Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-17 / 72. szám

<*l?yveaSietedlk évfolyam, 73. szám. OsAtörlöLr, 1036. junius 17 ElSIixetéii ár csehszlovák értékben: Helyben éa vidékre portai szétküldéssel: Kfésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki. »yen szám inu 80 fillér. (iDin Bpraiil. Komárom, — jun. 16 A cseh külügyi kormány ud­varias nyilatkozatai, amelyek biz­ton remélik a kereskedelmi szer­ződés megkötését, — ez a remény­ség kerek hét esztendeje tart a cseh koponyákban — ebből biz­tosra vehetjük, hogy az agrárvá­mok megszavazása csak ürügy volt arra, hogy ezt a kereskedelmi szerződést véglegesen eltaktikázzák Benesék, akik soha komoly meg­egyezést nem akartak Magyaror­szággal. Most Genf felé nagy hi pokrizissel hajlandók kereskedelmi szerződést kötni és úgy gondolják, hogy Bécs lesz erre a legalkalma­sabb hely. Mi azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ez mind já­ték a szavakkal és perfid elját­szása annak a békének, amellyel a csehszlovák kormány minden szomszédjával köteles a jó viszonyt megőrizni a népszövetség intelme szerint. Nos, a külügyi hivatal a Hrad­­sinon azt hiszi, hogy elegendő az, ha udvarias, sőt tútudvarias frázi­sokkal kibéllelt kommünikéket bo­csát közre, amelyek mind harsog­ják a Magyarországgal szemben való rettenetes jóviszonyt és eről­ködéseket a szerződés megköté­sére. Hát ez a manőver nem ke­csegtet sok kilátással Benesék ré­szére és a HracUin most az egy­szer elszámitotta magát. Genfben majd következik a szá­monkérés és ott nem lehet a jó­akaratra hivatkozni, mert ott meg fogják vizsgálni az agrárvámokat, amelyről minden felelős és fele­lőtlen tényezők megállapították, hogy ezek Magyarország ellen ké­szült sakkhuzások, hogy ezzel az állammal ne lehessen valahogyan szerződést kötni. Magyarország szempontjából ez a kérdés nem is olyan tragikus, mint a Hradsinban gondolják, ez el tudja helyezni gabonáját a kül­föld más államában is, mert ke­nyeret és zsemlyét minden ország­ban esznek az emberek. Magyar­­ország 168 millió aranykorona ér­tékű mezőgazdasági terményt he­lyezett el Csehszlovákiában, míg Magyarország 183 millió értékű iparcikket hozott ki innét. Cseh­szlovákiának is megfontolás tár­gyává kell tenni azt, hogy ipara ezzel az értékkel megkárosodik ős Benes igyekezni fog uj piacokat felhajtani azokban az államokban, amelyekkel oly mohón kötött ke­reskedelmi szerződéseket és azokat oly nagy büszkeséggel rakta le a parlament asztalára. Majd Japán és Chile, továbbá a büszke Bra­zília, ahol a demokrata hidalgók feszítenek, beáll a cseh ipar fo­gyasztói közé. Majd meglátjuk, és majd el­válik. POLITIKAI" LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. A diplomáciának ez a rendszere, mely a gyűlölet politikájái intéz­ményesen rendszeresíti, sokáig fenn nem tartható. Európa kellős kö­zepén nem azért alakult egy ifjú állam, hogy szomszédaival harag­­szomrádot játsszék, hanem azért, hogy a békét fentartsa. A gazda­sági háború, a politikai feszültsé­get is jelenti és a hűvös viszony­ból sohasem származnak belle al­­liancok. A magyar és német ellenzéknek az a feladata, hogy a Hradsint eb­ben az irányban kényszerítse béke­politika inaugurálására. Mi békében és jó viszonyban akarunk élni úgy Magyarországgal, mint Németországgal és ha Benes urnák erről más a véleménye, úgy azt revideálja, vagy pedig adja át helyét olyan külügyminiszter­nek, akinek programjában Európa békéje benne van minden hátsó gondolat és kibúvó nélkül, amely Benesnek eddig minden tettét és lépését jellemezte. = Az árvizkárosultak támogatása érdekében. A Magyar Nemzeti Párt sajtófőnöksége közli: Beszámoltunk ar­ról, hogy Szent-Ivány József és a Ma­gyar Nemzeti Párt többi képviselői parlamenti lépéseket tettek a szloven­­szkói és ruszinszkói árvizkárosultak ál­lami támogatása ügyében. Ezeken az említett lép'seken kivül Szent-Ivány, Spina, Luschka, Stenzl, Heller, Böhm, Böilmann, Krumpe, Tichi és társai ja­vaslatot nyújtottak be a képviselőház­hoz az árvizkárosultak ügyében és a javaslatot az úgynevezett vámtöbbség­nek összes német és cseh képviselői is aláírták. Ez a javaslat az első eset arra, hogy gazdasági téren a polgári pártok nemzeti különbség nélkül közös praktikus lépést tesznek. A javaslat rá­mutat arra, hogy a nagy árvízkárok fő­ként a folyók szabályozásának mulasz­tásai folytán következtek be s hogy ezek a károk több milliókra rúgnak. A javaslat azt kívánja, hogy a képviselő­ház hívja fel a kormányt a következő intézkedésekre: rendelje el a kormány, hogy a járási főnökségek minden kü­lön felhívás nélkül állapítsák meg járá­sukban az árvízkárokat és pedig a he­lyi szakértők és a károsult kö. ségek képviselőinek közbejöttével. A káro­sultaknak a kár nagyságához képest megfelelő szükségsegélyt utaljon ki az állam. Rendelje el a kormány, hogy az illetékes adóhivatalok a járási főnöksé­gektől hivatalos jelentéseket szerezze­nek be az árvízkárokról és ezek alap­ján az árvizsujtotta vidékeken adóleirást eszközöljenek, amely a forgalmi adóra is kiterjed, továbbá az adófizetéseknél és esetleg a vagyondézsma fizetésénél is könnyítéseket engedélyezzenek. Ren­delje el a kormány, hogy a károsultak vetőmagot, takarmányt és műtrágyát kapjanak és e célból biztosítsa a leg­messzebbmenő vasúti fuvart e szállít­mányok részére. Tegyen meg minden intézkedést a megrongált házak és utak helyrehozatalára és a folyók szabályo­zására nézve. Az 1925. évi 227. számú törvény sürgős keresztülvitele utján gondoskodjék arról, hogy a jövőben az elemi katasztrófák kárai elkerülhetők le­gyenek. A javaslat kéri, hogy a kérés sürgős elintézését a kezdeményező és földmivelésügyi minisztérium u ján kezdje meg a parlament. = A koagrua a költségvetési bizott­ságban. A képviselőház költségvetési bizottsága legutóbbi ülésén a kongrua javaslattal és annak fedezetével foglal­kozott. Amikor a kongruát kezdték tárgyalni, a szocialisták kivonultak a teremből, amire a kongrua többség letárgyalta a javaslatot és azt a végle ges szövegezésben elfogadta. A javas­laton több váltóztaíás történt. A javas­lat szerint az állam által bevett feleke­zetek rendes lelkészei és a hittudományi intézetekben működő tanárok kongruája évi 9000 korona összegben állapittatik meg, mely összeg minden három évben 972 koronával emelkedik. A neveltetési járu ék az ellátatlan gyermek után évi 1224 kor., több ellátatlan gyermek után évi 1800 korona. Ezekbe az uj fizetésekbe az eddigi tényleges szolgálatban eltöl­tött idő alapján vezettetnek át a lelké­szek A kongruára vonatkozó igény csak a csehszlovák állampolgársággal biró lelkészeket illeti meg. A lelkészeknek s örököseiknek igényük van a nyug­díjra és ellátmányra, mégpedig az állami pragmatikába tisztviselők nyugdijára érvényes rendelkezések analógiájára kü­lönböző részletezésekkel és emellett a nyugdíjalapnak az elért kongrua 20%­­kal leszállhott összegét heti venni. A kongrua törvény 1926. január 1-én lép éleibe. = Egyházpolitikai tanácskozás Lé ván. A Magyar Nemzeti Párt egyház­­politikai osztályának katolikus alosztálya e hó 19-én szombaton délelőtt 10 óra­kor ülést tarf Léván s az ülésen az aktuális katolikus egyházpolitikai kér­désekről s igy különösen a kongrua javaslatról kíván tárgyalni és abban állást foglalni. Mivel ugyanaznap ugyan­ott a Magyar Nemzeti Párt evangélikus alosztálya i3 ülést tart, valószínű, hogy egységesítve lesz a párt ref. alosztálya által már kidolgozott kongrua javaslat a többi alosztályokéval s az igy egy­sége? iíett javaslat kerül majd a párt parlamenti klubja elé. Tekintettel arra, hogy a kongrua javaslat a legaktuáli­sabb politikai kérdést alkotja, a Ma­gyar Nemzeti Párt eme tanácskozásá­nak rendkivüli jelentősége van. = A szociáldemokraták megszavaz­ták volna az agrárvámokat, ha a kon­qfuát elejtik. A Prágában megjelenő Deutsche Presse, a német keresztény­­szocialisták lapja, azt a szenzációs hirt közli, hogy a cseh szociáldemokraták a polgári pártokkal folytatott tárgyalások során hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy az általuk „éhség vámokénak nevezett agrárvámokat megszavazzák, de oly föltétel mellett, hogy a cseh néppárt a kongruára vonatkozó javas­latát vonja vissza és a kormány a szo­cialista szövetkezetek számára óriási állami szubvenciót blztositson. A neve­zett lap megjegyzi, hogy a szociálde­mokratáknak ez az eljárása bizonysága annak, hogy a szocialista sajtónak a vámpártok elleni támadásai nyílt komé­dia volt és egyszerű népámitás. A szocialisták követeléseit a polgári pár­tok nem voltak hajlandók tárgyalni és igy következett be a legélesebb állás­­foglalás az agrárvámok ellen. Azonban ennek nem lett eredménye. = Törvényellenes intézkedések a nyelvrendeletben. A nyelvrendelet 2 ik szakaszának 3 ik pontja értelmében a nyelvtörvény szempontjából a köztár­saság szerveiként tekintendők a jegy­zők (közjegyzők), a tolmácsok, a föld­mérők, az autorizált magániechnikusok és bányamérnökök, továbbá az 1920. évi 185. számú törvény 3-ik § ban em­lített 8zlovenszkői és ruszinszkói tech­nikusok és mérnökök, a járási és köz­ségi orvosok és az államigazgatás ál­fal megbízott más személyek hivataluk vagy szolgálatuk teljesítése közben. A nyelvrendelet 70 ik szakaszának 3 ik 8zerkesztóség éa kiadóhivatal; Nádor-a. 88., Megjelölik hetenkint háromszor 1 kedden, csütörtökön és szombaton. pontja értelmében az állam szerveiként tekintendők a rendezett tanácsú váro­sok tanácsai, amennyiben állami poli. tikai vagy pénzügyigazgatási ügyeket intéznek el és a 73 ik szakasz értelmé­ben a rendezett tanácsú város polgár­­mesterének és helyettesének az állam­nyelvet tökéletesen kell bírnia. A leg­felsőbb közigazgatási bíróságnak múlt év december 17 én 24206 szám alatt hozott döntése szerint a nyelvrendelet­nek ezek az intézkedései törvényellenesek, Az 1920. évi 132 számú nyelvtörvény ugyanis az államnyelv tekintetében csak azokra a h atóságokra és intézményekre tesz intézkedést, amelyeket az állam létesíted *3 tart fenn, de semmi esetre sem vonatkozhatik azokra a többi köz­hatóságokra és tervekre, amelyek az államtól függetlenek, még akkor sem, ha ezek a saját funkcióik mellett az állam nevében vagy megbízásából más * funkciókat is teljesítenek. fl szocialisták végzete. Komárom, — junius 16. Tagadhatatlan, hogy a vámtörvény megszavazása a szocialista blokkra végzetes csapást hozott. Mert dacára annak, hogy a blokk olyan példátlanul éles obstrukciói folytatott a javaslat el­len, amelyhez fogható még a botrá­nyairól világhíressé vált néhai bécsi Reichsratban is ritkán fordult elő, a vámpártokkal, azaz a polgári blokkal szemben kisebbségben maradt. De az agrárvámok megszavazásával az is nyil­vánvalóvá lett, hogy az eddigi szocia­lista kormányzat, amely egyre-másra hozta a legsúlyosabb terhekkel járó tör­vényeket, a köztársaság ügyeinek intézé­sében többé nem nélkülözhetetlen faktor immár és vannak olyan kérdések is, amelyek a lakosság igen széles réte­geit érintik, és azok megoldása a szo­cialisták nélkül is lehetségessé vált. Azaz hogy a dolog igy áll. A volt koalíciós kormányban részt vett szcciá­­listák, nem egy ízben adták be dere­kukat olyan törvények megalkotásánál, amelyek tulajdonképen szöges ellentét­ben állottak leszögezett elveikkel, azon­ban minden ilyen esetben bőségesen rekompenzáltatiák magukat és pártjaik részére egy egy kompromisszum meg­kötésével újabb és újabb előnyöket biztosítottak. Szóval igen sok esetben éles ellentétet támasztottak, azonban szóba lehetett velük állni és ha sikerült valamit kicsikarni maguknak a koalíció polgári pártjaitól, a legodaadóbban tá­mogatták a kormányt. így történt azu­tán, hogy az általuk szociálisnak és demokratikusnak nevezett törvények egész sora keletkezett, de a gyakorlati élet ezek legtöbbjét igen sokszor anti­­demokratikusoknak találta. A kormánykoalícióra határozottan rá­feküdtek a szocialista pártok és igen sokszor megakadályozták a rendes tör­vényhozást azzal, hogy rendszertelen követelésekkel állottakelő,valahányszor uj törvényjavaslatról volt szó. A koalíció megbuktatásában az oroszlánrész őket illeti és Svehláéknak letűnése után bekövetkezett az az eset, hogy a tör­vényhozásban nélkülök is tudtak parla­menti munkát végezni. A cseh nacio­nalista polgári pártok beleuntak abba, hogy a szocialistákat sápolják örökösen és olyan kérdések megoldásába fogtak, amelyek a nemzeti kisebbségek pro­gramijában is bennt foglaltatnak, s ezáltal a javaslatok számára ad hoc többséget tudtak biztosítani. Nem kpa­­iiciót, amely árkon-bokron keresztül követi a kormányt, de olyan parlamenti többséget, amely a napirenden levő egyes kérdésekben együtt tart. A nagy méltatlankodás azonban ko­rántsem amiatt van a szocialista blokk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom