Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-23 / 23. szám
1926. február 23. Komáromi Lapok 3. oldaf. idő óta harc folyik a kikötőért. A harcból eddig Komárom került ki győztesen, mert már van kikötője. A Magyarország és a Balkán-államok felől közlekedő gabonaszállitmányos hajók számára Párkány félnapi hajóuttal közelebb fekszik, mint Komárom. Tudják ezt jól a párkányiak, akik tisztában vannak annak gazdasági jelentőségével, hogy mit jelent ezen a túlnyomórészt magyarok lakta vidéken egy kikötő létesítése. Párkánynál ezidőszerint meg sem állnak, ki sem kötnek a hajók, sem a személy, sem a teher áruhajók, úgy hogy a Dunaparton fekvő csehszlovák Párkányba csehszlovákiai ember is csak útlevéllel mehet, mert közben a hajó a magyar oldalon levő Esztergomban is kiköt. Párkány község már régebben mozgalmat indított személyi é3 árukikötő létesítése iránt és az Országos Kereskedelmi Testület utján felterjesztést is intézett a kereskedelmi miniszterhez. Egyelőre 50.000 koronát hajlandó a a község vámház, őrségiroda és határ* csendőrség részére áldozni. A múlt év augusztusában künn is volt Párkányban egy miniszterközi bizottság, amely megtekintette a kikötőnek alkalmas területet. Szokás szerint tettek is Ígéretet, de azután az ügy elaludt. Információnk szerint a csehszlovák Dunagőzhajózási Részvénytársaság (DDSG) és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási R. T. (MFTR.) még négy év előtt kibérelték a párkányi dunaparlot. Éz a szerződés még három évig érvényben van, azaz csak 1929-ben jár le. Egyik hajóstársaság sem épített azonban eddig még kikötőt, nem tudni, hogy a partbérlettel mi céljuk van, de a szerződés olyan kikötést tartalmaz, hogy az esetleg épiterdó kikötőben csak a két társaság hajói köthetnek ki és rakodhatnak ki. A párkányiak azonban azt szeretnék most, hogy valamiképen módosítsák ezt a szerződést az összes hajókra. Kereskedelmi és gazdasági szempontból óriási jelentősége volna a párkányi kikötőnek. A mozgalom élén maga a járás főnöke áll. A komáromi kikötő érdekeltjei arra hivatkoznak, hogy Komárom vasúton közelebb van Csehszlovákia szivéhez, mint Párkány, mert Komárom Érsekújvártól, e fontos vasúti gócponttól mindössze 45 (?) kilométernyire van, viszont Érsekújvár Párkánytól 50 kilométernyire, tehát mindössze 5 kilométerrel van messzebb. Ezzel szemben a félnapi hajóút határozottan előny és Párkány javára billenti a mérleget. Tekintettel azonban arra, hogy ná- j lünk mindent a politika szemüvegén át néznek, az az alapos gyanúnk, hogy a kormánynak Párkány és vidéke továbbra is — mostoha gyermeke marad . Eddig szól a Párkány javára és Komárom rovására hangulatot csináló cikk, amelyről minden komárominak csak az a véleménye, hogy csak mint külön vélemény, s nem mint a Pr. M H. véleménye kerülhetett a lapba. Ha Komárom elveszti dunai kikötőjét, akkor ezt a nagy ősi, szinmagyar várost nemcsak halálra ítélték, hanem a halálos Ítéletet végre is hajtották. Ezt pedig bizonyára nem akarhatja a magyarság jogaiért harcoló magyar sajtó. Ami magát a cikket illeti, az a legnagyobb tájékozatlanságot árulja el. Ebből a cikkből csodálkozva látják a komáromiak, hogy a dunai kiHötő ért küzdelem folyik Komárom és Pár kány között. Eddig erről mi komáro miak semmit se tudtunk, csak ebből a jól (?) értesült cikkből tudtuk meg A cikkírónak úgy látszik nincs tudomása arról, hogy itt több milliós kisajátítás történt már évekkel előbb. Több milliós kikötői munkálatokat léte sitettek. Az Anglia sétatér nagy része már áldozatul is esett ezek miatt a munkálatok miatt. A Pr. M. H. pozsonyi cikkírója úgy látszik nem oivas lapokat, mert tudnia kellene arról a sok sérelemről, mellőzésről, amelyek a