Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-13 / 57. szám

2. oldal.

1926 májas 13.

Komáromi Lapok

A állam xormányzása a soviniszta cseh nemzeti pártok kizárólagos joga, az, hogy a csehszlovák köztársaság történetesen p3r excellence nemzetiségi állam, a cseh nemzetidemokratáknak mit sem számit és mindennek úgy kell itt történnie, amiként ezt ők akarják.

Azonban mégis történhetik másképen is. Az eklatáns példát az agrárvámok megteremtették es a volt koalíció ed dig hajthatatlan pártjai között már is komoly megfontolás tárgyává teszik, hogy jövőben milyen álláspontot foglaljanak el. Az elvitathatatlan, hogy a szenátus minapi határozata a cseh sovinizmus vereségét jelentette, a fékte len cseh sovinizmusét, amely eddig türelmetlen volt az állam más, bár együttvéve többségben levő nemzetisé geivel és ezeket egyenesen kizárta az államkormányzatból. Pedig ha nem lenne olyan elfogult és az ész szavára hallgatna, már régen alkalmat kellett volna adnia a köztársaság minden nemzetiségének arra, hogy egy olyan koalícióban egyesülhessen a hét nemzetiség, mely az állam minden népének érdekét egyenlőképen tudná képviselni. Talán meg fogja ez az eset győzni a sovinisztákat arról, hogy elképzelhető az is, hogy nélkütök is el lehet intézni a népek sorsát a köztársaságban.

fl jöuedelmi adó igazságosabb kioeíéseérí.

Szent Ivány József nemzetgy. képviselő és társai, a Magyar Nemzeti Párt képviselői, javaslatot terjesztettek a képviselőház elé a jövedelmi adónak Sziovenszkón és Ruszinszkón való kivetése tárgyában.

A javaslat azt kéri, hogy a képviselőház utasiisa a pénzügyminisztert, hogy a miniszteri felelősség alkalmazásának terhe alatt haladéktalanul bocsásson ki a 8zlovenszkói és ruszinszkói összes pénzügy igazgatóságokhoz az 1921—23 és 1924—26 évekre vonatkozó jövedelmi adó kivetése tárgyában azonnal végrehajtandó rendeletet, amely a következő rendelkezéseket okvetlenül tartalmazza :

A mezőgazdasági jövedelem megadóztatása alapját a saját használatban levő földeknél — amennyiben a kataszteri osztályozás szerint az 1.—III. osztályba tartoznak, az illető vidéken szokásos évi haszonbér, — amennyiben a IV—VI. osztályba tartoznak a kataszteri tiszta jövedelem tízszerese, végül még amennyiben magasabb osztályba tartoznak, a kataszteri tiszta jövedelem ötszöröse alkotja.

A haszonbérbe adott földeknél a haszonbérlő jövedelmi adójának alapját, amennyiben a haszonbérlő kifejezetten hozzájárulj haszonbér levonása nélkül azt az összeget alkotja, amely az adóköteles által használt föld után mint adóalap jönne számításba akkor, ha a földet a tulajdonos saját maga használna. Ha a haszonbérlő nem járul hozzá ehez, az adóalap becslés utján állapítandó meg.

Ezensivül a jövedelmi adó kivetésénél az adóalap meghatározására vonatkozó eddig érvényben volt törvényes rendelkezések továbbra is érvényben maradnak.

Az 1921., 1922., 1923 évekre folyamatban levő adókivetéseknél utasítsa a pénzügyminiszter a szlovenszkói ésru 8zins2kói pénzügyigazgatóságokat, hogy a kivetéseknél ezen irányelvek alapján járjanak el s a kihirdetett, de még Írásba nem foglalt illetve ki nem kézbesített határozat írásba foglalásánál a határozatot ezen elvek szerint helyesbítsék Hasonló utasítás adandó a felebbezést elintéző felebbezési bizottságnak is. A

felebbezésnek halasztó hatály adandó

A jogerősen elintézett ügyekben, amennyiben az adóköteles bezárólag 1926 augusztus 15-ig revíziót kér, az adókivető bizottság a hadipótlék részben, vagy egészben való elengedésével hogy a lehetőség határain belül végeredményben megteremtse azt a helyzetet, amely előállott voha akkor, ha az uj irányelvek alapján vetették ki volna az adóköteles jövedelmi adóját.

