Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-06-10 / 69. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. június 10. He harniia iaiálatlanol az óriási előnyt ilyet illa ,pi utol« 1LIÍÍ lösi inam Srhetetlen minőségével nyújt. § MINDENÜTT KAPHATÓ! ===== a kommunisták nevében azt javasolta, hogy tiltakozzék a képviselőtestület a behozandó uj agrárvámok ellen. Jávor Jenő főjegyző azonnal figyelmeztette az indítványozót és a képviselőtestületet, hogy a törvény nem engedi meg a politikai kérdésekben való állásfoglalást, a község képviselőtestületének nincs joga fölirni a kormányhoz vagy a törvényhozáshoz politikai kérdésekben és ha ilyen határozat hozatnék, hivatalánál fogva köteles azt megvétózni. A kommunista képviselőtestületi tagok zajongással fogadták a főjegyző kijelentését, amelyet a polgári párti képviselőtagok is magukévá tettek és a közgyűlés a javaslat fölött napirendre tért. Ivánfy Géza azt a kérdést intézi a városbiróhoz, hogy mi történik az uszodával, fel fogja-e a város állíttatni azt, vagy sem, mert már itt az idő, hogy azt üzembe helyezzék. Csizmazia György városbiró válaszában bejentette, hogy a kérdéssel a tanács legközelebbi ülésén fognak foglalkozni, hogy a szakértők által ajánlott módon — a talpakon való elhelyezéssel — biviheiő-e az uszoda fölépítése. Az interpelláló a választ tudomásul vette és kérte a városbirót, hogy a fölépítésre vonatkozó költségvetést is terjessze elő a legközelebbi tanácsban. Majd jelenti a városbiró, hogy Magyar Komárommal folytatott tanácskozások eredményeként a testvérváros polgármestere az elfogyasztott viz dijai résztörlesztéseképen 42 472 Ke 80 fili-t utalt át. A vizdijak megállapítására nézve a két város között a tárgyalások tovább folynak. A bejelentést a közgyűlés tudomásul vette. Mező István kommunista képviselőtestületi tag interpellációt intézett a városbiróhoz ami itt, hogy az orosz emigránsok vöröskeresztegyíetének a városi mozi épületét csütörtökre engedélyezte. A városbiró válaszolván, kijelentene, hogy azon a napon a városi mozgószinházban nincs előadás és a várost anyagilag semmiféle megrövidítés nem éri. Az orosz vöröskereszt jótékonycélra tartja az előadást, a készkiadást meg téritik és a bevétel minimális százalékát fizetik a városnak. Ilyen engedélyt már más évben is adott a város az orosz vöröskeresztnek, amelyet a minisztérium is támogat. Az interpelláló nem veszi tudomásul a választ és tiltakozik a mozinak kiadása ellen, amire Jávor főjegyző is felszólal és tájékoztatást.épen előadja, hogy az orosz vöröskereszt u csehszlovák kormány engedélye alapján rendez gyűjtést és tart jótékonycéiu előadást és nem tartja lehetségesnek, hogy az engedélyt a város megtagadja. A fő jegyző beszédét a kommunisták közbekiabálásukkal állandóan zavarták a leghangosabb volt köiíük Csenget Kálmán, akit az elnöklő városbiró erélyesen rendre is utasított. Mező a főjegyző nyilatkozatát sem vette tudomásul s mivel azt a kitételt használta, hogy tiltakozik a „város vagyonának elbiiorlása“ ellen, e kifejezéséért a városbiró által rendreutasításban részesült, aki határozott hangon utasította vissza az interpellálónak vádaskodását. A közgyűlés egyébként a választ tudomásul vette. Házhelyek kiutalása. A nagy lakásínség következtében igen sok kérelmező fordult a városhoz házhely átengedése vagy eladása iránt. A keddi közgyűlés elé 55 ilyen kérvény került, amelyekben részben a Benében és részben a Kisérben kijelölt házhelyeket kérték. A Benében kiutalt házhelyeket vita nélkül hagyta jóvá a közgyűlés, azonban a kiséri dűlőben eladásra került házhelyek körül nagy vita támadt. A közgyűlés előtt két javaslat feküdt, a tanácsé és a pénzügyi bizottságé. A tanács 28 kérelmezőnek javasolta a kérelmezők által igényelt házhelyeket négyzetméterenkint 2 korona vételárban eladni azzal, hogy a vett ‘erületen két év alatt köteles a vevő a házat felépíteni, a vételárat megfizetni és csak a ház felépítése után jegyeztetik be tulajdonjoga a telekkönyvbe. A pénzügyi bizottság a házhelyek kiosztását egy külön bizottsággal felülvizsgáltatta és ez a bizottság a házhelyeket felértékelte s az egyik igénylőnek területét, tekintettel arra, hogy az közvetlen a vasúthoz vezető kocsiút mentén fekszik, négyzetméterenként 15 koronában javasolta megállapítani, (Megjegyzendő, hogy a kiséri dűlőben fekvő házhelyek árát a tanács által kiküldött bizottság eredetileg 2, 5, 8, 10, 15 Kor.-ban javasolta négyzetméterenkint megállapítani, de a tanács 2 K-ban állapította meg minden egyes igénylőre nézve). A pénzügyi bizottság a ház felépítését egy évben szabta meg, ha valamely vevő az első évben nem tudná fölépíteni, akkor kérelmére a vétel további egy évre meghosszabbitatik. Mielőtt az ügy tárgyalásába kezdett volna a közgyűlés, Dosztál Jakab kérdést intézett a városhoz, hogy a kijelölt házhelyek, tekintettel az ismert vizenyős területre, közegészségügyi szemponiból nem esnek-e kifogás alá? Mert nem szeretné, hogy később emelendő kifogások következtében a Kisér csatornázásának kiépítésével tetemes kiadások háramoijanak a város közönségére. Csizmazia városbiró hivatkozott arra, hogy a Kisér mellett évtizedek óta laknak és soha semmiféle kifogás egészségügyi tekintetben nem emeltetett, majd ismertette a tanács s a pénzügyi bizottság fenti javaslatait, amelyek felett nagy vita indult meg. Denes Emil a tanács javaslatát támogatta és amellett kardoskodott, hogy az összes házhelyek tekintet nélkül arra, hogy a kérvényezők közöst nemcsak kétkézi munkások vannak, egyformán 2 koronáért adassanak el. Igen melegen támogatta annak a nyugalmazott munkásbiztositó iisz viselőnek kérvényét, akinek a pénzügyi bizottság az űímelietíi telket drágábban javasolta eladni. Neuwirth József hasonló indííóokokból a tanács javaslatát támogatta, Weisz Miksa dr, az! hangoztatta, hogy minden kérvényező kapjon házhelyet. Fülöp Zsigmond a pénzügyi bizottság javaslatát vette védelemre és rámutatott arra, hogy a bizoltság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nagy lakásínségen segítendő, az arra valóban rászoruló szegény embereket kell elsősorban házhelyhez juttatni, azokat, akiknek az egy szoba és konyha felépítésével igazán segítséget nyújthat a varos, így is több kérelmet figyelmen kívül kellett hagyni, mert kevés a házhelynek való telek. Csenget Kálmán azt vitatja, hogy a kiküldött bizottság a házhelyek értékét megbecsülte és azért emelte fö! a kér-I s déses házhely árát 15 K ra, mert az a legjobb helyen fekszik s egyébként is a kérelmező azt magának előre kiválasztotta. Tessék sorsot huzni é3 akkor elfogadja a tanács javaslatát. Ivánfy Géza a kérdéses telek árát magasnak tartja és indítványozza, hogy 8—10 koronában állapíttassák meg annak a vételára. Níuwirth, Gaborek, Csengd és Vrkocs felszólalásai után a városbiró szavazásra tette fő! a tanács javaslatát. A szavazás eredménye az lett, hogy a javaslat mellett 12 en, ellene 9 en szavaztak, a kommunisták és egy tag tartózkodtak a szavazástól és így a tanács javaslatát emelték határozattá. A határosat nagy meglepetést keltett és különösen konsiernálía a kommunista képviselőtestületi tagokat, akik hangos tiltakozásban adtak kifejezést nemtetszésüknek, amire az elnök felfüggesztette a közgyűlést Szünet áfáit élénken tárgyalták a szavazás eredményét, amelyet helytelen taktikázásuknak köszönhetek. Az 1.000.000 beruházási kölcsön. Az Országos Bank (Zemská Banka) által adandó egymilliós beruházási köb 1 csőn ügyét Sándor Ernő főszáravevő x ismertette. A nevezett bank hajlandó | Komárom városának egymillió koronát kölcsönadni oly föltétellel, hogy a város ingatlanaira bekebelezendő kölcsön 1931 junius 30-ig fizetendő vissza felmondás nélkül. Ha a város a kölcsönt ez ideig teljes összegében nem tudná fj visszafizetni, akkor hajlandó az Orszá- I gos Bank a kölcsönt, illetve a marad- ! ványt megfelelő időben a lehetőség | határai között emissziós hosszúlejáratú ) községi kölcsönre átváltoztatni. A kői- f csőn után az Országos Bank prágai '■ fiókjánál V^/o'kal magasabb kamat fi- | zetfeíik, mint amennyit a Csehszlovák i Nemzeti Bank (a pénzügyminisztérium 3 bankhivatala) mindenkort hivatalos be- 1 számítoló kamatlába kitesz, legalább j azonban 6í/i°l0 és ezenkívül l®/0 ke- f zelési járulék évente a hátralékos tőke ! után, mindkét kamat utólagos félévi jj részietekben minden év juniu3 30 án í és december 31-én. A kölcsön törlesztéses összegekkel \ fog fizettetni, ezek évente a tőke 4%-át s teszik, azaz 40003 K-t, amely összeg jj íiz féléves utólagos részletekben az ? esedékes kamatokkal együh esedékes. I E tíz féléves törlesztéses 20000 K ás f részletekkel a tőke egy része, 800000 jj K maradvány kivételével, le lesz fizetve, t amely hitralék 1931 junius 30 ig fize- í tendő vissza. A kölcsön a Délszlovenszkói villa- ; mosmüvek részvényeinek jegyzésére, a ; közlekedő utak és kövezés javítására s j az esetleges maradvány a községi vá- ; góhid építésére használandó föl. A I kölcsön fedezetére a város a vámso- jj rompóknál befolyó jövedelmeket és a t közezetvám díjszabályzat jóváhagyásával * a vasútnál és a hajóállomásoknál be- | folyó vámokat jelöli ki és úgy a tanács, jj mint a pénzügyi bizottság javaslata | szerint felkérendő a járási bizottság, | hogy a kölcsön sürgősségére való te- | kintettel rendkívüli ülésben hagyja jóvá jj a kölcsön fölvételéi. § A javaslatokhoz az egyesült polgári | pártok nevében Ivánfy Gáza szólt és íj azokat a szükségesség leszőgezése jj mellett elfogadva, a kölcsön felhaszná- p lásának, kezelésének és elszámolásának | módozataira nézve terjesztett be javas- 1 latot. Csizmazia városbiró a bankköl- | csőn elfogadását hangsúlyozta és Fülöp I Zsigmond, Jávor Jenő főjegyző és Sándor I Ernő főszámvevő felszólalása után az elnöklő városbiró névszerinti szavazást rendelt el, melynek eredménye szerint 28 szóval, azaz egyhangúan elhatározta a város az egymillió kölcsön fölvételét. Kisebb ügyek. Szarvas Lajos fakereskedőnek kérelmére a közgyűlés a jövőre lejáradndó telepszerződését az eddigi évi 5606 K bér mellett 12 évre, azaz 1939. dec. 31-ig megkötni rendelte el. A pozsonyi zsupáni hivatal leirt a városhoz az állami polgári leányiskola fölépítése ügyében. A leirata fölépítést az 1927/28-iki tanév lejártáig kívánja végrehajtatni, A tanács és a pénzügyi bizottság egy korábbi közgyűlési határozatra hivatkozva felajánlja itjból a Fogthüy telket az iskola céljaira, de az építés költségeit egyelőre nem képes fedezni és kéri az államot, hogy épit-1926 juntos: a Szent Margitszigeti Szanatórium megnyitása Budapesten! A legmodernebb belgyógyászati és fizikoterápiás gyógyintézet. A lakószobákban kénes, szénsavas gyógyfürdők köszvény, reama és női bántalmak ellen. — Orvosilag vezetett tökéletes diétás konyha cukor-, gyomor-, vese- és szívbetegek számára, soványitó- és hizókúrák. Röntgen Laboratórium. Vizgyógyintézet. Strandfürdő. Felvilágosítással és prospektussal szolgál úgy a szanatórium, mint a Sient-Margitszigeti Nagyszálloda kérdéseiben: az Igazgatóság, Budapest, 371 III, Margitsziget. Sürgönyeim: Budapest, Margotel. tesse meg állami költséggel az iskolaépületet. Dénes Emil azt javasolta, hogy határozza el a váro3 az iskola fölépítését, Fülöp Zsigmond szerint a város nehéz anyagi helyzetévei számolni kell és ha a város ezidőszerint még nincs abban a helyzetben, hogy a több milliós költséggel járó építkezést végrehajtsa, csak annyit ajánlhat fel, amennyire képes. A tanácsi ás pénzügyi javaslatot kéri elfogadni. Csizmazia városbiró röviden rámutat arra, hogy folyamodott már egy ízben a város az építésre nézve államsegélyért is, de a Referátus a szükséges adatok és okmányok beküldésére oly lehetetlenül rövid időt szabott meg, hogy az alatt nem lehetett a felterjesztést megtenni. A közgyűlés a képviselőtestületnek korábbi határozatát megújította és a tanács javaslatát fogadta el. A város pénzeinek gyümölcsöző elhelyezésére nézve a törvény rendelkezése szerint számvevőségi javaslat terjesztetvén eiő, a képviselőtestület kimondotta, hogy a város pénzei abban a négy helybeli bankban helyezendők el, amelyekben a városnak egyéb érdekeltségei vannak. Dr. Bardócz József lemondása folytán megüresedett a városi halottkémi állás, amelynek ellátásával évi 2000 K tiszteleldij mellett Bandler Oltó dr. bízatott meg ideiglenesen. A képviselőtestület Fried Jenő indítványára megkeresi a pozsonyi zsupáni hivatalt, hogy a komáromi járási hivatal mellé álíiíson fel az államépitészeti hivatal egy egy kirendelíséget. A tárgysorozat hátralevő részét illetőségi ügyek képezték, amelyeket a tanács ás pénzügyi bizottság javaslatai szerint intézett el a közgyűlés, amely este 9 órakor éri véget. A polgárság jövedelme. — Adatok a jövedelemadó kivetés műhelyéből. — — Saját tudósitónktól. — Komárom, — junius 9. A levegő tele van jövedelem adóval. Mindenki erről beszél, akinek csak hatezer koronánál több a keresete. A városházát ellepik a kiváncsiak és az első emeleten a harmadik szám alatt mikor az érdekeltek fellapozzák a neveiket, éppen nem tesznek lojális nyilatkozatokat. Amiben egyébként teljesen igazuk van, mert hogy az a sok ezer korona jövedelem, ami a rubrikákba be van Írva, hogyan jöhet elő, azt igazán nehéz volna megfejteni. Hogy a nagyközönség tájékozódást szerezhessen a jövedelmekről és összehasonlításokat tehessen a maga és mások jövedelmei között, kiirtunk egy néhány tételt az adózó közönség okulására. Kezdjük a kereskedőknél, mert itt van a legtöbb fantasztikus szám, százezrek is röpködnek. Itt tízezer korona nem is olyan nagy külömbözet. A számok ezer koronákat jelentenek. Röföskereskedők: 1925 év 1926 ér Braun Adolf és Fia 200 225 Adler Izidor 80 Arnstein Lajos 50 Kis Mór 45 Zechmeister János Fia 40 Raab Dávid 35 Rein József 30 Korén Józsefné 20 ezer K. Divat kereskedők: Lővinger Samu 100 Pollák Lipót és Fia 100 Politzer Mór 28 Laky Gyula 25 38 Goldmann József 25 ezer K.
