Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-05-13 / 57. szám

1926 május 13

Komáromi Lapok

3. oldal.

Ki korán kel

és szája öblítéséhez, tagjai beiárzsöléséhez csakis a valódi mentholos ERÉNYÍ-féle

„DIANA“

SÓSBORSZESZT

használja, égész nap friss és ruganyos lesz.

Ne hagyja magát más utánzatokkal félsevezettetni: sárga csomagolás, vörös cimke.

Kis üveg Ke 5 50 Közép üveg Ke 16'— 5

Nagy üveg Ke 32.— §

ját és be vonszol haiti a marhajat, ak olcsóbb János volt, mint azok az adófizető polgárok, akikből már a verejtéket is kisajtolta a középkori kim óeszközökre emlékeztető adóprés.

Náiuna a szabadkereskedelem a szabadsiberelést jelentette. És ebben a helyzetben árván és magára hagyatva áll a kisgazda, mert csak vittek tőle, de nem adtak neki semmit, mert csak a pénze kellett, de senki nem törődött azzal, hogy honnan kaphat munkája után pénzt a földműves. A kisgazdiíársadalom tehát megérti azt, hogy a mezőgazdasági vámokra nagy szükség van, megérti akkor is, ha a szocialista és kommunista hazugságokkal kívánják ismét elaltatni. A mezőgazdaság felébredt a mesterséges altatásból s a mezőgazdaság cselekedni fog! Ostoba beszéd, hogy a kisgazdáknak nem kell agrárvám. Hiszen az a kisgazda, aki egy mázsa vagy öt másza búzát tud eladni, aki egy disznót vígy két disznót hajt a vásárra, keservesebben érezte, hogy értéken alól, a termelési költségen alól kell elkótyavetyélnie termését és jószágát mint azok a nagy gazdaságok, amelyeknél a gazdasági kiterjedtség és a sokféle özemi ág több bevételi jelentőséget je ént. Hát nem érzik a szocialisták és a kommunisták, hogy az ő táborukban sok kisgazda és földműves van, olyanok, asik még mindig nem ébredtek öntudatra, akik még mindig hagyják bolonditani magukat s akiket a vámvédelem nélküli helyzet keservesen sújtott, mert a részaratásból és rászcséplésbői kapott feles tér Trésüket áron alul kellett a közfogyasztás céljaira felhasználni. Én nem bírom megérteni azt sem, hogy azipui munkások számára károsak lennének a mezőgazdasági vámok, hiszen úgy látom a helyzetet, hogy az tpari munkásnak a gabonavám a gyárak munkaképességének emelkedését jelentik, mert az agrárvámok nyomán feiléleg'ik a kisgazda, a kisgazda vásárló képessége nyomán munkához jut az iparos, keresethez a kereskedő és fogyasztópiachoz a gyár. Én ezt a gazdasági kapcsolatot érzem és ezért lesz nyugodt a ielkiismeretem, amikor meg fogom szavazni az agrárvámokat.

j

Szomorú számok.

(Lesújtó kritika a pénzügyigazgatás munkájáról. — A legfelsőbb közigaz gatusi bíróság csak minden harmadik panasznál ad igazat a csehszlovák pénzügyigazgatásnak)

Komárom, — máju3 10 Még jól emlékezünk reá, hogy január végén az egész sajtó közölte a pragai legfelsőbb közigazgatási bíróság működéséről kiadott statisztikái adatokat. Ezek az adatok már azért is nagyon érdekesek, mert beszédes vadak az állam különböző igazgatási hivatalai ellen. A közigazgatási bírósághoz beérkezett 7398 panasz közül 1990 darabot a pénzügyigazgatás intézkedései ellen adtak be. A panaszok sorsa szintén nagyon érdekes. Elutasítottak 139 et a panaszos kibékitése miatt, 482 esetben megszüntették az eljárást, 163 esetben visszavonták a panaszt és 13 esetet másképen intéztek el. 742 panaszt elutasítottak a pénzügyi hivatalok döntésének hiányossága miatt, 305 esetben törvénytelenség cimen és 191 esetben felfüggesztettek az eljárást.

Ezekből a számokból látható, hogy a pénzügyigazgatás a 1990 panasz közül csak 742 ben kapott igazat, vagyis körülbelül a harmadrészében. Csak minden harmadik fizetési meghagyás volt helyes, amit a pénzügyi hivatalok kiadtak. A másik kettő hiányos. Aki ismeri a pénzügyigazgatás technikáját, az nagy n jól tudja, hogy a legfelsőbb fórumon miért szüntették meg valamely esetben az eljárást, vagy miért vonták vissza a panaszt. Ezek az esetek azt igazolják, hogy a pénzügyigazgatás közben kiegyezett az adófizetővel. És ha elgondolkozunk azon, hogy a rengeteg fizetési meghagyásból csak 1990 került a legfelsőbb közigazgatási bíróság elé, méltán elrémü'hetünk afölött, hogy vájjon, szent Isten, mennyit ismert volna el a legfelsőbb biróság helyesnek, igazságosnak, a többi nagyon sok ezer közül.

Szomorúak ezek a számok nagyon s szomorú kritikát mondanak a pénzügyigazgatásunk munkájáról, nagyon szomorút. Minden adófizető joggal vonhatja le belőlük azt a nem éppen megnyugtató következtetést, hogy a neki adresszált fizetési meghagyás is csak olyan hiányos, mint a többié.

A hiba mindenesetre egyesegyedül a pánzügyiigazgatásokban van, amelyek az ügyeket nem vizsgálják felül alaposan és rendesen, ahogy az kötelességük lenne. A legtöbb esetben arra várnak hogy az adós a hátralékos, majd jelentkezik mégegyszer. És ha végül elképzelik, hogy hány ilyen ügydarab hever még elintézetlenül a pénzügyi hivataloknál, akkor jogosan követelhet jük, hogy még a pénzügyigazgatás meg reformálása előtt kell cselekedni vaia mit. Vagy a második felebbezési fórumot kell megreformálni addig is, vagy a legfelsőbb közigazgatási oiróságnál való eljárást kell olcsóbbá tenni. A pénzügyigazgatásnak az a kifogása, hogy tu terhelték, egyáltalán nem fogadható el. A túlterhelés igazán nem lehet oka a rendetlen munkának.

Áldozócsütörtöki ima.

Ki mennybe’ vagy, ki annyiszor leszálltál, Foglalj szivünkbe újólag helyet

Dicső király, ki véreden megváltál,

Hallgasd meg újra buzgó népedet.

Nemes célunk Te hozzád jutni föl.

Hol ülsz, munkád jutalmát nyerve el.

Nemes célunk Atyád kegyelméből

Elvenni, mit hitünk megérdemel.

Etvérezél, Dicső; a földi törvény örök háláit, pokolt itMt neked.

De kőkoporsód ajtaját kitörvén Fölkelte porból újra Istened.

Legyőzeték a győzhetetlen halál:

Rettegni tőle többé nincsen ok.

Az eszme él, öröklét sorsa már,

Idők rendén kinyilt a mély titok.

Kinyílt a mély titok s Te fönn a mennyből Nézed, miként örül e nép azon.

Nincs már sugallva balga értelemtől,

Kié a jobb, kié a több haszon.

Ki föl vévé örök, dicső tanod,

Büszkén hordozza fényt vető neved

S fennen dicséri nyelve — hallhatod — Kimondhatatlan fényes érdemed !

Keresztyénnek neveztetünk terólad:

Engedd viselnünk holtig e nevet.

Reánk a hűtlenség címét ne rójad,

Ha önfeledve szól tettünk nemet.

Tud d jól, hogy emberek vagyunk;

A gyarlóság karöltve jár velünk:

Ha bűn szavára néha hallgatunk,

Vezéríj’ a jóra, édes Mesterünk!

Te már a mennyben ülsz, jobbján Atyádnak, Mi még e föld határin bujdosónk.

Boldog lakója szép, dicső hazádnak,

Végy minket is jobbodra. Jézusunk.

Mostan pedig tanítson szent igéd

Ne földi jót, de mennyeit keresni,

Tanítson meg, hogyan legyünk Tiéd,

Hogyan tudjuk egymást híven szeretni.

(Komárom) Tóth István

II

Nem kell a fii varosba menni 11

II

I

mikor

*

r

ü

ü

■

i

■*

POLLÁK JULISKA

«V»

9

V

9-i

B

Utódánál

d

s-a

Komáromban, Nádur-ufoa 17. ez.

f

r

olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és

a

i

a

•

halcsont nélküli hasfüzők és mell£

s

*

tartók orvosi rendeletre is.

9

5

Tavaszi bőr- és cérnakeztyűk

£

r

N

■

nagy raktára! Keztyűk tisztítása

r

5

és javításai Selyem és flór haris-II

nyák nagy választékban!

íi

i

52

m

HÍREK.

— Áldozócsütörtök vagy Urunk menybemenetelének fordulója egyik legszebb ünnepe a keresztény világnak. Jézus feltámadása után következő negyvenedik napon ünneplik, amelyet a katho likus egyházban a keresztjáró napok előznek meg, amelyeken tulajdonképen előkésziilnek az ünnepre. Krisztus menybemenetele a keresztény vallásnak egyik alaphiíigazságát képezi és az értelme, hogy Krisztus, amennyiben ember is volt, testével és leikével fölment a menyekbe. Ez ősrégi ünnepen a katolikus iskolás gyermekek első ízben áldoznak, ami eképen egész életökre nézve emlékezetes momentum marad. A protestáns egyházakban pedig ezen a napon tesznek vallást a krisztusi hitről a törvény által előirt életkorban levő iskolásgyermekek, akik a lelkész által ünnepélyesen megerősittetnek hitükben Künn a természet nagy templomában madárdalos, virágos, ragyogó tavasz virul, bent a szentegyházak fenséges csarnokában pedig az ifjúság ünnepélyes vallástevése és a hívek ájtatos buzgósága teszi magasztossá és feledhetetlenné Áldozócsütörtök napját, az Ur Jézus menybemenetelének ün: népét.

■ — Szemályi hr. Szüllő Géza nem| zelgyülési képviselő, az országos kej resztényszociahsta párt illusztris elnöke I hétfőn este Komáromba érkezett és ; másnap korán reggel elutazott a Losonc, Rimaszombat, Eperjes, Kassa, Lőcse, Nagyszöllős, Ungvár, Munkács £s Beregszász városokban levő pártszerveze?• lek meglátogatására.

I — Halálozás, őszinte részvéttel ér| tesülünk egy fiatal életnek az elmulás| sál hosszú időn át folytatott meddő küzdelem után elkövetkezett kialvásáról, í Tüdővész sorvasztotta el egy köztiszteletben álló magyar családnak, Küríhy j Benő feisőgelléri földbirtokos, járási \ biz. tag, a magyar nemzetipárt helyi | elnökének viruló ifjú korban simák dőlt j Kálmán fiát. Két esztendőn át a Tátra ! fenyvesei közt kerestek a megmentésej ért minden áldozatra kész szülők gyó; gyu ást szám ra, de a végzet lecsapá? sat csak késleltetni, de megakadályozni l nem tudták. A rokonszenves, mindenki által szeretett ifjú temetése tegnap, szer- 1 dán délelőtt 11 órakor az egész körf nyék nagy közönségének a mélyen sujl tóit szü ők nagy fájdalmával együttérző I részvéte mellett ment végbe s a felsőj geliéri temető anyaföidje ölelte magába i a korán letört ifjú porrészeit. Gyászos ! elhunytárói a család a következő jelentést adta ki; Kürthy Benő és neje szül. : Vendegh Aranka úgy a maguk, mint gyermekeik József, Mária, Sarolta és j Jenő, továbbá vejeik Széllé G za és Nagy János, menyeik Csorba Erzsébet férj. Kürthy Józsefné, unokáik Kürthy Benőke, Szetle Géza és N gy Sárika, 5 valamint az összes rokonság nevében fájdalmas szívvel jelentik, hogy feledhetetlen jó fiuk Kálmán május 10-én reggel 2 órakot 26 éves korában, hoszí szas betegség után csendesen elhunyt.

Forrón szeretett gyermekünk hült tete- I inéi folyó évi május 12 én délelőtt 11 órakor fogjuk a ref egyház szertartásai szerint a családi házból a feisőgelléri temetőben őrök nyugodalmára helyezni. Feisőgtllér, 1926 május 10-én. Áldás, | béke lengjen feledhetetlen emléke felett I

— A Dálegyesülat müködőtagjaihoz!

| A Komáromi Dilegyei-ület elnöksége ezu on is értesíti műiíödőtagjUt, hogy a > csütörtöki próba helyett, május 14 én, pénteken este 8 órakor tart próbát a müködőkar. Teljes számban való pontos ' megjelenést kér az elnökség.

— A Marica grófnő tizedik jubiláris előadása. A színi szezon elmúltával s a színészek távoztával ismét megszólal a Múzsa a műkedvelők berkeiben is, hol pár Hónapig c^end uralkodott azért, nehogy működésükkel megnehezítsék a

j múzsák hivatásos gyermekeinek a színészeknek amúgy is küzdelmes életét Csend volt, de nem tétlenség. Élénk volt a belső egyesületi élet. S most miután ismét alkalom kínálkozik, hogy megszólaljon a műkedvelők ajkán is a vidám dal, hogy felgyu jón a kuitura, a magyar nyelv s zene dicsőítésére szánt fáklya, megindul a külső munka j is. A Legényegylet ifjúsága s vezetősége engedve a sok oldalról megnyilvánuló sürgetésnek, elnatározta, hogy

!

$

p

i

■y

f. hó 16-án, vasárnap este 8 órakor rendezi meg a Marica grófnő X. jubiláns előadását, mely iránt már most is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Annál érdekesebbnek ígérkezik az előadás, mert ezen előadással kapcsolatban ünnepli a Legényegylet Hegyi Lajos borbélymesternek,a nagysikerű műkedvelőnek 200-ik felléptét. A jubiláns előadást és az ünneplő szereplőt dr. Majer Imre apátplébános, az egyesület elnöke fogja matatni az előadás előtt megtartandó beszédében. A nagy érdeklődés miatt ajánlatos a mérsékelt áru belépőjegyeket beszerezni előre özv. Apagyi Aiadárné dohány-tőzsdéjében.

— A Komaromi Katii. Legényegylet választmányt Olása. A Katholikus Legényegylet válaszimánya kedden este népes választmányi ülést tartott, amelyen dr. Majer Imre apátplébános elnökölt. Az elnök meleg szavakkal üdvözölte az újonnan megválasztott választmányi tagokat és kérte őket, hogy az egyesület felvirágoztatása érdekében bu.góíkodjanák. Bemutatta dr. Peredi Géza levelét, aki köszönetét mondott megválaztásáéri. Majd ijj, Lenhardt Mihály jegyző olvasta fel a legutóbbi közgyűlés jegyzőkönyvét és a jegyzőnek kimerítő és rendkívül lelkiismeretes munkájáért, amely a lefolyt gyűlésnek igazi tükre, a választmány őszinte köszönetét fejezte ki. A napirend elő ponija volt az ügyrend megalkotása, amely tisztázni lett volna hivatott a hatásköröket, de a választmány arra a meggyőződésre jutott, hogy az alapszabályok az egyes tisztviselők hatáskörét elég világosan körülírják és igy ezt a tárgyat levették a napirendről, A választmány az egyesületi tekepálya felöl telt intézkedési, mely mpst már a tagok rendelkezésére áll. Érdekes tárgya volt az ütésnek egy zsolnai egyesület kérelme, amely a „Nótás Kapitány“ előadásához az egyesület luhatárá* és díszleteit kérte ei, szóval a Komáromi Kath. Legényegylet hírét Ziolnán is jól ismerik. Rendkívül nagy tetszést aratott a Dosztál Gyula által beáiliiott rádió, mely kifogástalanul működik és a hangtölcsérrel együtt 3650 K ba került. A választmány elhatározta, hogy kiváló műkedvelő tagját Hegyi Lajost megünnepii és megállapította a pünkösdi programot is, amikor első ünnepen „A szentmise titkai* című dráma, a második ünnepen pedig a „Nátáskapitány“ kerül színre.

•• mmmmmmmaamsammmmmmmm*

Szanatórium

„CARITAS“

Bratislava, Torna u, 18/b.

«V 274

Sebészet — Nőgyógyászat

I. oszt. napi 80—100 koronáig, II. oszt. napi 55—65 koronáig. Szabad orvosválasztás Külön szülészeti osztály (Both dr.) I. oszt. pausal szülés 8 napra 1600 korona II. oszt. pausal szülés 1000 korona. Vezető orvos: FRANKENBERSER dr. egyetemi tanár. Az intézet főorvosa: BOTH JÁNOS dr. egyetemi tanársegéd operatőr. — REÉUCHA LAJOS dr. igazgató. * III.

— Diákok a múzeumban. A fögimn.

III. osztálya dr. Borka Géza osztályfőnök vezetése alatt kedden meglátogatta a kultúrpalota gyűjteményeit, a múzeumot, képtárat és a könyvtárt. A diákoknak dr. Atapy Gyula muzeum és könyvtárigazgató tartott előadást a külömböző régészeti korok gyűjteményeiről, a kép árban Feszty Árpád, Mzdnyánszky László, Komáromi Kacz Endre, Hannos Károly, O^gyai Ferencz, Ferenczy Károly. Borush Elemér és más művészek képéből, majd bevezette a tanulókat a Jókai Egyesület 30000 kötetes, hatalmas, ez idő szerint rendezés alatt álló könyvtárába.

— Apácazarda faiszeniolás. Testvérvárosunkban Komáromujvárosban ma, áldozó csütörtökön szentelik fal fényes ünnepségek keretében az uj apácazárda díszes épületét. A felavatási ünnepélyen a város képviselője, a magyar kultuszminiszter is részivesz.

— Akik siratják a Világot. Ismeretes, hogy a magyar kormány bizonytalan időre betiltotta a Világ cimü radiális irányú napilap megjelenését amint, mert egy bécsi magánjelentést, mint hivatalos hirt közölt és ezzel újra ártott az állam hitelének. Uiólag ugyan mosásodon a Világ, hogy tévedésből került olyan formában a híradás a lápba. A betiltást azonban foganatosították, ami őszinte