Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-18 / 86. szám
1925. ysfra: 18. Komáromi Lapok 3. oldal. Weil Mikié® d*s abéssi erthopédklinika(Lorenztanár) volt urthopédoperatőrje Braílasa, Hftip-nl 51. n. Éti Rendelés: lábelgörbnlések, ó- és X lábak, veleszfile-tett csipőficamodás, befelécsavart u. n. docgalábak, bénulások utáni elferdttlések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartási!, valamint egészséges gyermekek számára is, individualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd fpparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése,műtéti kezelés, villamos kezelés, diatermia, kvarcfénv (mesterséges magaslati napfény), hőlég é* arsonval kezelés. 563 iiKlBlö érák: ü. e. 18 - 1!-ig, d. fi 3-5-Ig Telefoni 25—96. Jékai, a református. Irta: Kiss Péter Pál. Mikor a komáromi reformátusok csillagos tornyű, nemesen egyszerű, de emellett méltóságteljes temrlomának kedves falai között amaz emlékezetes díszközgyűlésen a Jókai nevének égisze alatt összegyűltek a magyar hívek és •£ hivő magyarok mikor a magasban felcsendülő dalt és könnvet kérő ének, mini lelkesedés értékes féméből kovácsolt aranyeke, felszántotta, porhanyóvá, alkalmassá tette, előkészítette a lelkek talaját az elkövetkezendő nemes magvetés befogadására s mikor dr. Gaál Gyulának, a református egvházközség csöndes örömét kifejező bibiiás szavai patéfikusan gomolyogtak felénk, egyszerre lobbot vetett bennem a kérdés, hogy vájjon Jókai munkájában van e olyan részlet, mely az ő református mivoltát elárulja, kifejezésre {altatja ? Nem azokra gondoltam én melyekben már az alapeszme magasan és szilárdan tartva, ezt a célt szolgába, amilyen pl. ,.Az utolsó pad“, ,,A szatyor“ vagy a debreceni reformátusok életéből veit darabok, avagy akár ,,Az elátkozott család“ ide vágó részei, hanem gondoltam arra, hogy mikor a költő az ihlet hevében, a mesemondó kedvtelésével „ábrándok ködéből a képzelet íündérszövetét szövi, szövegűi, hogy akkor egv-egy művészi mozdulattal elhelyezett virágba, a szálak lágy hul— Szóval mi is urak vagyunk! — kiáltotta Gábor. —- A kakas is ur a maga szemetjén! — egészítette ki az apja s a plates üveg után nyúlt. Gábornak nem tetszett ez & beszéd. Ő is letette a halat s a pintes üvegre Lámult. — Ihatsz te is egy kortyot — mondta az apja s Gábor jót húzott az édes borból, aztán jókedvűen, megelégedettec tette le az üveget. — Édesapám, — kiáltotta — én holnap eldöntetem a holtos fiát! No, no, csak ne szamárkodj — feddetie az apja. — A bolíosék derék jó emberek, miért vernéd e! a fiukat? — Azért mert azt mondta, hogy ot;föniba paraszt vagyok! — Ha elvered, azt hiszi majd, hogy csakugyan az vagy. Gábor eibámult.-- Miért, hát olyan paraszt dolog a verekedés ? Az apja bólintott. — Mindig az a paraszt, aki a másikat oknélkül durván bántja. Gábor nem értette ezt az okoskodást. Hiszen a boltos fia bántotta őt oknélkül, mert azért, hogy ő véletlenül nekiszaladt, annak nem volt oka őt megbántani, neki azonban már meg van az oka, hogy miért verje el amazt. Kedvetlenül csettintette be a bicskáját, aztán fölállt, nyújtózott, álmos volt. Még egy utolsó pillantást vetett a maradék halra. — Jó volt, finom volt. Piros, ropogós volt, ahogyan csak az édesanyám tudja megsütni. Aztán elindult aludni. A küszöbön azonban visszafordult. — Édesapám, — mondta konok büszkeséggel, — gondoljon bármit, én azért mégis eldöngetem a boltos gyereketl lámzásában vagy kemény feszülésében, az odavetheti hamvas, vegy ragyogó fényben nem ismerjük-e fel a költő lelke tnélyén rejtőzködő, vele született, öntudatlanul benne élő részecskéjét ősei hitének, vallásának.“ És képzeletemben végiglapozgatom a száz kötetet. És láttam a tűzimádók dervistáncait, láttam az ősmagyarok lelkének tüzes hitét, elragadtattam magam a római Szent Péter templom elölt összegyűlt tömeg áhítatától, amint szent rajongással fogadja az apostol utódjának áldását és tovább lapozgatom és rátaláltam arra, amit kerestem. | — Itt van. 1 „Egy az Isten“-ben találtam rá. Az unitáriusokat magasztalja és akkor enged egy kis bepillantást az ő református leikébe. Mikor Adorján, az öreg Áron, a íófőszékely, kinek nemes emberi munkában törött a tenyere s azért tanult eszes fő, ki zománcos aranyórát hord bárány bőr bekecse zsebében és pa rasztos külső alatt nemes ember szivet visel, mely szív, mikor teljes telve aggodalommal szörnyű sorsa miatt testvérbátyjainak, kik az oláh fölkelőhorda keze közé kerülhettek, mikor ez az Áron a tordai hasadék melletti barlangvárban próbált pihenni öccsével Manasséval, aki elszökik tőle testvéreinek felkeresésére s ott hagyja Áront meg Blankát a törékeny gyönge nőt, akkor nem íud Áron nyugodni s szíí vének minden aggodalmától hajtva, ki - l önti szivét az Úr előtt s látjuk őt, i miként Blanka is meglátta, a követ j kezőképen: „Blanka a barlang száján j kitekintett s ott a csipke bokor előtt I látott egy férfialakot, ki két hosszú | karját összekulcsolt kezével feje fölé '• emelve fariá és így nézett fel mozdu! latlanul az égre. Egyszer aztán a szoj bormereven álló alak elkezdte énekelni: I ..Szivemet hozzád emelem És benned bízom Uram“! Egyszerű, csendes dal, lassú zsoltár az s aki énekli, sem mestere, sem müí vésze az éneklésnek; de érzés volt | benne és igazság, mit kifejezett a hang : és a tekintet. I Ez nem czeremőnia, ez az érzések j kitörése. I Valami ellenálhatatlanul elragadó t vo’í a jelenetben, amint az idomtalan, l tűlizmosult férfialak, az embernemlakta \ magányban holt kövek és örökké élő ■ bokroktól környezetien kezét feltartva s kényszerűé a magas eget beszélni I hozzá. Az Istennel érintkezés közvetít lensége sugárzott szeméből vissza, f arcvonásain az erőszakos törekvés f megtalálni azt, aki mindenütt jelen i van — s nem ía!álható sehol, j S ezután minő áldott megnyugvás i tért ez arc vonásaira, midőn zsoltárát I vágigénekeié: éltető hit, meleg bizalom, ) szivbeli erősség. „Mert szégyent nem vallanak, Akik hjzzfcd esedeznek.“ Mikor tekintését elforditá az égről, látszott az arcon, hogy ez embernek a szive megtelt Istennel.“ így ir róla a költő. Mi sem természetesebb, hogy Blankát is elragadja a zsoltár s áhítatba ringatott lélekkel ő is megtanulja ezt Árontól. S mig Áron tanítja őt, közben ahogy elragadtatással beszél erről a zsoltárról, mint lelkének nagy kincséről, az a költő érzése, eíragadtatása, dicshimnusza még a fordái hasadék keletkezését is merész, de a naiv ember szájába adott anakronizmussal, a zsoltár csodatevő erejével magyarázza. — A szent király — úgymond, — ezzel a zsoltárral kényszeriíé az Istent, hogy egy perc alatt repessze ketté a sziklát. Pedig ugy-e hol volt még akkor Szenei Molnár Albert, ki a zsoltárt rímbe szedte, hol Gondimel, aki megzenésítette ? Később a Porlik barlangbeli jelenetben már Blanka ajkán csendül az fel. Mikcr nérík az Isten remekművét, egyik magyaráz, másik kérdez, de közben egyik sem gondol vele, mert mindenik lelkében ott él a szorongó kérdés: — Hol van Manassé? Végre Blanka az, aki nem bírja tovább s úgy elfojtja szivét az a névtelen fájdalom, hogy a természetnek mindeme föld alatti és föld fölötti pompája nem létezett rá nézve a földön. Két kezét egymásra tette keblén s ott a föld alatti istenség oltára előtt kitört ajkáról a vigasztaló ének: Itüi liisis vezérli Sít. hogyha a kitűnőnek ismert ALFA MENTHOL- SÓSBORSZESZT naponként használja. MINDEN NŐ korkölönbség nélkül kölelezve van arcát bacilus infekiiók ellen védeni. Ennek folytán minden praktikus nő vegye a iegjobbnak elismeri ALFA MENTHOL SÓSBORSZESZT. Ezen törv. védett név kezeskedik a felülmúlhatatlan minőségről és ezért lelt a rí ő k n e k kedvenc háziszere. Hinflenatl kapiafó. ára 510 Ke. 488-7. ..Szivemet hozzád emelem És benned bízom Uram!“ Áron nem bírt tr,3gán uralkodni többé. Amint e nőt igy látta itt maga előtt, amint maghallá őt énekelni lelkének vészháriíó óhajtása szerint, csak levágta magát arccal a földre s elkezdett hangosan, hevesen zokogni, ahogy csak egy erős szivü férfi sírni képes, aki azt magáért nem szokta tenni, de ime szerettei veszedelmét nem tudja tovább elviselni. És akkor megtörténik a csoda, a regényes Jókai-csoda. A megmentett megmenekült testvérek megjelennek, az ének félbenmarad ... Bianka megtudja, hogy milyen veszedelemben forogtak Manassé és testvérei és megtudja, hogy nagy oka van a félbehagyott zsoltárt megvigasztaló szóval befejezni — oft, azon a helyen állva, ahol elkezdé: „Mert szégyent nem vallanak Akik hozzád esedeznek, Azok pironkodjanak Akik hitetlenül éhlek.“ A négy testvér bámulva hallgatott és a szemét lehunyta, ahogy ima alatt szokták a hívők. íme! így ir erről a zsoltárról, egyik legszebb zsoltárról a református ősök Istentől ihletett költő satjadéka, utóda. Ebben a gyönyörű, megrendítő, lelkes feldolgozásban benne rezeg a templomi áhitat zsolozsmás élménye, amint ősről-ősre szállva minél jobban és jobban megremegteti a lelkeket s minél erősebb és tartósabb szálakkal fűzi hitbáli testvéreihez, akikhez olyan erős lelki kapcsok kötik a pergő rokkája meliefí a Dávid zsoltárait éneklő édesanyát is. De benne van ebben a feldolgozásban az ősök minden keserve és halálfélelme az üldöztetések, a szorongatott utasok napjaiból, benne van a gályapadhoz láncolt prédikátorok leikéből az ő otthonmaradi népükre áfszáilott és utódról utódra örökségkép jutott, vérükké vált, tőlük elválaszthatatlanná lett hitnek ereje. .Szivemet hozzád emelem És benned bízom Uram!“ Benne van az apró kis megaláztatások idejében keletkezett dacos önbizalom: „Nem nevet senki rajtam!“ Benne van az ősök büszkesége, sze líd alázata, derűit Isten bizodalma: „Azok pironkodjanak, Akik hitetlenül élnek I . Mindez benne van, mindezt látjuk s az ő leikébe tekinthetünk ennek a rész leinek segítségével, látjuk ott az örökséget, melyet tisztán és csorbítatlanul adott át az édes anya a nemes ősök méltó utódának. — Dollár és szabói átutalásait kamatozd folyószámlái letétszámlára elfogad és azt — teljes uagyoni felelőség mellett — éoi 36% kamattal gyümölcsözi éti IHagyarorszdgbé hebeii legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Rdfh Bank folyászámla-Oszfálya Budapesten, VI. Vilmos csdszdr-út 45. Bankpalota. Alapítási éoe: 1906. írjon díjtalan pénzügyi tájékoztatóért! Szlgvemiiiút laom Kqüut Egyesület. Komárom, —július 17. Holnap, vasárnap délelőtt tartja alakuló közgyűlését a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület, amelynek célja a magyar közművelődés egész területén felvenni a munkát és a nép művelését intézményesen biztosítani. Evégből az Egyesület az iskolák működését is támogatja napközi otthonok, gyermekkertek létesítésével, a szegény iskolás gyermekek könyvekkel, tansze’ rekkel és cipővel való segélyezése révén népjóléti feladatok teljesítésére is vállalkozik. Az iskolán kívül való nevelést az ifjúsági egyesületek támogatásával, az egészséges sportok művelésével kívánja fejleszteni. A magyar könyvtárügynek és a műkedvelő előadásoknak országos szervezését is kezébe szándékozik venni és ebbői a célból színmüvek Írására, népies történelmi és ismerétterjeszíő munkák írására pályaműveket tűz ki. Gondozni kívánja az ifjúsági irodaimat, a ddos mozgalmat, a nép szerüsitő tudományos előadásokat a falvakban meghonosítani kívánja, A német vidékeken évtizedek óta nagyszerű eredménnyel működő kulíuregyletek mintájára megszerettetni kívánja a kultúrát, amely a magyar lakosság körében természetesen más, mint nemzed nem lehet. Ezeknek a nagy, átfogó feladatoknak l a végzésére kiván vállalkozni a SzMKE., ] amely szervezeteit a falvakon is kiépi| teni igyekszik Erre a csehszlovák tör? vényhozás már törvényeket alkotott I amelyek azonban Szlovenszkón, a i könyvtárakról szóló törvény kivételével. I életbe léptetve nincsenek. Ezeket a törvény szelleme által is meghonosítani t kivánt feladatokat akarja elvégezni a I SzMKE., amelynek iétesitését a magyarig ság kulturális tényezőinek legmérték■ adóbb tagjai kívánják. { Az ezen ügyben megtartott kassai | tanácskozás választása Komáromra esett I a magyar városok közül, amely föld- S rajzi fekvésénél fogva is alkalmas arra, l hogy ezt a munkái elvégezze. | A holnap d. e. 1 órakor a Kulíur- I palotában tartandó alakuló gyűlésen 5 az előkészítő bizottság munkálatai keí fülnek tárgyalás alá. Jelenjék meg ezen j Komárom magyar társadalma, mely a í magyar kultúra iránt érzett meleg szeretjének oly sok alkotását mondhatja I magáénak. I Az alakuló ülésen dr. Szijj Ferenc, ; a Jókai Egyesület elnöke fejti ki az i uj közművelődési egyesület program- 1 ját- Az előkészítés munkáján a Jókai \ Egyesület közgyűléséből kiküldött bij zohság fáradozott. j SORSJEGYEKET S sas mindenki csak GÄSPIERIK. & TÁRSA • | bankházában, a csszl. osztálysorsjáték I főelárusitó helyén vásárol, Bratislava, | Városház-u. Telefonok 1920 és 2366. I Képviselők kedvező feltételek mellett felvétetnek. Az érem másik oldala. (Mit mondanak a szigeti kerttulajdonosok a gyümölcs tömeges kiviteléről? — Audiatui et altera pars.) Az előző számunkban megírtuk, hogy a komáromi gyümölcs- és zöldségtermést már előzőleg lefoglalták messze vidékről jött kereskedők é3 az összevásárolt gyümölcs és zöldségterraést vagontételekben szállították el innét Komáromból messze vidékre, úgy hogy az a veszedelem fenyegette az itteni fogyasztó közönséget, hogy dacára annak, hogy gyümölcs és zöldségtermelő vidéken lakunk, gyümölcs és zöldség nélkül maradunk. Ezt akarta megaka dályozni a hatóság, amikor a nagyban dolgozó kereskedőket igazolásra szólította fel, mert ilyen nagyban való kereskedéshez külön engedély kell és kitűnt, hogy egypárnak nem is volt ilyen engedélye. A hatóság ezen intézkedése különösen nagy megdöbbenést keltett a szigeti kert tulajdonosok között, akik közül többen felkerestek bennünket és előadták az 6 véleményüket is. amelynek az audiatur et altera pars elvén vui is szívesen adunk helyet.
