Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-07-18 / 86. szám

1925. ysfra: 18. Komáromi Lapok 3. oldal. Weil Mikié® d*s abéssi erthopédklinika(Lorenztanár) volt urthopédoperatőrje Braílasa, Hftip-nl 51. n. Éti Rendelés: lábelgörbnlések, ó- és X lábak, veleszfile-­tett csipőficamodás, befelécsavart u. n. docgalábak, bénulások utáni elferdttlések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartási!, valamint egészséges gyermekek számára is, indivi­dualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd fpparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése,műtéti kezelés, villa­mos kezelés, diatermia, kvarcfénv (mes­terséges magaslati napfény), hőlég é* arsonval kezelés. 563 iiKlBlö érák: ü. e. 18 - 1!-ig, d. fi 3-5-Ig Telefoni 25—96. Jékai, a református. Irta: Kiss Péter Pál. Mikor a komáromi reformátusok csillagos tornyű, nemesen egyszerű, de emellett méltóságteljes temrlomának kedves falai között amaz emlékezetes díszközgyűlésen a Jókai nevének égi­sze alatt összegyűltek a magyar hívek és •£ hivő magyarok mikor a magasban felcsendülő dalt és könnvet kérő ének, mini lelkesedés értékes féméből ková­csolt aranyeke, felszántotta, porhanyóvá, alkalmassá tette, előkészítette a lelkek talaját az elkövetkezendő nemes mag­vetés befogadására s mikor dr. Gaál Gyulának, a református egvházközség csöndes örömét kifejező bibiiás szavai patéfikusan gomolyogtak felénk, egy­szerre lobbot vetett bennem a kérdés, hogy vájjon Jókai munkájában van e olyan részlet, mely az ő református mivoltát elárulja, kifejezésre {altatja ? Nem azokra gondoltam én melyek­ben már az alapeszme magasan és szi­lárdan tartva, ezt a célt szolgába, ami­lyen pl. ,.Az utolsó pad“, ,,A szatyor“ vagy a debreceni reformátusok életéből veit darabok, avagy akár ,,Az elátko­zott család“ ide vágó részei, hanem gondoltam arra, hogy mikor a költő az ihlet hevében, a mesemondó kedv­telésével „ábrándok ködéből a képze­let íündérszövetét szövi, szövegűi, hogy akkor egv-egy művészi mozdulattal elhelyezett virágba, a szálak lágy hul­— Szóval mi is urak vagyunk! — kiáltotta Gábor. —- A kakas is ur a maga szemetjén! — egészítette ki az apja s a plates üveg után nyúlt. Gábornak nem tetszett ez & beszéd. Ő is letette a halat s a pintes üvegre Lámult. — Ihatsz te is egy kortyot — mondta az apja s Gábor jót húzott az édes borból, aztán jókedvűen, megelégedet­­tec tette le az üveget. — Édesapám, — kiáltotta — én holnap eldöntetem a holtos fiát! No, no, csak ne szamárkodj — feddetie az apja. — A bolíosék derék jó emberek, miért vernéd e! a fiukat? — Azért mert azt mondta, hogy ot­­;föniba paraszt vagyok! — Ha elvered, azt hiszi majd, hogy csakugyan az vagy. Gábor eibámult.-- Miért, hát olyan paraszt dolog a verekedés ? Az apja bólintott. — Mindig az a paraszt, aki a mási­kat oknélkül durván bántja. Gábor nem értette ezt az okosko­dást. Hiszen a boltos fia bántotta őt oknélkül, mert azért, hogy ő véletlenül nekiszaladt, annak nem volt oka őt megbántani, neki azonban már meg van az oka, hogy miért verje el amazt. Kedvetlenül csettintette be a bics­káját, aztán fölállt, nyújtózott, álmos volt. Még egy utolsó pillantást vetett a maradék halra. — Jó volt, finom volt. Piros, ropo­gós volt, ahogyan csak az édesanyám tudja megsütni. Aztán elindult aludni. A küszöbön azonban visszafordult. — Édesapám, — mondta konok büszkeséggel, — gondoljon bármit, én azért mégis eldöngetem a boltos gye­­reketl lámzásában vagy kemény feszülésében, az odavetheti hamvas, vegy ragyogó fényben nem ismerjük-e fel a költő lelke tnélyén rejtőzködő, vele született, öntudatlanul benne élő részecskéjét ősei hitének, vallásának.“ És képzeletemben végiglapozgatom a száz kötetet. És láttam a tűzimádók dervistáncait, láttam az ősmagyarok lelkének tüzes hitét, elragadtattam ma­gam a római Szent Péter templom elölt összegyűlt tömeg áhítatától, amint szent rajongással fogadja az apostol utódjának áldását és tovább lapozga­tom és rátaláltam arra, amit kerestem. | — Itt van. 1 „Egy az Isten“-ben talál­tam rá. Az unitáriusokat magasztalja és ak­kor enged egy kis bepillantást az ő református leikébe. Mikor Adorján, az öreg Áron, a íó­­főszékely, kinek nemes emberi munká­ban törött a tenyere s azért tanult eszes fő, ki zománcos aranyórát hord bárány bőr bekecse zsebében és pa rasztos külső alatt nemes ember szi­vet visel, mely szív, mikor teljes telve aggodalommal szörnyű sorsa miatt testvérbátyjainak, kik az oláh fölkelő­­horda keze közé kerülhettek, mikor ez az Áron a tordai hasadék melletti bar­langvárban próbált pihenni öccsével Manasséval, aki elszökik tőle testvé­reinek felkeresésére s ott hagyja Áront meg Blankát a törékeny gyönge nőt, akkor nem íud Áron nyugodni s szí­­í vének minden aggodalmától hajtva, ki - l önti szivét az Úr előtt s látjuk őt, i miként Blanka is meglátta, a követ j kezőképen: „Blanka a barlang száján j kitekintett s ott a csipke bokor előtt I látott egy férfialakot, ki két hosszú | karját összekulcsolt kezével feje fölé '• emelve fariá és így nézett fel mozdu­­! latlanul az égre. Egyszer aztán a szo­­j bormereven álló alak elkezdte énekelni: I ..Szivemet hozzád emelem És benned bízom Uram“! Egyszerű, csendes dal, lassú zsoltár az s aki énekli, sem mestere, sem mü­­í vésze az éneklésnek; de érzés volt | benne és igazság, mit kifejezett a hang : és a tekintet. I Ez nem czeremőnia, ez az érzések j kitörése. I Valami ellenálhatatlanul elragadó t vo’í a jelenetben, amint az idomtalan, l tűlizmosult férfialak, az embernemlakta \ magányban holt kövek és örökké élő ■ bokroktól környezetien kezét feltartva s kényszerűé a magas eget beszélni I hozzá. Az Istennel érintkezés közvet­ít lensége sugárzott szeméből vissza, f arcvonásain az erőszakos törekvés f megtalálni azt, aki mindenütt jelen i van — s nem ía!álható sehol, j S ezután minő áldott megnyugvás i tért ez arc vonásaira, midőn zsoltárát I vágigénekeié: éltető hit, meleg bizalom, ) szivbeli erősség. „Mert szégyent nem vallanak, Akik hjzzfcd esedeznek.“ Mikor tekintését elforditá az égről, látszott az arcon, hogy ez embernek a szive megtelt Istennel.“ így ir róla a költő. Mi sem termé­szetesebb, hogy Blankát is elragadja a zsoltár s áhítatba ringatott lélekkel ő is megtanulja ezt Árontól. S mig Áron tanítja őt, közben ahogy elragad­tatással beszél erről a zsoltárról, mint lelkének nagy kincséről, az a költő érzése, eíragadtatása, dicshimnusza még a fordái hasadék keletkezését is merész, de a naiv ember szájába adott anakronizmussal, a zsoltár csodatevő erejével magyarázza. — A szent király — úgymond, — ez­zel a zsoltárral kényszeriíé az Istent, hogy egy perc alatt repessze ketté a sziklát. Pedig ugy-e hol volt még akkor Szenei Molnár Albert, ki a zsoltárt rímbe szedte, hol Gondimel, aki meg­zenésítette ? Később a Porlik barlangbeli jelenet­ben már Blanka ajkán csendül az fel. Mikcr nérík az Isten remekművét, egyik magyaráz, másik kérdez, de közben egyik sem gondol vele, mert mindenik lelkében ott él a szorongó kérdés: — Hol van Manassé? Végre Blanka az, aki nem bírja to­vább s úgy elfojtja szivét az a névtelen fájdalom, hogy a természetnek mindeme föld alatti és föld fölötti pompája nem létezett rá nézve a földön. Két kezét egymásra tette keblén s ott a föld alatti istenség oltára előtt kitört ajkáról a vigasztaló ének: Itüi liisis vezérli Sít. hogyha a kitűnőnek ismert ALFA MENTHOL- SÓSBORSZESZT naponként használja. MINDEN NŐ korkölönbség nélkül kölelezve van arcát bacilus infekiiók ellen védeni. Ennek folytán minden praktikus nő vegye a iegjobb­­nak elismeri ALFA MENTHOL SÓSBORSZESZT. Ezen törv. védett név kezeskedik a felülmúlhatatlan minőségről és ezért lelt a rí ő k n e k kedvenc háziszere. Hinflenatl kapiafó. ára 510 Ke. 488-7. ..Szivemet hozzád emelem És benned bízom Uram!“ Áron nem bírt tr,3gán uralkodni többé. Amint e nőt igy látta itt maga előtt, amint maghallá őt énekelni lelkének vészháriíó óhajtása szerint, csak levágta magát arccal a földre s elkezdett han­gosan, hevesen zokogni, ahogy csak egy erős szivü férfi sírni képes, aki azt magáért nem szokta tenni, de ime sze­rettei veszedelmét nem tudja tovább elviselni. És akkor megtörténik a csoda, a re­gényes Jókai-csoda. A megmentett megmenekült testvérek megjelennek, az ének félbenmarad ... Bianka megtudja, hogy milyen veszedelemben forogtak Manassé és testvérei és megtudja, hogy nagy oka van a félbehagyott zsoltárt megvigasztaló szóval befejezni — oft, azon a helyen állva, ahol elkezdé: „Mert szégyent nem vallanak Akik hozzád esedeznek, Azok pironkodjanak Akik hitetlenül éhlek.“ A négy testvér bámulva hallgatott és a szemét lehunyta, ahogy ima alatt szokták a hívők. íme! így ir erről a zsoltárról, egyik legszebb zsoltárról a református ősök Istentől ihletett költő satjadéka, utóda. Ebben a gyönyörű, megrendítő, lel­kes feldolgozásban benne rezeg a templomi áhitat zsolozsmás élménye, amint ősről-ősre szállva minél jobban és jobban megremegteti a lelkeket s minél erősebb és tartósabb szálakkal fűzi hitbáli testvéreihez, akikhez olyan erős lelki kapcsok kötik a pergő rok­kája meliefí a Dávid zsoltárait éneklő édesanyát is. De benne van ebben a feldolgozás­ban az ősök minden keserve és halál­­félelme az üldöztetések, a szorongatott utasok napjaiból, benne van a gálya­­padhoz láncolt prédikátorok leikéből az ő otthonmaradi népükre áfszáilott és utódról utódra örökségkép jutott, vé­rükké vált, tőlük elválaszthatatlanná lett hitnek ereje. .Szivemet hozzád emelem És benned bízom Uram!“ Benne van az apró kis megaláztatá­sok idejében keletkezett dacos önbizalom: „Nem nevet senki rajtam!“ Benne van az ősök büszkesége, sze líd alázata, derűit Isten bizodalma: „Azok pironkodjanak, Akik hitetlenül élnek I . Mindez benne van, mindezt látjuk s az ő leikébe tekinthetünk ennek a rész leinek segítségével, látjuk ott az örök­séget, melyet tisztán és csorbítatlanul adott át az édes anya a nemes ősök méltó utódának. — Dollár és szabói átutalásait ka­matozd folyószámlái letétszámlára el­fogad és azt — teljes uagyoni fele­lőség mellett — éoi 36% kamattal gyümölcsözi éti IHagyarorszdgbé hebeii legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Rdfh Bank folyászámla-Oszfálya Budapesten, VI. Vilmos csdszdr-út 45. Bankpalota. Alapítási éoe: 1906. írjon díjtalan pénzügyi tájékoztatóért! Szlgvemiiiút laom Kqüut Egyesület. Komárom, —július 17. Holnap, vasárnap délelőtt tartja ala­kuló közgyűlését a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület, amelynek célja a magyar közművelődés egész területén felvenni a munkát és a nép művelését intézményesen biztosítani. Evégből az Egyesület az iskolák mű­ködését is támogatja napközi otthonok, gyermekkertek létesítésével, a szegény iskolás gyermekek könyvekkel, tansze­­’ rekkel és cipővel való segélyezése révén népjóléti feladatok teljesítésére is vál­lalkozik. Az iskolán kívül való nevelést az ifjúsági egyesületek támogatásával, az egészséges sportok művelésével kí­vánja fejleszteni. A magyar könyvtár­ügynek és a műkedvelő előadásoknak országos szervezését is kezébe szándé­kozik venni és ebbői a célból színmü­vek Írására, népies történelmi és isme­­rétterjeszíő munkák írására pályaműve­ket tűz ki. Gondozni kívánja az ifjúsági irodaimat, a ddos mozgalmat, a nép szerüsitő tudományos előadásokat a falvakban meghonosítani kívánja, A német vidékeken évtizedek óta nagyszerű eredménnyel működő kulíur­­egyletek mintájára megszerettetni kí­vánja a kultúrát, amely a magyar lakosság körében természetesen más, mint nemzed nem lehet. Ezeknek a nagy, átfogó feladatoknak l a végzésére kiván vállalkozni a SzMKE., ] amely szervezeteit a falvakon is kiépi­­| teni igyekszik Erre a csehszlovák tör­­? vényhozás már törvényeket alkotott I amelyek azonban Szlovenszkón, a i könyvtárakról szóló törvény kivételével. I életbe léptetve nincsenek. Ezeket a tör­vény szelleme által is meghonosítani t kivánt feladatokat akarja elvégezni a I SzMKE., amelynek iétesitését a magyar­ig ság kulturális tényezőinek legmérték­­■ adóbb tagjai kívánják. { Az ezen ügyben megtartott kassai | tanácskozás választása Komáromra esett I a magyar városok közül, amely föld- S rajzi fekvésénél fogva is alkalmas arra, l hogy ezt a munkái elvégezze. | A holnap d. e. 1 órakor a Kulíur- I palotában tartandó alakuló gyűlésen 5 az előkészítő bizottság munkálatai ke­­í fülnek tárgyalás alá. Jelenjék meg ezen j Komárom magyar társadalma, mely a í magyar kultúra iránt érzett meleg sze­retjének oly sok alkotását mondhatja I magáénak. I Az alakuló ülésen dr. Szijj Ferenc, ; a Jókai Egyesület elnöke fejti ki az i uj közművelődési egyesület program- 1 ját- Az előkészítés munkáján a Jókai \ Egyesület közgyűléséből kiküldött bi­­j zohság fáradozott. j SORSJEGYEKET S sas mindenki csak GÄSPIERIK. & TÁRSA • | bankházában, a csszl. osztálysorsjáték I főelárusitó helyén vásárol, Bratislava, | Városház-u. Telefonok 1920 és 2366. I Képviselők kedvező feltételek mellett felvétetnek. Az érem másik oldala. (Mit mondanak a szigeti kerttulajdono­sok a gyümölcs tömeges kiviteléről? — Audiatui et altera pars.) Az előző számunkban megírtuk, hogy a komáromi gyümölcs- és zöldségter­mést már előzőleg lefoglalták messze vidékről jött kereskedők é3 az össze­vásárolt gyümölcs és zöldségterraést vagontételekben szállították el innét Komáromból messze vidékre, úgy hogy az a veszedelem fenyegette az itteni fogyasztó közönséget, hogy dacára an­nak, hogy gyümölcs és zöldségtermelő vidéken lakunk, gyümölcs és zöldség nélkül maradunk. Ezt akarta megaka dályozni a hatóság, amikor a nagyban dolgozó kereskedőket igazolásra szólí­totta fel, mert ilyen nagyban való ke­reskedéshez külön engedély kell és ki­tűnt, hogy egypárnak nem is volt ilyen engedélye. A hatóság ezen intézkedése különö­sen nagy megdöbbenést keltett a szi­geti kert tulajdonosok között, akik kö­zül többen felkerestek bennünket és előadták az 6 véleményüket is. amely­nek az audiatur et altera pars elvén vui is szívesen adunk helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom