Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-01 / 39. szám
^®KFTenhetedik érfoly Cafltörtök, 1006. ápriU» 1. KOMAROMI Lü POLITIKAI-LAP. iPOK «Ä X iJS..: ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. W. *rn> M K, féiérre 40 K, Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. F. so50„f,l. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombaton. A lengyel-csehszlovák államszövetség. Komárom, — márc. 31. A csehszlovák diplomáciának legújabb sakkhuzása a csehszlováklengyel államszövetség megalakítása lenne, ha erre vonatkozólag a közös szövetségi alapot lehetne biztosítani. Hogy ez nem annyira a két népnek óhaja, mint inkább a hatalmas szövetségesnek, Franciaországnak a kívánsága, mely szorosan magához fűzte ezt a két szláv államot, amelyekben feltalálta a németek elleni védekezésnek egyetlen lehetséges módját, az teljesen nyilvánvaló. Maga az elgondolás a titkos diplomáciának valóságos remekműve. De akkor, amidőn a demokráciát hangsúlyozzák és a politikai szerződések kötésébe a népek is beleszólnak, ennek a szövetségnek sok akadályát látjuk. Elsőben a köztársaságban élő német és magyar nemzeti kisebbségek sohasem fognak lelkesedni a latin-szláv szövetségért, de nem csak erről az oldalról kisérik szkepszissel ezt a szövetséget, de a cseh nacionalisták is fáznak tőle, mert félnek a lengyel hegemóniától, amelynek nem akarják feláldozni a cseh kulturfölényt. Már pedig ennek a szövetségnek vezető tagja csak a lengyel lehetne, amelynek hatalmasabb hadserege, országának területi és népességi fölénye ezt természetessé is teszi. A cseh nacionalisták azonban, akik nem szívesen néznék a lengyel katolikus elemnek a szlovák katolikus elemmel való szimpátiáját, az ő vallásnélküli és katolikus ellenes álláspontjukból folyólag már most is élesen támadják a lengyeleket azért, hogy azok nem a csehszlovákokkal, hanem a csehekkel és szlovákokkal lépnének szövetségre, és az fáj a cseh nacionalistáknak, hogy a szövetségbői kisarjadható szlovák-lengyel szimpátia árthatna az ő terveiknek. Ilyen államszövetség esetére természetesen nem maradhat mozdulatlan a német diplomácia sem, amely a csatlakozás kérdésében nem enged álláspontjából, hiába tiltakoznak ellene az olaszok és a jugoszlávok és hasztalan emelnek ez ellen vétót a csehek. Locarno a nyugati határokat garautálja és a keleti határokra nézve uj Locarnónak kell elkövetkezni, ez az angol diplomáciának az álláspontja is, amely természetesen szintén nem nézheti tétlenül Franciaország hatalmának ilyetén való megnövekedését. A cseh-lengyel államszövetség tervezői még egy tényezőről feledkeznek meg és ez a tényező igen hatalmas: Oroszország. Lengyel szomszédjának szerződése ezt sem hagyja hidegen és ezt a maga részéről ellensúlyozni fogja. Szóval az uj államszerződések kötése korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek az kívülről látszik s a Visztulán és az Elbén sok viz fog lefolyni a tenger felé, mig ezek a tervek a gyakorlati megvalósulás stádiumát elérik. ,= Ramek osztrák kancellár látogatása Prágában Ramek dr. osztrák kancellár kedden Prágába érké nt, a pályaudvaron Beiies dr. küiüg.,miniszter és Marek dr. prágai osztrákyjttívet fogad ták. Ramek kancellár délelőtt látogatást tett Benes külügyminiszternél és Cserny miniszterelnöknél, majd a déli órákban Masarys elnöknél volt kihallgatáson, amikor átnyújtotta a köztársaság elnökének a nagy osztrák arany érdemrendet. Az osztrák kancellár látogatását a bécsi lapok nagy része igen fontosnak tartja. Ramek és kísérete tiszteletére Benes dr. külügyminiszter diszebédet adott, amelyen úgy Benes, mint Ramek pohárközön.