Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-20 / 22. szám

1926. február 20. Komáromi Lapok 7. oldal. — Gyász. Mélyen lesulytó gyász érte Lukovics Ferenc, gazdasági gépkeres­kedőt, az Orsz. Magyar Kisgazda, föld­­míves és Kisiparospárt országos igaz­gatóját és családját. Mint lapunk zár­takor igaz részvéttel értesülünk, hőn szeretett neje, szül. Veréb Terézia hosz­­szas szenvedés után, életének 47-ik évében, folyó hó 19 én délután fél 5 órakor jobblétre szenderült. A megbol­dogult kihűlt porrészeit február 21-én, vasárnap délután 3 órakor helyezik a helybeli evangélikus temetőben örök pihenőre. Elhunytét lesújtott férjén kivíil kisleánya Juliska és nagy kiterjedésű rokonság siratja. Áldott legyen emlé­kezete ! — A csonka vágány közigazgatási bejárása. A Komáromi Kereskedők Tes* tülete tudvalevőleg építési engedélyt kért a kikötői vágányból kiágazó 60 m ftasszu iparvágányra, melynek célja a vasúton helyi fogyasztásra érkezett áru­val tele vaggonoknak a kikötő területén kívül eső helyre eszkőzlendő kitolatá­sával a kereskedőknek a forgalmat köz­vetlenné tenni. A vágány kiépítését a csehszlovák államvasutak fogja végezni. A pozsonyi zsupáni hivatal a testület kérelmére a közigazgatási bejárást el­rendelte s azt Tafferner Gyula zsupáni tanácsos vezetésével tegnap e hó 19 én foganatosította a helyszínen eljárt bi­zottság, melyben a nemzetvédelmi mi­nisztérium, a csehszlovák vasutak po­zsonyi igazgatóságának, a pozsonyi járási hivatal műszaki osztályának, a komáromi dunaépitési s vám és já­rási hivatalnak képviselői vettek részt. A város részéről Csizmazia György városbiró, Jávor Jenő főjegyző és Igó Endre rendőrkapitány jelentek meg. A kérelmező testüleietet Fried Jenő elnök és dr. Gaal Gyula képviselték. Az eljárás d e. fél 11 órától d u. 5 óráig tartott, melynek folyamán a bizottság a városház nagyterméből kiszállva a helyszínét is megtekintette. S miután a testület által bemutatott kiviteli terv ellen a megjelen­tek részéről kifogás nem emeltetett, a bizottság a tárgyalás eredményekép élő szóval adta meg a testületnek az iparvágány kiépítésére a kért engedélyt. A testület kebelében ez iparvágány ki­építésére és fenntartására alakult érde­keltség déli 1 órakor a bizottság tagjait a Horváth- féle dunaparti étterem külön helyiségében látta ebédre vendéül a jónevü vendéglős kitüntí konyhája és pincéje által kiszolgált magyar vendég­­szeretettel, melynek hangulatát Fried Jenő testü'eti elnöknek a vendégekre, Tafferner Gyula zsupáni tanácsosnak a vendéglátókra mondott pohárköszöntői is fűszerezték. Délután 3 órakor már ttjból a zöldasztal mellett találta a bi­zottságot. — Betörés. Hétfőn éjjel ismeretlen tettesek behatoltak Farkasdon a fatelep irodájába és kifúrták a vasszekrényf, de bizony a várt eredményt nem érték el, pénzt nem találtak benne. A fatelep a község szélén az állomással szemben terül el és ott nyugodtan dolgozhattak a betörők, nem sejtve azt, hogy az éj­jeli munka hasztalan lesz. Hir szerint három kétes kinézésű egyén követte el a betörést, kik hajnalban a negyedi réven átkeltei: a Vágón és Szimő felé távoztak. — Aki a .lovak nevében" lopott. A múlt napokban ismeretlen tettes meg­lopta Sutkay József kocsist, aki Gőgh Peter érsekujvári gazdálkodó szolgála­tában állott. A kocsisnak 79 korona készpénze hiányzott, de hiányoztak az istállóból egyebek is: ruhadarabok, pok­rócok, hevederek stb. Mindezek helyett azonban ott maradt egy cédula, ame­lyen remegő kezekkel ez volt írva: „Ha feljelentő Halál vár rádl Lovak“ Az Írásról és egyéb jelekről nem volt nehéz megállapítani, hogy a tettes Presztek Karoly 47 éves, he'ynélküli kocsis volt, akit barátságból megtűrtek több éjszakán keresztül az istállóban, ahonnan a lopás után nyomban eltűnt. A rendőrségiek nem került fáradságába a vasúti vendéglőben abban a pillanat­ban