Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-17 / 72. szám
<*l?yveaSietedlk évfolyam, 73. szám. OsAtörlöLr, 1036. junius 17 ElSIixetéii ár csehszlovák értékben: Helyben éa vidékre portai szétküldéssel: Kfésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. »yen szám inu 80 fillér. (iDin Bpraiil. Komárom, — jun. 16 A cseh külügyi kormány udvarias nyilatkozatai, amelyek bizton remélik a kereskedelmi szerződés megkötését, — ez a reménység kerek hét esztendeje tart a cseh koponyákban — ebből biztosra vehetjük, hogy az agrárvámok megszavazása csak ürügy volt arra, hogy ezt a kereskedelmi szerződést véglegesen eltaktikázzák Benesék, akik soha komoly megegyezést nem akartak Magyarországgal. Most Genf felé nagy hi pokrizissel hajlandók kereskedelmi szerződést kötni és úgy gondolják, hogy Bécs lesz erre a legalkalmasabb hely. Mi azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ez mind játék a szavakkal és perfid eljátszása annak a békének, amellyel a csehszlovák kormány minden szomszédjával köteles a jó viszonyt megőrizni a népszövetség intelme szerint. Nos, a külügyi hivatal a Hradsinon azt hiszi, hogy elegendő az, ha udvarias, sőt tútudvarias frázisokkal kibéllelt kommünikéket bocsát közre, amelyek mind harsogják a Magyarországgal szemben való rettenetes jóviszonyt és erőlködéseket a szerződés megkötésére. Hát ez a manőver nem kecsegtet sok kilátással Benesék részére és a HracUin most az egyszer elszámitotta magát. Genfben majd következik a számonkérés és ott nem lehet a jóakaratra hivatkozni, mert ott meg fogják vizsgálni az agrárvámokat, amelyről minden felelős és felelőtlen tényezők megállapították, hogy ezek Magyarország ellen készült sakkhuzások, hogy ezzel az állammal ne lehessen valahogyan szerződést kötni. Magyarország szempontjából ez a kérdés nem is olyan tragikus, mint a Hradsinban gondolják, ez el tudja helyezni gabonáját a külföld más államában is, mert kenyeret és zsemlyét minden országban esznek az emberek. Magyarország 168 millió aranykorona értékű mezőgazdasági terményt helyezett el Csehszlovákiában, míg Magyarország 183 millió értékű iparcikket hozott ki innét. Csehszlovákiának is megfontolás tárgyává kell tenni azt, hogy ipara ezzel az értékkel megkárosodik ős Benes igyekezni fog uj piacokat felhajtani azokban az államokban, amelyekkel oly mohón kötött kereskedelmi szerződéseket és azokat oly nagy büszkeséggel rakta le a parlament asztalára. Majd Japán és Chile, továbbá a büszke Brazília, ahol a demokrata hidalgók feszítenek, beáll a cseh ipar fogyasztói közé. Majd meglátjuk, és majd elválik. POLITIKAI" LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. A diplomáciának ez a rendszere, mely a gyűlölet politikájái intézményesen rendszeresíti, sokáig fenn nem tartható. Európa kellős közepén nem azért alakult egy ifjú állam, hogy szomszédaival haragszomrádot játsszék, hanem azért, hogy a békét fentartsa. A gazdasági háború, a politikai feszültséget is jelenti és a hűvös viszonyból sohasem származnak belle alliancok. A magyar és német ellenzéknek az a feladata, hogy a Hradsint ebben az irányban kényszerítse békepolitika inaugurálására. Mi békében és jó viszonyban akarunk élni úgy Magyarországgal, mint Németországgal és ha Benes urnák erről más a véleménye, úgy azt revideálja, vagy pedig adja át helyét olyan külügyminiszternek, akinek programjában Európa békéje benne van minden hátsó gondolat és kibúvó nélkül, amely Benesnek eddig minden tettét és lépését jellemezte. = Az árvizkárosultak támogatása érdekében. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli: Beszámoltunk arról, hogy Szent-Ivány József és a Magyar Nemzeti Párt többi képviselői parlamenti lépéseket tettek a szlovenszkói és ruszinszkói árvizkárosultak állami támogatása ügyében. Ezeken az említett lép'seken kivül Szent-Ivány, Spina, Luschka, Stenzl, Heller, Böhm, Böilmann, Krumpe, Tichi és társai javaslatot nyújtottak be a képviselőházhoz az árvizkárosultak ügyében és a javaslatot az úgynevezett vámtöbbségnek összes német és cseh képviselői is aláírták. Ez a javaslat az első eset arra, hogy gazdasági téren a polgári pártok nemzeti különbség nélkül közös praktikus lépést tesznek. A javaslat rámutat arra, hogy a nagy árvízkárok főként a folyók szabályozásának mulasztásai folytán következtek be s hogy ezek a károk több milliókra rúgnak. A javaslat azt kívánja, hogy a képviselőház hívja fel a kormányt a következő intézkedésekre: rendelje el a kormány, hogy a járási főnökségek minden külön felhívás nélkül állapítsák meg járásukban az árvízkárokat és pedig a helyi szakértők és a károsult kö. ségek képviselőinek közbejöttével. A károsultaknak a kár nagyságához képest megfelelő szükségsegélyt utaljon ki az állam. Rendelje el a kormány, hogy az illetékes adóhivatalok a járási főnökségektől hivatalos jelentéseket szerezzenek be az árvízkárokról és ezek alapján az árvizsujtotta vidékeken adóleirást eszközöljenek, amely a forgalmi adóra is kiterjed, továbbá az adófizetéseknél és esetleg a vagyondézsma fizetésénél is könnyítéseket engedélyezzenek. Rendelje el a kormány, hogy a károsultak vetőmagot, takarmányt és műtrágyát kapjanak és e célból biztosítsa a legmesszebbmenő vasúti fuvart e szállítmányok részére. Tegyen meg minden intézkedést a megrongált házak és utak helyrehozatalára és a folyók szabályozására nézve. Az 1925. évi 227. számú törvény sürgős keresztülvitele utján gondoskodjék arról, hogy a jövőben az elemi katasztrófák kárai elkerülhetők legyenek. A javaslat kéri, hogy a kérés sürgős elintézését a kezdeményező és földmivelésügyi minisztérium u ján kezdje meg a parlament. = A koagrua a költségvetési bizottságban. A képviselőház költségvetési bizottsága legutóbbi ülésén a kongrua javaslattal és annak fedezetével foglalkozott. Amikor a kongruát kezdték tárgyalni, a szocialisták kivonultak a teremből, amire a kongrua többség letárgyalta a javaslatot és azt a végle ges szövegezésben elfogadta. A javaslaton több váltóztaíás történt. A javaslat szerint az állam által bevett felekezetek rendes lelkészei és a hittudományi intézetekben működő tanárok kongruája évi 9000 korona összegben állapittatik meg, mely összeg minden három évben 972 koronával emelkedik. A neveltetési járu ék az ellátatlan gyermek után évi 1224 kor., több ellátatlan gyermek után évi 1800 korona. Ezekbe az uj fizetésekbe az eddigi tényleges szolgálatban eltöltött idő alapján vezettetnek át a lelkészek A kongruára vonatkozó igény csak a csehszlovák állampolgársággal biró lelkészeket illeti meg. A lelkészeknek s örököseiknek igényük van a nyugdíjra és ellátmányra, mégpedig az állami pragmatikába tisztviselők nyugdijára érvényes rendelkezések analógiájára különböző részletezésekkel és emellett a nyugdíjalapnak az elért kongrua 20%kal leszállhott összegét heti venni. A kongrua törvény 1926. január 1-én lép éleibe. = Egyházpolitikai tanácskozás Lé ván. A Magyar Nemzeti Párt egyházpolitikai osztályának katolikus alosztálya e hó 19-én szombaton délelőtt 10 órakor ülést tarf Léván s az ülésen az aktuális katolikus egyházpolitikai kérdésekről s igy különösen a kongrua javaslatról kíván tárgyalni és abban állást foglalni. Mivel ugyanaznap ugyanott a Magyar Nemzeti Párt evangélikus alosztálya i3 ülést tart, valószínű, hogy egységesítve lesz a párt ref. alosztálya által már kidolgozott kongrua javaslat a többi alosztályokéval s az igy egysége? iíett javaslat kerül majd a párt parlamenti klubja elé. Tekintettel arra, hogy a kongrua javaslat a legaktuálisabb politikai kérdést alkotja, a Magyar Nemzeti Párt eme tanácskozásának rendkivüli jelentősége van. = A szociáldemokraták megszavazták volna az agrárvámokat, ha a konqfuát elejtik. A Prágában megjelenő Deutsche Presse, a német keresztényszocialisták lapja, azt a szenzációs hirt közli, hogy a cseh szociáldemokraták a polgári pártokkal folytatott tárgyalások során hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy az általuk „éhség vámokénak nevezett agrárvámokat megszavazzák, de oly föltétel mellett, hogy a cseh néppárt a kongruára vonatkozó javaslatát vonja vissza és a kormány a szocialista szövetkezetek számára óriási állami szubvenciót blztositson. A nevezett lap megjegyzi, hogy a szociáldemokratáknak ez az eljárása bizonysága annak, hogy a szocialista sajtónak a vámpártok elleni támadásai nyílt komédia volt és egyszerű népámitás. A szocialisták követeléseit a polgári pártok nem voltak hajlandók tárgyalni és igy következett be a legélesebb állásfoglalás az agrárvámok ellen. Azonban ennek nem lett eredménye. = Törvényellenes intézkedések a nyelvrendeletben. A nyelvrendelet 2 ik szakaszának 3 ik pontja értelmében a nyelvtörvény szempontjából a köztársaság szerveiként tekintendők a jegyzők (közjegyzők), a tolmácsok, a földmérők, az autorizált magániechnikusok és bányamérnökök, továbbá az 1920. évi 185. számú törvény 3-ik § ban említett 8zlovenszkői és ruszinszkói technikusok és mérnökök, a járási és községi orvosok és az államigazgatás álfal megbízott más személyek hivataluk vagy szolgálatuk teljesítése közben. A nyelvrendelet 70 ik szakaszának 3 ik 8zerkesztóség éa kiadóhivatal; Nádor-a. 88., Megjelölik hetenkint háromszor 1 kedden, csütörtökön és szombaton. pontja értelmében az állam szerveiként tekintendők a rendezett tanácsú városok tanácsai, amennyiben állami poli. tikai vagy pénzügyigazgatási ügyeket intéznek el és a 73 ik szakasz értelmében a rendezett tanácsú város polgármesterének és helyettesének az államnyelvet tökéletesen kell bírnia. A legfelsőbb közigazgatási bíróságnak múlt év december 17 én 24206 szám alatt hozott döntése szerint a nyelvrendeletnek ezek az intézkedései törvényellenesek, Az 1920. évi 132 számú nyelvtörvény ugyanis az államnyelv tekintetében csak azokra a h atóságokra és intézményekre tesz intézkedést, amelyeket az állam létesíted *3 tart fenn, de semmi esetre sem vonatkozhatik azokra a többi közhatóságokra és tervekre, amelyek az államtól függetlenek, még akkor sem, ha ezek a saját funkcióik mellett az állam nevében vagy megbízásából más * funkciókat is teljesítenek. fl szocialisták végzete. Komárom, — junius 16. Tagadhatatlan, hogy a vámtörvény megszavazása a szocialista blokkra végzetes csapást hozott. Mert dacára annak, hogy a blokk olyan példátlanul éles obstrukciói folytatott a javaslat ellen, amelyhez fogható még a botrányairól világhíressé vált néhai bécsi Reichsratban is ritkán fordult elő, a vámpártokkal, azaz a polgári blokkal szemben kisebbségben maradt. De az agrárvámok megszavazásával az is nyilvánvalóvá lett, hogy az eddigi szocialista kormányzat, amely egyre-másra hozta a legsúlyosabb terhekkel járó törvényeket, a köztársaság ügyeinek intézésében többé nem nélkülözhetetlen faktor immár és vannak olyan kérdések is, amelyek a lakosság igen széles rétegeit érintik, és azok megoldása a szocialisták nélkül is lehetségessé vált. Azaz hogy a dolog igy áll. A volt koalíciós kormányban részt vett szcciálisták, nem egy ízben adták be derekukat olyan törvények megalkotásánál, amelyek tulajdonképen szöges ellentétben állottak leszögezett elveikkel, azonban minden ilyen esetben bőségesen rekompenzáltatiák magukat és pártjaik részére egy egy kompromisszum megkötésével újabb és újabb előnyöket biztosítottak. Szóval igen sok esetben éles ellentétet támasztottak, azonban szóba lehetett velük állni és ha sikerült valamit kicsikarni maguknak a koalíció polgári pártjaitól, a legodaadóbban támogatták a kormányt. így történt azután, hogy az általuk szociálisnak és demokratikusnak nevezett törvények egész sora keletkezett, de a gyakorlati élet ezek legtöbbjét igen sokszor antidemokratikusoknak találta. A kormánykoalícióra határozottan ráfeküdtek a szocialista pártok és igen sokszor megakadályozták a rendes törvényhozást azzal, hogy rendszertelen követelésekkel állottakelő,valahányszor uj törvényjavaslatról volt szó. A koalíció megbuktatásában az oroszlánrész őket illeti és Svehláéknak letűnése után bekövetkezett az az eset, hogy a törvényhozásban nélkülök is tudtak parlamenti munkát végezni. A cseh nacionalista polgári pártok beleuntak abba, hogy a szocialistákat sápolják örökösen és olyan kérdések megoldásába fogtak, amelyek a nemzeti kisebbségek programijában is bennt foglaltatnak, s ezáltal a javaslatok számára ad hoc többséget tudtak biztosítani. Nem kpaiiciót, amely árkon-bokron keresztül követi a kormányt, de olyan parlamenti többséget, amely a napirenden levő egyes kérdésekben együtt tart. A nagy méltatlankodás azonban korántsem amiatt van a szocialista blokk-