Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-17 / 125. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1925. október 17. A‘ I VÁROSI MOZI >ITJSSOIÍ-V | Az előadások kezdete i Szombaton */,7 és 7s9 órakor. — Vasár- és ünnepnap 5KÄ Az elvakult s?ziv Azonkiyiil egy 2 felvonásom burlesk Az égő féltékenység drámája 6 felvonásban. - Eredeti, gyönyörű téli tájak I film! folyadéka eláraszt mindent nemsokára. Frissen mázolt hirdetőtáblák és oszlopok várják s t. c. választó közönséget és a pártok gondoskodnak majd változatos programról. A friss festékre odakerülnek a régi hazugságok és régi igazságok, színek tombolnak majd rikító betűkkel és a türelmes papiros itt ott majd belevörösödik a kurjantásról leszoktatott korteskedés tejjel-mézzel folyó Kánaánról mesélő Ígérgetéseibe. A mostani választásokon már nem fejeket vernek be, s a késsel nem döfnek oldalába, a csendes választáson a kést a plakátok lenyisszantására használják majd titkos éjjeli sbirrek, s a választási boroskancsó helyett ragasztó csirizes sajtárokat hordanak a kortesek, és meszes dézsákat teleragasztani minden tenyérnyi helyet a bőven osztott „tájékoztató“ kortesplakátokkal. Az üzleti fineszekben nem túlságosan felruházott városi vezetőség, úgy gondolom, könnyen tudna elhelyezni egy pár száz hirdető táblát. Vevő voina rá elég. És talán helyesebb is lenne, ha az egyes pártok egy-egy hirdetőoszlopot, vagy táblát bérelnének ki, egy baj van csak, hogy annyi párt küzd egymással, hogy mindegyiknek igy sem jutna egy egész. Kis testvéri egyetértéssel pedig azért megférhetnének egymással, mondjuk: a kommunisták és a cseh néppárt, a kisgazdák a Csánki-Neumannék, vagy teszem fel Hlinka András uramék meg az agráriusok, vagy a szocdemek és a ... bizony a szegény szocdemekuek nem tudnék hamarosan párat találni, no meg a keresztény szocialisták és a zsidópárt, és igy tovább. . . Úgy értesülünk, hogy a nagy papírgyárak forszírozott tempóban dolgoznak. minden régi rongyot felhasználnak! Az ötletesebb pártok százados történelmi könyvek, királyi dekrelumok papirosát sem átalják beledobni a papirosmalomba, hogy elég legyen plakátra. Nem eléggé óvatosak, mert a régiek vastagabban írtak s az uj papiroson kiüt a megfakult betű is. De ők átírják, átnyomják, átfestik, csak az arab-, vagy rifkabi! mézga legyen erős, ami majd a falon tartja a plakáttábort. A plakátokat, tekintettel a rendíörvényre, akasztőfamentes papirosokra nyomják. Az idei választáson is kiadják a jelszót: nincs fogoly; a pártok papirosfegyverei leszednek majd minden bőrt egymás képéről s hogy milyen bőrben jelenik meg mégis a kétszáz hetvenöt képviselő az uj parlamentben, arról az ügyesen guruló pártkassza pénzek fognak gondossodni. A politika nagy kozmetikai műhelyében van erről gondoskodás. Azt mondják, készülnek már a szavazó borítékok is: a titkok őrzői. A borítékok az elvhüség krematóriumai, hamvvedrek, amelyekben könnyen lapul meg a hangosan kimondani nem mert pártprogram. Szeretnénk, ha a borítékokba jobban bíznának a választók, mint a tékozló ígéretekben és kevébbé félnének tőlük, mint a demokratikus elvhez simuló ijesztgetésektől. A komáromi Angliában s a párttanyákon már tartják a próbákat az agitációs gyűlésekhez. Jó hanganyaggal és erős gyomorral rendelkező egyének karrlért csinálhatnak ily mozgalmas időben. Szemrebbenés nélkül igazságnak hirdithető hazugságok, Ígéretek, fenyegetések ma már előjegyzésben vannak, s vaggontételben vehetők át a pártirodákban. Azt mondják egyes pártok árkedvezményt élveznek! Csak a földdel van egy kis baj. Már a szomszéd államok földjét is elígérték eddig Csánkiék, úgy hogy a választásokra már csak a Busman és Kaffer nagybirtokosok uradalmaiból lehet és a párttagsági dij lefizetése ellenében földet Ígérni. Palesztinát egyelőre Ang!Í3 a cionistáknak tartja fönn ohne Verbindlichkeit! Na ja, a mai hullámzó árak mellett 1 A prágai tőzsde törölte a zsidó és ruszin kisebbségi papirosokat, ezeket egyelőre nem jegyzik, dacára, hogy a zsidó polgártársainkat a megbízható népszóla laskor külön nemzetségnek tüntették fel, a ruszinok pedig autonómiát kaptak. De hisz ez csekélység! Végre is nem kell mindent komoly n venni és zsidó polgártársaink úgyis magyarok s a ruszinok 1 no azok legalább az autonómiából eddig kaptak egy automobilt, amelyen a Zsatkovicsok, Beszkidek reprezentálhatják Ruszinországot, a prágai mintavásárokon 1 Az előzetes jelöléseket is megejtették már. A jelöltek memorandumban fordulnak a kormányhoz, hogy Prágát tegyék meg parlament városnak, mert a Hradzsinban nem fémek el. A jelölések alapján a képviselők számát eddigi becslések szerint 3500 ra kell emelni. A magyar kisebbségi kultúrára fordított horribilis budget-költségek miatt a képviselői székrendelés azonban egyelőre elmarad Irányelv a jelölésnél : mindenki választható képviselőjelöltnek, akit legalább egy negyven tagú bizottság jelöl nyomtaíásban; személyes megjelenés kötelező, da ha nem lehet hát . . . úgyis jól Legalább csak jelöltek lesznek, s nekünk nem marad más választás, mint megválasztani a nyomdát, ahol az ajánlási nyomdaterméket, a nagy forgalom miau bizonyosan leszállított árban megrendelhetjük. Mégis csak választunk! Elektor. Sz ellő nMiliM elÉ a 192S. október hó 18-án vasárnap délután 6 érakor, amikor dr. Szlklay Ferenc kassai kultúr referens A művészi alkotás lélektana címen tart előadást. Ezenkívül a kísérő műsor. Belépődíj nincs csak a költségei fedezésére kér minden látogatótól önkéntes adományokat a Jókai Egyesület. Geőcze Sarolta. A Bodrogköz fanatikus életében fanatikusan szerette meg fajtáját. Brassóban kultúrharcba kezdett érte, Komáromban, Budapesten s mindenütt olyan pedagógiai munkát végzett, hogy aranybetükkel irta be nevét a magyar nőnevelés történetébe. Sok ezer nő él a lelkében hálával és szeretettel, az emelkedett lelkű tanárnő iránt, akinek irányítása Útmutató lett egész életére. Most Magyarország kormányzója mint az Állami Nőképző Intézet igazgatónőjének — a főigazgatónő címet adományozta, mint mi is megírtuk, — megkértük, mondana valamit arról a négy évtizedes munkáról, amely becsültté tette nevét. Szerényen tért ki az újságíró kérése elől. — Annyi tömjénezés folyik nálunk — mondja szinte szomorúan. — Dolgoztam úgy, ahogy magyar lelkem kívánta, tettem, amit az adott körülmények között legjobbnak Ítéltem. Ez az egész. Sokat küzdöttem, sok csapás is ért, de mindenért kárpótolt engem az én kedves virágos kertem, a magyar lányok virágos kertje. Abban dolgozgattam és sok gyönge palántát átformáltam. Pártpolitikával nem foglalkozott, de ő volt az, aki az első keresztényszociális mozgalmak idejében Haller István és Huszár Károly mellett, a Keresztényszociális Egyesület női szakosztályát megszervezte. Mint a budapesti csalogányuicai polgári iskola igazgatónője, elfoglaltsága miatt nem folytathatta efajta tevékenységét a megkezdett arányokban, csak a Gyorskocsi utcában levő munkásnő otthont vette tovább is védelmébe, mely — 29 ággyal — ma is a szociális gondolatot szolgálja. Szociológiai, publicisztikai munkáját a lapok hasábjairól sokan ismerik. Minden esetben meggyőződ nettünk arról, hogy éppen olyan értékes s tolla, mint pedagógiai tudása, stílusa kifinomodott, mint nőies kulturált egyénisége. — Boldog élet, mely egy kerek befejezett egészet alkothat és büszkén tekinthet vissza munkájára. — Ez a titka — mondja Geőcne Sarolta — és szüleinek arcképét mutatja. Ideálisait szép úri pár ember s azok voltak lelkileg is. Az elnyomatás éveiben G.őcze Bertalan, mint a pesti jogászifjuság vezetője a jurátus mulatságokra bevitte a magyar ruhát, magyar táncot és szépséges párjával Berta Erzsikével mindenben a magyar érzést juttatta kifejezésre. Ezt ápolták otthonukban is, ebben a levegőben nőtt fel Geőcze Sarolta. Geőcze Sarolta mindig kellemesen, szeretettet gondol Komáromra, ahol 1892—1897 évek között a komáromi polgári leányiskolának volt népszerű és szeretett igazgatónője. Itt tartózkodása alatt is sok pedagógiai és szociológiai cikkei irt a helyi és a budapesti sajtóban. Komáromi igazgatósaga alatt jelentek meg a következő müvei: A hegyek története Rechn után ford. (1892) , Az Északi Sarktól az Egyenlítőig Brehm után ford. (1892), A művészet és természet Cherbudez után ford, (1893) , Számtani ismeretek a nőnevelés szolgálatában sib. Komáromi ismerősei is mindig szeretettel gondolnak vissza Geőcze Sarolta itt töltött idejére és örömmel értesültek jól megérdemelt kiíüneíéséről. Aki tudni akarja hol lehet a legnagyobb választékban olcsóért Ízléses és jó minőségű Női és lányka kabátot vásárolni, keresse fel Kertész J. Jené üzletét iiHa 25. szám az Otthon kávéházzal szemben. Mindenféle szőrme boák, szö! vött, kötött, rövid áru és uridivat ' cikkek szintén igen nagy választékban és olcsón kaphatók. Jókai mint politikus. (Folytatás,) Kétségkívül nagy nap március 15- ike Magyarország életében, pedig ez 1000 éves élet, de óriási jelentőségű Jókai életében is, mert semmi nevezetes eseí mény sem történt azóta a nemzetre jj nézve, a melyben Jókainak ne lett volna része. Úgy tűnik fel nekünk Jókai ettől a naptól kezdve, miniha minden, ami ő vele ezelőtt történt, nem léteznék, mintha ő is ezen a napon keletkezett volna. Páratlan népszerűségének a lombozata ezen a napon kezdődik és innen veszi táplálékát, mint a fa koronája a földből, amelybe gyökere lenyúlik. Ebből él, ebből lélekzik. Ha népszerűsége fogyatkozik, felszívja ennek a napnak isteni nedveit és a népszerűség vele lesz megint. Több mint ötvenszer fényesíti meg Jókain ennek a napnak az évfordulója azt, ami esetleg megkopott, vagy megpaitogzott volna raj a. Ha ez a nap nincs, élete más irányt vesz; munkáit valőszinü megírja, talán európai hirt is szerez velük, de fényes karrierjének másik fele, melyet nemzetének vezérfárfiai között töltött az ország első tanácsában és mindenütt, ahol a történelem működött, elmarad. Március 15 én reggel Jókai felállott a Pilvax kávéház egyik asztalára és felolvasta pár bevezeiő szóval, hogy mit kíván a magyar nemzet. „Valami viliamo3 melegség á;lta el akkor minden tagomat, — írja ő — érzém, hogy végzetes szó, amihez kezdek, de el voltam rá szánva, ha áldozatul esem is," Utána Petőfi szavalta el a „Talpra magyart“. Petőfi szavalata óriási lelkesedést keltett. A dal refrénjét: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk", együtt zugia a szavaiéval a hallgatóság is. A vers feltüzelte az ifjúságot és lelkesedve mentek az orvosi egyetem elé. Útközben lépésről-lépésre nőtt a csoport. Az orvosi ifjúság, bár leckeóra volt, otthagyván professzorait az udvarra tódult, ahol Jósrai ezeket a szavakat intézte hozzájuk: „Testvéreim, e pillanat, melyet élünk, komolyabb teendőkre szólít fel bennünket. Európa minden népe halad és boldogul, haladnunk és boldogulnunk keli nekünk is. Legyen béke, szabadság, egyetértés. Követeljük jogainkat, melyeket tőlünk eddig elvontak s kívánjuk, hogy legyenek ezek közösek mindenkivel.“ Jókai szavai óriási lelkesedést idéznek elő a hallgatóságban. Azután Petőfi emelkedik fel, mint egy tulvilági ié ek, mint a megtestesült népszenvedés, mint az ítélet halálangyala s elszavalja Nemzeti dalát. A hangok, amelyek elhagyták ajakát, leirhatatlanok. A márciusi ifj3k dicső nevéhez fűződik a legfontosabbnak, a sajtószabadságnak a kivívása. Az egyetemről a Hatvani utcába ment a tüntető, több ezer lelket számláló tömeg a Länderer és Hecsenast nyomdába, Jókai, Vasvári, Degré és Irinyi gyengéd erőszakk d kinyomaiják a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Március 15-én délelőtt fél 12 órakor a nép saját szemeivel láthatta a szabadság első lehelleíét, a sajtószabadság első példányait. Ez előtt a szentség előtt, a kis darabka papír előtt még a kalapokat is levette a közönség s fedetlen fővel állt ott az esőben, mintha imádkoznék. Örömmámorban úszott Pest. A városi tanács is elfogadta a 12 pontot. A bátor ifjak ezután elmentek Budára a helytartótanács elé s követelték az öreg Táncsics Írónak a szabadonbocsátását és a cenzorok elmozdítását. Az elnöklő Zichy mindenbe beleegyezett s nagy lelkesedéssel vitték az ifjak Táncsicsot Pestre, Március 15 én este a Nemzeti Színházban ingyen előadás volt. Bánk-Bán volt ugyan kitűzve, de a személyzet a Szózatot énekelte el, Egressy Gábor pedig a „Talpra magyart“ szavalta el fekete atillában, Ekkor egy hang szt kiáltotta: „Lássuk Táncsicsot.“ A közönség szintén Táncsicsot követelte, Jókainak a nagy zaj közepette az az ötlete támadt, hogy fölszalad a színpadra és onnan szól a néphez. Úgy, amint volt, karbonári köpönyegben és erősen behorpadt cilindere mellett egy óriási veres tollal rohant fel a színpadra; de egyszerre meghökkent, a lába legyökerezett. Egy tünemény állt előtte, a szépséges Laborfal vy Róza, aki egy nemzetiszinü kokárdát tűzött Jókai szive fölé, miköz- I ben Jókai szemébe nézett mélán, éde- 5 sen és rejtelmesen. Jókai ebben a pillanatban érezte, hogy ez a nézés az ő jutalma a végzettől a mai napért és hogy ez a jutalom egy egész életre szól. Hogy mondott-e Laborfalvy Róza a kokárda kitűzésekor valamit, sohase emlékezett rá többé. Hogy ő mit mondott a közönségnek a színpadról, arra még kevésbbé emlékezett. Minden öszszefolyt előtte, mint egy álom. Omnia vincit amor. A szerelem minden fölött győzedelmeskedik. Ez a mondás Jókai életében igazán valóra