lefogni őt, amidőn épen a hetedik gulyást bekebelezte. Rövid vallatás után beismerte a lopást. De Zelenka de­tektív nem elégedett meg a vallomás­sal, hanen — hogy az írása a fenti „Lovak“ aláirásu levél írójával össze­hasonlítható legyen — felszólította őt, hogy irja meg, hogyan követte el a lopást. A hosszú önvallomás érdekes dokumentum, az egyszerű kocsis igye­kezett szinte lélektanilag megindokolni, miért követte el a lopást. Itt adjuk a „szenzációs“ irásmü egyes részleteit eredeti helyesírással: „8 orakor én mint bűnös Preszter Károly tartózkot­­tam G3g Péter istállajába munka nélkül éhen ott láttam 79 koróna kész pánszt el fogot a bánat meg gondoltam, hogy másnak ennyi sok pensze van és neuem semi elvitem és ősze pakoltam egy pakrőcot egy gurtnit és egy nadrágot azal a szánd :kal hogy legaláb egyszer jól lakok ki indultam az álomásra ot | jó laktam és jöt az ügyelletes és kér­dezte hova utazok izgatoisigomba azt feleltem losoncra. = . s b.“ Átkisérték a járásbiróság fogházába. — Üiő fürdőkádat keresek megvételre. Cim a kiadóhivatalban. — Blaha Lujza ás a halálraítélt ma pyar huszárok. A nemrég meghalt Blaha Lujzának, minden idők legna­gyobb magyar művésznőjének ragyogó alakját egész legendakör öve/i Egyel, a legmeghatóbbat, a legcsodálatosab bat mi is elmondunk, hogy mindenki megérezze az igazi művészet ember­­feletti erejét. Még 1896 ban történt, hogy Galíciában, Bratkovitz községben ; egy éjszakán 13 agyonkinzott, elkese­redett magyar közhuszár lekaszabolta Diószeghy Mihály őrmestert, aki igen kegyetlenül bánt velük. A hadbíróság a huszárokat halálraítélté. A halálraítélt huszárok iránt óriási részvét nyilvánult meg s az egész társadalom összefogott a megmentésükre. Néhány vármegye, az elitéltek szülei s maguk a huszárok is kegyelemért fordultak az uralkodó­­| hoz, de semmi sem használt. A vas í fegyelemre elrettentő példa kellett. Csak | néhány nap választotta et a huszárokat a I kivégzésből. E<kor egy estén a régi i Népszínházban a „Piros bugyelláris“ I került színre s Török Zsófi hires sze­­: repet Bhha Lujza játszotta Az udvari ’ páholyban ott ült Ferenc József is. | Folyt az előídás. Blaha Lujza minden jelenetét megtapsolták, megujrázták s a | tapsolók közt tan a leglelkesebb maga i a király volt, aki kihajolva a páholyá­­! ból, hallgatta nagy élvezettel a darabot. ! S ekkor egy énekszámnál különös do­­j log történt. Blaha Lujza anélkül, hogy erről előre bárkinek is szólt volna, öt­letszerűen megváltóztatta egy versnek a szövegét. Ezt énekelte: „Da szeretnék a királlyal beszélni, De szeretném nagyon szépen megkérni; Adjon pardont az én kedves babamnak, Meg annak a tizenhárom huszárnak.“ Az utolsó sor hallatánál hihetetlen iz­­j galom vett erőt az egész közönségen, j Mindenki felállt a helyéről s mámo­­j rosan, tombolva tapsolták ezt a várat­­: lan és megindító rögtönzést. Ferenc József király pedig felállt a karosszé­kéből, kihajolt az udvari páholy pere­mére. Nem tapsolt, hanem ennél sokkal többet tett: meghatottan és nagyon­­nagyon komolyan bólintott le a szin­­j padra, Blaha Lujza felé. Blaha Lujza és az egész nézőtér megértettek ezt az egyszerű bólintást s újból kitört a taps, az ujongás, az éljen. Másnap pedig megjött a kegyelem a 13 halálraítélt huszárnak, akik Blaha Lujza ellenálha­­tatlan varázsának, világraszóló művé­szetének köszönhetik az életüket. — Aki jói megválasztotta a kereszt­apját. Lloyd George volt angol mi­niszterelnök Rómába utazott a karácso­nyi ünnepeki e, hogy boldogan és zavar­talanul élvezhesse azokat. Egy "szép napon, miközben az azúrkék ég alatt sétálgatott, betért a Szent Péter-temp­lomba és annak gyönyörű freskóit nézegette. És mikor kifele tartott a templomiéi, a templom egyik jobbol­dali hajójában kis tömeget látott ösz- 8zegyülve. Lloyd George kíváncsian arrafelé tartott, belevegyült a tömegbe és ekkor észrevette, hogy itt keresztelő szertartás folyik. Egy kis párnapos porontyot tartott egy magas ur a kezé­ben, nyilván az »illető kisgyermek ke­resztapja Lloyd Georget igen érdekeije ez az olasz keresztelő, életében most látóit először a Tiberis vizével keresz­telni. A pap épen megáldotta a kis gyermeket és épen a száján volt már, hogy kimondja a boldog keresztapa, nevét, hogy: legyen neved Antonió! — mikor a kis gyermek édesapja ki­ragadja a keresztapja kezéből a meg­keresztelendő gyermeket és ujjongó örömkiáltással vitte Lloyd George felé, akit azután mindenki felismert. — Ké­rem, kedves elnök ur, legyen ma az én fiacskám keresztapja I — mondta az api, Lloyd George mit tehetett volna mást, letette a botját karjába vette a gyermeket és odaállott a keresztelő paphoz a rokonság és az összegyűlt emberek nagy ujjongására. A pap pedig folytatta a keresztelési szertartást és tulajdonképpen nem is történt semmi, csak a gyermek neve Antonió helyett George lett. Hogy mi volt a kis tör­ténetnek a vége, azt nem tudjuk, de hogy az apa jól megválasztotta kis gyermeke keresztapját, az bizonyos. Rómában azt beszélik, hogy L'oyd George másnap nagyértékü ajándékod küldött váratlan keresztfiának. — Egy öreg kisasszony egy vidéki társaságban hevesen támadja a házas­ság intézményét. — Nekem ugyan nem kell férj, — mondja. — Van egy kiskutyám, egy papagályom és egy macskám, az épp elég. — Szép, szép — feleli valaki, — de ez még mindig nem ugyanaz, ami a férj. — Nem e? A kutyám folyton ugat, a papagályom egész nap káromkodik és a macskám egész éjjel nincs otthon. — Becs város megvásárolta egy zsidó költő irasait. Kari Emil Franzos, a hírneves költőnek hátrahagyott kéz­iratait Bícs városa a napokban vásá­rolta meg özvegyétől. A város nagyobb összeget adott az özvegynek és ezen felül kötelezte magát havi száznegyven aranyschilling járadékra is az özvegy egész életén keresztül. Franzos a nyolc­vanas években egyike volt Bécs leg­kedveltebb tárcaíróinak, aki H db Aisen cimü könyvével európai névre tett szert. Novelláira legelőször Herzl Tivadar lett figyelmessé, aki akkoriban a „Neue Freie Presse“ tárcarovatát szerkesztette. Franzos, aki erősen ostorozta a buko­vinai közigazgatást, egyben meleg szív­vel rajzolta meg az ott élő zsidókat. — Letartóztatás. Lakatos-Pakró Já­nos 44 éves nádszegi cigányt a múlt­koriban tettenérte a csősz, amint ióherét j lopott. Riiőtt és a cigány az alsó tes­tén a sörétes puskától megsebesült. Sérüléseit hamar kiheverte az állami kórházban, ahonnan átkisérték a rend­őrségre. A bűnügyi nyilvántartó szerint 7 körözés van ellene kiadva lopás miatt. Átadták az ügyészségnek. — A magyar postatakarékpénztári betétek. Ismeretes, hogy a prágai posta­­igazgatóság november végéig beszedte a régi magyar postakönyveket azzal, hogy a betett összeget kifizetik. Ez nagy örömet* keltett a lakosság köré ben, mert lassanként megtakaritott pénzt már mindenki elveszettnek hitte. Most azonban már három hónap telt el azóta, hogy a könyveket beszedték, de semmit sem hallani a fizetésről. Érdeklődtünk a postaigazgatóságon, ahol azt a vá­laszt adták, hogy most van elintézés alatt az ügy és a legrövidebb időn belül megkezdik a pénznek kiutalását. — Popovics ur éjfel után ment haza s tudta, hogy felesége iszonyúan le­hordja érte. Megadással nyitott be tehát lakásukba s világot gyújtva a szoba közepén úgy ahogy volt, teljesen lelöltözve, kabátban foglalt he'yet. Fele­sége villogó szemekkel nézte mit csi­nál férje s nem csekély volt az ő bá­mulata, mikor férje még az esernyőt is föleresztette s a feje fölé tartotta. — Az Istenért — kiáltott férjére — ugyan mit csinálsz? Férje megadással felelte az esernyő alól: — Várom a vihart. — Az uj nagybirtokosok. A földre­form kifejezett célja volt megszüntetni a nagy birtoktesteket és a felosztásra kerülő területekből földhöz juttatni a népet. Ez a cél a földhivatal kezén ak­­kép módosult, hogy a magyar és német birtokosok nagybirtokait megszüntették ugyan, de a földet egy igen jelentékeny részben csehek kapják meg, akikből egy uj nagybirtokos osztály van keletkező­ben. A „Lúd. Politika“ közli, hogy a morvaor^ági fulneki uradalmat 1635 hektár kiterjedésben a kastéllyal együtt mint maradékbirtokot Space* nemzeti demokrata képviselő kapta meg 6 és fél millió koronáért. Minthogy a vevő a birtokot drágálotta, engedélyt kért és kapott 16.000 köbméter fa kitermelésére, bár máskülönben hasonló erdőterületen legfeljebb 6000 köbméter kitermelésére adnak engedélyt. Azonkívül engedélyt nyert az uradalomnak szabad kézből való parcellázására Gazdag gyárosok is kapnak maradékbirtokot, hogy megta­nuljanak gazdálkodni. A „Slovák" em­líti, hogy a brünni „Agrárná Banka“ igazgatója veje részére, aki gyáros, ma­radékbirtokot kapott. Most már az kö­vetkezik, hogy a gazdák még gyárakat kapjanak. így legjobban lehet tökélete­síteni a váltakozó rendszerű gazdálko­dást. — Ismeretlen emberfajtára bukantak a Kalahári sivatagon. Az amerikai tu­dományos expedíció, amely a Kalahári sivatagot át meg át kutatta, Kaoko Feldbe érkezett és hírül adja, hogy a busman néptörzsnek egy eddig isme­retlen faját sikerült fölfedeznie, egy törpe faját, amely sem testalkatra nézve, sem szellemileg nem tekinthető ember­nek. Ezek a busman törpék olyan ala­csony fokon állanak, hogy növényi gyökerekkel és rovarok petéivel táplál­koznak. Az amerikai tudományos körök nagy érdeklődéssel várják az expedíció kimeritő jelentését. — Az athéni nők magtréfálták a diktátort. A főváros utcáin Panegolosz miniszterelnök rendelete értelmében külön rendőrtisztviselők ellenőrzik, hogy nem kurta e a nők szoknyája. Az at­héni nők újabban úgy játszák ki a ti­lalmat, hogy olyan szoknyát viselnek, amely a megengedettnél s kkal kurtább, de a derékon gumira jár és ha a szok­nyarendőr mutatkozik a láthatáron, akkor hirtelen lejebb húzzák a gumira járó szoknyát. — Bőgőtemetós Gután. Ifj. Kovács Gyula zenekara 1926. évi február hó 20 án szombaton este 7 órai kezdettel Takács Lajos vendéglőjének nagytermé­ben bőgő temetéssel egybekötött zártkörű zenészbált rendez. Belépődíj személyen­­kint 5 korona. ízletes ételekről és ita­lokról a vendéglős, a közönség szóra­koztatásáról a rendezőség gondoskodik. Felüifizetéseket köszönettel fogadnak. — Kukoricát kapaitatott a lelkipász­tor. Mikor a kapálás bevégződött, a lelkipásztor áldomást adott napszámo­sainak a kukorica földön. A vén Kampós János egyet törült száján, midőn az üveget elkezelte s a lelkész felé állva, következőleg böffent ki belőle a tisz­teletteljes jóindulat: — Az Isten őfelsége engedje meg, hogy nőjjön nagyra az általunk be­munkáltatott csemete. Adja Isten, hogy mikor jó tisztelendő uram ide kijön, se eget, se földet ne láthasson. — Egy paraszt tehenet vezet az ut­cán és találkozik egy másik paraszttal, aki beszélgetni kezd vele. — Koma, hova viszi a tehenet ? — Az állatorvoshoz. — Talán beteg? — Nem beteg a. — Talán nem ad tejet? — Ad a. — Hát akkor mér viszi az állator­voshoz ? — Mer az üvé. Sslyxmhernyópaták kiosztása iránt febr. 20-ig kell benyújtani a kérvénye­ket a földmivelésügyi minisztérium po­zsonyi kirendeltségéhez; vagy közvet­lenül a „Hodváb priemysel uc. spol. v Bratislave“ útján (Selyemipar r. t.) A gubók csakis a selyemipar r. t.-nak ad­hatók el. Az árat — a tenyésztőkkel és a nevezett r. t.-gal egyetértésben — a földm. min. állapítja meg. Az eperfa­levelek gazdasági kihasználása érdeké­ben is kívánatos, hogy minél többen jelentkezzenek petékért. Képeslapok □agy választékban kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésé­­ben Komárom, Nádor-u. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom