Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-06-10 / 69. szám

Negyvenhetedik évíolyam.

69. száxn.

Csütörtök, 1ÖS6. j®nin8 ÍO

Efófizetéfi ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Igét* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki, eyes ezim Ara i 80 fillér.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-o. 89,, Megjelenik hetenkint háromszor t

kedden, csütörtökön és szombaton.

1 iái iSiredeientadó H iiizott!i! Unite a liyist.

Komárom, — junius 9.

Egy lévai tudósításunk, mely az ottani jövedelemadó tárgyalások módjára mulat rá, azt közli, hogy a bizottság megunva a kincstári előadóval való állandó harcát, aki a jövedelmeket ok nélkül emelni akarla, elhagyta helyét. Nagy dolgoknak kell történni, hogy ilyesmi előfordulhasson és egy komoly bizottság ennyire jusson és az erőszakkal szemben beszüntesse működését. Mindenesetre jellemző, hogy ilyen eset is előfordulhat, de ez nem a polgárokra vet szomorú fényt, hanem a rendszerre, a kincstár adópolitikájára, mely adóalanyainak zsírját egyszerre akarja kiszedni.

Léván hat esztendó're vélik ki egyszerre a jövedelemadót és ezekből a tételekből olyan adóterhek jöttek ki, hogy azokat elviselhetlennek minősítette a bizottság, mely jobban ismeri az adózó polgárok teljesítő képességét, mint a a kincstári előadó, aki mindenféle titkos utasításokkal dolgozik a demokrácia nyilvánosságának nyolcadik esztendejében annak nagyobb dicsőségére.

Hat esztendei jövedelemadó egyszerre meg nem fizethető az adóalany összeroppanása nélkül, hacsak annak szándékosan nem akarják romlását. De vájjon az adóalany tehet-e arról, hogy a pénzügyi hatóságok nemtörődömsége addig haladt, hogy a jövedelemadóval éppenséggel nem foglalkozott. Lám Komáromban nem múlik el esztendő, hogy erről megfeledkeznének, tehát kétségtelen, hogy a hivatal mulasztásának a keserű levét akarják ott az adózókkal megitatni. Ennek pedig ez nem a módja, hanem a fegyelmi vizsgálat elrendelése az ellen az adóközeg ellen, aki a példátlan és felháborító késedelemért felelős, ügy olvassuk, hogy nemcsak Léván, de a köztársaság más városaiban is vannak ilyen hatesztendős slendriánságok, amelyek az adózókat lehetetlenségek elé állítják és vagyonúkban tönkreteszik.

A lévai adókivető bizottság ehhez az embertelenséghez nem adta oda a nevét és a tekintélyét. Nem akarta, hogy ujjal mutassanak reájuk, mint embertársaik tönkretevőire. Ez a bizottság a feladata magaslatára emelkedve, vétőt kiáltott oda a kincstári előadónak, aki a szégyenteljes késedelmet, mely az adó és pénzügyi hatóságok tehetetlenségének a bizonyítéka, még azzal akarta tetézni, hogy az összes adójavaslatokat felemelni akarla.

Le kell venni a kalapot az ilyen gerinces bizottság élőit, amely

nem azonosítja magát ilyen illegális követelésekkel és a polgárság pártjára kel. Hivatását ebben találja és nem a fejbólintásban meríti ki. Mert a bizottság tagjainak ez a kötelessége: megvédeni az igazságot nem csak a kincstári előadóval, de a poklok kapuival szemben is. A lévai polgárok példát adtak a köztársaságban arra, hogy minden erőszakosságnak és igazságtalanságnak van határa. A lévai polgárok megmutatták a helyes utat, amelyet a fellázadt lelkiismeretnek követnie kell, hogy annak tulajdonosa tiszta homlokkal és emelt fővel járhasson polgártársai között.

= Szent- Ivány József és társai interpellációja a határátlépés tárgyában.

SzenUvány József és társai interpellációt intéztek a külügy pénzügy és földművelésügyi minisztériumhoz, amelyben kijelentik, hogy a kassai nagymegyéhez tartozó bódvavendégi lakosok területei javarészt a magyar területen feküsznek. A csehszlovák hatóságok egy év óta rendkívül megszigorították a határátlépést és megnehezítik azt. hogy a bódvavendégi lakosok földjeik művelése végett a határontuira jussanak. Minden átkelésnél jövet és menet a községtől két kilométernyire fekvő őrségnél kell jelentkezni a gazdáknak és ez az ut egy óra veszteséget jelent számukra. Az interpelláló képviselők kérdik tehát a minisztereket, hajlandók e intézkedni az iránt, hogy a Bódvavendég község lakősai a határt bárhol átléphessék és ne legyenek kitéve indokolatlanul bürokratikus szekatúrának.

= A szociális biztosítási törvény életbeléptetésének elhalasztásáért. A német nagyipari szövetség az utóbbi napokban memorandumba foglalta azokat az okokat, melyek szükségessé tennék, hogy a szociális biztositásról hozott 1924-évi törvény az eredeti intézkedésektől eltérően ne lépjen ez év julius hő 1-én éleibe. A memorandum rámutat arra, hogy a törvény életbeléptetéséhez szükséges előkészületek hiányoznak és kifejti azt, hogy nincsenek meg annak előfeltételei, hogy a törvény a gazdasági és szociális körülményeknek megfelelően végrehajtható legyen. Értesüléseink szerint hasonló természetű lépésre készül a Magyar Nemzeti Párt és a vele szövetséges Bund der Landwirte is, amennyiben a törvény hatálybalépésének elhalasztását szándékozik javasolni annak megjegyzése mellett, hogy a törvény a gazda és földműves társadalomra nézve a mai viszonyok között teljesen elviselhetetlen terheket zúdítana.

= A szocialista pártok a gabona behozatal monopóliumát követelik. A

német szcc, dem párt az agrárvámokkal kapcsolatosan a gabona behozatal monopólium követelésével áll elő és utal a svájci mintára, ahol a gabonamonopoliumot megvalósítják. A német szoc. dem.-áknak ez a követelése óriási ellenmondásokaí rejt magában, mert a szocializmus elvileg a monopóliumok ellen foglalt állást és másrészt mert a háborús évek gazdálkodása beigazolta azt, hogy a központosított ellátás és a behozatali rendszer úgy a termelőre, mint a fogyasztó közönségre nézve csak súlyos hátrányokat jelent. A német szocialistáknak eme követelése bizonysága annak, hogy a szocialista pártok gazdaságpolitikai törekvésekkel oly rendszert kívánnak meghonosítani, amelynél

az állam leple alatt a párt gazdálkodást vezethetik be és a termelés természetes követelményeivel szemben a szocialista diktátumot honosítják meg.

= A Magyar Namzeti Párt és az adésérelmek. Ismeretes, hogy a köztársaság területe, az adózási viszonyok, továbbá a földbér megállapításának öszszege céljából a föld minősége szerint legelő, burgonya, gabona és répatermő vidékekre van beosztva. A gömörmegyei feledi járás csekély kivétellel a gabonatermő vidékeknek osztályába van sorolva, noha sok helyen a burgonyatelmő vidékek követelményeinek sem felel meg. A Magyar Nemzeti Párt klubíitkársága a múlt héten nyújtotta be a pénzügyi minisztériumhoz 24 feledi község kérvényét, hogy a község földeinek minősítését egy bizottság vegye sürgős revízió alá és ennek alapján egy uj beosztást létesítsen a minisztérium. A klubtitkárság közbenjárására a .pénzügyminisztérium kielégítő feleletet adott a kérelem teljesítésére vonatkozóan.

= Oh azok a referensek. Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő kérdést intézett az iskola és népművelődési minisztériumhoz Kraszcsenics Pál komáromi lakós érdekében, aki még 1924-ber. kérvényt nyújtott be a nevezett minisztériumhoz, hogy egy családi alapítvány ösztöndija László nevű fiának kiutaltassák. Midőn Koczor képviselő ennek a két év óta húzódó ügynek elintézését az illetékes referensnél sürgette, azt a nem mindennapi választ kapta, hogy az ügy referensét létszámapasztották és neki (az uj referensnek) saját ügye is bőven van és így nem tudja, mikor ér rá ezt is elintézni.

= Van-e szükség agrárvámokra? Az Obzor Národohospodársky cimü szaklapban Mayer Alfréd az agrárvámokról irt cikket, amelyben kifejti, hogy a csehszlovák kereskedelmi politika zsákutcába jutott, mert termelvényeinek piacát nem képes gyorsan kitejeszteni, mert a paneurópa mozgalom még a messze jövő terve és mert a köztársaság gazdasági és szociális struktúráját nem lehet egy napról a másikra megváltoztatni. Ha a köztársaságban a lakosság 20%- a foglalkozna mezőgazdasággal és 80°/<ra az ipari érdekeltséghez tartozna — amint ez Svájcban van - úgy a kereskedelmi politika sokkal egyszerűbb lenne és a mezőgazdaságnak sem lenne rosszabb sorsa, mert nyílt piac lenne számára a jó! prosperáló ipar. Akkor azonban, amikor a két gazdaság érdek belül egyforma erőt reprezentál az államban a gazdasági politika még akkor is kemény dió lenne, ha a csehszlovák termelés vámmentes piaca nem zsugorodott volna össze a békebeli terület egyharmadára és ha a kereskedelem politikai nacionalizmus nem éreztetné a maga káros hatását. A gazdasági életnek feltételei tehát az üzemek gazdaságossá tételéhez és specializálódásához vezetni. Úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban eme jelszó után kell indulni: a lehető legtöbbet exportálni és a lehető legkevesebbet behozni. Ennek a jelszónak az első része főleg az iparra, a második része a mezőgazdaságra vonatkozik, mert a mezőgazdasági termékekből évente majdnem 6 milliárd értéküt importálnak, ami megfelelő vámvédelem és a termelést előmozdító politika mellett évi 3 milliárdra lenne csökkenthété. Utal a cikk arra, hogy amint az ipari munkásnak feltétlen érdeke az, hogy az ip.r helyzete szempontjából a mezőgazdaság vásárló képes legyen, épugy érdeke a mezőgazdaságnak az, hogy a termékeinek legjobb vevője az ipari munkás a termelés korlátozása

vagy a munkanélküliség révén ne szenvedjen kárt. A répa és komló termelő vidékeken részesüljön védelemben a répatermelés, az árpa és komló termelés, a gyümölcs, zöldség, bor és makktermelés, amely a védelem kiépítése esetén több milliónyi importot tenne feleslegessé. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, az Amerikai Egyesült államok, Olaszország Oroszország és Németország vámokkal védik a mezőgazdaságukat. Véleménye szerint a csehszlovákiai mezőgazdaság védelme érdekében a magas vámok különösen a kis és középbirtokosok szempontjából az állati termékekre szükségesek, reig a gabonanemüekre az enyhébb vámvédelem is elégséges.

Városi közgyűlés.

Napirend előtti felszólalások. — Nagy vita a kiséri házhelyek kiaadása körül. — A város 1 000.000 korona beruházási kölcsöne. —

Komárom, junius 8, — Saját íudósitónktól. — Aránylag kevés tárgyat tartalmazott a junius 8-án megtartott képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozata, mégis a napirendre került ügyek felett megindult vilák úgy elnyújtották a közgyűlést, hogy este 9 órakor lett csak vége, A tanácskozás idejének nagy részét a kíséri házhelyek kiutalásának kérdése töltötte ki, amelynél elvi álláspontok körül folyt a hosszadalmas vita, arról lévén szó, hogy a város az említett házhelyeket elsősorban csakis az arra rászorult szegényeknek adje-e oda, vagy általában kapjanak belőle olyanok is, akiket bár vagyonnal nem rendelkeznek, de mégis nem lehet az előbbi kategóriába sorozni. Arról is szó volt, hogy a kiséri házhelyek nem egyforma értékűek, mert a közvetlen a vasúthoz vezető ut melletti területek magasabb értéket képviselnek, mint az úttól távolabb eső részek. Végül is a kommunista taktikázás folytán a tanács javaslatát szavazta meg a többség, amely szerint 28 házhelyet négyszögméterenkint 2 koronáért osztottak ki a kérelmezőknek, akik között azok is ott vannak, akiknek az értékesebb helyeket drágábban akarta a pénzügyi bizottság átadni.

A szavazás eredménye nagy meglepetést keltett, a kommunisták egészen meg voltak rökönyödve és hamarosan nagy lármát csaptak, de már a szavazáson nem lehetett változtatni, mert az mindenképen szabályszerűen folyt le.

A Zemská Bankának az 1,000 000 K beruházási kölcsönre vonatkozó ajánlatát a közgyűlés egyhangúan elfogadta és határozatában fölkéri a járási bizottságot, hogy sürgősen hagyja jóvá a város döntését.

Napirend előtti felszólalások, Csizmazia György városbiró délután 5 órakor megnyitván a közgyűlést, bejelentette, hogy a törvényes időben tudomására hozott szükséges helyettesítésekről gondoskodott és erre nézve a következőkben intézkedett. A kommunista pártból Steiner Gábor helyett Balogh Istvánt, az egyesült csehszlovák pártnál Petr Vladimir helyett Chudomel Bohumiit, Tréka János helyett pedig Mikász Ferencet hívta be. A távollevő Hacker Rich írd helyett Neuwirt József, Boidoghy Gyula helyett Marcsa József, ifj. Koczor Gyula helyett Komáromi Lajos, dr. Polony Bála helyett Blumenstein Herman és Fried Jenő helyett Kincs Izidor hivattak be.

Napirend előtt szólásra emelkedett Gaborek Károly helyettes városbiró és