Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-27 / 62-63. szám

6. oldal.

Komáromi Lapok

1928. május 27.

— Nagymagyari titkárság. A Magyar nemzeti párt titkársága hetenként kétszer hivatalos napot tart Nagymagyaron. Szerdán d. e. Méry Vince titkár lakásán és vasárnap d. e. Huszák János vendéglőjében.

— Rádió Szentnihályfin. A mind Inkább szélesebb körben kedvelté váló rádiót már Csallóköz falvaiban is bevezetik. Szentmihályfán például egy négy lámpával biró rádiót szereltetett fel a szövetkezet igazgatósága, s az már mintegy három hét óta működik is. Vasárnaponkínt tele van a rádiószoba érdeklődőkkel, s bizony-bizony nagyon okosan teszi a falu ifjúsága, ha a testet-lelket rontó kártyázás és egyéb szórakozások helyett a léleknemesitő rádiónak szenteli idejét. Mint értesülünk, a bősi fogyasztási szövetkezet is foglalkozik a rádió bevezetésének eszméjével.

— Az Irredenta grammofon. Minarik

István nyitrai lakost az ügyészség a rendtörvénybe ütköző vétséggel vádolta, mert lakásán a grammofon a magyar himnust játszotta. Minarik grammofonlemezei között volt egy Lira lemez is, mely a budapesti 1. honvédgyalogezred Örváltását játszotta és sokszor minden baj nélkül. Valaki azonban feljelentést tett a grammofon, illetőleg a gazdája ellen. Minarik azzal, védekezett, hogy nem is tudja, mi a magyar himnusz, de a feljelentő tanúi úgy vallottak, hogy ők tényleg hallották a grammofon magyar himnuszát. A szakértőként kihallgatott Stupka zenetanár a lemezből nem tudta megállapítani a zenemű dallamát, ha csak a lemez a darabot le nem játsza. Ezt azonban a bíróság, Mészáros táblabiró büntető tanácsa el nem rendelte, hanem a vádlottat 8 napi elzárásra Ítélte, de egyúttal az ítéletet felfüggesztette. A vádlott az Ítéletben megnyugodott, az ügyész fellebbezett. — A magyar himnuszt tehát sem énekelni, sem lejátszani nem szabad még

Írammofonlemezen sem. Vájjon szabad-e algatni Rádión? Erre is talán megkapjuk a feleletet egy bírósági Ítélet alakjában.

— Lelketlen szülők az érsekujvár’ rendőrségen. Kellemetlen vendégei voltak pénteken délelőtt az érsekujvári rendőrségnek. Egy szőke, életerős ipa rosembei, jólszabott ruhában, „elegáns“ külsővel megjelent Hajek rendőrkapitány szobájában, ahol rajta kívül még egy szőke, fiatal s jólöltözöttsége da cárasem rokonszenves kinézésű „kalapos nagysága“ volt. Csúnya vita, szitkozódás, durvaságok — s mindennek egy kis, 4 esztendős, ártatlan szőke kisleányka volt a tanúja. A jó szülők arról vitatkoztak : kié legyen a gyerek, A poéták sok, szép, megható, romatikus mesét daloltak már hasonló esetekről, amikor a szülők, akik egymást megérteni képtelenek, harcot folytatnak a gyermekért. De ezúttal az anya — ha szabad ezt a szent fogalmat megbecsteleníteni — nem akarta vállalni gyerek nevelését s elhárította az apa is magától. Ott vitatkoztak a rendőrkapitány előtt, aki megdöbbenve, hiába próbált hatással lenni a szívtelen szü lökre. Az asszony válni s uj életet akar kezdeni s meg akar szabadulni „nyűgtől“. A férfi pedig egyedül él munkanélkül van. Mi történjék ? Hiába minden rábeszélés. Sem az anya az apa nem képesek megérteni, hogy ennek az ártatlan gyermeknek nem Szabad megéreznie, hogy a szüleik nem értik meg egymást. Hosszas vitatkozás Után nem maradt más hátra, minthogy a szerencsétlen gyermeket hivatalosan elhagyottnak jelentették ki s megtették a lépéseket arra, hogy egy lelencházban helyet kapjon.

— A spanyol királyné a kivágott ruha ellen. Pius pápa több izbcn keit ki hevesen a modern női divat eben, de intelmeinek eddig csupán annyiban volt foganata, hogy az olaszországi templomokban gyakorolnak szigorú cenzúrát a nők öltözködése felett. Most azonban erélyes visszhangja támadt a pápai felhívásnak a madridi palotában. A spanyol királyné ugyanis száműzni fogja az udvarból a kivágott és ujjatlan ruhákat. Ezen a téren ő maga jár elől és már meg is rendelte legújabb estélyi ruháját, amely nemcsak a vállait, hanem a nyakát is egészen az állig eltakarja, az ujjal pedig oly hosszúak, hogy kézcsukión alul érnék. Ennek az estélyi ruhának, amely az

udvarnál kötelező lesz s a középkori emléket idéz fel, hosszú uszálya van.

— Egy pikáns történet befejezése a nyitrai Ógyeszrégen. A mindennapos falusi pletykatengerből hatalmasan kimagasló történet tartotta hosszú ideig izgalomban a kis Negyed község lakosságát. Ez év februárjában ugyanis egy nem mindennapi, a maga nemében szinte páratlan történet játszódott le Negyeden, ahol egy már azóta elhunyt nő és a szenzációéhes tömeg majdnem a végromlásba döntöttek egy az egész vidéken köztiszteletben álló becsületes többgyermekes családapát. Egy feltűnő szépségű elvált fiatalasszonyról van szó.

A szerencsétlen nőnek szerelmi viszonya volt egy Negyedről már azóta elkerült i vagyontalan hivatalnokkal. A viszonynak gyümölcse is lelt és mert a fiatalasszonynak valószinüleg nem konveniált a szegény apa, de meg hogy nyomorában némi anyagiakhoz jusson, viszonyának következményeit és kötelezettségeit nagylelkűen egy negyedi dúsgazdag földmives emberre próbálta engedményezni. Közben a nő elhatározta, hogy terhétől megszabadul és ezért műtétnek vetette alá magát. A műtét nem sikerült, a nő halálosan megbetegedett és a nagy kezelési költségek fedezésére több gazdahelyen kopogtatott, mig végre a legvagyonosabb negyedi gazdában állapodott meg és kitalálta róla, hogy az neki magzatelhajtás céljából valami méreggel kevert gyógyszert adott be. Igaz ugyan, hogy ezt az állítását nyomban visszavonta, de a fékezhetetlen szenzációéhes falusi nép nem könnyen mond le arról az élvezetről, hogy valakit botrányhőssé léptessen elő. Fantasztikusabbnál-fantasztikusabb híreket termelt ki magából a falu népe és szinte óránként újabb hajmeresztő részletek röpültek a levegőbe a mérgezési meséből Fokozta a gyanút az ártatlan gazda kétségbeesett védekezése Tetőfokára az izgalom akkor hágott, mikor az asszony meghalt. Néhány nagyfantáziáju ember látni vélte a halott nő szellemét, amint az fehér lepelben burkolva éjjelenkint a súlyosan vádolt gazda háza kéményén ki- és besétált. Dacára, hogy a boncolás megállapította, hogy a halál közvetlen oka tüdőgyulladás, a közhangulat nyomása alatt a gazda ellen megindult az eljárás Talán még évekig korzóztak volna a kisértetek a gazda háza tetején, de a nyitrai ügyészség az orvosszakéríők, valamint a tanuk vallomása alapján ápr.

7. a Btk. 105. paragrafusa alapján elejtette a gazda ellen a vádat és így egyszersmiint kiirtotta Negyedről o boszorkányokat. így lett vége a nagy port felvert falusi szenzációnak.

— Borzalmas szerelmi dráma. A

napokban borzalmas megdöbbentő szerelmi merénylet iörtént a Pozsony szomszédságában levő Vereknye községben. Winkler Anna vereknyei korcsméros 22 éves szép leánya forró lugkőoldattal kiégette volt kedvese, Koller József 30 j éves gazdálkodó szemét. A gazdálkodó j a leányt még 15—16 éves serdülő ko- 1 rában elcsábította. A szerelmi viszonynak következménye is leit, a fiatal leánynak gyermeke született, de az meghalt. Hogy a falu szájától, a pletykától megszabaduljon a család, a leányt még annakidején egy vidéki plébánosbáiyjához küldték. Ott is iartózkodoít egészen a legutóbbi időkig, ahol megtudta, hogy Kotier időközben megnősült és őt állandóan rágalmazza Azt kezdte hireszíeíni, hogy a gyerek nem is tőle, hanem a paptól van. Ezért Kollert a pozsonyi I járásbíróság rágalmazásért el is itéite. Kollert a marasztaló Ítélet sem tartotta vissza a további rágalmazástól, ezért a I leány bosszúra határozta el magát. Közben Koller lelkiismeretét úgy látszik bántotta a leánnyal elkövetet* igaztalan eljárás és azért ivásra adia magát. A napokban este 10 óra után Koller a leány szüleinek vendéglőjében ült és ivott, Winkler Anna a megcsufolt szerető a korcsma konyhájában, ahova Koller betért ivás közben, egy fazékból királyi 1 forró Jugkövet öntött Koller arcába. A------ ’ csábitó mindkét szeme azonnal kifolyt

és a nyelve is összeégett. Hétfőn beszállították a súlyosan sérült férfit a pozsonyi állami kórházba. A merénylő leányt a csendőrség letartóztatta és Bekísérte a pozfcr.yi államügyészség fogházába. Azt mondja, hogy nem bánta meg teltét, a rágalmazó Kollert megakarta büntetni.

Dr. FOR

zürichi egyet tanárnak páratlan megvilágításában. Fordította:

Dr. FÜLÖP ZSIGMOND.

Ezen tudományos mü egész vászon, nagy Lexikon formában kerül forgalomba.

A páratlan tartalmú mü

bolti ára

120 Ke.

Havi részletfizetések mellett meoí erdelhotó.

Ezen könyv felülmúlja az ?zen fémáréi szélé eddig megjelent összes müveket!!

Kapható és megrendelhető a

SPITZER S.

féle könyvesboltban.

— Kék konyha. Fessétek konyháitokat kékre, tanácsolja Nepos olasz orvos, mert a legyek elleni küzdelemben a kék szín a leghatalmasabb fegyverünk. Két francia természettudós tanulmányozta, a légy szemrendszerét s hoszszas kísérletezés után megállapította, hogy a légy csak a fehér fényt veszi észre, a kék fényt egyáltalában nem látja, valósággal nem létezik számára. A tudósok az alábbi kísérletet végezték: a szoba közönséges ablaküvegeit kék üveggel helyettesítették olyképpen, hogy a szobára csak kék fény eshetett Aztán egy kis rést nyitottak a fehér fénynek, mire a szobában levő rengeteg légy döngeni, nyugtalankodni kezdett, szinte megostromolta a hasadékot, hogy a szabadba kerüljön. Most tudományos folyóiratok egymásután foglalkoznak ezzel a kérdéssel s azt tanácsolják, hogy azokat a helyiségeket, ahol a légy jelenléte kellemetlen és káros, festessük kékre, alkalmazzunk kék ablaküvegei. Sok kórház külföldön már is rendezkedett így. Argentínában törvényt hozlak, hogy a sajt, vaj és tejkereskedők kékre tartoznak festetni üzleteiket.

Színház.

I föÉssf ráírnia! szórni m

i

(Az érsekujvári szezon véget ért. — Üres házak. — Pénztári lejoglalisok.

] — Teljes leégés — Hova megy a színtársulat?)

fi

Az a színházba járó komáromi közönség, amely a két hónapnál hosszabb komáromi sziniszezon alatt hűségesen kitartod a magyar szini szezon mellett, bizonyára lehangolódik az alábbi sorok elolvasására.

j Az itt működött és innét Érsekujj várra ment Fódessy színtársulat szój moru helyzetéről számol be az érsek\ újvári sajtó. A háromhetes érsekujvári | szezon alatt gyakoriak voltak az üres | házak és aztán a szezon végén a, j pénztár lefoglalások is előfordultak, f A színtársulat egyik tagja foglaltatta le | kétszer a pénztárt- Maga a színtársulat ! is hibás ebben, mert az igazgatást, a j pénzkezelést átvehették volna maguk a • társulati tagok s akkor a békételen tag j még jobban belátná, hogy sokkal jobb,

{ ha türelemmel vár, mintha a bizony: tálán pénztár lefoglalásával nem is ? az igazgatóságnak, hanem gyakran az \ egész társulatnak, a saját kollegáinak árt, azoknak, akik a békételen tag eljárása miatt még nagyobb koplalásba jutnak, de azért koplalva, éhezve se hagyják el a társulatot, mert a kötelességérzés sokkal nagyobb bennük.

A társulat szomorú sorsáról igy áraz érsekujvári sajtó:

Folyton katasztrófával fenyegető anyagi válság, amelyben a Földessy-társulaí alig háromhetes ittariókodása alatt szüntelenül szenvedett — csütörtökön este érte el a kuiminációs pontját. Egy színészével folytatott perből kifolyólag végrehajtást vezettek a színház ellen és lefoglalták a pénztárt. A nagy izgalom és bizonytalanság miatt csak kilenc órakor kezdték meg az előadást, azonban az első felvonás hatását megakadályozta az a szüntelen zaj és lárma, ami az előcsarnokban uralkodott. A pénztárt lefoglaló színész ugyanis odáig ment, hogy a kis nspidjasoknak napi kenyérre szükséges 5-10 koronáit sem engedte kifizetni. Ott álltakezek a szerencsétlen, kétségbeesett kis munkásemberek: ügyelők, diszletmunkások, jegyszedők e magukból kikelve követelték a maguk kis koronáit. A legnagyobb izgalom uralkodott a színházban s ott játszott a színpadon ez a lelkileg végsőkig kinzott társaság Nem lehetett megható' dottsdg nélkül látni, hogy ebben az állapotban is milyen hősi igyekezettel játszottak. A szezon legjobb előadása volt a csütörtöki „Vengerkák“ előadás | és soha olyan melegen, lelkesen kitartóan, szeretettel nem tapsolták a színészeket. Mindenki csodálattal adózott ennek a teljesítménynek s részvéttel ennek a sorsndk.

A Hígyobb katasztrófa azoban pénteken történt az érsekujvári színházban, amint az ottani sajtó irja:

A Földessy-társulat anyagi helyzete — hiába játszik a társulat kenyérnélküi