Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-23 / 23. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1926. február 23. Egész felfrissülve érzi magát a régismert, egyedöä minőségű M E N T H 0 L-3ÓSBORSZHSZ néhányszori használata által. Használja ezt borogatásnak daganatoknál, s annak használata után nemsokára visszanyeri energiáját és életkedvét. De ne fogadjon el semmi más gyártmányt mert csak egyedül valódi ALFA az amelynek törvényesen védett jegye kezeskedik arról, hogy a legjobb minden gyártmány között. Mindenütt kapható. te Ára 5-50 Ke. m I f tizedik paragrafusának a szaktudósok szerint is téves magyarázatát adja akkor, amidőn kimondja, hogy a községi illetőség megszerzéséhez nem elég a négy évi egy helyben lakás, hanem szükséges, hogy a község az illetőt a kötelékébe kifejezetten felvegye. A magyar közigazgatási bíróság továbbá a községi terhek viselésétől mentes személyeket az illetőség megszerzése szempontjából úgy tekintette, hogy azok a község terheihez munkájukkal járulnak. Ennek megfelelően a magyar nemzeti párt részéről benyújtott javaslat kimondja, hogy a községi illetőség megszerzéséhez elegendő a négyévi helybenlakás és nincs szükség a község kötelékébe való felvétel kifejezett megnyilvánulására. A javaslat másik rendelkezése szerint a községi adók fizetése alól felmentett személyek közteherviselőknek tekintendők. Ez a törvény visszaható erővel fog életbe lépni s igy mindazoknak a személyeknek módjukban lesz állampolgársági és illetőségi ügyük ujrafelvételét szorgalmazni, akik a téves törvénymagyarázat miatt hontalanokká váltak. A javaslatnak tizennégy oldalra terjedő indokolása az idézett törvény kormányindokolására, a parlamenti bizottsági tárgyalására és a magyar közigazgatási bíróság gyakorlatára hivatkozik. A másik nagyjelentőségű javaslat, amelyet teljes terjedelmében közlünk, a volt magyar kormány idejében szolgálatban volt állami, vármegyei és rendezett tanácsú városi tisztviselők és alkalmazottak, továbbá az egykori magyar és osztrák védető katonai havidíjasai, úgyszintén a községi és kör jegyzők nyugdijáról és végkielégítéséről szól. 1. §. Mindazon állami, vármegyei és rendezett tanácsú városoknál alkalmazott tisztviselők és alkalmazottak, valamint az egykori osztrák és magyar véderő katonai havidíjasai, úgyszintén a községi és körjegyzők, kik Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének vagy bármely más hatóságának rendeletével nyugdíj, illetve végkielégités iránti igényű :< épségben tartása mellett vagy anelaüi, jogerősen el leitek bocsátva, illetve állásukíó! felmentve, amennyiben csehszlovák állampolgárok, tekintet nélkül az 1920. évi 269. számú, valamint az 1920. évi 210. számú, továbbá az 1920. évi 233. számú törvény, továbbá az 1920. évi 514. számú kormányrendelet, iiielve az 1920. évi 211. számú törvény idevo natkozó rendelkezéseire, jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül jogosultak a csehszlovák köztársaság illetékes hatósága előtt nyugdíj, illetve végkielégités iránti igényüket érvényesíteni s igényükkel a fent hivatkozott törvények, illetve azok végrehajtási rendeletéi megfelelő szakaszaiban előirt folyamodási, illetve szolgálattételre való jelentkezési kötelezettség elmulasztása okából el nem utasíthatók. 2 § Amennyiben a fentebb felsorolt tisztviselők, alkalmazottak, havidíjasok és községi és körjegyzők valamelyike nyugdíj, illetve végkielégités iránti igényével a hivatkozott törvények alapján jogerős határozattal el lett utasítva, jogosult nyugdíj, illetve végkielégítése iránti igényének érvényesítése végett a jelen törvény hatálybalépésétől számított három éven belül ujrafelvétellel élni s ezen kérelmet a jelen törvény rendelkezése alapján a fent hivatkozott törvények rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával kötelesek az illetékes hatóságok érdemben elbírálni. 3 § Amennyiben a fentebb felsorolt tisztviselők vagy alkalmazottak, illetve havidíjasok és községi körjegyzők valamelyike időközben elhalt volna anélkül, hogy nyugdíj, illetve végkielégités iránti igényét a csehszlovák állammal szemben érvényesíthette voina jogában áll törvényes örökösének az elhalt nyugdij, illetve végkielégités iránti igényét a 2. §-ban megszabott határidőn belül érvényesíteni s ezenkívül a nyugdij jogoíult özvegyének és nevelési járulékra igénnyel birö gyermekeinek özvegyi nyugdijának, illetve a nevelési járuléknak megáüapitását kérelmezni s ezen kérelem nem u'asithatő el azért, meri az illető tisztviselő és alkalmazott a fent hivatkozott törvények rendelkezéseinek nem tett eleget. 4 § Jelen törvény 1926 május 1-én lép hatályba. Indokolás. A humanizmus feltétlenül megköveteli, hogy a javaslatban említett tiszviselők és alkalmazottak sokévi küzdelmes munkásságának eredményétől ne fosztassanak meg azért, mert a hivatkozott törvények rendelkezésének néni tettek eleget akkor, amidőn ezen törvények magyar nyelven hivatalosan közzé nem tétettek, magánforditásban pedig magyar nyelven csak akkor jelente t meg, amikor a jelentkezésre kitűzött határidő már letelt. A törvény neaiiudásáva! jogosan védekezhetik mindenki, akit az állam nem hoz abba a helyzetbe, hogy a törvényről tudomást szerezzen s azt módja legyen megismerni. 192C. évben a törvények hivatalos magyar fordításban nem jelentek meg s igy a magyar tisztviselők és alkalmazottak, akik csak magyarul tudtak, nem szerezhettek az említett törvényekről íudomást ennélfogva mérhetetlen igazságtalanság érte őket azért, mert az áliamjogi változás következett reájuk, még azzal büntetni, hogy esetleges 30—35 évi szolgálat után, hátralevő élelüknek eltengetésére némi támpontot nyújtó nyugdijuktól, illetve végkielégítéstől megfosztassanak. tanácsos. Csak a legdemokratikusabb köztársaságnak hirdeiett Csehszlovákiának jutott az a kétes dicsőség, hogy feláldozta történelmileg kifejlett és ezer éven át jól kipróbált közigazgatási rendszerét s helyette oly bürokratikus melhódust léptetett életbe, mely mindennek nevezhető, csak demokratikusnak nem. De akkor, amikor egyértelműig elitéljük a köztársaság eme eljátását és törvényes utón a szlovén szkói viszonyoknak megfelelő s annak szükségleteit teljesen kielégítő közintézményeinek visszaállítására törekszünk, nem szűnünk meg figyelmeztetni Mi ni8zter Urakat arra, hogy az Unifikáció te én igenis tegyék meg mindazt, ami a demokrácia szellemének igazán megfelel. A modern demokrácia csehszlovák értelmezésének legeklatánsabb példája, egyszersmind Szlovenszkó tartományi jellegének legkirívóbb bizonyítéka az az eljárás, amelyet a respublika kormányai a külföldi sajtótermékek beengedése ügyében követnek. Miniszter Urak 1 Demokratikus eljárásnak tekintik-e Önök azt, hogy a magyarországi könyy- és sajtótermékeket majdnem kivétel nélkül beengedik a történelmi országukba, ezzel szemben Szlovenszkóba csak a legnagyobb utánjárással engedig be a könyveket, a lapok közül is csak azokat, amelyekről (Világ“ és „Népszava“) egy kormánypénzen kitartott magyar nyelvű sajtóorgánum nyíltan kijelentette, hogy azért nyitották meg előttük a köztársaság kapuit, mert e lapok „szelleme, hangja, iránya és tartalma“ rokonszenves a hatóságok előtt. Miniszter Urak 1 Ismernek-e Önök magát demokratikusnak nevező oly országot, amelynek terü'etein kétféle jog s kétféle erkölcs van és az egyik részben büntetnek azért, amit a másikban 8 millió ember szabadon olvashat. Jogegyenlőségnek nevezhető e az az eljárás, amely fogházbüntetéssel sújtja azt a hírlapírót, aki egy budapesti s Prágában mindenütt kaphaió újság el nem kobzott száma egy cikkéi pozsonyi lapban közölte ? Mindezekre való figyelemmel kérdezzük Miniszter Urakat, 1. Hajlandók é intézkedni aziránt, hogy az eddigi, a magyarországi nyomtatványok behozatalát megtiltó s minden demokratikus rendszert megszégyenítő eljárás megszűnjön ? 2. Hajlandók e intézkedni aziránt, hogy a sajtótermékek behozatalát ille| íőleg uj s a demokratikus elveknek megfelelő rendszer lépjen életbe? A ref egybáz közgyűlése Komárom, 1926 febr. 21. kosztüm, köpeny és ruha modellrajzaim megtekintése céljából kérem szives látogatását § magyarországi nyomdatermékek behozataláért. — Gregorovits Lipót interpellációja. — , Szlovenszkó teljhatalmú miniszterélj hex, az unifikációs és az igazságügyi 9 miniszterhez a magyarországi nyómdate-rm.kek tárgyában Gregorovits Lipót keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő és társai a következő interpellációt ierjesztetlék: Az újkori alkotmányosság és önkormányzat protoíyp államában, Angliában különböző közigazgatási rendszereket találunk. Irlandról nem is szólva, a szorosabban vett Angliában, Skóciában és Walesben az adminisztráció annyira különböző, hogy színié három külön tartományról beszélhetnénk. És ennek ellenére az ottani adminisztráció mégis a legjobb és legtökéletesebb Európában s egyetlen angol államférfinak sem jutott eszébe a különböző tartományi rendszeren változtatni, mert jól tudják, hogy a tradíción alapuló s jól bevált rendszeren változtatni nem A komáromi református keresztyén egyházközség vasárnap, febr. hó 21-án tartotta közgyűlését az egyháztagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés foglalkozott az 