Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-30 / 91. szám

lÉeígyweiihstodíik é^fol^ara, 9I< sxár.í SsStőriök, 1925. Julius 30. AßOMI POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 2C K. — Külföldön 160 Kő. Egyes easáza ára s 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA cl.-. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF ár. | Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 29., I Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. i Megegyeztek. Komárom, —július 29. A petka Karlsbadba telte át nyári székhelyét és ott folytatja tanács­kozásait a kúráját tartó Svehla elnöklete alatt. Ott van a közelben a balkáni rókából tigrissé vedlett Pasics is, akinek a neve fogalommá vált az utolsó félszázad politikai történetében. A balkáni C'emenceau bölcs tanáccsal kisegíti őket, ha netán megszorulnának. Erről azon­ban niucsen szó, mikor Svehla, a politikai boszorkánykonyha bűvésze kéznél van. A koalícióban farkas­szemet néznek a nemzeti és nem­zetközi szociáldemokraták a cseh néppárttal, a nemzeti demokraták a nemzeti szocialistákkal és az ag­ráriusok valamennyivel. Ez a megegyezés tehát csak ha­lasztást jelent arra az időre, mikor kapjanak ismét hajba. A legköze­lebbi összeveszés szeptemberre ma­rad, amikor a választási reformot kellene tető alá hozni. Ez a koalí­ció menlőhorgonya: elszedni a kis pártok szavazatmaradékait és abból felhizlalni a koalíciós nagy pirto kát, az agráriusokat és a rnindsn sértést zsebrevágó cseh néppártot. A szociáldemokraták a választáson nem igen fognak hódítani, a koa­líciós elvtársaknak sok van a ro­vásukon, amiről számolniok kell a választók előtt. A nemzeti szocialisták az el Ró­mától jelszóba kapaszkodnak és talán a cseh vallástalanok töme­geire hatást gyakorolnak, de Szlo­­venszkón eljátszották kis játékaikat. Itt az agráriusok kísérleteznek, Hodzsa küldözi a töméntelen pénzt a feneketlen köztársasági földmives zsebekbe, amely pénzek sohasem érkeznek el a föld mívesekhez, ha­nem közbeeső zsebekben reked­nek meg. Majd az őszön elválik, hogy a földigéretek hány zsákkal telnek. Hány magyar földmives kap föl­det, mert a cseh-morva kolonisták földjutalékai más lapra tartoznak. A csehszlovák elnemzetietlenitési politika lapjaira. Ezek részére van pénz bőségesen. Ha rossz a gaz­dasági esztendő, akkor a markokat kinyitják egy kis szubvencióért, ha meg jó, akkor megjön az étvágy még egy kis jó magyar fö dte a szomszédban, amely jobb, mini az övéké. És a földreform miért van, ha nem a kolonistákért. A koalíció tehát együtt van is- « mét és karlsbadi kúrát folytat, mert j nehéz megemészteni a Marmaggi j ügyet, a választási novellát és a í többit, amin hajbakapnak a test­vérek. Nyári szórakozásul egymást mocskolják a kormány pártjai lap­jaikban. A néppártot szeretnék ki- \ ugratni a koalícióból, de az nem ! megy. Azt állítja, hogy az állam j érdeke a koalíció fennmaradása, j És ők mindent elviselnek a nasa \ republika érdekében, még Stribrny j rúgásait is, pedig az már a kor- \ Hiányon kívül felhúzta a szeges- j talpú turista bakancsait. A békesség megvan, a Svehla- j féle politikai szent lélek ihlete meg- \ szállta őket a nyár tartamára. Ide­ges állapotban nem lehet tárgyalni, ! mondta ki a jelszót a premiér és ] hazaküldte a parlamentet. Miért 1 rágódjon a vatikáni kérdésen ebben j a jó melegb n! És igaza is van j ennek a szerencsés Svehlának, a j pártok kapva kaptak a politikai j szüneten, talán Stfibrny se bánja, ; hogy a sürgős interpellációja is nya- \ ral a Rudolfinum egyik iróaszta- i Iában. A politikai zsongiórósKodés azon- j ban örökké nem tarthat és a szem- j fényvesztő kóklerságokba beleun a ! nép, amely pozitív munkát vár a j pártoktól és a kormánytól. Ered-| mények helyett azonban csak tak- j tikát kap, de azt bővesen. Háláló- j san meguntuk ezt a koaliciósdit, a j politikai haragszcénákat és egy- í szer már el kell következnie a J zálog kiváltásnak is. Minket a kormány politikai já­tékában keményen rríegzálogolt: el­vette kisebbségi jogainkat. A játék vége felé közeledik. Adja vissza zálogunkat, mert különben nem leszünk hajlandók vele tovább ját­­sza ni._________________________ = Mindent vagy semmit! A közeledő választások alkalmából úgy szólván az egész vonalon megindultak a készülő­dések. Egyelőre ugyan esik a saj óban agitálnak egyes pártok, de máris meg lehet állapítani, hogy az elrendeli vá­lasztások a legel keseredehebb harc jegyében fognak lefolyni. A szlovák néppárt, mely a kormány ígéreteiben igen nagyon csalódott, nagy iramban indul a választásoknak és egész biztosra v?hető, hogy tábora megfog növekedni. Az autonómia jelszavával veszi föl a küzdelmet, de amellett mind nagyobb rétegeket hódit meg az a vágy, amely­nek Hlinka adott kifejezést, hogy „vagy mindent, vagy semmit!“ Hivatkoznak a szlovákok a piízburgi szerződésre, amelyet Masaryk elnök is aláirt és amelyben a legteljesebb autonómiát ígérték meg a szlovákoknak. A pitz­­burgi szerződés volt az amelyben a régi Magyarország szlovákjai lekötötték magukat a csehszlovák köztársaságnak, azonban a hat éves kormányzás alatt arró! kellett meggyőződniük, hogy be­csapták őket, A szlovák néppárt többé nem hisz Prágának, mert legjobb tö­rekvése és legnagyobb bizalma oszlott szét a ktsesves tapasztalatok folytán. Most iehát már azt kívánják, hogy mindent vagy semmit! — mert ezen a választáson e! kell dőlnie annak a kérdésnek, hogy elismerik-e a szlo rá­kok önállóságát, vagy pedig továbbra is úgy kezelik a kormányok Szloven­­szkót, mint valami megszállott területet, vsgy gyarmatot. A szlovák néppárt erősen bízik győzelmében, amelyért teljes elszántsággal indul a választási küzdelembe. = A csehszociéldamokraták ás nem zeti szciaHsták nagyszerű egyetértése. A koalíciós pártok között fenálló mondvacsinált egyetértés nagyon sok szór fel akart már borulni és az utolsó percben mindig csak a hatalomhoz való ragaszkodás tartotta vissza a pártokat a szétválástól. Most Prágából az a hir érkezik, hogy a cseh szociáldemokraták és a cseh nemzeti szocialisták között komoly ellentétek támadtak. Aszocdem. sajtó azt itja, hogy Stribrny a hivatal­nokok létszámcsökkentésének végrehaj­tása alól akart kibújni lemondásával, a Ceské Slovo pedig felszólítja a posta- és vasu-ügyí ininisziéiáurfl eáfdőSzerinti vezetőjét, ho y a létszámcsökkentést igen óvatosan hajtsa végre, vagy egy­általában szüntesse be. Ezzel a neve­zett lap a szoc. demek azon kísérletét akarja kivédeni, hogy a létszámcsökken­tés ódiumát Stribrnyre és a c:-eh szoci­alistákra akarják hárítani. = A köztársaság külföldi képvise­lői, A konzervatív Napravo a külügy­minisztériumban uralkodó légionárius­­gazdálkodást ecseteli. A lap szerení Benes külügyminiszter egyáltalában nem törődik a külügyminisztérium belső szervezetével, azt teljesen átengedi Girsa meghatalmazott miniszternek, aki maga is légionárius és a legfontosabb helye­ket legionistákkai tölti be a kvalifiká­ción való tekmtet nélkül. A cikk több konkrét esetet sorol fel. Nevezetesen: Kölni csehszlovák főkonzulié egy volt tamburmajort neveztek ki Fieriinger bukaresti csehszlovák követnek főisko' lai képzetsége sincs, a brüsszeli cseh­szlovák követ pedig a háború előtt festő volt Párisban. A csehszlovák konzuli szolgálat vezetőinek egész sora tanító és postahivafalnok volt azelőtt. Állásukat csakis annak köszönhetik, hogy a külügyminisztérium mindmáig sem tudta elhatározni magát árra, hogy diplomáciai vizsgákat rendezzen. Girsa miniszter fivéréből moszkvai követei, sógorából külügyminisztériumi művé­szeti szakértőt csinált Vokác külügy­­miniszt&iumi osztályfőnök segédhiva­tali főigazgatóvá neveztette ki apósát, Kukla fogházfelügyelői. A helyzetet a cikk szerint legjobban az jellemzi, hogy egy 35 éves légionáriust az úgynevezett légiós törvény alapján, a külügyminisz­tériumba 30 szolgálati évvel vettek föl. Ö arömiij, j ® ligás, zászlók lobogtatása, kivilágítás és ha­sonló külső örömnyilvánitás követte a franciák kivonulását a megszállt Ruhr­­vidékrfll. Mintha nem volnánk a béke hetedik évében, hanem volnánk még mindig a világháború idejében, olyan szimptómák között megy végbe a ki­ürítés. A megszálló csapatok kivonul­nak, a franciáktól a német halóságok átveszik a hatalmat és a felszabadult nép örömmámorban úszik. Kéi és fél évig tartották kézbe a Ruhr bányaterületet a francia csapatok, amelyek mint a békeszerződésben biz­tosított szankciók végrehajtói, teljes hatalommal uralkodtak a német nép felett, nem rettenve vissza még az erőszakosságoktól sem. Németország a reá rótt mérhetetlen jóvátételt nem volt képes fizetni és ezért Franciaország maga szerzett érvényt a nyert béke­szerződésbeli jogának. A végtelen meg­aláztatások hosszú sorának egyik szo­morú állomása volt a Ruhr vidék és valóban fegyelmezett és erős erkölcsi magaslaton álló lélekkel kellett annak a népnek bírnia, hogy az úgynevezett béke idején is kénytelen volt tűrni az örök ellenség katonáinak garázdálko­dását. Már januárban végre kellett volna hajtani a kiüritést, azonban a franciák ujtbb ürügyet kerestek a területen va­ló íovábbmaradásra s ha a most napi­renden levő garanciális szerződések nem biztatnák a franciákat azzal, hogy határaik miatt kelet felől nem lesz sem­mi ok az aggodalomra, aligha szán t ik volna magukat arra, hogy otthagyják a német területeket. A győztes franciák, akik hat évvel ezelőtt diktálták Német­országnak a békét, remegve gondolnak arra, hogy eljöhet még az az idő, hogy a németek erőre kapva, kamatostul fizetnek a rettenetes megaláztatásokért és hiába akarják elhitetni a világgal, hogy minden intézkedésükben a béke maradandóságáí akarják biztosítani, a történelem igazolta példák szerint alig kötöttek még olyan békét, amely magában nem hordozta volna egy uj háború szülő okát. A Versaillesben és a többi francia városban létrejött békeszerződésedben az ellenség gyűlö­lete oly sok magvás hintette ei a jövő békétlenségének, hogy lehetetlen ma már arra nem gondolni, hogy el keli következni-hamarosan annak az időnek, amikor az összes szerződéseket beható revízió alá kall venni. A szankciók, amelyek a szerződések végrehajtására biztosíttattak a győztes félnek, nem biztosítják sem a diktátu­mok állandóságát, sem a béke mara­­dandóságát. Egy hetven milliós népet nem lehet a szolgaság jármában tartani még 'a franciának sem, mert vele egyenlő kulturnivóju a német nemzet. A szövet­ségesek és főkép Amerika segítségével megszerzett győzelem gyümölcse csak akkor lesz megtartható, ha a békeszer­ződésekből el fogják távolítani azokat a rendelkezéseket, amelyek egy nagy nem­zet megalázását célozzák. A gyűlölet­nek, mely ma is ott ég a franciák szi­vében és ott tüzel a szerződések sza-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél kontárom, Jókai Mór utca 16. • Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon-és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m. £ ipendel, Renesanse, Hollandéi Bárok, Telehnló­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, síb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dí­vány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom