Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-28 / 90. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. julius 28. U.P. műuészi kiuitelü bútorok 559 Bratislava Síefanik-n. 8 a. selőjére és az egyház mai helyzetében szinte önfeláldozásig menő szolgálatkészséget követel. Gaál Gyula dr. a kötelességtudásnak és lelkiismeretességnek olyan fényes példáit mutatta főgondnoki működése alatt, amelyek csak az egész férfiakat jellemzik s amelyek követésre méltók maradnak minden hivatását komolyan teljesítő közéleti férfiú előtt. A közgyűlés menete nem volt zavartalan lefolyású. A Kacz László és társai által a közgyűlés elé beadott indítványok körül támadt kavarodás, amennyiben a törvényismerők arra ez álláspontra helyezkedtek, hogy a közgyűlésen csakis a törvény által megengedett tárgyak vehetők fel napirendre, mig az indítványozók azt akarták elhitetni, hogy a benyújtott indítványokat is tárgyalni kell. Minthogy Zsemlye Lajos h. iclkészelnök a törvény rendelkezése szerint kívánt eljárni és az indítványokat nem engedte tárgyalni, az ellenzék egyik újdonsült vezetője kiadta a jelszót, hogy mivel az elnök önkényesen jár el, hagyják el a közlést, és erre a jelszóra az egyházíagok amúgy is éhes ffél 2 óra volt) egyrésze nagy lármával távozott a teremből, hogy megmutassák, miként szolgálják egyes egyháztagok az egyház békéjét. A közgyűlés azután törvényes alapon intézte el az ügyeket. * A ref. egyház közgyűlése Zsemlye Lajos h. lelkész és P. Nagy Sándor gondnok együttes elnöklete mellett délelőtt negyed 11 órakor kezdődött és a teljesen megtelt teremben mindenek, előtt Zsemlye Lajos magasszárnyalású imában kérte az isten áldását a végzendő munkára. A formalitások elvégzése után az elnöklő helyettes lelkész megállapította a közgyűlés tárgysorozatát, amely az 1924. évi zárószámadások bemutatásából és az 1925. évi költségvetés megállapításából állott és ezenfelül bejelentette, hogy az egyházhoz a közgyűlést megelőzően beérkeztek a következő beadványok: Gaál Gyula dr. főgondnok lemondó levele, Kacz László és 31 társának a főgondnok iránti bizalmatlansági indítványa, ugyanazoknak Nagy Lajos lemondott kántor visszahívása és az ezen ügyben hozott presbiteri határozat megsemmisítése, valamint a másodlelkészi állás megszüntetése és ehelyett egyetlen első lelkészi állás kreálás iránti indítványok. Ezen három utolsó indítványra nézve kikérte Gyalókay László egyházmegyei esperes véleményét is. Ezután az elnök felkérésére Igó Endre egyh. főszámvevő ismertette az egyháznak 1924. évi zárőszámadásait, valamint az alapitányi pénztár, temetőpénztár és ez egyházfentartó alap múlt évi zárlatát. Majd bemutta az egyházvagyonának mérlegét, melyeket szakszerű magyarázattal kisért. A közgyűlés az 1924. évi zárószámadásokat többek hozzászólása után egyhangúlag tudomásul vette. Fülöp Zsigmond egyh. főjegyző terjesztette ezután elő az 1925. évre szóló költségvetést. Bevezető szavaiban ismerteti az egyház súlyos anyagi helyzetét, amelybe a háború után bekövetkezett viszonyok folytán jutott s rámu tat ama kötelezettségekre, amelyek az egyházat terhelik és amelyeknek kiegyenlítését már ebben az évben meg kell kezdeni, nehogy az egyház még válságosabb helyzetbe jusson. A pénzügyi bizottság és a presbitérium teljes tudatában felelősségének az egyház jövőjének valamint jól felfogott érdekének szem előtt tartásával apellál az egyháztagok áldozatkészségére, akik ismételten bebizonyították egyházuk iránt érzett szeretetüket és ragaszkodásukat, — javasolják, hogy az egyház anyagi helyzetének helyreállítására nézve már az 1925. évi költségvetés keretében tegye meg az egyházközség a kezdő lépéseket. A költségvetést akként állította össze a presbitérium, hogy annak | megfelelő címeinél a törlesztésre szánt összeg beállittatott és úgy az állami adóhátralékok, mint az alapítványokból fölvett kölcsönök visszafizetésére az első részletek a szükségletben szerepelnek. Az 1925. év szükséglete összesen 88269 K-t tesz ki, erre a múlt évi zárszámadások alapján fölvett fedezeti bevételek 42484 K-t tesznek ki ás igy a fedezetlenül maradi 45785 K, egyházi adóból elégítendő ki. Az ekként előállott újabb adóteher az eddigi adónak 50 százalékát teszi ki. Az előadó kéri az egyház híveit, hogy ősi egyházuk jövőjének biztosítására ne zárkózzanak el az újabb áldozatok meghozatala elől és fogadják el a javaslatot. A költségvetéshez id. Tárnok Gyula, Seres István, Geöbel Károly dr. Lelkes Károly és mások szóltak hozzá, valamennyien pártoiólag. Egyes fölszólalók azonban az adókivetés rendszerével szemben való elégedetlenségüknek adtak kifejezést és kérték, hogy az adókivetés igazságosabban történjék. Fülöp Zsigmond főjegyző reflektált a felszólalásokra, aki az adókivetés körül fölmerült elégedetlenség okát abban látja, hogy az adókivető-bizottság tagjai közül csak 2—3 jelenik meg a kivetési tárgyalásokon, pedig a bizottságnak 100 tagja van. A megjelenő néhány tag természetesen nem képes az egyháztagok teherviselőképességét olyan igazságosan megállapítani, mintha többen vesznek részt a kivetésben. Ajánlja a közgyűlésnek, hogy az adókivetőbizottság tagjait nyomatékosan figyelmeztesse kötelezettségének teljesitésére. A közgyűlés azután az 1925. évre szóló költségvetést egyhangúan 88269 K szükséglettel, 42484 K fedezettel megállapította és a fedezet nélkül mutatkozó 45785 K összegnek egyházi adó alakjában leendő kivetését a folyó évre elhatározta. Az adókivető bizottság tagjait pedig fölhívja a közgyűlés fontos kötelességének pontos teljesitésére. * A költségvetés elfogadása után az elnöklő h. lelkész hivatkozik az esperes azon véleményére, mely szerint a közgyűlést megelőzően 24 órával előbb beadott indítványok fölveheíők a közgyűlés tárgysorozatába és bejelenti az érkezett beadványokat. Ez a bejelentés valóságos jogi vitát provokált. Csepy Dániel presbiter a törvénykönyvvel kezében kimutatja, hogy ez a felfogás téves, mert a törvény meghatározza a közgyűlés napirendjébe fölvehető tárgyakat, de sehol sincsen szó arról, hogy az ilyen 24 órával előbb beadott indítványok fölvehetők-e. A szóban forgó beadványoknak napirendre tűzése törvénytelen és az ellen tiltakozik. Tóthkárolyi Lajos presbiter mint törvényszéki biró az indítványok napirendre tűzését helyesnek tartja és hivatkozik arra, hogy fordult már elő Győződjék 1 U IT A meg az j^| 1 1A 766 pipere- és borotva szappan jóságáról. Gyártja: POCSATKO TESTVÉREK ÉS FRIEDMANN KOSICE. hasonló eset az egyház közgyűlésén és akkor igenis, fölvették a tárgysorozatba. Fülöp Zsigmond az egyház jegyzőkönyvéből mutatja ki, hogy a hivatkozott esetben az 1923 április 29-én tar tolt közgyűlés ugyan napirendre tűzte az akkor 24 órával előbb benyújtott indítványt, de határozatban mondotta ki, hogy ez az eset a jövőre nézve precedensül nem szolgálhat. Pap Elemér presbiter, mint íáblabiró, szintén a törvényre hivatkozik, amelytől eltérni ezúttal sem szabad, mert a törvény világosan megjelöli és felsorolja, hogy mik tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. A beadványok napirendre tűzését törvényellenesnek tartja. Soós Károly egyházi főügyész a beadványok tárgysorozatba való felvételét törvénytelennek tartja és kijelenti, hogy ha a közgyűlés ezt mégis megtenné, meg fogja felebbezni. B. Tóth Pál, Tárnok Gyula és mások felszólalása után Csepy Dániel ismételten kijelenti, hogy ő a törvény érteimében nem tartja megengedhetőnek, hogy a beadványok tárgysorozatra kerüljenek és nem kíván részt venni törvényellenes cselekedetben. Végül az a vélemény merült fel hogy a főgondnok levelét, mint a mely kifejezetten az egyházközség közgyűléséhez volt címezve, a közgyűlésnek kell elintéznie és azért az elnök arra rendek el szavazást, hogy kivánja-e a közgyűlés a főgondnok lemondását tárgyalni vagy sem, A névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés 53 szóval 39 ellen a lemondásnak napirendre tűzését mondotta ki. Mikor az elnök kihirdette az eredményt, Szijj Ferenc dr. ny. polgármester felállóit és igen meleg szavakban emlékezett meg Gaál Gyula dr.-nak főgondnoki működéséről, amelyet az egy,ház válságos helyzetében kifejtett. Ő mindig és minden irányban egyedül az egyház érdekében dolgozott, az egyház megerősödésén fáradozott, teljes elísine réssel adózik azoknak az érdemeknek, amelyeket önzetlen odaadó és egyháza iránti szeretettől áthatott munkásságával szerzett, de meg kell hajolni komoly elhatározása előtt, amellyel az egyház főgondnoki tisztéről lemond. Javasolja a közgyűlésnek, hogy a főgondnok lemondását sajnálatának kifejezésének fogadja el és neki az egyház érdekében kifejtett nagyérdemű munkálkodásáért, érdemei elismerése mellett jegyzőkönyvileg is hálás köszönetét nyilvánítsa. A közggyülés Szijj dr. indítványát teljes egészében egyhangúan elfogadta, a bizalmatlansági indítványt pedig az aláírók nevében Seres István visszavonta. Prágai sonkát koibászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben i vásárolhat. Vendéglősöknek en-gras árak! 417 Egy óra volt, mikor a másik két indítványra került a sor. A közgyűlés tagjainak nagyobb része már eltávozott a teremből, mikor az elnöklő h. lelkész bejelentette, hogy az összes indítványok aláírói között négyen nem bírnak szavazati joggal (maga Kacz László sem) s igy csak 28 aláírás érvényes. A Nagy Lajos lemondott kántor visszahelyezése iránti indítvány nem tartozik a közgyűlés elé, mert nevezett lemondási kérvényét a presbitérium szabályszerűen letárgyalta és lemondását elfogadta, ha ezen határozat valakire sérelmes, akkor törvényes határidőben felebbezéssel élhet az egyházmegyénél. Ez a törvényes eljárás. Az elnök eme kijelentésére zajongás keletkezett és többen azt kivániák, hogy a közgyűlés határozzon a lemondott kántor ügyében. Miután az elnök ezt megengedni nem volt hajlandó Banai Tóth Pál poigisk. igazgató, az ellenzék vezérszónoka, felpattant helyéről és indulatosan kiáltotta az elnök felé: Az elnök önkényesen vezeti a közgyűlést! — majd pedig elvtársaihoz fordulva, felszólitoíta őket, hogy hagyják el a közgyűlést. Amire mintegy harmincán Banaival az élén, zajongva kivonultak a közgyűlési teremből. Az épületes jelenet kezdeményezője és zajongó társainak kivonulása szomorú példáját mutatta a béKesség és megértés iránti érzéketlenségnek. A közgyűlés a zavaró incidens után a harmadik indítványt vette elő és mivel azt nem találta teljesen előkésziteitnek és időszerűnek. Tóthkárolyi Lajos indítványára napirendre tért felette. Ezzel a közgyűlés fél 2 után véget ért. MEXNLCÍYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ fO co KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. I I I R IC IC — Ferenczy Károly nyugalomban. Feienczy Károly magyar királyi gazdasági főtanácsos, gazdasági tanitóképzőintézeti igazgató, aki a komáromi földmives iskolát megszervezte és annak két évtizedig állott az élén, nyugalomba vonult. Magyarország kormányzója megengedte, hogy ez alkalomból a mezőgazdasági szakoktatás terén szerzett nagy érdemeiért elismerését a távozó igazgatónak tudtul adják. — Negyvenéves találkozó. Az egri cisztercita főgimnáziumban nemrég folyt le a 40 éves érettségi találkozó, melyen Komáromból Bálint István műszaki tanácsos, ármentesitő társulati igazgató vett részt. A gyönyörű ünnep a viszontlátás megható örömei között folyt le. A hét öreg diákot iskolatársuk, Venczell Ede prépost-kanonok látta vendégül. — Dosztál Jakab ünneplése. Dosztál Jakab, az Iparoskor népszerű és érdemes elnöke meleg ünneplés tárgya volt, névnapja és kitüntetése alkalmából. A Komáromi Iparoskör szeretett elnöke tiszteletére szombaton este társasvacsorát rendezett az Iparoskör nyári helyiségében, melyen mintegy 150 iparos vett részt. A társasvacsora első felköszöntőjét Boldoghy Gyula ipartestületi elnök mondotta, ki reá mutatott Dosztál Jakab igazi és maradandó érdemére az iparosság társadalmának szervezése körül. Majd dr. Alapy Gyulát üdvözölte az iparosság nevében, akiknek ragaszkodását és nagyrabecsülését tolmácsolta. Utána Alapi Gyula emelkedett szólásra, aki Dosztál Jakabot, mint a komáromi iparosok munkás úttörőjét méltatta. Érdemeit felsőbb helyen is elismerték, amidőn a kereskedelmi és iparkamara tanácsosává nevezték ki. Majd a komáromi iparosmásik vezérférfiját, Boldoghy
