Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-30 / 38. szám
2. oldal. Komáromi Lapok amit a törvény megenged, mindent mozgósítunk, hogy megértő legyen a vezérpénzügyigazgatól lefelé mindenki, akinek az adózás dolgába beleszólása van. Itt elsősorban a régi adókivetö bizottságok iránti hálánknak, elismerésünknek kell kifejezést adnunk, az uj bizottsághoz pedig az a kérésünk, hogy legjobb tudásukkal, igazságkereséssel álljanak mellénk, adófizető polgártársaik segítségére; a kincstár érdekeinek megvédésére elsősorban a pénzügyi kincstár exponensei hivatottak, akik úgyis teljes mértékben megfelelnek kötelességüknek. A mindnyájunkat deprimáló üzleti pangás főokát a sok vámhatárban, vagyis a kis gazdasági területben véljük megtalálni. Ép ezért szerintünk innen alulról kell megerősödni és felfokozni a tudatot és tételt, hogy a régi monarchia területén egységes gazdasági területnek, minden felet kielégítő, jó kereskedelmi szerződésnek kell létrejönni. Minden terméket és gyártmányt értékesíteni, elhelyezni lehetett ezelőtt is, a be- és kiviteli engedélyek megszüntetésével, a magas vámtételek erős lecsökkentésével minden termelő megtalálja újra fogyasztóját a békóbavert becsületes kereskedelem kutató közreműködésével. Tekintetes Közgyűlés! Néhány órára jöttünk össze; nem szabad a teljes időt egy ember lelki feltárásával eltöltenünk. Elmondottam, ami a szivemen fekszik; évi kinyomtatott jelentésünk lokálisabb dolgainkkal foglalkozik. Kérem, méltóztassanak jelentésünket, működésünket elbírálni, kérdéssel, kéréssel, panasszal elöállani. Az évi öszszejövetel arra való és a vezetőség készséggel állja és várja bírálatukat, A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Gaál Gyula jogtanácsos felolvasta a beérkezett üdvözlő leveleket és táviratokat. Majd Zechmeister Sándor emelkedett szólásra és elmondotta panaszait a komáromi postára. Panaszok a postára. Tisztelt Közgyűlés! A posta intézménye minket kereskedőket talán az összes közgazdasági regálék közül a legjobban érdekel. A kereskedelem rendkívül érzékeny és a legkisebb akadályoztatást is nagyon megézri. A posta azon szerv, mely gyorsasága, megbízhatósága által a kereskedelem legnélkülözhetetlenebb segítőtársává vált. Egy állam fejlődöttségének egyik igen megbízható fokmérője a posta. Amely államban a posta a kereskedelem és ipar kívánalmait kielégíti, azon államban a posta betölti a hivatását, mely abban nyilvánul, hogy az illető államnak igazi kereskedelmi vállalatává válik. Hogy mi az a kereskedelmi vállalat, azt mi kereskedők tudjuk. Gyorsaság, pontosság és az ügyek lehető legegyszerűbb elintézése. Mi évtizedeken át az ilyen postaintézményhez voltunk szokva, azonban a legutóbbi időkben a posta igazi bürokratisztikus intézmény lett. Az itteni postai főnökség véleménye alapján, dacára az érdekeltek tiltakozásának, állítólag takarékossági szempontból, beszüntették a fiókpostát. Azzal biztatták vezetőségünket, hogy a kézbesítési dijak kisebbek lesznek. És az eredmény a kézbesítési dijak felemelése volt. Most az összforgalom a főpostára terelődött. Tehát méltán elvárhattuk, hogy a megnövekedett forgalomhoz mérten az elintézést is gyorsabban fogja a postahivatal ellátni. Azonban azt tapasztaltuk, hogy csak államnyelven beszélő hivatalnokok látják el az ügyeket és jaj annak, ki véletlenül magyarul tesz hozzájuk kérdést. A postai vezetőség, mivel éretlen uccakölykek a postaszekrényekről a festéket lekaparták az átlitólag sérült szekrényeket leszereltette és addig nem is hajlandó őket visszahelyeztetní, mig a város közönsége az államnak a kárt meg nem téríti. A postahivatalban a hivatalnokok a paragrafusok betű szerinti értelmezése alapján lehetetlen dolgokat kívánnak a publikumtól. Például. Ha valaki egy csomagra a címet veres ceruzával írja fel, úgy figyelmeztetik az illetőt, hogy az fekete színnel írandó az előirás szerint. Ha valaki a csomag lezáró papírcímkét a szállítólevélre is ráragasztja, mint az ezelőtt a kereskedőknél szokásban volt, a csomagot nem veszi föl a posta, mert uj szállítólevél Írandó. A csomag átvételénél a főnökség, minden kereskedelmi szokást kigunyolva, azt kívánja, hogy az átvevő kereskedő ne bejegyzett cégét, hanem vezeték és keresztnevét írja alá. Stb. Kérdezem tehát a tekintetes Elnökséget, hogy a posta i!y kezelés mellett betölti e itt a hivatását, hogy az iparés kereskedelemnek igazi segítő társa legyen. Azt hiszem, hogy nem. Felkérem tehát az Elnök urat, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel odahatni méltóztassék, hogy a postánk ismét a kereskedelem és ipar szolgálatában álljon. Fried Jenő elnök válaszában kijelenii, hogy amint eddig, ezentúl is mindent elkövet az elnökség a bajok orvoslására. A kisposta visszaállítására Ígéretet többször is kaptak, de az ígéretnél nem mentek tovább. Lehetetlen állapotnak tartja, hogy azért, mert éretlen gyerkőcök a postaszekrényeket megrongálták, azért a nagy közönség szenvedjen. Őrizze az államrendőrség a postaszekrényeket, de gyerekes csinytevésekért nem lehet a nagyközönséget büntetni. Majd Weisz Pál szólalt fel a piac és az országos vásár elhelyezése tárgyában. A piac elhelyezése és az országos vásárok. Tisztelt elnökség! Tekintettel arra hogy a kikötő munkálatok már oly stádiumban vannak, hogy a régen vajúdó piackérdést végre rendezni kellene, azért bátorkodom a tisztelt elnökség figyelmét ezen körülményre felhívni és arra kérni, hogy a hetivásár elhelyezésének kérdését a helyi hatóságokkal egyet értve olykép szíveskedjenek megoldani, hogy ezzel az ossz. kereskedők és iparosok, valamint a nagyközönség érdeke meglegyen védve. Egyidejűleg az országos vásárok tekintetében vagyok báior indítványozni, hogy a felsőbb hatóságok utján odahatni szíveskedjék, hogy a jelenleg a temetők mellett tartani szokott országos II Nem keli a^ővárosba menni 1! II 1 mikor t N >€» 1 ! ► POLLÁK JULISKA *« 8 Sr ► 1 utódánál 5 Komáromban, Nádor-utca 17. sz. r K h A olcsóbban beszerezhetők a leg-B M t§ újabb és kényelmes gummi és 3 a 8 halcsont nélküli hasfüzők és mell-4 £ E tartók orvosi rendeletre is. i & «M Tavaszi bőr- és cérnakeztyük p H 5 nagy raktára! Keztyuk tisztítása 0* 5 K és javításai Selyem és flór haris-II nyák nagy választékban! II ■H vásárokat visszahelyezzék újból régi helyére a Kossuth térre, mert valamennyiünk érdekében áll, hogy a komáromi vásárt látogató idegenek esetleges szükségleteiket itt fedezzék, ami a jelenlegi elhelyezésnél teljesen kizárt dolog, mert a vidékiek dolguk végeztével a vásárból a város elkerülésével közvetlenül a közelben levő állomásra mennek és igy az itteni kereskedelemnek és iparnak tulajdonképen a vásárból semmiféle haszna sincs. Úgyszintén arra is kell kémem a tisztelt elnökséget, hogy a vásárok napjának megállapitá8ánál hasson oda a város polgármesierénéi, hogy a komáromi vásár ne essék egybe az érsekújvári vásárral, mert teljesen magától értetődő, hogy ez csakis a komáromi vásár rovására van, mert ennek látogatottsága ebben az esetben a felére redukálódik. Fried Jenő elnök válaszában megjegyzi, hogy a piacunk a Dunapartról való elhelyezése csak 1927. év végén lesz aktuális, mert előbb nem készül el a dumaparti iparvágány. A piacot a következő módon gondolják elhelyezni: A gabonás kocsik a gőzfürdő melletti térre és a Vársor-utcába kerülnek. Ha itt se férnek el, akkor jut belőlük a Ko3SUth-térre is. A kisebb termékek piaca a Baross-ulcára, a Klapkatérre és a Ludpiacra (Kórháztérre) jut. Hogy egyes kereskedők ebben a hiszemben, hogy a piac a Kossuthtérre jut, a Kossuthtérre és környékére helyazték el üzleteiket, hát ez puszta spekuláció volt és tudjuk, hogy a spekulációk nem mindig válnak be. Ami az országos vasároknak a temető mellől a Kossuth térre való visszahelyezését illeti, megemlíti Fried Jenő elnök, hogy a város éppen a napokban kapott a minisztériumtól sürgetést, hogy a temető melletti vásárteret mtnél előbb rendezze. Mindezek dacára az elnökség minden lehetőt elkövet, hogy az országos vásárok a Kossuth-térre kerüljön vissza. A rossz utak. Krausz Béla fölszólalásában szóvá teszi a komáromi vasútállomásról bevezető utak, a megyercsi és a Gazdautca rettenetes rosszkarban tartását. A rossz utak miatt nagyon sok vidéki kijelentette, hogy inkább elkerüli Komáromot, semhogy a komáromi járhatatlan utcák miatt bosszankodjon. Fölemlít egy esetet, amikor egy utazó késő éijel két nagy ládával megérkezett és a Gazda-utcában megfeneklett a bérkocsi, az utazónak a hátán kellett odébb cipelni a csomagjait. Az ilyen és ehhez hasonló esetek csak rontják Komárom jó hírnevét és idegen forgalmát, Az elnök megigéii, hogy a Kereskedő testület az utcák kijavítása érdekében megteszi a lépéseket és Fülöp Zsigmond indítványára átiratban keresik meg a várost. Az elnök felemliti, hogy a kiköi újabb iparvágány kiépítéséhez szükséges telek kisajátításáért nem pénzt fog a város az államtól kérni, hanem a Kossuth térre torkoló utcák kijavítását. Ezzel pár utca jókarba fog jutni. Kisebb ügyek. Fülöp Zsigmond kifogásolja, hogy a költségvetésben igen kevés van felvéve a kereskedő tanonc nevelés segélyezésére. Ha müveit, tanult kereskedő generációt akarunk nevelni, akkor a kereskedő ifjúság nevelésére többet kell áldozni. Az elnök kijelenti, hogy ez a felszólalás nagyon méltányos volt és megígéri, hogy az idén már nagyobb öszszeget vesznek fel erre a célra. Goldschmiedt Vilmos a szatócsok és vegyeskereskedők újabb engedélyei körül felmerült aggodalmának ad kifejozést. Dr. Fodor Adolf főszolgabíró megnyugtatta a fölszólalót. Ezután dr. Forbáih Jenő pozsonyi főtitkár mondta el hatalmas es nagy figyelemmel hallgatott beszédét. A kereskedők bajai. Dr. Forbath Jenő az orsz. Szövetség főtitkára megköszöni a fogadtatást és Pozsony kereskedőinek és az országos Szövetség üdvözletét tolmácsolja. öt évvel ezelőtt volt Komáromban és azzal az impresszióval távozott innen, hogy egy törekvő komoly faktorral áll szemben. Ezt látta későbben a testületnek évenként megjelenő jelentéséből 1926. wtáirios 38. Egész felfrissülve érzi magát a régismert, egyedüli minőségű M E N T H 0 L-SÓSBORSZESZ néhányszori használata által. Használja ezt borogatásnak daganatoknál, s annak használata után nemsokára visszanyeri energiáját és életkedvét. De ne fogadjon el semmi más gyártmányt mert csak egyedül valódi az amelynek törvényesen védett jegye kezeskedik arról, hogy a legjobb minden gyártmány között. Mindenütt kapható. Ára 550 Ke. 39 9 I t is. Azt a tapasztalatot szerezte hogy az a munka ami itt folyik nemcsak helyi, hanem országos jelleggel bir és ha a Testület igy dolgozik tovább, akkor kijelentheti, hogy a Testület szava a minisztériumban mindenkor súllyal fog bírni. Nem kíván sem a gazdasági bajokkal, sem pedig az uj ipartörvény jó és rossz oldalával bővebben foglalkozni. Az uj iparlörvénv határkövet jelent az ipar és kereskedelem érdekében, megadja a lehetőséget, hogy az iparos és kereskedő karöltve dolgozzék. Megnyugtatja a kiskereskedőket, szatócsokat, hogy az uj iparlörvény szerint minden jog teljes épségben megmarad, nincs az a hatóság amely ettől a jogától megfosztaná. Módot fog keresni arra, hogy a szatócs kérdés végleges rendezést nyerjen. Az adóreform életbeléptetésére 1927 január 1 előtt nem számíthatunk. Engiis pénzügyminiszter kijelentése szerint addig az összes . adórestantiák rendezve kell, hogy legyenek. Sajnos ma még azt kell tapasztalnunk, hogy ezen rendezés az adóvégrehajtásokban merül ki. Követeli a központ, hogy az adóreform adóleszállitás legyen az összes adónemekben. Tiltakozik az ellen, hogy az adótárgyatoknál a pénzügyigazgatőság a bizottság egy-egy tagját visszahívja és helyére másikat válasszon be. Úgyszintén tiltakozik a központ az ellen is, hogy a bizottság elnöke a pénzügyigazgatóság vezetője legyen. Hangsu lyozza, hogy e kivánalom nem irányul a pénzügyigazgató személye ellen. Az adóreformmal kapcsolatban kérte a Szövetség, hogy ott, ahol az adó az üzemfolytatását veszélyezteti, annak behajtását szüneteltessék, úgyszintén ha az adózó igazolja, hogy anyagi viszonyaién változás állott be, jogában legyen a bizottságnak az adó utólagos leírására. Tudomása van arról is, hogy egyes vidékeken űrlapok vannak a felek felebbezésének elutasítására. A Szövetségnek gondja iesz, hogy ezen ügyekben megfelelő helyen tiltakozzék. Az adóreformmal kapcsolatban deputációkkal és memorandumokkal oda törekszik a Szövetség, hogy a kormány találjon egy formulát, amely szerint az összes árucikkekre a forgalmi adót általánosítsák. Útlevelek ügyében a minisztérium azt az ígéretet adta, hogy a pénzügyi hatóságok utasítást kapnak, hogy kereskedőknek, kiknek külföldi összeköttetéseik vannak, minden további nélkül adják ki útleveleiket, mert miért legyen a szabad kereskedelem akadályozva azzal, hogy útlevelet csak akkor kaphatnak, ha adójukat kifizették. A csomagkézbesitési dij általános rendeletén alapszik. A Szövetség meg fogja tenni a lépéseket, hogy ez leszállittassék. A posta ügyében pedig ígéri, hogy e leglelkiismeretesebben és a legnagyobb odaadással fog odatörekedni,, hogy kívánságunk kedvezően elintéztessenek. Jól esik hallanom — úgy mond, — hogy a Komáromi Kereskedők Testületé felismerte azt az utat,