Amennyiben az adóköteles igazolja, hogy az 1922 évben tőle függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán, vagy elemi csapások következtébea oly vagyoni romlás érte, amely pénzben kifejezve az 1920—1921. és 1922 évi összegezett jövedelmi adóalapot felülmúlja, az adóköteles kérelmére az adókivetőbizottság az egész még nem jogerősen kivetett adót tartozik elengedni. Amennyiben a szóbanforgó anyagi romlás nem múlja felül az

1920 - 21—22. évi jövedelmi adóalap összegét, úgy a jövedelmi adó aránylagos elengedésénes van helye. A kérelem csak 1926 angusztus 15 ig adható be. A határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye.

Az ipar, kereskedelem és más hasznot hajtó foglalkozásnál a jövedelmi adóalap az 1922. évben bekövetkezett általános gardasági katasztrófa által okozott vagyoni romlás címén az

1921 22 23 évekre vonatkozólag 50°/o ai

csökkentendő és ez alapon állapítandó meg a kivetéseknél vagy a hitározat Írásba foglalásánál a jövedelmi adó. A felebbezések elbírálásánál a felebbezési bizottság által ilyen értelemben korrigálandó illetve változtatandó meg az I. fokú határozat. Már jogerős kivetéseknél, amennyiben az adóköieles 1926 augusztus 15 ig bezárólag kéri, az adókivető bizottság tartozik az 50% os utólagos adómérséklést illetve adóelengedést elrendelni s már teljesen bcfitett elegendő 50% ot a következő évek javára tartozik írni az adóhivatal, illetve azt mint fizetést álkönyvelni.

Az adóaivető bizottságok az 1909. évi X. t. c. rendelkezései értelmében egy hónap alatt mindenhol újra alaki tandók. Közhivatalnok a bizottság elnö kévé nem nevezhető ki.

Az 1924. 25 26 évekre vonatkozólag a jövedelmi adó kivetése a mezőgazdasági jövedelmeknél mindenütt az uj irányelvek alapján kell, hogy történjék Az adókivetési javaslat az adókivetési tárgyaást megelőzőleg 15 nappal Írásban és teljes egészben közlendő az adóköteles féllel. A 15 napi időköz hiányában a tárgyalás eihalasztandó.

Az 1924 1925. 1926. évekre vonat kozólag a h dipótlék eltöröltetik.

ügy az 1921. 1922. 1923. évekre mint az 1924—25 26 évekre vonatkozólag kivetett vagy kivetendő jövedelmi adónak igen kedvező és elég hosszú időre terjedő törlesztése engedendő meg a kivető bizottság által, ha azt az adóköteles fél a jogerőre emelkedés u'án 3 hónapon beiül, illetve az 1921—22 -23 évekre vonatkozólag 1926 augusztus 25 ig kéri. A határozat ellen egyfokú, halasztó hatállyal nem bíró felebbezésnek van helye.

A javaslat indokolása kifejti, hogy a nemzetgyűlés ismételten megalkotta, ilie ve a régebben megalkotott törvény érvényét újból meghosszabbította, melylyel a pénzügyi kormány felhatalmazást kapott arra, hogy kedvezményekben részesítse az adózó polgárokat. A pénzügyminisztérium által a pénzügyi hatóságoknak adott végrehajtási u asi tások azonban emez adókedvezményeket teljesen illuzóriussá tették. Eme hiba megjavítására szolgál a jelen javaslat.

Megvannak a szikvizgyári betörök.

Jó fogást csinált a komáromi rendőrség. — A szikvizgyári betörök hurokra kerültek. — A szikvizgyár kára 32.000 K, de a betörök csak 12.000 K-ról akarnak tudni* — Nemzetközi betörők munkája*

A húsvéti Ünnepek után nagy riadalom támadt Komáromban. E riadalmat az okozta, hogy futó tüzként terjedt el a városban az a hir, hogy a komáromi szikvizgyár Király püspök-utcai helyiségébe az éj leple alatt betörlek és a pénzszekrényből 32000 K-t vittek el. A betörők a szikvizgyár Hajnal-utcára nyíló kapuján másztak be és az udvarról hatollak be az iroda helyiségbe, ahol a pénzszekrény külső burkolatát a zárak felett leszaggatták és a zárakat szabaddá tették és azután kényelmesen lecsavarták és az ajtót kinyitották. A reggel megejtett rovancsolás szerint 32.000 K hiányzott.

A komáromi rendőrség azonnal megindította az erélyes nyomozást, amelyet a szabadságon levő dr. Juszkó János rendőrfogaimazó Pozsonyból Komáromba helyezett helyettese, Masarovic Pál rendőrbiró vezetett és pedig csendben, zajtalanu', de amint alább kitűnik, a legfényesebb eredménnyel A vizsgálat érdekében nem adó t le mindez ideig semmi adatot a nyilvánosság számára és a nagyközönség már szentül azt hitte, hogy a szikvizgyári betörőknek bottal ütheljük a nyomát, mert azoknak sikerült végkép meglógniok.

Mai napon Masarovic Pál rendőrbiró már közölte velünk az eddigi nyomozás eiedményét, amelyből kitűnik, hogy a tettesek már április 16 -ka óta fogva vannak, de eddig konokul tagadtak, most azonban a bizonyítékok súlya alatt töredelmes vallomást tettek. Az uj rendőrbiró, aki már sok sikeres nyomozásra tekinthet vissza, a legszerencsésebb kézzel vezette a nyomozást és mint ilyenkor nagyon fontos, egészen biztos tippjei voltak, amidőn a tetteseket letartóztatta. A betörés uián Pozsonyba ment és ott a kihágás miatt letartóztatottak közül kettőben azonnal felismerte a tetteseket. Erek ugyanis, mint régi rovottmuitu egyének, Pozsony területéről ki vannak tiltva, de a komáromi jól sikerült betörés után mégis bemerészkedtek Pozsony városába, ahol felismerték őket és kihágásért pár napig lezáiták. Pozsonyban nem is sejtették, hogy a lelkűket sokkal nagyobb bűn nyomja, mint hogy a kitiltás ellenére bemerészkedtek Pozsonyba. Masarovic Pál komáromi rendőrbiró itt ismerte fel őket és Komáromba hozatta a betörőket. Kezdetben mindenféle alibivel akarták magukat igazolni, de ez nem sikerült, végre is megtörlek és bevallották teltüket.

A betörésben a főszerepet két nemzetközi betörő játszotta, az egyik Stark József bécsi születésű 35 éves, a betörő világban nagyon jól ismert egyéniség és Francz Károly 37 éves csehországi születésű nemzetközi betörő. Mind a kettőnek neve nagyon ismert a betörések krónikájában. Ezt a két nemzetközi betörőt egy komáromi kikötőmunkás, Nasztreccky Gyula 23 éves komaromi lakos figyelmeztette, illetve hívta fel figyelmüket, hogy a komáromi szikvizgyárban különösen ünnepek után nagyobb összeg szokott lenni és ott érdemes betörni. E felhívásra a két betörő hamarosan reagált és még három társukkal a betörést el is követték. A betörés elkövetése után a Vágduna felé vették Útjukat és a Vághidon túl, a vágóhíd mellett megosztozkodtak a zsák -Füssj Halmán képviseli ai aiMuM

A szocialista és kommunista sajtó az agrárvámok elleni koríesszólamként előszeretettel portálja azt a hirt, hogy az agrárvámok ellentétben állanak a kisgazdák érdekeivel, mert a kisgazda csak a saját szükségletére termel s az agrár vámok nyomán igy semmi anyagi hasznot sem ér el, ellenben kénytelen lesz ipari szükségleteit drágábban megvásárolni. A különböző szociális pártoknak és a kommunista pártnak eme hi resztelésével foglalkozik Filssy Kálmán a Migyar Nemzeti Párt képviselője lapuik számára adott nyilatkozatában, amely markánsan világit rá a szocialista és kommunista agitáció igazságtalanságára.

—Nagyon gyenge lábakon állhat a szocialista és kommunista igazság — mondotta Füssy Kálmán — ha egyéb érvet

mányon, de a pénzből 4000 K t olt elástak. Érdekes, hogy a szikvizgyár bejelentett kára 32 000 K, a betörők azonban égre földre esküdöznek és közismert betörői hírhedt hírnevükre fogadják, hogy ők csak 12 000 koronát találtak ott és mint ők mondják, az egész betörő világ nevetni fog rajtuk, hogy ilyen kis bagatell összegért olyan nagy aparátussai és egész éjszaka dolgozlak és ezért a csekélységért kell nekik leülni azt a pár esztendőt, holott ezzel a fáradtsággal nagyobb összeget is megkaparinthattak volna.

A Pozsonyban letartóztatott Haller Sándor szintén komáromi születésű lakos azt vallotta, hogy amíg a két nemzetközi betörő Bagota felé vette u'ját, ő és Naszlreczky G;u a Komáromban maradtak és másnap éjjel a vágóhíd melleit elásott 4000 K-t kiásták és azon megosztozkodtak. Az első nyom Bagotáról érkezett, ahol a korcsmában a betörés után gyanús emberek étkeztek. Masarovics Pál rendőrbiró a helyszínre utazott és itt találta rmg azt az első szálat, amelyen elindulva az egész bonyodalmas ügyet megoldotta.

A sikeres eredménynél még Vrska és. Fischera komáromi detektívek működtek közre szerencsés kézzel és nagy szolgálatokat tettek.

A két nemzetközi betörő a sikerült, de szerintük kevés dohányt hozó betörés után kocsin Bagotára mentek. Az egyik korcsmánál leszálltak és a kocsit visszaküldték azzal, hogy tovább már nincs szükségük rája. Komárom és Bagota közölt útközben egy soffőr kéredzkedett fal a kocsijukra E soffőr is felismerte a letartóztatottakban az utitárs sit. A két betörő a bagolai korcsmában azzal vált gyanússá, hogy amikor fizetésre került a sor, nagyobb bankóval akartak fizetni azt állítván, hogy nincsen kisebb pénzük. Később azon* ban gyanúsan összesúgtak és akkor mégis elővették a kisebb pénzt is.

A kihallgatás alatt bevallotta a két nemzetközi betörő, hogy a sok aptópénzt részben a komáromi kollégáknak adták át, mint „üzletrésztrészben pedig a vágóhíd mellett elásták azzal a szándékkal, hogy ha tmjd elcsendesedik a hajsza, szépen kiássák és újból megosdozkodnak rajta. A két komiromi kolléga azonban csorbát ejtett a zsiványbecsületen és azt gondolván, hogy ami biztos, az bizlos és nem akartak várni a két kolléga bizonytalan visszatértére és másnap éjjel szépen kiásták az elrejtett pénzt és elosztották maguk között. Nasztreczky Gyuia vallotta be ezt elsőnek és megnevezte a szökésben levő Haller Sándor társát, akit Pozsonyban sikerült elcsipni és ő is beismerte a 4000 K el- és kiásását. A két nemzetközi betörő konokul ragaszkodik ahhoz, hogy ők csak 12000 K t találtak és emeltek el. Pontosan leszámolnak és elmondj ík, hogy hány ezres és hány százas volt a szekrényben.

Természetesen még ebből a 12000 K ból is alig kerül meg 1—2 ezer K. Ruia teszi az embert, mondja a közmondás és mondták a betörők is és a lopott pénzen fel uházkodcak s egypárszor nagyokat is mulattak. A könnyen szerzet) pénz könnyen el is úszik

nem tudnak felhozni az agrárvámok ellen. Mert teljességgel nem igaz az az állítás, hogy a fixvámok nem érdeklik a kisgazdákat. A kisgazdatársadalom, amellyel együtt élek, együtt dolgozom, amelynek gondolkodását, lelkivilágát és helyzetét ismerem, nagyon jól érzi azt, hogy mit jelent számára az a politika, amely hét éven keresztül minden védelem nélkül hagyta a mezőgazdaságot. A kisgazdaiársadalom emlékszik arra, hogy a háborús évek után a maximáló ok és rekvirálások rendszere következett s hogy amikor a kontingentálás módszerét feltalálták, mily hátrányokat jelentett ez a kisgazdákra nézve. A kisgazdatársadalom tudja azt, hogy a háború és a háború utáni rendszabályok megszüntetése után az úgynevezett szab df jigalom következett, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy ebbe az államba mindenki becipelhette a buzá-