Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-18 / 86. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1925. Julius 18. Előadások kezdete hétkiznap este 7 is 9 órakor Előadások kezdete vasár- és ünnepnap d. D. 5.7 ÉS 9 Ű. Szombat és vasárnap, július E8. és I9*én, I. rész. Hétfő és kedd, július 20. és 21-én II. rész. 54g Elsőrendű látványosság! . Az idény legnagyobb szenzációja 1 A repülőtechnika hihetetlen csodái! Universal-sláger! A legnagyobb és legérdekfeszitőbb amerikai kalandor dráma 2 részben és 20 felvonásban. Főszerepben: Fred Thomson és Anna Little. A kert tulajdonosok előadják, hogy J a fogyasztó közönség helyzetét nem j kell olyan sötét szinben látni, mert a J nagybani kereskedők csak ott vásárolják össze a gyümölcsöt, ahol nagyobb mennyiséget kapnak, ezenkívül még igen sok gyümölcs terem Komáromban nemcsak a szigeten, hanem bent a városi kertekben, amelyek bőven ellátják a komáromi fogyasztókat. így tehát senki gyümölcs nélkül nem maradt. Vannak azonban olyan komáromi gyű mölcs fogyasztók is, akik nemcsak a maguk háztartását akarják ellátni befőttel, lekvárral, aszalt és kandirozott gyümölccsel, hanem összes le- és felmenő és oldalági rokonaikat, ismerőseiket, barátaikat, akik nem is laknak Komáromban. Ezek aztán egyszerre olyan nagymennyiségű gyümölcs után támasztanak igényt, hogy azt lehetetlen egyszerre kiszolgálni, Ezek aztán hangos panaszokkal állanak elő, hogy micsoda dolog az, hogy a helybeli közönség nem kap elég gyümölcsöt, mert elszállítják innét, pedig ők is csak azt cselekszik, mert messze lakó rokonoknak, megbízóknak küldözgetik ei innét részint alkalmilag, részint postán, vagy vasúton a gyümölcsöt nyersen, vagy lekvár és befőtt alakjában. Ezek a panaszkodó!«; ne fogadjanak el távollakoktól semmi megbízást, akkor nem lesz fennakadás, mert a komáromi ház tartásoknak mindig jut elég gyümölcs További megjegyzéseik a kertiuSaj donosoknak az is, hogy a gyümölcs termelő sokkal jobban jön ki, ha egyszerre még a fán eladja a gyümölcsét. Ellenkező esetben saját magának kellene leszedni, s kosarakban a hálán, talicskán, vagy kocsin kivinni a komáromi piacra. Először is nincs minden kerttulajdonosnak erre ideje, alkalmazottja és hozzávaló készsége. De tegyük fel, ki tud ülni vele a piacon, vagy mást megtud ezzel bízni, akkor jön a főkockázat: a piaci kereslet és kínálat alakulása. Lehet, hogy annyi gyümölcsöt visznek ki a piacra, hogy a kerttulajdonos kénytelen visszacepelni a gyümölcsét. Ezzel munkát és időt, fáradságot vesztegetett el, amelyet tetéz a gyümölcsveszteség is, mert hiszen a leszedet gyümölcs gyorsan romlandó, ha nem tudta eladni, a nyakán rohad, kiöntheti az árokba. Szóval hiába vitte ki a piacra, s ott hiába viselte el a piaci ellenőrzés nem mindig keztyüs kezű gyönyörűségeit, a drága ideje, munkája, türelme ás gyümölcse kárbaveszett, mig ellenben ha a kereskedőnek adja el, először is nem apránkinf, hanem egyszerre kapja meg az árát és semmi gondja a gyümölcsre, ha lerohad, ha le is hű lik, az mind a kereskedő kockázata. Igazán nem kívánhatja tehát senki — mondják a kerttulajdonosok — hogy saját maguknak kárt okozzanak. Szabad kereskedelem korát éljük, ők annak adják el, akinek az ajánlata reájuk nézve a legelőnyösebb A hatóság arról ugylátszik nemiud, amiről fentebb panaszkodtak, hogy egyes komáromi fogyasztók a rokonaiknak és szentén megbízóiknak akarják kicsempészni innét a gyümölcsöt. Némelyik olyan sok gyümölcsöt vásárol össze, hogy annyi tizesztendeig se kel - lene a háztartásában Tehát igy néz ki az érem másik oldala, amelyhez még azt is hozzá fűzik a komáromi és a közeli környék gyümölcstermelői, hogy a hatóság ha még szaporítaná a piaci ellenőrzőket, akkor azt érné el ve’e, hogy a komáromi piac üresen maradna, mert senki se tudna eleget tenni annak a sok kívánalomnak, feltételeknek és ellenőrzésnek és a termelők messze elkerülnék a komáromi piacot. Hát itt nehéz igazságot tenni és megtalálni a középutat olyanképpen, hogy a hatóság a fogyasztó érdekeit is megvédje. de viszont a sok tekintetben a nyeregben ülő és tulárzékeny termelőkkel is csínján tudjon bánni. De viszont a hatóság nem nézheti tétlenül a dolgokat. Igaz, hogyha vaiaki nem tud télire eltenni barack, ringló és egyéb befőttet és lekvárt, az még nem nagy katasztrófa, mert ezek nem elsőrendű szükségleti dolgok, de mit szólunk ahhoz, ha a környékről minden zöldséget, káposztát, babot, lencsét, krumplit elvisznek az élelmes kereskedők es Komárom ez elsőrendű fogyasztási cikkek nélkül marad ? Tehát mégis csak kell valami középutat keresni. — R legbiztosabb és legjöuedelmezőbb tőkebefektetés! Dollár és szokoi megtakarított készpénzét, kihelyezi budapesti bérhdzakra, gyártelepekre és magyarországi mezőgazdasági nagybirtokokra I. helyű jelzáiogbizfosifékkal éui 30% kamat mellett, Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Rófh Bank Jelzálog-Osztálya, Budapesten VI. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Rlapifua: 1906. énben. Szóbeli és Írásbeli feluilágosítással színesen szolgáinak Csehországban fennálló bankképniselefeínk. Iskoláink beszámolói Hl. Az állami polgári leányiskola. Az áll. polgári leányiskola 1924—25. iskolai évéről, mely fennállásának 32 ik éve, a következő adatok számolnak be: Az intézetbe 329 rendes és 20 magántanuló iratkozott be, akiknek létszáma az évközi eltávozások folytán fogyott és 318 rendes és 12 magántanuló maradt, akik több párhuzamos osztályban nyertek oktatást. Az iskolai év folyamán a tanitó testületben sok változás történt. Az intézet kötelékéből eltávozott Kayserné Dodek Szidónia, nyugalomba vonult Hitírichné Fülöp Viktória, Harmosné Révai Aranka pedig a tanításiéi felmentetett. A tanító testület sorába véglegesen kinevezte a tanügyi kormány tíanai- Tóth Pál igazgatót, továbbá Bátyainé Antal Gabriella, Haas Elza, Mitterholczer Ágoston, Somogyi István és Weisz Katinka tanerőket; Szilágyi Mária kézi munkataniiőnő az állampolgárságot elnyerte, mint helyettes tanítónők működtek Rámer Erzsébet és Kanozsay Margit kézimunkatanitónők. Az intézet gondnoksága Vincze Aurél törvényszéki elnök vezetése alatt működött. A tanulók előmenetele, fegyelmi és egészségi állapota megfelelt a kívánat maknak és ezen a téren zavaró körülmények nem álltak elő. A novembe-13-án az iskolát meglátogató Jelinek Károly miniszteri tanfelügyelő elismeréssel nyilatkozott az intézetben tapasztaltakról. Az iskola felszerelése igen szépen gyarapodott úgy a tornaszertárban, mint a természettani szertárban és az ifjúsági könyvtárban, amelyet az iskolai ünnepélyek jövedelméből gyarapitott a tantestület. Segélyezésekre is szép összeget fordított a tanári kar, amelyet részben adományok, részben a táncvizsga és tanfolyam jövedelméből fedezett. A segéíyző könyvtárra például 1409 koronái gyűjtött és 365 könyvet osztott ki a szegény tanulók között. A Vörös Ke reszt ifjúsági csoportjának IS8 tagja volt az intézetben. Gondot fordított az iskola a vallásos nevelésre is és a tanulók a tanítók felügyelete alatt látogatták az isteni tiszteleteket. Kirándulásokat tett az iskola egyes osztályaival Pozsonyban, Ogyallán, Kovácspátakon és Komáromban megtekintették a hajógyárat, gázmüvet, vízmüvet és a Spitzer-féle könyvnyomdát. Az iskolát a jicsini (Csehország) polgári leányiskola tanítói láíogaüákme g, asiknek vezetői nagy elismeréssel nyilatkoztak az iskolában észleit rend és tisztaságról. Az iskoia egyébbként a mai kereteiben csak aiig fér el. Iskolai ünnepélyek voltak oklóber 28 án, az elnök 75 éves születése napján, rendezett az iskoia sikerült szeretet ünnepet a szegény tanulók részére és osztályonként Jókai emlékünnepei február 17 én, az év végén pedig tanulságos és szép rajz- és kézimunka kiállítást, mely a tanintézet magas színvonaláról tanúskodott. Tuba János emlékezete* *) Irta: Fülöp Zsigmond. Közéleti férfiak nagyságát és jelentőségét sokszor nem ismeri fel kora. A küzdő emberek fátuma, hogy valódi nagyságukat a köz javára kifejtett tevékenységüknek legtöbbször csak külső eredményei szerint ítélik meg és igazi értéküket csak akkor fogják fel, amikor az enyészet örök álma borul a munkában elfáradt vándor pihenni vágyó porháza fölé. Míg él, az örökös küzdelem őrlőmalmában lassan-lassan elkopik, a megszokottság vagy pláne az elszürkülés köde fenyegeti és noha a földi pálya végén az obiigát „pótolhatatlan“ jelző kijár neki, az űrt, melyet eltávozásával maga után hagyott, csak halála után érzik át igazi nagyságában. Valóban „ravatalokat kell fölállítanunk, hogy megismerjük az emberek nagyságát,“ virágokkal kell elhalmoznunk elhagyott sírokat, a kegyelet fáklyájával kell bevilágítanunk sötét kripták mélyébe, hogy az élőket a holtak csodálatos erővel haíó, örökéleíü példáival buzdítsuk, hogy nemzeteknek, fajoknak történelmét feltárjuk s hogy az emberiség végtelen küzdelmének célját megérthessük. Az igazi nagyság halála után él, kivételes életpályája idők múltával bontakozik ki a maga teljes ragyogásában, amelyet el nem halványít*) A Jókai Egyesület 1925 junius 7-én tartott közgyűlésén felolvasta a szerző. ■ ! « 1 li Nem kell a fővárosba menni 11 Í1 I mikor £ 5 3 * a POLLÁK JULISKA ■-> © s*-■* 6 © 3 ‘3 > utódánál £ § Koffiársmbsn, Nádor-utca 17. sí, ff sr olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és I fl 5 0 halcsont nélküli hasfüzők és mell« * E * tartók orvosi rendeletre is. V ss Bőrkeztyűk nagy raktára I Kéz& Sf N U tyűk tisztítása és javiiása! Selyem s* X a II és flór harisnyák nagy választékban 1 a i 1 52 m ____ • - . • .....: ' ' HL MEUVLGYULiA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. hat többé a kortársak közönye, nem kisebbíthet a pályatársak irigy fondorlata és nem semmisíthet meg az ellenfelek rosszindulata. Minél távolabb tűnik a korszak, melynek küzdő fia volt, annál világosabbá, annál tökéletesebbé formálódik ki alakja és annái intenzívebb erővel vonzza az utódokat abba a magasztos szellemvilágba, hol a megdicsőültek a véges földi élet után is örökké élnek. Az igazi nagyok emléke nem hideg szobormüvekben, nem hízelgő írásokban él, de halhatatlan szellemét nemzedékek plántálják nemzedékek szivébe s ható ereje diadalmasan tör elő, valahányszor meggyújtjuk az emlékezés fáklyáját... Az emlékezés kegyeietes világát lobogtatjuk ez ünnepélyes percekben is, midőn Komárom egyik leghűségesebb, legjelesebb fiának, érette egész életén át lelkes kitartással dolgozó szülöttének, igaz és méltó büszkeségének: Tuba Jánosnak széliemét idézzük! Negyedik esztendeje, hogy hirtelen, de örökre élt ávozott körünkből,negyedik esztendeje, hogy itthagyott minket, hogy sóhajtva tekintgetünk sírja felé; negyedik esztendeje érezzük, hogy bizonytalanra vált járásunkban nélkülöznünk kell az ö áldott vezető kezét, hogy halála után még jobban megfogyatkozott kicsiny csapata hiába varja a leikekre rakott bilincseknek leomlását, jéghideg sziveknek megindulását... Sivár jelenünk reménytelenségében is lelkűnkben őrizzük drága emlékét, küzdelmes sorsunkban az ő nagy példája erősít, az ő nemes élete pályája világít, az ő lelke vigasztal, az ő szelleme emel föl, az ő fülünkbe csengő szava tart ébren bennünket.. . * Tuba János törzsökös komáromi ember volt. Abból a fajtából való, melynek gyökere évszázadok ősi talajába nyúlik vissza és amely a szülőföldhöz szívós keménységgel ragaszkodik. Akit ragaszkodásában meg nem ingatnak az idők veszedelmei, el nem kedvetlenít a sors mostohasága, meg nem rendítenek az elemi csapások, melyek a szülőföldet idöről-idöre meglátogatják, földrengés, tűzvész, árvíz, ellenség garázdálkodása meg nem tántorít hűségében, csak annál nagyobb szeretettel veszi körül az ősi házat, annál buzgóbban műveli az ősi földet, annál kitartóbban járja a vizeket s annál lelkesebben áldoz, ha kell vagyont, ha kell vért a hazai földért. Egyenes rokonságban van ez a szívós fajta Beöthy Zsollnak a Volga partján figyelő históriai lovasával, akinek őstermészetéből minden nemes vonás, a századok átművelő hatása alatt megfinomodott alakban található fel e magyar nemzetiség fiaiban: szemlélő ereje, belátásának tisztasága, felfogásának és ítéletének elevensége és biztossága, szabadságszeretete, saját erejében való bizodalma, férfias bátorsága, okos nyíltsága, nemes büszkesége, mindig kész harci kedve, de bízó nyugalma is. Az ősfoglalkozást űző szekeresgazdák, halászok, kiknek tisztes nemzetségét a molnárok, a hajósok, bognárok egészítik ki, legrégibb polgárai Komáromnak; ezek a város „dvisei“, akiket külső hagyományos viseletűk is megkülömböztet a város többi lakosaitól. Az ezüstgombos, ezüstláncos mente még ma
