Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-19 / 73. szám

1926 június 19. Komáromi Lapok 8. oldal. tették itt hét éven át a mezőgazdaságot ipart, kereskedelmet és a szocialista állam kísérletezései helyett, s a mindig szorosabbra húzott adóprés 8 más nyo­­morgató államintézkedés helyett, meg­fogható, az egész gazdasági életet fris­sebb vérkeringésbe hozó törvényt kívánt alkotni, amelynek védő iránya van. A polgári hatalmas társadalmat eddig nem védte senki, minden törvény a szélsőséges elemek szájaize szerint került ki a parlament gyorstalpaló mű ­helyéből. S hogy ezt a polgári osztály tűrte, hogy annak terheit az összerop­panásig viselte, az sohsem hatotta meg azokat az urakat, akik a hordótete­jéről kiáltanak pereatot minden gazda­sági védelem ellen. A hét esztendő kötetekre menő törvénytára csak úgy ontotta a cikornyásnál-cikornyásabb szociáldemokratikus törvényeket s adott alkalmat apró politikai basáknak arra, hogy a hétesztendős szocialista vér­­szerződés áldásait árasszák a gazda, iparos, a kereskedő, a lateiner átok­verte társadalmára. De ezért ne gondolja a bölcs hiva­talnokkormány sem, hogy a politikai átnyergeléssel bennünket magyarokat és németeket most már járószalagon tart­hat. Eleget tanultunk mi a politikai becsületszó megtartásából, hogy meg­győződve legyünk arról, hogy itt ma konjunkturális politika járja még, mert nagyon nehéz mesterség — még oly ügyes politikai ezermesternek, mint Benes excellenciás ur is — a külföld­jába egymásra, rakásra!... Hiába né­zek most a földre: nem a mezőt, nem a füvet, nein a virágot látom, ezeket a halottakat látom, ezek dermedt testét s megüvesedett szemét látom mindig, de mindig, s irtózom a magam kezétől, ir­tózom, mert a halottak hidegségét ér­zem rajta szüntelenül! Verőn szelíden a kezébe fogta Péter­nek mind a két kezét s meleg szóval mondta: — Péter lelkem, ne irtózz te a ma­gad két kezéioíl Bizony, Istennek tetsző dolgot miveltél, mikor felfogtad s eltemetted azokat, akik meghaltak mi érettünk. Ezzel Verőn lassan, szelíden, sziv­­beli nagy szeretettel Péter kezére ha­jolt s megcsókolgatta Péternek mind a két kezét. Péter, akinek a kezét még eddig soha senki sem csókolta meg, mintha az irtózattól megdermedett szive most fölmelegedett volna, zokogva borult asszonya vállára. Verőn meg-megsimogatta Péter könnyes orcáját s szelíden biztatta : — Elmúlik ez, Péteri Csak ne nézz magad elé a földre 1 Az égre nézz 1 Nézd, most is milyen szépen ragyog­nak a csillagok 1 A csillagok csakugyan szépen ra­gyogtak, s mialatt a kis báránnyal, hárman, a csendes nyári éjszakában hazafelé ballagtak, Péter, feleségét átkarolva, egyre a csillagokat nézte. del elhitetni, hogy a prágai verekedé­sek közönséges ulcai zavargások. Az agrárvám kapcsán kitört vihar annak a kelevénynek a kifakadása, amely rágta és rágja ennek az államnak a testét s mindaddig rágja, amig túlfűtött agj u kormányzó férfiak a nacionalista ál­lam fixa ideáiban álmodoznak a Cseh­szlovák állam boldog jövőjéről. Az agrár­vámos paktum már rést ütött a fen­nen hangoztatott nemzeti állam fikció­ján és mi abban reménykedünk, hogy az események rövidesen meghozzák annak az ábrándnak letűnését is, hogy belőlünk magyarokból, németekből Kra­­már és társai az uj antropológiai em­berfajt a germánba és turániba ojtott csehszlovákot kitermelhessék. Mantis, ai eiülyedt világrész. {Újabb adatok az Atlantis történetéhez. — Mit találtak Trója romja között ? — Krónosz, Atlantisz királya. — Oldódik a sok ezer éves rejtély. — Jókai eísií­­lyedl világrészét nem a fantázia szülte.) A legnagyobb érdeklődés kisérle azt a cikkünket, amely a rejtélyes világrészről, az elsülyedt Atlantiszról szólt és amelyet olvasóink mohó ki­­kiváncsisággal olvastak végig. Ért­hető e kíváncsiság, hiszen több ezer éves titok megfejtéséről van szó! Ez a nagy érdeklődés tette indo­kolttá, hogy ezzel a kérdéssel ajra foglalkozzunk és beszámoljunk ol­vasóinknak az újabb kutatások ered­ményeiről. Ismeretes, hogy Komárom halha­tatlan költő fejedelem szülöttjének, Jókai Mórnak csodálatos fantáziáját is foglalkoztatta ez, a téma, amikor megírta „Óceánia, vagy egy elsü­­yedt világrész“ c. regényét. Az újabb kutatások mind jobban bizonyítják, hogy nem is igen kellett nagyon csapongania Jókai fantáziájának, mert az elsülyedt világrész kultúrája sokkal előbbre volt, mi a mi kultú­ránk. A régi ókori irók történeteit sok ideig meséknek szokták tartani. Ezt a tételt először döntötte meg Schlie­­mann, a hires német régész, aki azt mondotta, hogy minden ősrégi történetnek meg van a maga törté­neti alapja. Az emberi fantázia nem találta ki ezeket a történeteket, leg­följebb csak kiszínezte. Homéros Iliászát Schliemannig mesének tar­tolta az egész világ Trójástul. — Achil­­lestül kezdve végig. És Schliemann szembe mert szállni az egész világ közvéleményével és azt mondta, hogy Trója nem mese, Trója, ez az ősrégi város létezett. A tudós világ nagyot kacgott az állításon. Schlie­­mannt ez nem hozta ki a sodrából. Kisázsiában mutogatlak egy dombot, mint ahol a mesebeli Trója állott volna Az egész világ kacagása kö­zött Schliemann ott ásatni kezdett és a kacagó tudósok ábrázata hosz­­szura nőtt, amikor Schliemann ki­ásta Trója romjait. Még több igen régi ókori történet hagyományai nyomán ásatolt és mindenhol bebi­zonyította a feltárt csodás emlékek­kel, hogy a régi irók történeteinek megvan a maga alapja. Ma már tudják, hogy Odisszeusz vándorlásai se puszta mesék, sőt biztosra vehetők, hogy Odisszeusz az elsülyedt Atlantiszonis megfordult. A földkerekségen nincs 01,’an nép, amelynek meséiben elő ne fordul­nának a sárkányok, amelyeknek le­írása minden népnél ugyanaz: bör­­szárnyu, kígyózó testű, óriási gyikok. Tessék megnézni az őslénytanban az óriási szárnyas gyíkokat és mind­járt elhisszük, hogy a népmesék sárkányait nemcsak a nép fantáziája szülte, hanem egy csomó vissza maradt példányt látott az ősember és azon szörnyáilatok emléke év­ezredeken át megmaradt az embe­riség emlékezetében. A népmesék törpéit Stanley fe­dezte fel a legsötétebb Afrikában. Az óriások félreismerhetetlen nyo­mait most találta meg egy tudós a Husvét szigeteken. A mesék jég­­heghegyei a jégkorszak emlékei stb Szóval a régi görög és egyiptomi irók történetei Atlantiszról, az elsü­lyedt világrészről szintén nem tar­toznak a mesék világába. De térjünk rá tárgyunkra, Dr. Madzsar József budapesti egyetemi tanár a közelmúltban tar­tott értékes előadást Atlantiszról és az elért újabb eredményekről. A nagy érdeklődést kiváltott előadás­ban többek között ezeket mondotta: — Két és félezer éves probléma az Atlantisz problémája — így kezdte előadását Madzsar dr. — Izgatja ma is a gondolkodókat s uj meg uj könyvek próbálják meghozni a meg­fejtést. A kérdés az, volt-e valaha és ha igen, hol lehetett az a nyom­talanul eltűnt földrész vagy sziget az Atlantióceánban, amelyen a bronz­kor magas kultúrája fejlődött ki s amely bölcsője lehetett a Földközi­­íengerkörnyéki, de talán az ameri­kai őskulturának is. Először Plátó említi Krisztus elölt vagy négyszáz esztendővel, hogy a Herkules oszlopain túl (igy nevez­ték a görögök Gibraltárt) az Atlanti­­óceánban volt egy nagy sziget, At­lantisz, de már ő is ősére, Szólonrra hivatkozik, aki még kétszáz évvel Plátó előtt hallotta ezt az elbeszé­lést Egyiptomban Sais papjaitól. „Timaiosz“ cimü művében elmondja Plátó, hogy ez a sziget nagyobb, mint Ázsia és Lybia együttvéve, in­nen az utazó más szigetekre jutha­tott, ezekről pedig a szemközti szá­razföldre. Ez a tenger ugyanis az igazi nagy tenger és a Földközi­tenger ennek csak kis öble és ép­pen ezéri azt a földrészt valóban határtalan szárazföldnek lehet tekin­teni. A szigeten virágzó királyság volt, amelynek hatalma kiterjedt Egyipto­mig, később azonban földrengés következtében a sziget elsülyedt és ezen a helyen a tenger sekély, nem hajózható. Ez a Piáló elbeszélésé­nek rövid kivonata és ezt az elbe­szélést ő mégegyszer, bővebben ki­dolgozta a Kritiasz-ban ahol részle­tes földrajzi és politikai leírását adja Atlantisznak. Sokan voltak különösen az elmúlt századokban, akik ezt az elbeszé­lést egyszerűen mesének minősítet­ték, amit Plátó csak azért talált ki, hogy egy ideális államszervezet le­írását legyen mihez kapcsolnia. Az újabb tapasztalatok azonban azt mu­tatták, hogy a régiek ilyen nomoly földrajzi leírásainak mindig volt va­lami magva. Ma már Odisseus ka­landos utazásáról is tudjuk, hogy például Ogygia szigete valószinüleg Madeira volt és hogy az utazásában említett helyeket mind Gibraltáron túl kell keresni. Bizonyos, hogy Pláto Atlantisza sem képzeletszülte termék és a Földközi tengerben, valamint az Atlanti óceánban alig van olyan vidék, amellyel ne pró­bálták volna meg Atlantiszt azono­sítani, Kréta szigetétől Grönlandig, Svédországig és Dél-Amerikáig. Leo Frobenius Afrikában kereste Atlantiszt, ahol a Niger folyó vidé­kén végzett ásatásaival egy magas­­fejlettségű bronzkultura nyomaira akadt, különösen egy bronzfej volt az, amely régi görög szobrokra em­lékeztető finomságaival igen magas kultúra létezését bizonyította Legújabban Hennig Spanyolor­szág partjain a Guadalqivir torkoía • tánál keresi Atlantiszt és azonosítja Tartessos (a bibliai Tarsis) ősi vá­rosával. De akárhogy is, Atlantisznak kel­lett lennie, kellett egy bölcsőnek lenni, ahol kifejlődött az a kultúra, amelynek egyező vonásait megtalál­ták a földnek oly távol eső vidékein, mint Egyiptomban és Dél-Ameriká­­ban. Amerika nem lehetett Pláto Atlanti­sza, az akkori hajóközlekedés mel­lett legfeljebb egy-egy véletlen ad­hatott homályos híreket erről a nagy szárazföldről. De sajátságosak és feltűnők azok a hasonlóságok, ame­lyek a régi indián, különösen a Maya kultúra és a Földközi-tenger­­környéki kultúrák között áll fenn. Amikor a spanyolok felfedezték Amerikát, ez a kultúra már hanyatló volt és virágzásának emlékeit a leg­utóbbi években ássák ki az őserdők mélyén talált hatalmas romvárosok­ban, amelyek Kolumbus idején is már rég elfeledett romok voltak. Egyik legérdekesebb lelet volt Chichen-Iíza mellett egy köböl fara­gott szfinx, leopárd emberfejjel, az egyiptomi szfinxek karakterisztikus tartásában. Cholula mellett és másutt is ha­talmas piramisokat találtak, amelyek Az előadások kezdetet Szombaton '/,7 és ll,9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, V«7 és */,9 órakor. VÁROSI MOZI MŰSORA Szombat é& vasárnap, junius 19-én és 20-áns lz előadások kezdetei Szombaton ‘/t7 és Vj9 órakor. — Vasár- és ünnepnap d. u. 4, 7,7 és i/,9 órakor. ördöge! 7 feivonásos mindvégig izgalmas és érdekfeszilő Cowboy dráma. Izgalmas harcok a vad bölényekkel és az indiánokkal 1 A főszerepben: Jack Holt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom