Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-04 / 80. szám
H>25. jnüas 4. Komáromi Lapok 3. oldal. lér. vannak érdekelt hadikölcsön tulajdonosok. A pénzlebélyegzés, a vagyondézsms és vagyonszaporulati adók után a hadikölcsönök megsemmisítése a harmadik állomás, ahova eljutottunk és hosszú időn ál mementóként marad előttünk ennek az évnek junius és július hónapja. Jól megjegyezzük magunknak a vagyon devalváció e szomorú esztendejét. — Dollár és szohol megtakarított készpénzét magyar mezőgazdáknál, a magyar gyáriparban és magyar árukereskedelemben heti 3/i% kamattal gyümölcsőzteti Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőhelegerősebb és legmegbizhafább bankja: a Ráth Bank Vdltá-Osztáiya Budapesten, VI. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Alapítási én: 1906. Üzleti forgótőkéié: 1 millió arany korona. Iskoláink beszámolói i. A Szt. Benedek rendi kath. főgimnázium Értesítője az 1924—1925. iskolai évről. Közzéteszi Gidró Bonifác, igazgató. (Komárom, Spitzer Sándor nyomdája, 8° 32 lap). Á főgimnázium értesítője Gidró Bonifác igazgató gondos szerkesztésében tájékoztat magyar kultúránk e régi és fontos hivatásu tanintézetének múlt ískoíaévi működésétől. A tanári kar 17 tagból állott, akik közül 12 bencés tanár, 5 pedig világi volt. Az eltávozott Szívós Donát és Vlasies Róbert helyét Csapó Antonin és Kocsis Károly tanárok foglalták el. Az iskolai referátus több tanárt állampolgárság hiánya címén eltiltott a tanítástól, de ezt időközben, az iskolai év végéig hatályon kívül helyezte, ami az intézeti oktatási bizonyára kedvezőtlenül befolyásolta. A tanulók valláserkölcsi nevelése felett gondosan őrködött a tanári kar A fegyelmi és az egészségi állapot kielégítő volt az intézetben. A tanulók résztvettek több tanulmányi kirándulásban Pozsonyban, Prágában. Garamszeatbenedeken, Kovácspatakon és Ko-Kerecsényi László 1555-ben Szigetvárról Írja: „Elébb jobb volt a szolgáló ember dolga: mert az föld ép volt, az szegénység gazdag volt s mindent bőven hordottak az vásárra.“ Mikor a török 1594-ben Győrt elfoglalta; a császári csapatok az esztergomi érsekség falvait pusztították. Több falut, teljesen tönkretettek s a király: biztosok egyetlen házat és lakót sem találtak azokban. A császári katonák, akiket segítségükre küldtek, mindent elraboltak, a gyümölcsfákat kivágták s a bútorokkal és az ekékkel együtt elégették. A parasztokat lábuknál fogva kötözték föl, hogy kivallassák, hová rejtették el a gabonájukat. Még a templomokat is feltörték, s amit ott találtak, elvitték. A királyi biztosok falvak szermi' mutatták ki, hány száz marhát hajtottak el s mennyi kárt okoztak az egyes falvakban a németek, Amelyik falut véletlenül elkerülték, ott a biztosok jólétet és gazdagságot találtak. Zsigárd nevű faluról jelentik például, hogy a jobbágyak házaiban lábas jószágot, szárnyas majorságot és apróbb marhát a legnagyobb bőségben talállak. Vannak itt jobbágyak — írják a királyi biztosok — kiknek száznál több ökrük és tehenük van az apróbb állatokon kívül! fiyen állapotban voltak a falvak, ahol a német hadak nem jártak. Ellenben, ahol megfordultak, ott semmit sem hagytak. Cselle faluból például ötszáznál több marhát elhajtottak s egyetlen jobbágytól hatvan disznót vettek el. Tardoskeddről is 500-nál több marhát hajtottak el. A falvak legtöbbjét távozásuk után felgyújtották. De nézzünk más vidék felé. Az 1600. évi összeírás szerint Hosszumezön 86 jobbágy élt, ezeknek volt 885 disznaja, 561 marhája, 50 lova és 463 birkája. Rahó faluban ugyanekkor 12 jobbágy lakott, ezeknek volt 844 birkája, 64 márom környékén, iskolai ünnepélyekkel ülte meg a Köztársaság alapítása, a Köztársaság elnökének születésnapja és Jókai születésének százéves évfordulóit. Ez utóbbi ünnepen előadta Jókai: Uj föidesűr c. színmüvét és a gyönyörűen sikerült előadást Égler Dózsa tanár rendezte. Kitünően sikerült tornaversenyát jun. 21-én tartotta Sohár Ottó tornatanár szakavatott vezetéke alatt. A főgimnázium keretében a Mária kongregáció, a Czuczor önképzőkör, a Jókai cserkészcsapat, a Vörös kereszt ifjúsági csoportja és az ének- és zenekar működtek, Sólymos Ede és dr. Hajdú Lukács, dr. Borka Géza, Biró Lucián, Gödör János és Pataki Maurus tanárok szakavatott vezetése alatt. A tanári kar tagjai közül sokan iro dalmi téren is figyelemreméltó tevékenységet fejtettek ki. A diákjóléti intézmények közül, melyek az ifjúságot támogatták a Diák menzát és a Segítő Egyesületet, kelt kiemelnünk. Az előbbi 38 szegény ta nulónak nyújtott otthont, mig a segiíőegyesület 109 tanulót ruházattal és 150 tanulót könyvsegéllyeí látott el. 1 Az intézethez kötött ösztöndij alapit ványok sorából a Király püspök alapítványt 16 tanuló élvezte, 9 tanuló pénzjutalomban, 11 pedig könyvjutalomban részesült. A főgimnáziumba 432 tanuló iratkozott be, kilépett 6, és az év végén maradt 426 tanuló. Ezek közül fiú 369, leány 47 rendes tanuló volt. Anyanyelv szerint 424 magyar, 1 német és 1 csehszlovák. Előmenetel szerint kitűnő 81, alkalmas 234 nem alkalmas 43, javitó vizsgát tehet 67, pótvizsgát 1. Kitűnő tanulók: /. osztály: Bohony Ernő, Folkner József, Hantos Erzsébet, Lengyel Klára, Paíasy Imre, Ruzicska Károly, Schweitzer Ilona, Somogyi Lajos, Steiner Livia, Szénásy Lajos, Szüllő Rezső, Vilmos Béla, Viplak Vince. //. osztály. Bloch Imre, Brinzik József, Feisthammel Valéria, Fleischmann Sándor, Garai Anna, Jelenek Mária, Kovács Gyula, Lacza Imre, Landesz Lajos, Neuwirth Béla, Sebő Ágnes, Sedivi Lenke, Spitzer Ilona, Szaló József, Szendi Bálint, Taubirger István. ///. osztály. Erdélyi Elek. Glück Elvira, Hartenstein Vilmos, Sohár Aranka, Szalczer Sándor, Szapucsek Miklós, Tólhkárolyi Ibolya. IV. osztály. Gábris József, Grünfeld Erzsébet, Hájas Gábor, Kecskés Lajos, Kubicsek Mihály, Mihola Lujza, Szaló László, Tóth Kálmán, Uhereczky Endre, Zombory Klára. V. osztály. Brauner Sarolta, Gergelyi Ilona, Hantos László, Mayer Anna, Montskó Tibor, Polák Vendel, Soós Jenő, Banai Tóth Pál, Tromler Miklós, Vaisz László, Vargha Sándor, Vavrik Gyula, ZhoreÜa Árpád. VI. osztály. Barényi Dániel, Fekete 1 1 m MISmLGYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ & KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. tehene, 18 disznaja és 12 lova. Talabor falván 35 jobbágynak 60 tehene, 65 ökre 120 disznaja volt, Visk lakóinak meg 1391 lova, 742 szarvasmarhája, 862 disznaja. Huszonhárom jobbágy akadt itt, akiknek fejenkint 10—14, sőt több lovuk volt. Técsőn akadt oly jobbágy, kinek 13 ökre, 10 bikája és 11 tehene volt. Tudott dolog, hogy a jobbágyi rendnek utolsói az úgynevezett páston ülők, vagy szemétén lakók voltak. Ezeknek a jámbor embereknek egy lábnyomnyi földjük sem volt s a markukkal szolgáltak. Ahol nem járt német, még a pástonülőknek is elegendő marhájuk volt. Csetneken például egy-egy pás tonülÖnek lova és két tehene volt (1683) Gecel faluban ugyanekkor az egyik pástonülőnek (Kokol Jakabnak) — bár i sem földje, sem rétje nem volt — nyolc ökre, négy tehene, négy tinója, négy sertése és két lova volt. S a faluban ő vala az utolsó jobbágy ! Kár, hogy az Alföld falvairól összeírások nem maradtak ránk. Csak egykét följegyzésből tudjuk, hogy itt a jobbágyoknak még több szarvasmarhájuk volt Hiszen az Alföldről évenként több százezer marhát hajtottak külföldre s mivel itt nagybirtokosok nem voltak, tehát maga a földnépe űzte a marhatenyésztést. A gazdagságnak és a jólétnek a bizonysága az is, hogy a tisztviselők természetben mód nélkül sokat kaptak. Köveskuty Márton Nagyvárad udvarbirája pl. 1599-ben (tehát háborús időben) a készpénzfizetésen kívül évenként kapott 35 köböl búzát, lencsét-borsótköiest 7—7 köböllel, lenmagot 5 köböllel, 150 akó bort, 40 birkát, 200 bá rányt, 25 vágómarhát, 25 hizót, 110 sajtot, 40 pint vajat, 25 pint mézet és 100 kősót 1 A földesurak és jobbágyaik jóléte és gazdagsága csak addig tartott, mig németeket nem kvártélyoztak be hozzájuk, avagy mig a nagyobb háborúk mindent el nem gázoltak. Nem mi, hanem a rendek hangoztatják a nagy háborúk alkalmával, hogy a császári hadak sokkal nagyobb pusztítást vittek véghez, mint a törökök. Nem is magyar, hanem német ember irta a császári hadakról a tizenötéves háború alkalmával: „A német zsoldosok harca a török ellen abban áll, hogy amit Magyarországban megenni és meginni nem tudtak, azt fölégetik és megsemmisítik." (Hungaro Teutomacia ) Gabeimanu, aki mint szemtanú irta le a hosszú háború eseményeit, megemlíti, hogy tízezer német zsoldos többet eszik, mint harmincezer török. A németek mindent erővel vesznek el, a törökök ellenben készpénzzel fizetik a vásárolt élelmícikkeket. Ezek a német zsoldosok, mint az éhes madarak a szemes szérűre, úgy rontottak a védtelen falvakra. S csak mikor már mindent föléltek s mindent feltüzeltek, akkor álltak tovább. Nekik mindegy volt, nemes, vagy nem nemes. Esztergom ostromakor mérföldek és mérföldekre mindent úgy elpusztítottak, hogy egyetlen lakó sem maradt s az egész vidéket újra kellett betelepíteni. És — Írják a rendek — nem lehet oly kegyetlenséget kigondolni, amit e zsoldosok a mi népünkön nem gyakoroltak volna. Hogy a nemesekkel miként bántak, arra elég leszen egy esetet említenünk. Kiss Péter deáknak valamikor öt falva volt Szigetvár vidékén. Tizenhárom rokona halt hősi halált s ő mint félkezü rokkant, csallóközi kúriájába vonult vissza. Az 1566. évben 36 német zsoldos húsz napig volt az ő kúriájában. Minden katonának naponkint egy font húst, egy pint bort és egy kenyeret kellett adnia. Ezenkívül megették hatvan tyúkját és húsz libáját. Négy Telefon 615/4. Alapítva 1872. ■#' SMüd Hi. íJd Sérvkötők minden kivitelben rugók nélkül is, valamint haskötők operációk után, lógó hasnál, méret szerint vagy pedig orvosi rendeletre a leggondosabb kivitelben készülnek. Gummiharisnyák, hygienücus gummiáruk a legjobb minőségben, továbbá »Zello« Punkt 21. orralakitó azonnal szállíthatók. Mindennemű betegápolási cikkek raktára. Mimi tani «ja. kiláttál Brünn, Johannesg. 7. i rmre, Mezey János, Nagy Árpád, Söös Jenő, Szabó Ilona, Szaló Kálmán VII. osztály. Gayssler István, Kiss Gyula, Schwartz Imre. VIII. osztály. Antal József, Darvas Andor, Fried Hermina, Gáspár Árpád, Horváth Andor, Kiss Sándor, Kosztolányi Gyula, Narancsik Imre, Fóliák Julianna, Pollák Zoltán, Radó Zoltán, Sevella László. Komáromi levelek. Nagyságos Asszonyom részvéttel olvastam könycseppektől himlőhelyes levelét. Szóval az ön esete is az, hogy férjhez ment minden nagyobb tomboló szerelem nélkül és az évek csendesen peregtek egymásután és boldognak is képzelte magát, amikor betoppant az igazi lovag. És most azon tépelődik álm tlan éjszakákon, amig mellette az ur, jóízűen horkol, hogy elváljon-e az utftól vagy sem? Hát beszéljünk erről a témáról. Ha már betoppant részint a családi fészkükbe, részint az asszony szivébe az uj lovag, akkor más színben lálja a nő az egész világot, de különösen a férjét. Azelőtt ha éjszakákon hortyogott a férje, azt mondta magában, milyen egészségesen, jóízűen alszik, most már idegesíti, bosszantja a horíyogás. A férjén napról-napra több, kellemetlen, félszeg vonást vesz észre és megállapítja megában, hogy mennyire különb a másik és ő neki ezzel a prózai, hétköznapi emberrel kell leélni a hátralevő disznaját lelőtték és elfogyasztották. Pompás kertjének kerítését feltüzelték, negyvenhárom szép diófáját, 34 igen értékes duránci barackfáját, damaszkusi és duránci szilvafáit, muskotály körtefáit egy száiig kivágták s feltüzelték. Utoljára 214 muskotály-szőlőtőkéje is erre a sorsra került. Húsz ölnyi szénáját, 24 kepe búzáját erővel elvették. Aztán a bútorokkal tüzeltek. Ami megmaradt, azt magukkal vitték. Még a kemencéket és az ablaküvegeket is elhurcolták! A XVII. század utolsó évtizedeiben már a falvak egész seregéről írják : „Minden marhájukat csordástól őfelsége német vitézi mind elhajtották, ők maguk pedig elbujdostak.“ Ilyen sorsban volt részük a városoknak is. Debrecen város 1686-ban írja, hogy már mindent, ami pénzzé tehető, eladtak s a téli kvártély fejében még 80 ezer forintot kell fizetniök. Sir és jajgat itt mindenki. Az iszonyú terhet nem bírják 1 Valamivel későbben (1697-ben) ugyanez a város írja, hogy Caraffa csak egy téli kvártély fejében négyszáanyolcvanezer forintot vetett ki a városra s minden utcába egy kompánia katonát rendelt az összeg behajtására. Akik nem tudnak fizetni — írja a város — azokat ütik, verik. így ment ez mindenütt és mindig. Köteteket kéne ezekről írni s akkor világosan látná mindenki, hogy nem a földesurak tették koldusokká a jobbágyokat. A XVII. század derekán Batthyány Ádám körmendi jószágja jobbágyait fölszabadította s csak azt kötötte ki, hogy török veszedelem idején fegyverrel tartoznak szolgálni. Amint Batthyány Adám meghalt, a körmendiek fölbontották az egyezséget, mert visszakivánták a jobbágyi állapotot. Tehát nem lehetett az valami nagyon rossz 1 Szombaton és vasárnap, július hó 4-én és 5-én sl4 | YÁBOSI MOZI | Nagy artista film! „ANITA JO” A cirkusz táncosnő tragédiája. főszereplők: Hanni IDnw Rnrnhnr/i «*♦-»
