Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-30 / 38. szám

^cgyrenhetedik éyíolyam.

38. szám.

Kedd, 1086. már ein» 30

I LAPOK

EIGfiietéai ár oehsilovák értékben: öelyben éa ridékre postai szétküldéssel: Sgésx érre 80 K, féléyre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Ki.

Egye* szám ára t 80 fillér.

POLITIKAI LAP.

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

II unit He.

Komárom, — március 29.

Svehla kormányának öröksége a iisztviseKHtgrvé^ amelyet a múlt esztendő Ykrácsonyára aDgyalfiának ígértek a tisztviselők részére, de a koalíció képtelen volt a megegyezésre ebben az egy kérdésben is. Svehla utóda, Cserny, vállalta ennek a törvénynek a tető alá hozását, mert első sóiban is a háborgó tisztviselői rétegeket kell megnyernie a koalíciónak a maga részére. Azok az akadályok, amelyek Svehla útjában állottak ennél a törvénynél, ma is otl feküsznek az útjában és Csernynek minden bűvészeiét össze kell szednie, ha ebből törvényt akar csinálni.

Minket a tisztviselői törvényből elsősorban az érdekel, hogy ezzel kapcsolatosan hogyan oldják meg a nyugdíjasok kérdését. A tisztviselők csak megélnek valahogyan a fizetéseikből, ha az kevés vö t is, de a szegény nyugdíjasokkal mi lesz, akik hét év óta arra várakoznak, hogyan rendezik az ő illetményeiket és hogyan uoifikálják a mostani állami nyugdíjasokéval. Mert a szociális gondoskodás szégyenfoltjául még ma is vannak havi negyven-ötven koronás nyugdijak, amelyekből tessék megélni családostul együtt a régi magyar nyugdíjasnak.

Az a nevezetes, hogy eddig nem kevesebb, mint kilenc nyugdíjtörvényt alkottak és még sem tudták megoldani a nyugdijak kérdését gyökeresen. A törvényhozás csak úgy ontja gyárából a törvényeket, amelyek egy-két év leforgása alatt a sutba kerülnek és újakkal kell pótolni azokat, jellemzően a törvényelőkészités gondos munkájára. A törvényhozóknak ezt a kérdést napirendre kell tüzniök és a tisztviselő javaslatot csak olyan feltétellel lehet megszavaznak, hogy a nyugdíjasokon is segítsen a törvényhozás.

Itt van a megyei alkalmazottaknak úgynevezett nyugdijrendezése, amely múlt év augusztusa óta van napirenden, de azóta egyetlenegy nyugdíjas sem kapta meg még a törvény szerint megillető nyugdijtöbbletét, annak ellenére, hogy annak fedezetéül a bélyegilletéket és a vasúti személydijszabást is felemelték és ezekből sok száz millió korona folyt be már másfél év óta az állam pénztárába.

A tisztviselő törvénybe fel kell venni, hogy megkülömböztetéseknek nincsen helye tisztviselők és nyugdíjasok közt nemzetiség szerint, amely ma a demokrácia nagyobb dicsőségére még mindig fennáll a cseh és a magyar tisztviselők és nyugdíjasok között. Elvégre ugyanazért a munkáért

ugyanaz a dij is jár és teljesen antiszociális dolog ilyen megkülömböztetések tétele abban az államban, mely Európa színe előtt az állampolgári jogegyenlőség tisztelelbenlartására tett fogadalmat alkotmánylevelében.

A tisztviselő törvényre vonatkozólag csak ez lehet a magyar álláspont. Igen örvendetes, hogy a magyar nemzeti párt ezt szögezte le a maga részére és nem kételkedünk, hogy minden ellenzéki párt erre az álláspontra helyezkedik a tisztviselő törvénnyel szemben.

= A Parlament feloszlatása — elkerülhetetlen. A cseh lapok némelyike a hivataSnokkormánnyal szemben nagyon is optimista hangulatban ir és élettartamát jó hosszú időre kitolja, holott egy olyan kormány, amelynek nincs parlamenti többsége, törvénytelen és csupán a folyó ügyek intézésére váilalkozhatik. Ismeretes, hogy a hivatalnok kormány, mint azt a csehek előtt gyűlöletes Ausztriában kulti váltak, egész programot akar végrehajtani, amelyet igaz, hogy Svehláéktól vett át, de nekikészülődéseiből arra enged következtetni, mintha a képviselőházban való működéséhez többséget akarna toborozni. A Role c. cseh lap azonban céltalannak tartja ezt a kísérletezést, mert a lap szerint ettől a nemzetgyűléstől már semmi pozitivet nem lehet várni és legjobb volna, ha azt feloszlatnák és uj választásokat írnának ki. A lap feltétlenül szükségesnek tartja a feloszlatást, mert ha sikerülne is kivezető utat találni a jelenlegi politikai válságból, azt azonnal második és harmadik válság követné. A lap szerint a hivatainokkormánynak egyetlen feladata a választási törvény reformja, mely a választóknak nagyobb befolyást biztosítana a jelöltek kiválasztásában.

= Cserny tárgyalásai. Prágából érkező hírek szerint a Cserny által megindított tárgyalások a volt koalíciós pártokkal, eredménnyel kecsegtetnek. A tárgyalások folyamán sikerült a hivatalnokkormánynak megnyerni a szociáldemokratákat is azzal, hogy Cserny rábiita a pénzügyminisztert arra, hogy tekintsen e! a cukorárak felemelésétől, valamint megígérte, hogy a hivatalnok törvénynek a kongtuára vonatkozó szakaszát kihagyja, illetve azt úgy fogják megszövegezni, hogy a cseh néppárt a hivatalnoktörvény alapján nem követelheti a kongrua rendezését. A katonai szolgálati időre nézve, a műszaki csapatok kivételével megmarad a 14 hónapos katonai szolgálati idő, a gabonavámokat illetően pedig abban állapodtak meg, hogy a szilárd gabonavámokat nem rendelet utján vezetik be, hanem a rendes parlamenti utón. Cserny tehát a szociáldemokratákkal megegyezett volna, azonban a cseh néppártot sem lehet figyelmen kívül hagyni és világos, hogy ennek a pártnak a rovására még sem egyezkedhetik más volt koalíciós pártokkal. Hir szerint a Hlinka-párttal is folytat tárgyalásokat Cserny, aki álliíőan annyit máris elért, hogy a párt a hivatalnokkormánnyal szemben a jóakarata álláspontra helyezkedett, sőt a szlovák néppárt azt is kijelentette, hogy a kormányt hajlandó esetről-esetre támogatni. Az utóbbi hir a Národny Dennikből ered, amely bízik abban, hogy ha sikerül Hlinkáékat megnyerni, akkor elejtik a cseh-német koalíció megalakításának tervét.

= Belag a kisantant. A párisi Quotidien legutóbbi számában irakiantantról és eléggé tisztán látó cikkben mond diagnózist a kisantant államszövetségről. A kisantant államaiban belső válságok dúlnak. Csehszlovákiában a kényszer-: bői kinevezett hivatalnokkormány intézi az ügyeket, amelyben megrehezitik Benes külpolitikai akcióját. Ron. ában Bratianu utódának megválasztása igen nehéz s ha Avarescku intrikái ellenére Maniu kap megbízást és Lupu lesz a külügyminiszter, e két politikus pártjainak koalíciója nem lenne elég szilárd. Jugoszlávia most készül Pasics 80. születésnapjának ünneplésére, de a radikális pártban nif csen senki, aki alkalmas lenne. Pasics örökének átvételére. Már most nagyon is kérdéses, hogy a a horvát parasztság követi e Radicsot a királysághoz való csatlakozásban A három állam belső válsága következtében a kisantant gyengülésnek van kitéve, aminek következtében mind a három ál lasn külön tárgyalásokkal igyekszik helyzetét megerősíteni Jugoszlávia Olaszországhoz közeledik, Csehszlovákia francia szöveíségre számit, Románia pedig szintén Franciaországtól szeietné elnyerni a besszarábiai határ garantálását. A lap szerint a kisantant tartós gyengülése igen káros lenne és ez csak Magyarországnak, Bulgáriának és a fasiszta Olaszországnak válnék hasznára.

fl Kereskedők leslüleíének közgyűlése.

Úgy külső megnyilatkozásában, mint belső tartalom, melegség tekintetében igen impozáns közgyűlést tartott vasárnap d. e. 11 órakor a Komáromi Kereskedők Test4iete a Kultúrpalotában levő helyiségében, amelynek tanácsterme zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel.

A közgyűlésen nemcsak a tagok jelentek meg nagy számmal, hanem a hatóságok és a testvéregyesületek kép viselői is 0:t voltak dr. Forbáth Jenő, az Orsz. Szövetség főtitkára, Jung Lajos, az Orsz. Szövetség adóügyi referense, dr Fodor Ad >lf főszoigabirő, Litochleb Vladimir pénzügyigazgató, Kryz Ferenc, az államrendőrség főfelügyelője, Boldoghy Gyula a komáromi Ipartársulat elnöke es a sajtó képviselői.

A Komáromi Kereskedők testületét a közgyűlés alkalmából üdvözölték levélben vagy táviratban: dr. Doleiss min. tanácsos, a be ügyi osztály főnöke; dr. Dvoracsek min. tanácsos, a határforgalmi osztály főnöke; dr. Domataczky Gábor vármegyei főjegyző; dr. Zyska Bohumil min. titkár, Szlovenszkó iparügyi instruktora ; a pozsonyi keresk. és iparkamara elnöke: Stodola Kornél — (sürgöny); az Orsz. Magyar Kereskedelmi Egyesület, (sürgöny); a kassai kereskedelmi Grémium, sürgöny; a lévai kereskedelmi csarnok.

Fried Jenő elnök a közgyűlést a következő beszéddel nyitotta meg.Elnöki megnyitó.

Tekintetes Közgyűlés 1

Tisztelettel köszöntöm a megjelent testületi tag urakat és kérem, hogy az ő nevükben legszivélyesebben üdvözölhessem jelen közgyűlésünkön megjelent hatósági képviselőket, továbbá a rokon korporátiók kiküldöttjeit.

Megjelenésüket hálával fogadjuk s egyrészt elismerést látunk e megtiszteltetésben,ihogy eddigi működésűnk kiváltotta Önökből a testületünk iránti figyelmet, másrészt biztatást, buzdítást nyújtanak a továbbmunkálkodásra.

Megállapítom, hogy tvi rendes közgyűlésünk kellő módon meg lett hirdetve,

hatóságoknak bejelentve, határozatképesek vagyunk s így a közgyűlést megnyitom.

Tárgysorozatunk első pontja : elnöki jelentésünkben kimerítő aprólékossággal előadtuk, hogy mi történt a lefolyt társulati esztendőben.

Néhány szóval megkísérlem kiegészíteni, mi volt törekvésünk a múltban 8 mi lesz ezentúl is:

Önmagunkat és egymást nevelni, a kereskedők szellemi, erkölcsi nívóját emelni, képzettebb, tartalmasabb utódokat produkálni, a kereskedelmet, mint ilyent megbecsülni és a társadalom többi rétegével megbecsülteim.

Nagyon messze vagyunk még attól az ideális állapottól, amikor a kereskedelmet irigy, de lekicsinylő elbírálás helyett az áliamfenntariók jeles soraiban egyenrangúnak fogják emlegetni hasonló faktorokkal.

Teljes mértékben hívei maradunk a kereskedelem szabad iizésének, de nem ily vadhajtásos növekedésben, nem előképzettség nélküli, nem gyakorlathiányu szaporításnak, mert igy csak a dudva és gyom terem, ezeknek senki hasznát nem látja.

A verseny oly kialakulását, amely sajnos az utóbbi években állandó jelenségnek mondható, károsnak, veszedelmes és bűnösnek kell megbélyegeznünk.

Ez a „mindenáron üzletet kötni“ tolakodással, íatpnyalással, ráerőszakolással, tuiszálliíásokkal, határtalan kihitelezéssel, szakadatlan házalással, ez a régi, becsületes kereskedelem szótárában ismeretlen fogalom volt. Ez már nem szorgalom, nem utánjárás, nem kereskedelmi túlin, ügyesség; ez a kereskedelem lesüllyesztése, destruálása, amely a legerősebbet és legkomolyabbat is károsan érinti s amitől óvakodnunk, tartózkodnunk kell, s amely ellen minden tisztes kereskedőnek küzdeni kell.

Az uj ipartörvény rendelkezése alapján testületünk összes tagja egyénenkint oelépett az u. n. járási ipartársulatba.

Ott az iparosok részéről, mint az elnökség részéről a legszivélyesebb fogadtatásra találtunk. Mi ep igy melegséget, tartalmat kísérelünk meg — amennyi bennünk van — oda átvinni. A két rokonfogialkozás, ipar és kereskedelem, bármennyire egymásra vannak utalva, bármennyire szüksége van mindegyiknek a másikra, szerintünk a régi törvények szerint szerencsésebb volt és természetesebb e két társadalmi réteg párhuzamos, de külön munkálkodása, mint a mostani rendelkezés szerint a mesterséges összeillesztés.

Bizonyos az, hogy iparostársaink közöd máris sok értékes, értelmes erőt volt szerencsénk megismerni, hogy az együttdolgozás és együttes törekvésünk akkor sem fog megszűnni, vagy csorbát szenvedni, ha a mi megmásíthatatlan és természetes célunkat — Bratislava és Kosice mintájára — önálló kereskedelmi társulattá való avatásunkat az erre illetékes tényezők segítségével elérjük.

Mi érezzük magunkban a szellemi és anyagi képességet, hogy Pozsony és Kassa kereskedőivel egyenrangúvá váljunk, ezektől tudást, tapasztalást ellesve, hozzájuk méltó munkatársakká legyünk.

A hatóságokkal való együttműködésünk napról-napra fokozódik, javul.

Ez dicséretére váljék a hivatalok vezetőinek, akik megértéssel, előzékenységgel segítenek az összkereskedelem javára, de önérzetesen kivesszük a magunk érdemeit is, mert teljes apparátusunkkal, szakértelmünkkel, agilitásunkkal a hatóságoknak szolgálatára álltunk és a jövőben is álíani fogunk.

Az elviselhetetlen adóterhek kérdése elől nem zárkózunk el. E téléinél is,