Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-28 / 90. szám
leyyvenhatodik évfolyaüi« 90 szám. Kedd« 1925. Julius 28. POLITIKAI LAP. Elölizetéai ár csehszlovák értékben: Helyben ég vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ke. Egyes szám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. & HŰ MÉÉ. Komárom, — július 27. Németország komoly ajánlatot tett a béke biztosítására Franciaországnak, lemondva Eiszász Lotharingiáról, mely a németek és franciák évszázados vetélkedésének tárgya volt. A németek a viszálykodás és a háborúk alap okát vélték e vitás területről való lemondásukkal megszüntetni. Június 16-án a franciák intézlek a békepaktum ügyében Németországhoz egy jegyzéket, a franciák, akik a háború győzelmes befejezésének mámorában már 1919. május 7-én kidolgozták a versaillesi szerződést és azt átnyújtották a németeknek, megalázva nemzeti önérzetükben és büszkeségükben őket magában a békeszerződésben, amelyben elkeltett a németeknek ismerniük, hogy a világháború felidézésének dk voltak az okai és ezért bűnhődniük kell. El keltett fogadniok az úgynevezett szankciókat, amelyek nem mások, mint büntetések, arra az esetre, ha a németek nem fizetnének kártérítést és hadisarcot. Tehát olyan békeszerződést diktáltak, amelyben elismerik, — el keltett ismerniök, — hogy ők bűnösök és a francia nemzet megbüntetheti őket. Ez a gyönyörű szerződés azonban nem adfa vissza a franciáknak a nyugalmát. Még a Rajna és a Ruhr megszállása sem. Időközben a nemzetközi szakértők tisztán látták, hogy a szerződés feltételeit a németek teljesíteni képtelenek, tehát a szerződés rossz. A nyugtalan francia telkiismeret, mely milliós hadsereget tart ma is Aliig fegyverben és ez pénzének értékét lemorzsolja, mert adósságot adósságra halmoz, — végre arra a gondolatra jött, hogy a németekkel békepaktumot köt. A németek az őket jellemző komolysággal és alapossággal válaszoltak a franciáknak és válaszjegyzékükben a teljes egyenjogot állítják fel tárgyalási feltétel gyanánt, a népszövetségbe is hajlandók belépni, ha az nem a győzők érdekképviselete tesz, fegyveres átvonuláshoz pedig német területen nem adnak engedélyt. A francia sajtó, mely eleinte mérsékelte magát, most ismét a német arroganciáról ir és a francia kormány legnagyobb sérelmének azt tekinti, hogy Németország a területén való átvonulást nem engedi meg Lengyelország és Csehszlovákia támogatására, melyek tudvalévőén Németországgal nem a legjobb szomszédi viszonyban állanak. A franciák sajtója lüze! a németek elten, hogy azok a békeszerződések megváltoztatására lörekesznek. Mert a fő dogma, hogy azok megváltoztathatatlanok, mint a Szentirás. Csakhogy ezt a szeretet fogalmazta, azokat meg a gyűlölet. Nemcsak a németek törekesznek a szerződések megváibiztatására, de az idő is napról-napra jobban diszkreditálja a párisi békeszerződéseket, amelyek nem adták vissza a telkek nyugalmát, a népek boldogságát és a gazdasági téren krízist idéztek elő. Hiába ágálnak a franciák, a békeszerződések mai alakjukban életképtelenekké teszik a nemzeteket. S amint ezt volt bátorságuk kimondani az angoloknak, erre rájönnek a többi nemzetek is. Az igazság, mint egyik magyar politikusunk mondta, nem jár gyorsvonaton. Franciaországnak tárgyalnia kell Németországgal, hogy telkiismeretének nyugalma visszaálljon. Közgyűlés a ref. egyháznál — Az 1925. évi költségvetés egyhangú elfogadása. — Gaál Gyula dr. fögondnok lemondása. Komárom, — julius 26. Az egyháztagok nagy érdeklődése mellett folyt le a komáromi református egyházközség rendes közgyűlése, amelyet julius 26-án, vasárnap délelőtt tartottak a Kollégium nagytermében. Az érdeklődést elsősorban a tárgysorozat ama pontja keltette fői, amely az egyház 1925. évi költségvetésére vonatkozott, amely egyben az eddigi egyházi adónak 50 százalékkal való fölemelését javasolta. A javaslat az egyház mostani rendkívül súlyos anyagi helyzetén kiván segíteni, de ehhez a vezetőség egyéb erőforrás híján az egyház híveinek áldozatkészségét kénytelen igénybe venni. Az egyház közszükségleteinek fedezésére talál ugyan az évi bevételeiben megfelelő összeget, azonban elmaradt államadóinak törlesztésére, egyházi alap jaitól fölvett tartozásainak részbeni megtérítésére csakis úgy gondolhatott, hogyha azt a hivek támogatása biztosítja. A vasárnapi közgyűlés megértette a presbitérium intencióját és az egyház hívei egyházuk iránt érzett szeretetüknek és áldozatkészségüknek adták dicséretes tanujelét azzal, hogy a rájuk nézve uj teherrel járó 1925. évi költségvetést egyhangúan elfogadták. A közgyűlés másik nagy horderejű tárgyát kétségkívül az a lemondó levél képezte, amelyet Gaál Gyula dr., az egyház érdemes főgondnoka intézett a közgyűléshez. Gaál Gyula dr.-t a folyó évi január hóban megtartott közgyűlés egyhangúan választotta meg, immár harmadizben a főgondnoki tisztre, amelyet a megválasztott csakis az egyház mai rendkívüli helyzetéi e való tekintettel vállalt, hogy a lelkész nélkül maradt egyház ügyeinek vezetésében zökkenés ne következzék be és az egyház amúgy is válságos helyzete még súlyosabbra ne forduljon. Gaál Gyula dr. a legnehezebb időben került áz egyház főgondnoki székébe, a háború után lett főgondnok és tevékenységének úgyszólván egész terrénumát azoknak a romoknak az eltakarítása képezte, melyek a hajdan virágzó egyházban a háborús események következtében összetorlódtak. Alig néhány hóval főgondnokká választása után az egyház lelkésze, Németh István püspök távozott Komáromból és a nagy gond az ő vállaira nehezedett. Még szerencse volt, hogy Vargha Sándor, akkori másodlelkész itt maradt és az egyházi ügyekben való tájékozottsága nagyban megkönnyítette a suiyo3 feladatok megoldását. De annak a múlt év szeptemberében bekövetkezett halála után minden felelősség és teher ismét Gaál Gyulára szállott, akinek kitartását, türelmét és jóakaratát az egyház életében a legutóbbi időkben lefolyt események ugyancsak próbára tették. Gaál Gyula dr. főgondnok az egyház anyagi helyzetének teljes megismerése után elhatározta, hogy megkezdi a konszolidáció munkáját. Az egyház anyagi helyzete a múlt év végén rendkívül válságos képet mutatott. Az egyház alapjainak egy részét mintegy 90000 K-t hadikölcsönbe fektette a háború alatt, de ezenfelül ez egyes alapokból fölvett kölcsönök összege is évtizedek alatt 63277 K-ra szaporodott, úgy hogy a fennálló viszonyok közölt a ref. egyháznak 153277 K olyan teherrel kellett számolnia, amelynek rendezését előbb vagy utóbb meg kellett kezdenie. Ehhez járult még az is, hogy az egyház adóhátraléka 18600 K-ra szaporodott fel, amelynek kifizetésére szintén meg kell tenni a szükséges lépést. Csak súlyosbította a helyzetet, hogy az egyház adófizető tagjai 19840 K adóval tartoznak egyházuknak. Minthogy az egyház az állam és a város részéről minimális támogatásban részesült, sőt az állami támogatás az ismert viszonyoknál fogva mindinkább illuzóriussá válik, egyedül az egyházat fentarfő tagok áldozatkészségére lehetett az egyház anyagi helyzetének konszolidációjánál gondolni. Bekövetkezett tehát annak elkerülhetetlen szüksége, hogy az egyházi adók felemelését hozza javaslatba az egyház elnöksége, mert a szükségesnek mutatkozó adósság- és adóhátralék törlesztések összegét be kellett állítani az idei költségvetésbe, hacsak annak nem akarta kitenni a vezetőség az egyházat, hogy még válságosabb helyzetbe kerüljön. Az erre vonatkozó előmunkálatok rengeteg gondot és fáradságot adtak a főgondnoknak, aki nagy körültekintéssel és előrelátással végezte a nehéz munkát a pénzügyi bizottság tagjaival együtt. Érdemei az egyház anyagi helyzetének szanálása érdekében kifejtett munkája folytán elévülhetetlenek, a legsúlyosabb viszonyok között kifejtett működése hálára és elismerésre kötelezi az egyház híveit. Gaál Gyula dr. ellen azonban már évekkel ezelőtt személyes jellegű ügyből kifolyóan akció indult meg, amely arra irányult, hogy az egyház mintegy 200 tagja 1923-ban bizalmatlansági indítványt nyújtott be az egyház évi rendes közgyűlése elé Az 1923 április 29-én tartott közgyűlés fényes elégtételt szolgáltatott a főgondnoknak, az akció két értelmi szerzője ellen pedig óriási szótöbbséggel bizalmatlanságát nyilvánította s mivel ezek presbiterek is voltak, eljárásukat a közgyűlés a legteljesebb mértékben helytelenítette és felszólította őket, hogy presbiteri tisztükről mondjanak le. Ezek azonban a konzekvenciát nem vonták le, pedig az egyház súlyos helyzetében oly szükségessé vált béke egyenesen megkövetelte volna, hogy minden olyan törekvés, mely azt zavarja, egyszersmindenkorra lehetetlen legyen. A csúf vereséget szenvedett békebontó párt tagjai csak egy időre némultak el s csak várták az alkalmat arra, hogy ismét akcióba lépjenek. A főgondnoknak az egyház kántorával szemben való erélyesebb fellépése az egyházi énekkarok körében elégedetlenséget szült, ezt a két évvel ezelőtt súlyos vereséget szenvedett egyháztagok újra megragadták, hogy alkalmul használják fel a főgondnok személye ellen. Újra akcióba léptek és Kacz László és társai készülődtek arra, hogy az egyház közgyűlésén indítvánnyal lépjenek föl a főgondnok ellen. Gaál Gyula dr. főgondnok értesülvén az ellene készülő mozgalomról, elhatározta, hogy az egyház jól felfogott érdekében és a béke biztosítása céljából kitér a békebontók akciója elől és nem engedi, hogy személyét ürügyül használják fel az egyház életében oly nagyon szükséges egyetértés megbontására, miértis levelet intézett a közgyűléshez, amelyben bejelentette fögondnoki tisztéről való lemondását. A közgyűlésen a helyzet úgy alakult, hogy az egyháztagok a főgondnok lemondását tudomásul vették és az egyház érdekében súlyos időkben kifejtett, fáradhatatlan és eredményes munkásságával szerzett elévülhetetlen érdemeit egyhangú határozattal jegyzőkönyvbe iktatták és neki hálás, elismerő köszönetét szavaztak. A lemondással azonban nagy veszteség érte az egyházat, amelynek éléről oly férfiú lépett vissza, akinek nagy tudását, önzetlenségét és munkakészségét nehezen fogja nélkülözni az egyház. Mert a komáromi ref. egyház főgondnoki tiszte nemcsak díszt ad, de rendkívüli kötelességeket ró vi-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca 16. s%> Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dívány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
