Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-28 / 90. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1925. julius 28. U.P. műuészi kiuitelü bútorok 559 Bratislava Síefanik-n. 8 a. selőjére és az egyház mai helyzetében szinte önfeláldozásig menő szolgálat­­készséget követel. Gaál Gyula dr. a kötelességtudásnak és lelkiismeretes­ségnek olyan fényes példáit mutatta fő­gondnoki működése alatt, amelyek csak az egész férfiakat jellemzik s amelyek követésre méltók maradnak minden hi­vatását komolyan teljesítő közéleti férfiú előtt. A közgyűlés menete nem volt za­vartalan lefolyású. A Kacz László és társai által a közgyűlés elé beadott indítványok körül támadt kavarodás, amennyiben a törvényismerők arra ez álláspontra helyezkedtek, hogy a köz­gyűlésen csakis a törvény által meg­engedett tárgyak vehetők fel napirendre, mig az indítványozók azt akarták elhi­tetni, hogy a benyújtott indítványokat is tárgyalni kell. Minthogy Zsemlye Lajos h. iclkészelnök a törvény rendel­kezése szerint kívánt eljárni és az in­dítványokat nem engedte tárgyalni, az ellenzék egyik újdonsült vezetője ki­adta a jelszót, hogy mivel az elnök önkényesen jár el, hagyják el a köz­lést, és erre a jelszóra az egyházíagok amúgy is éhes ffél 2 óra volt) egy­­része nagy lármával távozott a terem­ből, hogy megmutassák, miként szol­gálják egyes egyháztagok az egyház békéjét. A közgyűlés azután törvényes alapon intézte el az ügyeket. * A ref. egyház közgyűlése Zsemlye Lajos h. lelkész és P. Nagy Sándor gondnok együttes elnöklete mellett délelőtt negyed 11 órakor kezdődött és a teljesen megtelt teremben mindenek, előtt Zsemlye Lajos magasszárnyalású imában kérte az isten áldását a vég­zendő munkára. A formalitások elvég­zése után az elnöklő helyettes lelkész megállapította a közgyűlés tárgysoro­zatát, amely az 1924. évi zárószáma­dások bemutatásából és az 1925. évi költségvetés megállapításából állott és ezenfelül bejelentette, hogy az egyház­hoz a közgyűlést megelőzően beérkez­tek a következő beadványok: Gaál Gyula dr. főgondnok lemondó levele, Kacz László és 31 társának a főgond­nok iránti bizalmatlansági indítványa, ugyanazoknak Nagy Lajos lemondott kántor visszahívása és az ezen ügy­ben hozott presbiteri határozat meg­semmisítése, valamint a másodlelkészi állás megszüntetése és ehelyett egyet­len első lelkészi állás kreálás iránti indítványok. Ezen három utolsó indít­ványra nézve kikérte Gyalókay László egyházmegyei esperes véleményét is. Ezután az elnök felkérésére Igó Endre egyh. főszámvevő ismertette az egyház­nak 1924. évi zárőszámadásait, valamint az alapitányi pénztár, temetőpénztár és ez egyházfentartó alap múlt évi zár­latát. Majd bemutta az egyházvagyo­­nának mérlegét, melyeket szakszerű magyarázattal kisért. A közgyűlés az 1924. évi zárószámadásokat többek hozzászólása után egyhangúlag tudomá­sul vette. Fülöp Zsigmond egyh. főjegyző ter­jesztette ezután elő az 1925. évre szóló költségvetést. Bevezető szavaiban is­merteti az egyház súlyos anyagi hely­zetét, amelybe a háború után bekövet­kezett viszonyok folytán jutott s rámu tat ama kötelezettségekre, amelyek az egyházat terhelik és amelyeknek ki­egyenlítését már ebben az évben meg kell kezdeni, nehogy az egyház még válsá­gosabb helyzetbe jusson. A pénzügyi bizottság és a presbitérium teljes tu­datában felelősségének az egyház jö­vőjének valamint jól felfogott érde­kének szem előtt tartásával apellál az egyháztagok áldozatkészségére, akik ismételten bebizonyították egyházuk iránt érzett szeretetüket és ragaszkodásu­kat, — javasolják, hogy az egyház anyagi helyzetének helyreállítására nézve már az 1925. évi költségvetés keretében tegye meg az egyházközség a kezdő lépéseket. A költségvetést akként állí­totta össze a presbitérium, hogy annak | megfelelő címeinél a törlesztésre szánt összeg beállittatott és úgy az állami adóhátralékok, mint az alapítványokból fölvett kölcsönök visszafizetésére az első részletek a szükségletben szerepel­nek. Az 1925. év szükséglete összesen 88269 K-t tesz ki, erre a múlt évi zá­rszámadások alapján fölvett fedezeti bevételek 42484 K-t tesznek ki ás igy a fedezetlenül maradi 45785 K, egyházi adóból elégítendő ki. Az ekként elő­állott újabb adóteher az eddigi adónak 50 százalékát teszi ki. Az előadó kéri az egyház híveit, hogy ősi egyházuk jövőjének biztosítására ne zárkózzanak el az újabb áldozatok meghozatala elől és fogadják el a javaslatot. A költségvetéshez id. Tárnok Gyula, Seres István, Geöbel Károly dr. Lelkes Károly és mások szóltak hozzá, vala­mennyien pártoiólag. Egyes fölszólalók azonban az adókivetés rendszerével szemben való elégedetlenségüknek ad­tak kifejezést és kérték, hogy az adó­kivetés igazságosabban történjék. Fülöp Zsigmond főjegyző reflektált a felszó­lalásokra, aki az adókivetés körül föl­merült elégedetlenség okát abban látja, hogy az adókivető-bizottság tagjai kö­zül csak 2—3 jelenik meg a kivetési tárgyalásokon, pedig a bizottságnak 100 tagja van. A megjelenő néhány tag természetesen nem képes az egyházta­gok teherviselőképességét olyan igaz­ságosan megállapítani, mintha többen vesznek részt a kivetésben. Ajánlja a közgyűlésnek, hogy az adókivetőbizott­ság tagjait nyomatékosan figyelmeztesse kötelezettségének teljesitésére. A közgyűlés azután az 1925. évre szóló költségvetést egyhangúan 88269 K szükséglettel, 42484 K fedezettel meg­állapította és a fedezet nélkül mutat­kozó 45785 K összegnek egyházi adó alakjában leendő kivetését a folyó évre elhatározta. Az adókivető bizottság tag­jait pedig fölhívja a közgyűlés fontos kötelességének pontos teljesitésére. * A költségvetés elfogadása után az elnöklő h. lelkész hivatkozik az espe­res azon véleményére, mely szerint a közgyűlést megelőzően 24 órával előbb beadott indítványok fölveheíők a köz­gyűlés tárgysorozatába és bejelenti az érkezett beadványokat. Ez a bejelentés valóságos jogi vitát provokált. Csepy Dániel presbiter a törvény­könyvvel kezében kimutatja, hogy ez a felfogás téves, mert a törvény megha­tározza a közgyűlés napirendjébe föl­vehető tárgyakat, de sehol sincsen szó arról, hogy az ilyen 24 órával előbb beadott indítványok fölvehetők-e. A szóban forgó beadványoknak napirendre tűzése törvénytelen és az ellen tiltako­zik. Tóthkárolyi Lajos presbiter mint törvényszéki biró az indítványok napi­rendre tűzését helyesnek tartja és hi­vatkozik arra, hogy fordult már elő Győződjék 1 U IT A meg az j^| 1 1A 766 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. hasonló eset az egyház közgyűlésén és akkor igenis, fölvették a tárgysorozatba. Fülöp Zsigmond az egyház jegyző­könyvéből mutatja ki, hogy a hivatko­zott esetben az 1923 április 29-én tar tolt közgyűlés ugyan napirendre tűzte az akkor 24 órával előbb benyújtott indítványt, de határozatban mondotta ki, hogy ez az eset a jövőre nézve precedensül nem szolgálhat. Pap Ele­mér presbiter, mint íáblabiró, szintén a törvényre hivatkozik, amely­től eltérni ezúttal sem szabad, mert a törvény világosan megjelöli és felso­rolja, hogy mik tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. A beadványok napirendre tűzését törvényellenesnek tartja. Soós Károly egyházi főügyész a beadványok tárgysorozatba való felvételét törvény­telennek tartja és kijelenti, hogy ha a közgyűlés ezt mégis megtenné, meg fogja felebbezni. B. Tóth Pál, Tárnok Gyula és mások felszólalása után Csepy Dániel ismételten kijelenti, hogy ő a törvény érteimében nem tartja megen­gedhetőnek, hogy a beadványok tárgy­sorozatra kerüljenek és nem kíván részt venni törvényellenes cselekedetben. Végül az a vélemény merült fel hogy a főgondnok levelét, mint a mely kife­jezetten az egyházközség közgyűléséhez volt címezve, a közgyűlésnek kell elin­téznie és azért az elnök arra rendek el szavazást, hogy kivánja-e a közgyűlés a főgondnok lemondását tárgyalni vagy sem, A névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés 53 szóval 39 ellen a lemondásnak napirendre tűzését mondotta ki. Mikor az elnök kihirdette az ered­ményt, Szijj Ferenc dr. ny. polgármes­ter felállóit és igen meleg szavakban emlékezett meg Gaál Gyula dr.-nak fő­­gondnoki működéséről, amelyet az egy,­­ház válságos helyzetében kifejtett. Ő mindig és minden irányban egyedül az egyház érdekében dolgozott, az egyház megerősödésén fáradozott, teljes elísine réssel adózik azoknak az érdemeknek, amelyeket önzetlen odaadó és egyháza iránti szeretettől áthatott munkásságá­val szerzett, de meg kell hajolni ko­moly elhatározása előtt, amellyel az egyház főgondnoki tisztéről lemond. Javasolja a közgyűlésnek, hogy a fő­gondnok lemondását sajnálatának ki­fejezésének fogadja el és neki az egy­ház érdekében kifejtett nagyérdemű munkálkodásáért, érdemei elismerése mellett jegyzőkönyvileg is hálás köszö­netét nyilvánítsa. A közggyülés Szijj dr. indítványát teljes egészében egyhangúan elfogadta, a bizalmatlansági indítványt pedig az aláírók nevében Seres István vissza­vonta. Prágai sonkát koibászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben i vásárolhat. Vendéglősöknek en-gras árak! 417 Egy óra volt, mikor a másik két in­dítványra került a sor. A közgyűlés tagjainak nagyobb része már eltávozott a teremből, mikor az elnöklő h. lelkész bejelentette, hogy az összes indítványok aláírói között négyen nem bírnak szava­zati joggal (maga Kacz László sem) s igy csak 28 aláírás érvényes. A Nagy Lajos lemondott kántor visszahelyezése iránti indítvány nem tartozik a közgyű­lés elé, mert nevezett lemondási kér­vényét a presbitérium szabályszerűen letárgyalta és lemondását elfogadta, ha ezen határozat valakire sérelmes, akkor törvényes határidőben felebbezés­­sel élhet az egyházmegyénél. Ez a tör­vényes eljárás. Az elnök eme kijelentésére zajongás keletkezett és többen azt kivániák, hogy a közgyűlés határozzon a lemondott kántor ügyében. Miután az elnök ezt megengedni nem volt hajlandó Banai Tóth Pál poigisk. igazgató, az el­lenzék vezérszónoka, felpattant he­lyéről és indulatosan kiáltotta az elnök felé: Az elnök önkényesen vezeti a közgyűlést! — majd pedig elvtársaihoz fordulva, felszólitoíta őket, hogy hagy­ják el a közgyűlést. Amire mintegy harmincán Banaival az élén, zajongva kivonultak a közgyű­lési teremből. Az épületes jelenet kez­deményezője és zajongó társainak ki­vonulása szomorú példáját mutatta a béKesség és megértés iránti érzéketlen­ségnek. A közgyűlés a zavaró incidens után a harmadik indítványt vette elő és mi­vel azt nem találta teljesen előkésziteit­­nek és időszerűnek. Tóthkárolyi Lajos indítványára napirendre tért felette. Ez­zel a közgyűlés fél 2 után véget ért. MEXNLCÍYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ fO co KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. I I I R IC IC — Ferenczy Károly nyugalomban. Feienczy Károly magyar királyi gazda­sági főtanácsos, gazdasági tanitóképző­­intézeti igazgató, aki a komáromi föld­­mives iskolát megszervezte és annak két évtizedig állott az élén, nyugalomba vonult. Magyarország kormányzója meg­engedte, hogy ez alkalomból a mező­­gazdasági szakoktatás terén szerzett nagy érdemeiért elismerését a távozó igazgatónak tudtul adják. — Negyvenéves találkozó. Az egri cisztercita főgimnáziumban nemrég folyt le a 40 éves érettségi találkozó, melyen Komáromból Bálint István műszaki ta­nácsos, ármentesitő társulati igazgató vett részt. A gyönyörű ünnep a viszont­látás megható örömei között folyt le. A hét öreg diákot iskolatársuk, Venczell Ede prépost-kanonok látta vendégül. — Dosztál Jakab ünneplése. Dosztál Jakab, az Iparoskor népszerű és ér­demes elnöke meleg ünneplés tárgya volt, névnapja és kitüntetése alkalmá­ból. A Komáromi Iparoskör szeretett elnöke tiszteletére szombaton este tár­sasvacsorát rendezett az Iparoskör nyári helyiségében, melyen mintegy 150 iparos vett részt. A társasvacsora első felköszöntőjét Boldoghy Gyula ipartes­tületi elnök mondotta, ki reá mutatott Dosztál Jakab igazi és maradandó ér­demére az iparosság társadalmának szervezése körül. Majd dr. Alapy Gyu­lát üdvözölte az iparosság nevében, akiknek ragaszkodását és nagyrabecsü­lését tolmácsolta. Utána Alapi Gyula emelkedett szólásra, aki Dosztál Jaka­bot, mint a komáromi iparosok mun­kás úttörőjét méltatta. Érdemeit felsőbb helyen is elismerték, amidőn a keres­kedelmi és iparkamara tanácsosává nevezték ki. Majd a komáromi iparos­másik vezérférfiját, Boldoghy

Next

/
Oldalképek
Tartalom