1925. évi zárószámadásokkal, valamint az 1926. évre szóló költségvetéssel, amelyeket egyhangúan tudomásul vett. Egyben az uj lelkész dijlevelét és az uj kántor megbízólevelét is megállapította a közgyűlés, amely mindvégig az egyházhoz méltó komoly egyértelműséggel folyt le. A közgyűlést a Kollégium nagytermében a délelőtti istenitisztelet után Galambos Zoltán és Fülöp Zsigmond együttes elnökiele mellett tartottak. Galambos Zoltán lelkész-elnök üdvözölte a nagy számban egybegyült egyháztagokat és a közgyűlés törvényszerűen történt egybehivását és határozatképességét megállapítván, a közgyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére Igó Aladár egyházi jegyzőt, hitelesítésére pedig Konkoly Thege Kálmán és Kecskés Béla egyháztagokat fölkérvén, napirend előtt meleg, közvetlen szavakban mondott köszönetét az egyház tagjainak azért a nagyrabecsült bizalomért, mellyel őt komáromi lelkésszé történt megválasztása alkalmával kitüntette. A megválasztásban az Istennek különös kegyét látja és teljes erejével azon lesz, hvgy Isten országának dicsőségét a régi hírneves és tekintélyes komáromi egyházban való munkálkodásával is előmozdíthassa. Az Isten áldását kéri az egyházra, ennek tagjaira és az egyházért kifejtendő nagy munkára. Fülöp Zsigmond főgondnok szintén lás köszönetét mondjon az egyház tagjainak az egyház világi elnökévé történt megválasztásáért. Tudatában van annak a nagy feladatnak, amely a felelősségteljes lisztben, különösen a mostani nehéz viszonyok között reáhárul, de a megnyilatkozott kitüntető bizalom arra bátorítja fel, hogy az egyház minden tagját arra kérje, hogy ősi egyházuk érdekében kifejtendő munkájában tevékenyen támogassák. Az egyház iránti szeretetre, ragaszkodásra, áldozatkészségre és egymás megértésére kéri az egyháztagokat, mert csak ezek biztosíthatják azt az együttes, vállveteit működést, amely az egyház súlyos helyzetének eredményes rendezéséhez szükséges. Majd áttérve a napirendre, a közgyűlés megállapította, iiletve tudomásul vette Galambos Zoltán lelkész dijlevelét és megállapította Tóth István énekvezér megbízólevelét. Az 1925. évi zárószámadásokat Szendy Pál egyházi pénztáros terjesztette elő a közgyűlésnek, amely úgy az egyház közpénztári, mint alapítványi, egyházfenntartó alappénztári és temetőpénztári számadásokat egyhangúan tudomásul vette, Köszönettel tudomásul vette a közgyűlés az egyház egyik buzgó női tagjának 1000 kor. sirgondozási örökalapitványát, Azután az 1926 évi költségvetés megállapítására került a sor. Az egyház pénztárosa állal előterjesztett és az egyház presbitériuma állal megállapított költségvetést 107880 K szükséglettel, — amely különböző bevételekben , 60737 K ban és az 1926 évre kive\ tendő egyházi adó címén 47143 K ban nyer fedezetet, — a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette és megállapította. Sörös István egyháztag javaslatára s a főgondnok hozzászólása után kimon dotta a közgyűlés, hogy ezentúl az egyház elnöksége az évi zárószámadásokat, a költségelőirányzatot és az erre vonatkozó közgyűlési meghívót kinyomatja és az egyház tagjainak megküldi. Minthogy ezzel a tárgysorozat kimerült, Gilambos Zoltán lelkész megköszönve az egyháztagok érdeklődését, a közgyűlést bezárta. LewssMali tenési laimtea Mese Ét fléii gyüiaOlts liito Korai Aladár csemegeketeskedése Komárom. Kishid-utca 1. n Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, at összes nyers és cukrozott deli gyümölcsök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 Komárom és Párkány harca a Duna-kikötőért címmel a Pr. Magyar Hírlap egyik utóbbi számában egy cikk jelent meg, amely egyenesen Párkány javára szeretné a mérleget billenteni a Dunakikötő kérdésben és nem találna furcsának, hogy Komáromot, ahol már milliós kisajátítások, építkezések történtek, egyszerűen fakepnél hagynak és Párkányban építenének nagy dunai kikötőt. Komárom szinmagyar város ugyjs visszafejlesztésre van ítélve, leépítése már csaknem befejeződött. A közhivatalok egész sorát vitték el innét, a tönk szélére jutott Komátom egyetlen reménysége a kikötő és az abból várható idegen, pénz és áruforgalom! Épen azért nagyon visszatetsző, hogy a Pr. M. H, egy Pozsonyból keltezett tudósításnak helyt ád, amely egyenesen Komárom ellen Íródott. Komárom magyar lakossága megvan győződve, hogy e tudósítás csak elnézésből került a lapba, mert mindenki tudja, hogy a Pr. M. H. Komárom rovására tudatosan nem fog propagandát csinálni. A cikk különben igy hangzik: „Pozsony, febtuár 19. Komárom és megragadta az alkalmat arra, hogy há- Párkány közölt tudvalevőleg hosszabb
