Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-22 / 74. szám

IV egy Yenhetedik évfolyam,

74. szám.

Eedd, 1996. jvniae SS.

POLITIKÁT LAP.

ElSfixetéfi ir ctehszlovák értékben: Belyben éi vidékre postai szétküldéssel: Sfész érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki.

1 gye* szám ára i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadéhivstal; Hádor-n.

Megjelenik hetenkmt háromszor i

kedden, csütörtökön és szombaton.

ll Hol Hót

Komárom, —junius 21.

A cseh szocialista lapok állandóan perlraktálják az agrárvámok megszavazása következtében beállott uj belpolitikai helyzetet és amig egyrészről hangosan követelik a hivatalnokkormány távozását, másrészt azokat a rekompenzációakat tárgyalják, amelyekben a németek és magyarok részesülnek azért, hogy a kormánynak javaslatait támogatják. Rámutatnak arra, hogy a németek nyelvi engedményeket kapnak, a magyarok pedig az illetőség ügyében jutnak engedményhez a Dérer—Szent-Ivány javaslat törvénnyé emelése révén.

Az bizonyos, hogy a legutóbbi javaslatoknál a német gazdasági pártok és a magyar nemzeti párt támogatta a kormányt, támogatta pedig annál az egyszerű oknál fogva, mert a kormány olyan kérdéseket tűzött napirendre, amelyek ezeknek a pártoknak is programjukat képezik és amelyek a lakosság legszélesebb rétegeinek érdekeit szolgálják. Annak, hogy egy bizonyos kormányprogram találkozik a nemzetiségi kisebbségek programjával, csakis az a természetes következménye lehet, hogy egyes kérdések megoldásánál ad hoc többség alakul, amely a padverő és asztalromboló technikai obstrukció dacára is biztositja a rendes törvényhozói munkát és lehetővé teszi azt, hogy a hosszas várakozás és a nagy türelmi próba után olyan kérdések is megoldottakká váljanak, amelyek eddig a szocialista diktatúra korszakában vagy egyáltalában nem vétettek figyelembe, vagy pedig a sok halasztgatás kátyújában megakadtak. Nemcsak az agrárvámot segítette tető alá az ad hoc többség, hanem a tisztviselők fizetésrendezését és a kongruát is, amelyeket a szociálista—kommunista ellenzék még az utolsó percben is szeretett volna meghiúsítani.

És most következik az illetőség kérdése, amely, akár rekompenzáció, akár a természetes fejlődés következménye, de elsősorban a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosságnak, közelebbről pedig az itt élő magyarságnak érinti közelről evidens érdekét. A Magyar Nemzeti Párt a leghűségesebben szolgálja a magyarság érdekeit, amikor az illetőség kérdésében törvényhozói által ebben a nagy horderejű kérdésben odaáll azok mellé a pártok mellé, amelyek a Dérer-féle javaslatot támogatják. Számtalanszor rámutattunk e helyen azokra a sérelmekre, amelyek épen az illetőségi kérdésben bennünket értek és amelyek ma is napirenden vannak. Ötven-hatvan évvel ezelőtt itt született, állandóan

itt élő és adózó családos emberek illetőségét tettek kérdésessé a különböző helyi hatóságok, amelyek a bürokratikus felfogás hatása alatt egymás után tették hontalanná és földönfutóvá a magyarság ezreit.

A magyarság szempontjából életbevágó horderővel biró kérdésnél egyenesen kötelessége minden magyar törvényhozónak, hogy még azt a minimumot is, ami e téren elérhető, biztosítsa a magyarság részére. És ha van olyan magyar párt, amely programjának realitását érvényesítendő, pártfogó5ja az illetőség kérdésében a mostani kormányt, csak elismeréssel lehetünk iránta, mert ezreket és ezreket segít ki bizonytalan kínos helyzetéről. Hogy a Dérerjavaslat nem rendezi teljesen az illetőség kérdését, nem jelentheti azt, hogy mereven elutasítsuk, mert tény az, hogy a javaslat egy lépés ahhoz, hogy kedvezőbb politikai viszonyok közölt kivívhassuk a teljes igazságot. Az illetőségi kérdést kedden tárgyalják a képviselőházban, bizonyos, hogy az ellenzék meg lógja obstruálni ezi is, de hisszük, hogy a többség végre dönteni fog ez ügyben, amelyszázezrek feje felől hárítja el a Damokles kardot.

== Megszavazták a kongru5]avas!atol.

A tisztviselők fbetésrendezésének kérdését már a múlt hét közepén elintézte a képviselőház, am^ly azután rátért a kongruajavaslaíra. A javaslatot pénteken és szombaton tárgyalták, amelyet a szocialisták és kommunisták élesen támadtak és különösen a papság ellen foglaltak állást. A javaslatot azuán első és második olvasásban a többség elfogadta. A szavazás alatt a szocialisták és kommunisták nagy zajt és lármát támasztottak, ami ismét botrányokat idézeti elő, úgy hogy az elnök rendi 1- kezése folytán a parlamenti őrségnek kellett közbelépni.

— A fogyasztói kamarák létesítésére vonatkozó törvényjavaslat. A képviselőházban szétosztásra került a törvényhozók között ama törvénynek a javaslata, mely a fogyasztói kamarák létesítésére vonatkozik. A törvényjavaslat hat részből ál! és az első rész a fogyasztói kamarák hatásköréről, a második azok összeállításáról, a harmadik a kamarák szervezetéről, a negyedik a gazdasági igazgatásról, az ötödik a büntető rendelkezésekről és a hatodik a kamara feloszlatásáról szól. A nagy nyilvánosságot leginkább a törvényjavaslat első három része érdekli és különösen az első rész, mely a kamarák működésével és hatáskörével foglalkozik. A javaslat szerint a kamarák hatáskörébe tartozik mindazoknak a jelenségeknek a megfigyelése, melyek a fogyasztás körében felmerülnek, amenynyiben ezek jelentőséggel bírnak az önállóan nem termelő szervezet fogyasztó gazdasági és szociális helyzet szempontjából, A kamarák hatásköre kiterjed az élelmezési és fogyasztási viszonyoknak és ezeknek közvetett vagy közvetlen hatásköri vizsgálata és álta- S Iában a közélelmezési viszonyoknak i tanulmányozására, továbbá a lakás- f viszonyoknak a rendezésére. A fogyasz- f tói kamarák a helyes ellátást kívánják '

támogatni és erre vonatkozóan közre működni akarnak a fogyasztók érdekében. Szoros összeköttetést kívánnak létesíteni minden fogyasztói testülettel, különösen az önsegély elve alapján álló szervezetekkel, a fogyasztó, építő és termelői szövetkezetekkel. Befolyást kivannak gyakorolni az álpolitikára, ki akarják szorítani az árakat drágító közvetítő szerveket, küzdeni kívánnak a kartellek, ipari szindikátusok ellen. Intézeteket és szervezeteket kívánnak létesíteni <a fogyasztók érdekeinek védelmére, képviselőket küldenek ki a tanácskozó és intézkedő testületekbe, ahol a fogyasztóknak és a közgazda ságnak kérdései tár-gyaltatnak. Javaslatot készítenek a törvényhozói testületek és e. közigazgatási hatóságok i számára a törvények rendeltetéséről és I intézkedéséről, melyek a közjó érde\ kében szükségesek. A törvényjavaslat szerint a kamarának joga van a szükséghez képest az országok és megyék székhelyein fiókiatézeteket létesíteni, e törvény: avaslat szerint a kamarák 60 tagból állanak? akik 2/g-át három évi időtartamra a központi önsegélyző szövetkezetek választják be és azok a szövetkezetek, melyek az 1903. évi 133-ik osztrák törvény értelmében jo- 5 gosuliak revíziókat keresztül vinni és legalább 50 szövetkezet tartozik tagjaik közé. A kamarák tagjainak egyharmad

Í részét a szakemberek sorából a szociális gondoskodás minisztériuma nevezi ki. Fontos a javaslatnak 4-ik része,

I mélynek 15-ik § a kimondja, hogy a kamara jogi személy. A kamara kiadáí sasnak fedezésére 2/s részben az állam és 1/3 részben a szövetkezeti szervezetek nyújtanak anyagi erőt. A törvényjavaslatért különösen exponálták magukat a szocialista pártok és nyilvánvaló e pártoknak <az a tendenciája, hogy -a fogyasztói kamarák létesítése utján Tpartbefolyásukat e kamarák keretein "belül, érvényesíthessék. A polgári társadalomnak a fogyasztói kamara intézménye hasznos és szükséges lehet, amennyiben a tényleges fogyasztó közönség érdekében dolgozik és atneny} cyiben munkáját az a törekvés mozgatja, hagy a fogyasztók és termelők j érdekeit a helyes egyensúly alve alapján ' összhangba hozza. A törvényjavaslatnak ; egyik legveszedelmesebb pontja az, amelyik a kamarák tagjainak kinevezéséről és választásáról intézkedik, mert ■a speciálisan szlovenszkói és ruszinszkói viszonyokat véve figyelembe, a szövetkezeti állapotok nyomán a magyar polgári társadalomnak semmi reménye sem lehet am„ hogy ezekben a .fogyasztói kamarákban az ő érdekeik kellő megértésre találjanak. E törvényjavaslattal kapcsolatosán tehát minden valószínűség szerint fel fog vetődni a politikai életben a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezeti kérdésnek törvényhozási utón való rendezése, illetve e rendezés iránti követelés, amelyet a magyarság polgári pártjainak előtérbe kell állitaniok akkor, ha nem kívánják, hogy a létesítendő fogyasztói kamarákban szocialista többség diktáljon a polgári társadalom nevében is.

= A hontalanság problémája. A népszövetségi ligák unionjának vezártitkársága elkészítette annak a javaslatnak tervezetét, amely az őszi rák-magyar monarchia területén alakult államokban az állampolgársági kérdéssel összefüggően a hontalanság problémáját kívánja szabályozni. A tervezetet egy bizottság dolgozta ki, amelynek élén Sir Walter Napier angol jogász állott. A tervezet felszólítja az érdekelt államokat, hogy haladéktalanul ratifikálják az 1922. évi április 5-án keit római konvenciót és egészítsék azt ki uj intézkedésekkel. Ha

egy hontalan egyént két állam elutasít az állampolgárság elismerésére vonatkozó kérésével és a két állam nem tud megegyezni az illető egyén állampolgársága felett, úgy az az állam, amely a kérést mint második utasította el, hat hét alatt a római egyezményben jelzett bizottsághoz folyamodhat, amely köteles az eset fölött három hónapon belül dönteni. Ha az illető állam négy héten belül nem teszi meg ezt a lépést, úgy jogában áll a hontalan egyénnek ezt megtenni. A bizottság javasolj' ‘ hogy a teljes ülés hagyja jóvá a jav latot és terjessze a népszövetség é g az érdekelt áliamok kormányai elé. S e^mQS magyarnak érdeke fűződik ahhr jZ ^ a javaslat elfogadásra találjor u '

= Közegészségügyi javaslat A képvi_. selőház közegészségügy', b’i20tt8^ga je„_ utóbbi ülésén kioszkot» ,a az előadók között a következő 'egészségügyi javaslatokat: azt a törvényjavaslatot, amely az ifjúság dohányzásai tilalmát kívánja behozni, a magzatelhajtás kérdésének szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot. Az ifjúság számára az alkohoí- 1 (tartalmú italok kiszolgáltatását tilalmazó ] -törvényjavaslatot. A himlőoltásra vonatkozó törvényjavaslatot szintén kiosztották, valamint a német kér. szoc. pártnak a bábaiskolák rendszeresiláse tárgyában beadott javaslatát. A bizottság ülésén Schieszl közegészségüpyi miniszter kifejtette programját, amely az egészségügy és higiénia terén mesz: szemenő terveket tartalmaz, de amefyeket a szükséges anyagi eszközök hiánya miatt nem lehet megvalósítani.

= A német népszavazás eredménye:

nem kobozzak el a fejedelmi vagyonokat! 39,421,617 szavazatból 14,409.618 szavazott az elkobzás mellett, az elkobzás kimondásához 20 millió szavazat kellett volna.

fl Magyar Nsnizeíi Párt és a ftoiipa törvény

Léva, 1926. junius 19.

A Magyar Nemzeíi Párt egyházpolitikai szakosztálya nagyjelentőségű gyűlést tartott ma Léván. A szakosztályi gyűlés elsősorban a parlamenti tárgyalás alatt álló kongrua törvénnyel foglalkozott s megállapitolta a párt álláspontját e törvény részleteire vonatkozóan. Az egyházpolitikai szakosztály evang. szakosztálya Bándy Endre evang. esperes elnöklete alatt tartott ülést és tárgyalta egyrészt a ref. szakosztály által kidolgozott kongrua javaslatot, másrészt a parlamenti tárgyalás alapját alkotó törvény tervezetet.

Az evang. szakosztály beható tárgyalás után megállapította, hogy a hivatalos törvényíervezet nem tekinthető teljesen kielégítőnek és méltányosnak tartaná azt, ha a lelkészek fizetése a középiskolai tanárok fizetésével egyenlő mértékű lenne.

Az evang. szakosztály ülésével parallel tartolt ülést Giller János dr. elnöklete alatt a Magyar Nemzeti Párt egyházpolitikai szakosztályának katolikus alosztálya, amely ugyancsak a kongrua javaslatot vitatta meg. A két szakosztály külön ülésezése után együttes ülést tartott a párt egyházpolitikai szakosztálya Giller János dr. elnöklete alatt.

Az ülésen Giller János dr. szívélyes szavakkal üdvözölte a megjelenteket és rámutatott arra, hogy mily nagy jelentősége van a párt egyházpolitikai szakosztályának akkor, amikor az egyházpolitikai kérdések mint a legaktuálisabb parlamenti politikai kérdések jelentkeznek. Kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói mily lelkiismeretes gondossággal ügyelnek az egyházak érdekeire és rámutatott arra, hogy a