Nyevicay bihari prépost) alakítása rendkívül megkapó és rokonszenves volt, a prépost alakját sok eleven erővel és jellegzetes vonással tette élethüvé. Játéka igen tetszett és a siker oroszlánrésze őt illeti, annyival is inkább, mert ő rendezte a darabot is. Janiss Andor (Cerigó) hercege kabinetalakiiás volt, amely hatásosan illeszkedett be az összjátékba, Kiss Lajos (Nyevicay) a huszárkapitányt adta igen ügyesen és jól, Korai Lijos (Flórián pincér) mint mindig, ezúttal is pompás alakítást nyújtott, hasonlóképen Derzs Béla is, ki a besúgó komisszárius alakját elevenítette meg elismerésre méltóan. Az előadást szűnni nem akaró taps követte, a közönség a szereplőket ismételten a lámpások elé hívta.

Majd Schwarcz Imre két Rákóczira vonatkozó remek költeményt szavalt el helyes felfogással, mély hatást keltve, mely után a müködőkar fejezte be a sikerült műsort Pavetits Manónak Csil lag hüllőit... kezdetű gyönyörű népdalkarával. A tanorszólót Tóth József, a Daiegyesület széphangu működő tagja énekelte nagy precizitással és biztos tudással, teljes elismerésére a müértő hallgatóságnak. De a müködőkar többi tagjai is dicséretet érdemelnek, mert ez az énekszám is a legsikerültebb volt és pompás előadása nagyban gazdagította a kar messze földön is elismert művészi hírnevét.

Műsor után a nézőtér táncteremmé alakult át és kezdetét vette a tánc, amelyből a sok szép asszony és bájos leány bőségesen kivette részét, mert az ifjúság kitartó jó kedvvel táncoltatta világos reggelig a hölgyeket. Nagyszerű hangulat uralkodott mindvégig és bizo nyos, hogy kedves emlékekkel gondolnak vissza az idei kertmegnyitóra mind valamennyien, akik csak olt voltak.

Szanatórium

„CARITAS“

Bratislava, Torna u. 18 b.

W 274

Sebészet — Nőgyógyászat

I. oszt. napi 80 —100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona, II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERQER dr. egyetem) tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REZUCHA LAJOS dr. igazgató.

{Az apró primadonnák. — A komáromi Jatzkó Ciák és Lubinszky gyerekek között)

A vasárnapi kuHurpalotai gyermek vigdélutánról már beszámoltunk a krónikás hűségével. Én azonban a kuliszák mögé és a parányi hölgyek és urak öltözőibe vezetem be a nyájas olvasót.

Amint a kultúrpalota lépcső csarnokához ériem, már kellemes, bájos látvány fogadott. A lépcsőkön jobbról és balról parányi legénykék és leánykák álltak sorfalat: a bájos kis palotahölgyek és pálcás urak. Mindegyik kezében mezei virággal díszített szalagos pá’ca volt. így üdvözölték illendőképen az előadásra érkezőket. Felejthetetlen, kedves látvány volt ez.

Bent a teremben a diákzenekar húzta a kedves magyar nótákat az előadás előtt és a szünetek alatt Mihola Gyuszi primás vezetése alatt. A Mihola Gyuszi már egészen vérbeli primás módjára kezeli a vonót, látszik rajta, hogy nem mindig az egész nagyközönségnek játszik, hanem csak egynek, amint már ez szokása minden vérbeli úri prímásnak.

Nem volt utolsó dolog az a kedves jelenség se, amikor a jól sikerült számok után virágokat adtak fel a csöpp kis primadonnáknak, de az apró emberkék siettek azt nem egyszer elvenni. És igen pityergősre állt a kis legények

szája, amikor oda kellett adni a hölgyszereplőknek a virágot. Nem értették meg, hogy virág csak a leányoknak jár. Egyik fiú azonban semmi szóra, semmi nógatásra nem volt hajlandó átadni a virágot. Az érdekelt hölgynek sírva kellett ebbe a rettenetes valóságba belenyugodni.

Bent az öltözőben a bájos kis prolog, a konferanszié, Bátyai Matyóka fogad Régi ismerősök vagyunk. A szeretetvendégségeken egymás mellett szoktunk ülni és egymást kinálgatni. Matyóka úgy konferál, mint egy csöpp Medgyasszay Vilma, vagy egy kis Nagy Endre. Élénk, szellemes, ötletes.

Az öltözőkben ragyogó, szindús élet. Bár tükör alig van a teremben, de azért van, ami ragyog, ami visszatükrözi a boldog képet: ez a mamák szeme, akik boldogságtól ragyogó arccal öltöztetik a lányokat és a fiukat. Mindenki boldog az öltözőben, az anyák és a csöppségeken kívül az agilis rendezőség is, hogy fáradozásuknak olyan fényes siker a jutalma.

A mamák a legnagyobb féltő gond dal öltöztetik, csinosítják a gyermekeiket. Ilyen nagy boldogság közöb, ilyen féltő, szerető gonddá! inég csak egyszer fogják öltöztetni őket, majd amikor a csöppségek boldog menyasszonyok, vőlegények lesznek.

De nemcsak a színpadnak, az öltözőnek vannak művészei, hanem a nézőtérnek is. Igen sok bátor közbeszóló akadt a nézőtéren a csöpségek között, akik örömujjongva sikoltotta* fel, amikor a színpadon szereplőkben a kis testvérkéjüket ismerték fel. Hangos közbeszóiásaikkal sok derűs percet szereztek a nagyoknak.

Itt említem meg, hogy a pompásan sikerült előadást szombaton és vasárnap d. u. 5 órakor megismétlik a kultúrpalotában. Aki még nem látta a kedves előadást okvetlenül nézze meg. Jegyek már kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban. Peer Gynt.

Csak a valódi 208

adja meg a kávénak a jó zamatját.

Előállítva tiszta kaíáng gyökérből.

A szigeti veszedelem.

(Az Erzsébet szigetbe behatolt az

árvíz. — A biztositó zsilipet későn

nyitották ki. — Töltésszakadás)

Az az állandó esőzés, amely már egészen katasztréfálissá vált, természetesen megdagasztotta a mi folyóinkat is.

Májusban, júniusban ennyi esőre nemcsak hogy a legöregebb emberek nem emlékeznek, de még a feljegyzésekben sincs igen nyoma. A tudósok törik a fejüket, hogy mi ennek az oka? Igen sok jel mntat arra, hogy a Földnek u. n. földővei bizonyos tekintetben eltolódtak és már több évtizedei keresztül a négy évszak kezdete nem esik össze a valóságban a naptárakban feltüntetett időponttal. Elmondhatjuk, hogy legtöbb évben az ősz és a tavasz egészen eüünik és csak nyarunk és telünk van.

Ez az abnormis esőzés valószínűleg ennek az eltolódásnak az oka. A laikusok szerint azért esik annyi eső, mert igen sok a rádió s az ezekből áradó villamosság okozza a sok csapadékot. De hát ez az állítás semmivel se bizonyítható.

A már két hónap óta tartó esőzés a folyókat annyira megdagasztotta, hogy az ártereket már régebben elöntötte a viz Az ártér termése, leginkább széna, teljesen a viz martaléka lelt. Komárom

■ város Apályi szigeti szénaiermését is elvitte a viz. A termést lekaszálták, de mielőtt a rendekben megszáradt volna, a szénát boglyákba lehetett volna rakni és behordani, jött az ár és az egész termést elsöpörte a szigetről.

Az áradás emelkedtével a komáromi Erzsébet-sziget is mindjobban veszedelemben forgott. A veszedelem tegnap este már kritikussá vált. A Nagyduna felől a töltést már egészen ellepte tegnapelőtt az áradat. A Keresztes- és a volt Tuba-, ma Vitkó-viilába, amelyek közvetlenül a nagydunai töltés mellett feküsznek, tegnapelőtt már a nagy töltésen végig csak gázolva lehetett bejutni. E villák lakói már eszerint is öltözködtek és cipőt már nem is húztak.

Szóval a töltéseket kívülről már veszedelmesen nyaldosta a hatalmas áradat és a biztositó zsilipet mégse nyitották ki.

Ez a biztosító zsilip arra szolgál, hogy ha már a töltések magasságáig emelkedik a viz és a töltések áttörése okvetlen bekövetkeznék, miáltal a szigetet elönti az árvíz, akkor a biztosító zsilipet kinyitják s igy a viz nem az árvíz által okozott gáttörésen át, hanem a zsilipen keresztül zúdul a szipetre. A zsilip kinyitása nélkül a gátátszakadás elkerülhetetlen, a szigetet az árvíztől megmenteni ilyenkor már úgy sem lehet, tehát jobb, ha a biztositó zsilipen tódul be a viz, mintha több helyen is áttöri a gátat. A gátszakitás helyreállítása nagyon sokba (50—100 ezer K ba) kerül. A zsilipen beengedett viz még azzal is segíti a gát megmentését, h 'gy a belső oldalon is viz veszi körül a gátat, az egyoldalú viznyomást ellensúlyozza és a viz felfakadását, a mely legtöbbször gátszakadással jár, megszünteti, mert mostmár nemcsak kívülről, hanem belülről Is megvan a viznyomás.

Már tegnapelőtt, kedden reggel elérkezett az a magas vizállásokozta időpont, amikor a biztosító zsilipet ki kell nyitni. E pillanatban nem tudjuk, hogy téves híradás, vagy más ok miatt-e, a város a kritikus időpontban nem nyitotta ki a biztositó zsilipet. Ennek az elmulasztása aggodalmassá és bizolmatlanná tette a szigeti kert ulajdono sok azon részét, akix kellő intelligenciával bírnak és megértik, hogy mire való a biztositó zsilip. A keritulajdonosok tudatlan része azonban még ma sem érti meg, hogyan lehet az jó, hogy viset eresztenek a szigetre. Nem tudják felfogni, hogy ezzel a kisebb bajjal nagyobb veszedelmet hárítanak el, mert egy széles gátszakadás betömése, helyreállítása nagyon sokba kerül és a költségek a kelttulajdonosokat terhelik. Szóval ez a tudatlanabb rész nagyon ötült, hogy a város elmulasztotta kinyitni a biztosító zsilipet.

Kelemen Ferenc szigeti kerttulajdonos, bíró kétségbeesetten látta a növekvő veszedelmet, amelyet az okozott, hogy a város nem nyitotta ki a zsilipet. Elszaladt a városházára, hogy a veszedelmes helyzetről informálja a város vezetőségét. A városházán éppen tanácsülés volt és Kelemen Ferencnek nem adtak módot, hogy a veszedelemről értesiihetíe volna a vezetőket. A máskor is megtartható tanácsülés fontosabb volt, mint a szigeti töltés megmentése.

Kelemen Ferenc tehát visszasietett a szigetre, amely percről percre nagyobb veszedelemben forgott. Elhatározta, hogy ha a városházán süket fülekre talált, a saját felelősségére kinyitja a zsilipet. A kerítulajdonosok tudatlan része azonban ebben fejszékkel akadályozta meg. Az emberi tudatlanság azután meg is teremtette a maga szomorú gyümölcsét. A hatalmas áradat a dunai töltést a Szóky-kerínél szétrombolta és feltartóztathatatlan erővel zúdult a szigetre.

Ez a gátszakadás ötvenezer K költséget jelent a szigeti kerttulajdonosoknak.

A gátszakadás után (eső után köpönyeg) a város kinyitotta a zsilipet.

Jogászi körökben most azt vitatják, hogy a gátszakadás költségeit ki tartozik megtizetni? A város-e, amely a zsilip kinyitását elmulasztotta, vagy azok a kertlulajdonosok, akik megakadályozták a zsilip kinyitását Kelemen Ferencnek, a szigeti bírónak.

A szigeti lakók már előzőleg kiköltöztek, vagy aki lehetie, a lakás emeletére hurcolkodott fel.

A viz emelkedni fog még 20—30 cm,-nyíre.

I