őket mondottak, amelyekben hangsúlyozták a két állam között fennálló barátságos viszonyt. Ramek az osztrák követségen fogadta a cseh hírlapírókat, akik előtt a politikai hely - zetről nyilatkozatot tett. Kiemelte, hogy minden remény meg van arra, hogy j Németországot rövid időn belül akadály nélkül fölveszik a népszövetségbe. Berlini tartózkodása alkalmat nyújtott neki arra, hogy megerősítse a Németországgal való szoros és barátságos összeköttetést, pragú tartózkodása pedig az Ausztria és északi szomszédja közötti jó viszony bizonyítéka. = A Magyar Nemzeti Part interpellációja az adosérolms* ügyében. A Magyar Nemzeti Párt országos sajtófőnöksége közli: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő és társai interpellációt intéztek a pénzügyminiszterhez a besztercebányai pénzügyigazgatóság rimaszombati < xpozburájánál most folyó s az 1921—22—23 évekre vonatkozó jövedelrniadó kivetések tárgyában. Az interpelláció kimutatja azt, hogy a kivetések a törvényben előirt feltételek figyelembevétele nélkül folynak és hogy a pénzügyi közigazgatásban való önkormányzati elvek diszkreditálják a köztársaság demokratikusnak hirdetett rendszerét. •= UMovel ás vűumkánysjfr. A képviselőház alkotmányjogi bizottságának legutóbbi ülésén tárgyalás alá került az útlevél és vízumkényszer kérdése s a bizottság referense az eddigi álláspontnak 1927-ig való fentartása mellett foglalt állást s ezt azzal okolta meg, hogy Magyarországgal feszült Csehszlovákia viszonya. Hahnreich a német gazdák szövetségének képviselője az ülésen azt javasolta, hogyha az útlevél kényszert nem szüntetik meg, legalább Ausztriával és Németországgal a vízumkényszert szűntessék be. — Kormányiap a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés ellen. A Slovensky Dennik egyik legutóbbi száma az agrárvámok kérdésével foglalkozik és kitér a Magyarországon kötendő kereskedelmi szerződés kötésére. Megállapítja, hogy a kereskedelmi szerződés a lehető legnagyobb veszélyt rejti magában a csehszlovák mezőgazdaságra. A cseh ipar vajmi kevés árut tudna elhelyezni Magyarországon, ezzel szemben Csehszlovákia kénytelen lenne a magyar bor vámját 50 százalékra leszállítani s ugyanily mértékben esne a magyar szalámi, a hagyma és a gyümölcs vámja. Ez lenne a csehszlovák mezőgazdaság koporsójának utolsó szöge. Hogy ez a szerződés eddig létre nem jött, az kizárólag Hodzsa volt földművelésügyi miniszternek az érdeme. A cikk egyik szakaszában mezőgazdasági okokkal igyekszik alátámasztani Hodzsának ama lépásét, hogy megakadályozta a magyar-csehszlovák kereskedelmi kapcsolatok intézményes megrögzítését. Ezek az okok rendkívül gyenge lábon állanak. A csehszlovákiai magyar gazdaérdekejtség nem lát lélfenyegető veszedelmeket a Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződésben, mert tudja azt, hogy az agrárvámok behozatala utján szabályozni lehet a Magyarországgal történő mezőgazdasági forgalmat és kilehet küszöbölni az esetleg jelentkező konkurrenciát. A csehszlovákiai magyar gazdaérdekeltség tudja azt, hogy Hodzsa dr. volt miniszteri politikai okok vezették akkor, mikor megakadályozta a magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés létrejöttét s ezeket a politikai okokat Hodzsának a magyar nemzettel szemben érzett gyűlölete diktálta. = A Magyar Nemzeti Párt mezőgazdasági s 'arv ízked-ise a Csallóközben. A Magyar Nemzeti Párt országos sajtófőnöksége közli: A dunaszerdahelyi járásban megindult s a gazdasági érdekvédelmet kiépítő szervezkedés sikeresen folyik. Legutóbb Aüstál, Feiistál, Tőnye, Bögellő és Padány községeket tátogatta meg Méhes Rudolf páriíitkár és mindenhol megalakította a mezőgazdasági szakosztályt. A szakosztály megalakítását a gazdáközönség lelkesedéssel mondotta ki és mágáévá tette azt a nagyszabású programot, amit a szakosztály maga elé tűzött. — „Wanzolín“ a legjobb poloskairtószer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa Pozsony, Ventur utca 20 Naponta postai szállítás. A Aoiioi járói Hál szerdán délelőtt 11 órakor a vármegyeház kistermében Fodor Adolf dr. főszolgabíró elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök jelenti, hogy Eggenhoffer Gyula bizottsági tag a gyűlés megnyitása előtt egy beadványt nyújtott be, amelyben állást foglal a megyei bizottság által megszavazott útadóval szemben, amely szerint minden igavonó állat után évi 100 K útadót vetnek ki. Ez súlyosan érinti az állattartó gazdákat. Az elnök e kérdés tárgyalását a legközelebbi járási bizottsági ülésre tűzi ki. A tárgysorozat első pontja a keszegfalusi iskola kibővítése volt. Keszegfalva elhatározta, hogy az iskolánál harmadik tantermet is építtet. E célra 80000 K váltókölcsönt vesz fel és azt 5 év alatt letörleszti. Az iskolaköteles gyermekek száma olyan nagy, hogy a harmadik tanterem építése feltétlenül szükséges. A bizottság hozzájárult az építkezéshez. Ekecs község a volt jegyzői földeket bérbe adta Arkossy Árpád jelenlegi községi jegyzőnek évi 1500 K ért. A bizottság a bérbeadást jóváhagyta. Ugyancsak Ekecs község a községi korcsma épületét 25000 K költséggel kítataroztatta és hozzá egy szobát épitetett, ahová a községi könyvtárt fogják elhelyezni. Egyben a községi korcsmát 14 évre évi 2655 K bérösszegért az ekecsi szövetkezeteknek bérbe adta. A beterjesztett iratokból azonban nem lehetett tiszta képet alkotni a dolog miben állásáról, épen azért az iratokat visszaküldték Ekecs községnek részletesebb jelentéstétel végett. Vöröss Péter aranyosi lakos adóhátralék ügyében Aranyos község határozatának megfellebbezéséí szintén visszaküldték a községhez az iratok pótlása céljából. Gúta község egy rozoga fahidat bontatoit le. A lebontást Rajos Ferenc, Marossy Gyula és József vállalták el 300 K ért. A fahíd lebontása alatt és után jöttek azonban rá, hogy nagyon rossz üzletet csináltak, mert 300 K értékű munkánál sokkal többet dolgoztak. Folyamodtak tehát a községhez, hogy pótolja valamivel a munkájukat. A községi tanács a kérelmet elutasította azzal, hogy minden vállalkozás kockázattal jár. E kockázatot nem lehet másra hárítani. Gúta képviselőtestülete szótöbbséggel azonban helyt adott a kérelemnek, A község határozatát megfellebbezték és így került az ügy a járási bizottság elé. Az előadói javaslat az volt, hogy a kérelmezőknek meg kell adni a kárpótlást. Dr. Mohácsy János nem szavazza meg az előadói javaslatot. Aki vállalkozik, számoljon a veszteségekkel is. Ha túlsókat nyertek volna az üzleten, bezzeg nem szóltak volna semmit. Nem szabad precedensei csinálni. A járási választmány e felszólalásra elvetette a vállalkozók támogatását. Örsujfalunak egy ritka alapja van, a napszámos segítő alap, amelyből annak csekély összege miatt a munkások nem igen segi'hetők. Elhatározta tehát a község, hogy az alapot (kb. 1400 K) Komárom és vidéke legnagyobb bútoráruháza; Jók&i-utca 16. Óriási választék a legfinomabb kivitelű bútorokban, u. m. háló-, ebédlő-, uriszoba-, szaionberendezisekben, saját műhelyemben készült bőrgarnitúrák-, scheslonok-, matracokban. Az előkelő közönségnek művészies kivitelű bútorok készítését hozott és saját tervek szerint vállaljuk. — Vidékre díjtalan csomagolás! —