komáromi magyar munkásokat érték a ko máromi kikötő építésnél. Ezekről a mellőzésekről a magyar sajtó heteken át irt. Szóval Komárom 6s Párkány között nincs harc, küzdelem a dunai kikötőért, mert már a komáromi kikötő kész és azt már legfeljebb a cikkíró túlfűtött fantáziája fogja Komáromból Párkányba úsztatni, ha a cikkíró által képzelt küzdelem Párkány javára dőlne el. Azután mégis csak megnézhette volna a vasú i menetrendet, amelyből azt is láthatja mindenki, hogy Komárom Érsekújvártól pontosan 29 és nem 45 km.nyire van, tehát a cikkező számítása sem jó, mert a vasúti küiömbség igy nem 5, hanem 20 km.-t tesz ki Komárom javára. Ami mégis csak jókora küiömbség. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy Párkány is kapjon olyan kikötőt, mert Komárom már kapott, sőt a komáromi kixötő nemcsak hogy már kész, hanem már annak kibővítéséről tárgyal a kincs- g tár a várossal. A cikkiró politikai jóléilesültségéből különösen cikkének utolsó bekezdésében vizsgázott le, amikor azt írja, hogy a kormány előtt biztosan most is Párkány lesz a mostoha gyermek és Ko márom az édes. Bizonyára a cikkírónak ez az állítása a hét legjobb vicce. Sajnos azonban, mi agyonmellőzött komáromiak még ezen a jó viccen se tudunk nevetni és bár a cikkiró határozottan ellenünk, komáromiak ellen akar hangulatot csinálni, mi azonban még se vagynnk olyan nagy ellensége a cikkírónak és nem kívánjuk neki azt, hogy legyen 5 is olyan kedvence a kormánynak, mint mi komáromiak. megrendelhető £ Orbén György cipészmesiernél Cab, Posta Kert (zupa Nitra). Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Minden számhoz divatcipő vagy szabásminta melléklet van csatolva. Előfizetési ár: 7i évre 50 Ke., Va évre 25 Ke. Szeretetvendégség. — 1926. február 21. — Több mint kél évtizeddel ezelőtt bővitette ki a Protestáns Jótékony Nőegylet és a Ref. Jfj. Egyesület egyháztársadalmi tevékenységének kőiét a jótékonycélt szolgáló szeretetvendégsé- ! gek rendezésével, amelyek vallásos irányzatuk me lett, lelket épiiő és szivet gyönyörködtető célt szolgálnak. A háborúig minden évben megtartották ezeket a szeretetvendégségeket, de a mindent elpusztító világégés alatt égészén másirányu humanisztikus munkát fejtettek ki a jótékony egyesületek. Vasárnap újra bekapcsolódott a szeretetvendégség társadalmi ételünkbe és jótékony hatását már külső arculatában is örömmel állapíthattuk meg, mert a helybeli protestáns társadalom színejava találkozott össze ezen az estén, hogy a szeretet jegyében testvériességével vegyen részt a jótékonyság előmozdításában. A Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet újította fel e gyönyörű estét és az egylet kiváló vezetőségéé az érdem, hogy a két protestáns egyház társadalmát ismét összegyűjtötte. De örömmel állapítjuk meg, hogy a szereteivendégségen más valiásuak is szép számmal vettek részt, amely csak azt bizonyítja, hogy mint a múltban, úgy a jelenben is felekezetre és vallásra való tekintet nélkül igaz szívvel siet a város egész társadalma a jőtékonycélt szolgáló egyesület támogatására. A Kollégium nagyterme ízlésesen {elterített fehér asztalai körül már hat órakor helyet foglalt a vendégsereg, mely nagy lelki gyönyörűséggel hallgatta végig a magasszinvonalu műsort. A XC. zsoltár első versének (Te benned bíztunk eleitől fogva ...) eléneklése után Tóth Béla ref. s. leikész költői szárnyalásu imája ragadta az áhitat szárnyaira a megjelentek lelkét, amelyet Galambos Zoltán ref. lelkész méiyen járó bibliai magyarázata követett. A kitűnő egyházi szónok a szentirásból vett igék alapján elmélkedett a szereteívendégségek csodás lelki hatásáról és visszavezette a hallgatóságot a ke resztyénség első idejébe, amikor a hivő keresztyének adományaikat egyik testvérük házában összegyüjtvén, egybegyűltek és az Isten dicsőségére szeretettel és tiszta szívvel áldoztak. Megkapó szavakkal ecsetelte a mai szeretetvendégség nemes célját és azt a csodálatosan megható együttérzést, amely a megjelenteket a szeretet gyakorlásában áthatotta. Ennek a szeretetnek eredménye nem maradhat jutalmazás nélkül Istennél, aki a szeretetnek igazi js örök forrása ... A lelkekben mély hatást keltő bibliamagyarázat után fdnossy Lajos evang. esperes ült az előadóasztalhoz és a kommunizmus társadalmat romboló munkájának lesújtó eredményével foglalkozott. Számadatokkal bizonyította azt a pusztítást, amelyet az a pusztán anyagi szempontok által vezetett világmozgalom mindazokban az államokban mutatott, amelyekben hatalomra került. Siralom, gyász, végtelen nyomor, éhhalál és pusztulás járt nyomában ennek az áramlatnak és milliókra rugó áldozatainak száma, napiól-napra növekszik, mert akik ezt a mozgalmat irányítják, régen elfeledték az Istent. Az emberiség e katasztrófába pusztulásából az egyedül kivezető út a keresztyéni szeretet, amely Istenben és Krisztusban találja meg forrását. Az ő nevükkel a szivekben törekedjünk újra lelki életet éini, az ő segedelmükkel kezdjük meg azt a munkát, amely a sorsüldözött nemzetek fiainak megmentéséhez szükséges. Uj családi életet kell élnünk, amely méltó múltúnkhoz s amelynek biztosítani kell jövőnket is. A család végezze el azt a munkát, a mely a történelem szent hagyományainak tiszteletbentarlásával vallásos és fajához ragaszkodó nemzedéket nevel a társadalomnak. Szivbemaikoló szavakkal ecseielle azokat a kötelességeket, amelyek reánk várnak és amelyeket ei kell végeznünk, ha nem akarjuk magunkat kitörölteti a népek sorába!. A vallásos, a keresztyéni szereteiben eltöltött élet menthet csak meg bennünket és azért mindnyájunknak ilyen éietet kell élnünk. A gondolatokban gazdag, rendkívül fordulatos előadás kilörüiheletlen erővel vésődött a jelenlevők szivébe, akik szinte elragadtatva hallgatták a nagy nevű lelkipásztor ajkairól a tanítást. Félórái szünet következett ezután, amely alatt teát szolgáltak föl a nőegylet és a ref. ifjúsági egyesület hö gytagjai s a lelki táplálék után Ízletes hideg ételek és sütemények elfogyasztásával folytatódott & szeretetvendegség. A műsor művészi része a Ref. ifjúsági Egyesület vegyeskarának énekével kezdődött, mely Tóth István ref. kántor vezetésével egy vallásos műdalt adott elő nagy tetszés mellett. Majd Bajcsy Lenke szavalta el Vajda Jánosnak „Magány“ és Ramenyik Sándornak: „Kegyelem“ c. gyönyörű költeményét helyes felfogással, pompás hanghordozással és a költemények részleteinek ügyes kidolgozásával. A szép szavalatot meleg tapsokkal fogadta a közönség. Kiss Margit énekszámai (Weber: Bűvös vadász c. operájából Agathe áriája és Lavotta két dala) kiemelkedő pontjai voltak a műsornak. Az operaária nehézségeit nagy sikerrel oldotta meg az előadó, kinek ezen fellépése újabb fejlődésről telt bizonyságot. Lavotta két kedves dalának precíz előadása művészi élménye volt a közönségnek, mely igen meleg tapsokkal ünnepelte a tehetséges előadót. Énekszámait- Kiss Edith a tőle megszokott diszkrét művészi simulékonysággal kisérte. A műsor egyik igen értékes száma volt jánossy Ilonka zongorajátéka, aki Gaál J. egyik magyar ábrándját játszotta kitűnő felfogással és művészi kidolgozással. A nagy készültségről tanúskodó művészi játék tüntető tapsokra ragadta a közönséget, amelynek kívánságára két uj magyar dai előadásával toldotta meg számát, amit szintén nagy elismerés kisérte Végül a XXIII zsoltár első versének eléneklésáveí zárult be a gyönyöiü és tély, mely igen becses és felejíheietlen emlékekkel gazdigitotta a lelkeket. A fényes sikerű szereletvendégség rendezéséért nagy elismerés illeti a Prot. Jótékony Nőegylet választmányát, amely Pap Kovdch Elemérné elnökkel, Jánossy Lajosné, Vargha Sándorné alelnökkel Bajcsy Ferencné, Füssy Kálmánné, Gótt! Jenőné, Kalhona Sándorné, ifj. Koczor Gyuláné, Kossár Jánosné, Mészáros Klára, Csukás Zsigmondné, Tóth Ilonka, Szijj Jánosné, Végh Mihályné és Igó Aladár titkár közreműködésével, minden tekintetben dicséretes munkát végzett. Lévay József. Ünnepi beszéd születése századik évfordulóján. A Magy. Tud. Akadémia ülésén elmondotta: Ravasz László dr. ref. püspök. Tekintetes Akadémiai Első pillantásra könnyű feladatnak látszik Lévay Józsefről emlékbeszédet mondani, különösen itt, ebben a díszes társaságban, Lévay József ennek a nemzedéknek kedves ismerőse, sokáig akadémiánk Nestora volt. Volt időnk hozzá szokni az ő lényéhez: inkább az szokatlan, hogy már nincs közöttünk. Ez a kedves, tisztes öreg űr volt az az élő híd, amely irodalmunk aranykorát a mai nemzedékkel összekapcsolta; ő volt az átmenet a történelem és a mai nap között. Abármerről néztük ezt a drága hidat, egyformán közel volt hozzánk. Az inneneső oldalon csak egy kézfogásnyira, hiszen közöttünk élt szép, nemes alakja; a túlsó oldalról csak egy gondolatnyira, mert e hid szépvonalu bálványive hozzá voit építve egy óriási lépcsőzeitel müvelődéstőrténelmünk ama pontjához, ahol szellemi életünk koronás királyainak dicsőséges palotája emelkedik az ég felé. Már pedig a magyar lélek, ha szárnya van, hazaszáll, mert ott van a fészke. Mindenkinek van mondanivalója arról a költőről, kinek egy pár versét az elemi iskolában tanultuk, akivel együtt búsultunk a Mikes árvaságán és együtt vigadtunk a sajószentpéteri szüreten. Egyik-másik versével ma már a magyar nép ifjai vallják az örök szerelmet s képei, ritmusa az élő magyar beszéd néhány fényes alkotó része lett. Alakja annyi szállal szövődik bele a XIX. század szellemi életébe és annak legnagyobb embereivel olyan belső kapcsolatban van, hogy a „nagy század“ irodalomtörténetét el lehetne tanítani és a jelenkor szellemi válságát meg lehetne magyarázni az ő külső és belső életének elbeszélése közben. Mégis nehéz ez a feladat. Bár Lévay József egész életén át lírikus volt s alig beszélt másról, mint legbensőbb érzéseiről, mégis lelkivilágának szabatos megrajzolása próbára teszi az embert. Körülbelül 1000 verse úgy hasonlit egymáshoz, mint egy kézzel ültetett nyirfaerdő fái Nincsenek benne vízmosások, cserjések, vadonok, irtások és szakadékok. Ha az egyes darabokat nézzük, nem látjuk az egészet; ha az egészet nézzük, összefolynak az egyes darabok. Vagy a fától nem látjuk az erdőt, vagy az erdőtől a fát. Szóval különösen az emlékbeszédirókat fenyegeti veszedelem. Miután nincsenek benne tájékozódási pontok, legjobb lesz arra figyelni: hogy milyen a gazda, hogyan ülteti fáit és miképen ápolja azokat. Régi, de jó módszer az emberrel magyarázni a költőt s a költővel az embert, mindaddig, amíg rendre megvilágositják egymást. Azt hiszem, Lévay József egyike volt a legegészségesebb embereknek, akik valaha éltek. Nem az a nyers erőtől kicsattanó egészség az övé, amely Rubens képeiről szinte süt, hanem a finom, pontos életmüszerek elpusztíthatatlan szívóssága. Olyan, mintha gyertyánfábói faragták volna ki s bár az 3nyag robuslus, a mü maga filigrán. Apja, a nemes családból származott magyar földműves, alig volt huszonkét eves, anyja huszonegy, mikor ő megszületett. A magyar föld népének egészségét és szívósságát maradék nélkül örökölte. (Folyt, köv.) Biztos, gyors/ enyhe Képeslapok nagy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor-u 29.
