Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-31 / 157. szám

1925. december 81. Komáromi Lapok 5. oldal. HÍRADÓ kapható és házhoz szállításra MEGRENDELHETŐ a SPITZER-féle könyvesboltban terv csak a nagy* antant ellenzésén bukhatna meg Ellenben Németország kötelezi magá*, hogy a nyugati paktum ellenére is Moszkvával a jó viszonyt fentarlja. Ennek a feltételnek meg is felel a német birodalom, amennyiben az orosz* német kereskedelmi szerződés telő alá került s ennek keretében Németország százmillió áruhitelt nyújtott az orosz kormánynak. Politikai tekin­tetben is kész támogatni Szovjetorosz­­országot Németország és pedig elsősor­ban ama akadályok elhárításában, ame­lyek Oroszországnak a Népszövetségbe való belépését gátolják. Ha Csicserin ma még úgy hirdeti, hogy Moszkva nem hajlandó a Népszövetségnek tagja lenni, nem kell feltétlenül hitelt adni a büszkén odavetett sohasem szó­nak. Csicserin attól tart, még pedig nem ok nélkül, hogy Oroszországnak a Népszövetségbe való belépése után nem lesz többé útja és módja Nagybrittánia világuralma ellen a messze keleten áskálódni és Európa felé a szovjet hatalmát Ázsiára'támasz­kodva érvényesíteni. Ha Chamberlain és Csicserin a közeljövőben kibeszélik magukat és ha Ang ia változtat szov­jetellenes politikáján, akkor lehet, hogy e téren is jelentős változás áll ba. Ad­dig Németország nyugodtan várja, amig Moszkva rászorul jó szolgálataira. Kü­lönben Csicserin Berlinben legutóbb erről a témáról hallgatott. Tárgyalásai főleg abban az irányban mozognak, hogy Oroszországnak újabb hitelt sze­rezzen. A százmilliós hitelt Moszkva nem tudja teljesen igénybevenni, mert lehetetlennek tartja, hogy egy esztendő alatt vissza tudja fizetni ezt az óriási összeget Viszont Németország egyelőre nőm adhat hosz­­szabb idejű hitelt, mert ez a százmillió rövidiejáratu amerikai pénz és az ame­­rikai bankok más üzletet nem kötnek. Csicserin tehát arra akarta rábírni a német kormányt, hogy a saját gyáripa­rának adjon közvetetten hiteit, abból a célból, hogy az a kapott összegek fejé ben Oroszországnak mezőgazdasági gépeket szállítson. A tárgyalások nem vezethetlek a kívánt eredményre, mert a német kabinet lemondóban lévén, nem köthette meg a következő kor­mány kezét. Politikai értelemben jelen'ősebb ered­ményeskel tér haza Csicserin. Francia­­országban megegyezés készül és Török­országgal semlegesség! szerződést kö­tött, amely szerződés természetesen elsősorban a Népszövetség ellen irányul. Végre Csicserin biztositotla az orosz befolyást az orosz külső politikára oly értelemben is, hogy mindenütt mint a kisebbségi érdekek megértője és védője lépett fel. A helyzet ugyatfis az, hogy a jövő esztendőben (a Népszövetség megala­kulása óta először; a kisebbségi kérdés valóban akuttá lesz. A német közvéle­mény élénken óhajtja és Síresemann minden megnyilatkozásában a legéle­sebb formában kifejezésre is juttatja, hogy Németországnak a Népszövetségbe való belépése után első gondja lesz a kisebbségi kérdést dűlőre juttatni Né metország ma tele van a csehszlovákiai német kisebbségek panaszaival s a német kulturális törekvések elnyomásé val, nem is számítva az olasz Tirolból ide érkezett panaszokat, amelyek ha elsősorban Ausztriának is szólnak, mé­gis idegessé teszik a német közvéleményt. A német kormánynak az az álláspontja, hogy ezeket a kérdéseketa Népszövetség ben a lehető legszélesebb alapon szóvá kell tenni és orvoslást kell keresni, mert ezeknek a megoldása nélkül az annyira szükséges békésebb szellem nem fog Európában tért nyerni. Eddig a kisebb­ségeknek nem volt szószólójuk a Nép szövetség tanácsában és mihelyt Né metország megkapja ott is a helyét, alkaima lesz oda hatni, hogy a kisebb­ségi panaszok megértésre találjanak. Miután nem valószínű, hogy a kisebb­ségi problémák a Népszövetség kere­tében gyorsan, teljes megegyezésre fognak vezetni, fölmerült az a terv is, hogy az érdekelt államok előze­tesen egy újabb konferencián beszéljék meg ama határozatokat, meiyek azu tán a Népszövetség plénuma elé kerüljenek. A harc előreláthatóan több esztendeig fog tartani. Az eredmény még bizonytalan, de valószínű, hogy a kisebbségek éppen Németország föllé­pése következtében a közel jövőben méltányosabb bánásmódra számíthat­nak. A kisantant januári konferenciáján kétség nélkül szóba fog kerülni a ki­sebbségek kérdése is, kapcsolatosan Németországnak a Népszövetségbe való belépésével. A kérdés azonban ebben a pillanatban még nem aktuális és hó­naposba fog kerülni, amig a formali­tások befejezése után Németország a Népszövetség tagja lesz. A kisantant vezetői tehát más, égető problémákkal fognak foglalkozni és föltehető, hogy a kisantaninak megvannak a saját infor­mációi Budapestről, amelyek ha nem is hangoznak fenyegetően és a Bethlen­­kormány teljesen reális álláspontjáról jól vannak tájékozódva külföldön, mégis úgy tetszik, szükségessé teszik, hogy a kisantant az összes lehetőségeket meg­beszélje. De ezek csak teoretikus meg­állapítások lesznek. Sokkal fontosabb probléma a fasiz­mus kétségtelen terjedése. A fasiszták a légionáriusok szerepét veszik át. Ro­mániában mint Nagyrománta védői kö­vetelnek helyet a közéleiben Hogy és mint lesz Jugoszláviában a Radics párt behódolása után, senki sem tudja. A fasizmus terje té3e pedig szerves ösz­­szeköttetésben van a kisebbségek kér­désével, mert nyilvánva'ó, hogy a fasiz­mus, mint tiszta nemzeti politika, a kisebbségek jogaival nem igen törődik és az abszolutizmus minden hatalmával tör amaz államok ellen, amelyek a nem­zeti imperializmusnak nem annyira poli­tikai, mint inkább kulturális ellenfelei. Végül nem marad titok a kisantant elölt, hogy Moszkva és Ctcserin, mint az több nyilatkozatból kiderül és amint a leg­utóbbi magyarországi elfogatások is bizonyítják, az európai csendet és bé­két oly módon is befolyásolni akarjak, hogy a kisebbségek védőjéül adják ki magukat és igy próbálják előkészíteni a világforradalmat. A cseh fasiszták még sok kellemetlenséget szerezhetnek a kisantantnak, mihelyt Moszkvával közvetlen összeköttetésbe lépnek. A kisantant tehát minden oldalról csak újabb veszedelmeket Iát és ez a tény talán elegendő lesz arra, hogy a már nagyon ingadozó, laza szövetség kap­csait újból valahogy megerősítse. Be­nes legalább is erre törekszik Csak utolsósorban jönnek számba azok a tervek, amelyek egy középeuró­pai Locarno előkészítését célozzák. Tehát újabb békepaktumokat, újabb biztossági szerződéseket Locarno mun­kájára, talán elsősorban Magyarország ellen, vagy pedig Magyarország mel lett, már ahogy a törekvések vígső céljait felfogják. Hiszen mindegyik csak Trianon újabb megalapozását jelentené. Ami Ausztriát illeti, az a nézet ala kult ki, hogy a csatlakozás kérdését egyelőre szüneteltetni kell. A csatlako zás a beavatottak nézete szerint bizo­nyára meglesz, mert más megoldás nincs. Ausztria feloszlatása nem vál-. nék az európai béke javára. Szóval, az 1925 iki esztendő csupa megoldásra váró problémát ad át az uj évnek. Boldog lehet a világ ha ezeknek a problémáknak csak egy tö­redékét sikerülni fog az uj esztendő­ben megoldani. A Sz. András templom tatarozást költségei. — A hirdető oszlopok ügye. —- Megmossák a város fejét. — Nyugdíj ügyek. A komáromi járási bizottság hétfőn délelőtt 11 órakor a vármegyeház kis­termében ülést tartott Fodor Adolf dr. szolgabiró elnöklete aiatt. Az elnök. megnyitván a gyűlést, a bizottsági fagok a jegyzőkönyv hitelesítésére Mohácsy és Both bizottsági tagokat küldte ki. Ekel község 1926. évi költségvetését tárgyalták elsőnek. Ekel község pót adója 173%- A költségvetést elfogadta a bizottság. Elfogadták továbbá Nagy­­megyer községét is, ahol 103% ós Izsapét'is, ahdí 700% a pótadó. Elfogadták Bogya, Alsó- és Felső­­gallér községek azon határozatát, hogy az eddig jegyzői javadalmakat képezett földeket átirják a község javára, Majd következett a komáromi Sz. András templom restaurálási költségé­nek kérdése. Ismeretes, hogy a város, mint kegyur, tartozott a Sz. András templomot tatarozni. A város 15 éven át 10 ezer koronával járul a költségek fedezésére. A város e határozatát Vidák és társai megfelebbezték. így került az ügy a járási bizottság elé. Az előadói javaslat az volt. hogy az egész felebbe­­zés tárgytalan, mert a városnak, mint kegyurnak kötelessége a templomot ja­víttatni. Both és Csóka kommunista párti bizottsági tagok az ellenkezőt akarták bizonyítani. Dr. Mohácsy Já­nos, Mészáros Károly'ellenben a kom munistákkal szemben azt szögezték le, hogy a városnak, mint kegyurnak kö­telessége a templomot javittani, hiszen már olyan rossz karban volt, hogy maga a rendőrség rendelte el a sürgős tatarozási munkákat A r. kath. egy­háznak e követelése jogon alapszik és Komárom város e kötelezettségét nem ingyen vállalta el annak idején, mert ezért ingatlanokat kapott az egyháztól, igy pl. az Apályi szigetet is többek között. Szavazásra került a sor, a bi­zottsági tagok nagytöbbsége a két kommunista szavazat ellenében elfo­gadta az előadói javaslatot. Most következett a hirdetőoszlopok bérbeadásának ügye. A város pályáza­tot hirdetett annak idején a hirdető­oszlopok bérbeadására. A határidő le­teltével a városi közgyűlés szótöbbség­gel nem a legöbbet ígérő Spitzer Sándor könyvkereskedő cégnek adta oda a b rietet, hanem a Rokkant Egye­sületnek. M/el a Rokkant Egyesület a pályázati fe tereieknek nem felelt meg, a városi közgyűlés a határozatát meg­­felebbe/Je a Spitzer-cég. Az előadói javaslat az volt, hogy a Rokkant Egye­sület tényleg nem felelt mega pályázat beadásánál a törvényes feltételeknek, igy a város bérbeadása semmis és a bérlet a Spitzer céget illeti. Csóka bi­zottsági tag az előadói javaslat ellen érvel. A város amikor kiadta a rokkan­­taknak a hirdető oszlopokat, a rokkan­takon akart segíteni. Dr Mohácsy Já­nos kijelenti, hogy nehéz helyzetben van, mert a rokkantakat is szeretné segít ni, de viszont a rokkantak bérleti szerződése súlyos jogi hiányokban szenved. Közbevető indítványt tesz tehát: semmisítsék m?g a bérbeadási szerződést és a bérlet legyen a Spiizer cégé és sugalmazzák a városnak, hogy a rokkantakat segélyezze kárpótlás­képpen. Egyben csodálkozik, hogy a város, közgyűlés egyáltalában elfogadta a bérleti szerződést, mert ez a várost évente több ezer K val megkárosítja és akik ezt megszavazták, azok eilen meg lehetne indítani a fegyelmi eljárást. A közbevető indítványt négy szótöbb séggel eliogadták. Benkő Mihály utmesterf nyugdíjazta a város és ezzel azt az állást végleg beszüntette. A nyugdij alacsonysága és az állás beszüntetése miatt Benkő fe­­lebbezést adott be a járási bizottság­hoz. Mészáros Károly csodálkozását fe jezi ki, hogy Komárom város mért nem alkalmazkodik a nyugdij kivetéseknél minden és nem csak kivételes esetek­nél egy, 1920 ban alkotott szabályren­deletéhez, amelyben kimondják, hogy tisztviselőit, alkalmazottjait az állami tisztviselőkhöz hasonlóan nyugdíjazza. Javasolja, hogy adják vissza a feleb* bezést és utasítsák a várost, hogy hagyassa jóvá ezt a fent említett és még 1920-ban hozott határozatát és a személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmit. iratUlava, Stet&ntk-n. 1. w. Teleton M-M. nyugdíjasok ügyét aszerint j rendezzék általában és ne csak egyes kiváltságos tisztviselőkét. A bizottság egyhangúlag elfogadja e javaslatot. Komárom város Schlesinger Kornél komáromi lakosnak ingatlant adott el. A bizottság jóváhagyta, éppúgy, mint Koiozsnéma birtok eladásait is szintén házhelyeknek. Dr. Geőbel Károly nyugdíjügyében beadóit feíebbezásénéHs azt haiározták, hogy a város hagyassa jóvá előbb az 1920 iki szabályrendeletet. A járási bizottság éles kritika tár­gyává tette azt, hogy a város vissza­menőleg is nyugdíjaz, ami jogi ab­szurdum. Dr. Gaöbel Károlyt ugyanis visszamenőleg nyugdíjazták, ami úgy állt elő, hogy a nyugdíjazás tényét sem mondta ki a város, csak arról ér­tesítették Gaöbelt, hogy ennyi és ennyi nyugdijat kap ettől és ettől fogva. Mivel Gúláról az egyik jegyzőt Szi­­mőre helyezték, a község pénzügyének kezelésére, könyvelésére egy ellenőri állást szervezett Guta község évi 10 ezer korona fizetéssel és 3 szobás szabadlakással. Az uj állás szervezését jóváhagyták. Ismeretes, hogy Komárom város egy közgyűlésén a bizottsági tagok nagy többsége úgy határozott, hogy a szántó­földjeit bérbe adja. Ezt a határozatot a kommunista párt megfelebbezte. Csóka bizottsági tag rámutat arra, hogy amig a város maga gazdálkodik, addig sok­kal több munkás kap munkát, mint ha a szántók bérbe vannak adva. Kéri a bizottságot, hogy semmisítse meg a közgyűlési határozatot. Dr. Mohácsy János megállapítja, hogy a városi köz­gyűlés igen nagy többsége möndta ki a bérbe adást, sőt a gazdasági szak­értő is a bérbeadás mellett érvelt, tehát lehetetlenség ilyen határozatot meg­semmisíteni, hanem a bérbeadást azzal a megszorítással kell jóváhagyni, hogy kisbérietekben adandó ki, hogy a sze­gényebb nép is bérelhessen és előny­ben részesüljenek azok. akik a városi földek bérbeadása miatt állásukat veszí­tették. E javaslatot elfogadták éppen úgy, mintSzimő, Nagymegyer, Izsap községek szervezeti szabályrendeletét. Több tárgy nem lévén, az elnök boldog újév kívánságával az ülés vé­get ért. II Hroai HMíé elfoittoz. (Egy jó vacsora és három deci bor ellenében vallott az egyik tettes. — „Az asszony is kiszabadul.“ — A magyar rendőrkapitány megjelenése.—Lovasszer Géza a nyomravezető. — Mi lesz a 20 ezer K jutalommal ?) Lapunk múlt száma lészletesen meg­írta a komáromi Koronabank betörői­nek az elfogatását. A szenzációs letar­tóztatás olyan nagy érdeklődést váltott ki a közönségből, hogy lapunk keddi száma, amely éppen a szenzációra való tekintettel előbb jelent meg, igen nagy kelendőségnek örvendelt. A téma még ma is foglalkoztatja a közvéleményt és szeretne az elfogatás részleteiről még többet olvasni, éppen azért olvasóink kíváncsiságát akarjuk kielégiteni, amikor a dologra még visz­­szatérünk. A betörőket még a tett elkövetése napján, reggel el lehetett volna csípni, ha a bankbetörést nyomban a rendőr­ségen bejelentik. Akkor még csak a Dunaszerdahely felé induló vonat hagyta el az állomást, de azzal a betörők nem utazhattak el, mert az a vonat reggel 5-kor indul, a betörők pedig öt óráig dolgoztak a szekrény kifurásával. Ellen­ben a 6 és 7 óra között induló vona­toknál már megtörtént volna a letartóz­tatás, ha a rendőrséget előbb értesiiik. Bár ezzel a késéssel nagy egérutat nyertek a betörők, dr. Juszkó János erélyes kézzel látott a nyomozáshoz és az összekuszált fonalak kibogozását eredményesen kezdte meg és tette le­hetővé a sikert. A nyomozásnak nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom