Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-26 / 142. szám

1925. november 20. Komáromi Lapok fi. oldal. — Kodásból —operaénekes. Ernest Wliietfiid hadirokkant rossz napokat élt. Hogy mindennapi kenyerét megsze­rezze, házról-házra járt koldulni, majd az utcán énekelt és ezért kapott ala­mizsnát. Whietfieldnek igen szép tenor­hangja van, úgyhogy az emberek szá­zait elbűvölte. Bloomsburyban még a rendörök is éhirattal hallgatták és ezért nem is kértek tőle koldulási engedélyt. Napokban érdekes jelenei játszódott le. Wnietfield nagy tömegnek énekelt opera­­áriákat. Arra ment Nikita Béliéit, a Chauve Sou is hires társulat igazgatója, percekig hallgatta az éneklő koldult, majd odament hozzá és beszerződtette az éneklő koldust a világhírű társulat­hoz. Az angol színházi körök nagy érdeklődéssel kisérik a koldusból lett operaénekes további karrierjét. — Tízezer rabbilincs. Egyszerű ár­lejtési hirdetmény áll a bukaresti lapok hivatalos hirdetései között. Az újságol vasó könnyen elsiklik felette, mert nem olyan feltűnő a hirdetmények nyomta­tod sorainak szürkeségében. Árlejtési hirdetmény, amit a csendőrhadtesifőpa­­rancsnokság irt ki, tízezer darab rab­bilincs szállítására. Ami valószínűleg annyit jelent, hogy a román csendőr­­őrsöknek elfogyott a bilincse, vagy csak újra akarják felszerelni vele. Rendnek muszáj lenni és a lársadalom bűnösei a rendcsináló hatóságok kezei közé kell, hogy kerüljenek. De nem minden bűn még, amire a nyomozó csendőr ráteszi a kezét. A bilincs létjogosultsá­gának vitája nélkül jut eszébe az em bernek, hogy Dániában szétrobbantot­ták a hadsereget. Nem is robbantottál?, szép rendben feloszlatták s csak ezer emöert tartanak egy egész országbsn fegyverben. Nincsen szükségük rá. Dá­nia egész boldog rendjének és erős bizionságának a védelmére elég ezer embernek, két jó békebeli zászlóaljnak a fegyvere. Tizezer rabbilinc*eí rendel egyszerre a lomán csendőrség. Vájjon hány Ljcarno, hány dániai példa, meny nyi iskola és milyen kulturális lendület szükséges még ahhoz, hogy elérjük Európa többi részein is azt a nyugaliri magaslatot, hogy elég lesz egy-két ezer fegyver a rendhez. Mikor nem kell ilyen nagy befektetést fordítani a rabbilincsek pótlására, kicserélésére. Amikor rozsda eszi a szegen azt is, ami addig volt. — „Umlauf illatszertár", Po­zsony, Lörinckapu-u. 15. Coty, Houbi­­eant, Querlein, Khusana specidlildsok. — „Wanzoisn“ a legjobb poloskairtó­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa Pozsony, Veutur utca 20 Naponta postai szállítás. Kálmán I.-.MARICA GRÓFNŐ gyönyörű operettje kapható és megrendelhető Spitzer Sándor hangjegy-, könyv- és pupirkeres­­kedésében. Ghymes vára. Irta: Ethey Gyula. 1241-ben a mohi pusztán a tatárok hada eget elsötéíitően szórta a magyar seregekre nyilait s diadalát a király megölésével akarta betetőzni. A halálra kész vitézek elszántságán megtört a pogányok akarata s Szent István örö­kösét élete árán védelmezte meg több, ma is virágzó családoknak őse. Mi­kor már minden veszve látszott, Ivanca fia, András ispán saját fürge lovát adta IV. Bélának, ki azon szélvészként szá guldott el a veszély helyéről, mig And­rás ispán gyalog vágta a tatár kopo­nyákat. Ez az András — de genere Hunt Pazman — a Forgáchok őse, építette 1245-ben Ghymes várát, mely hatalmas romjaival messze vidéket figyelmeztet a hadi dicsőség múlására. Az elhagyott váríerripiom pusztuló falán ma még ol­vassuk a feliratot: Super hanc Petrám MCCXXXXV. aedificavit Castrum And­reas, qui primus nominaíus est For­gách ... Jó vár volt ez a maga idejé­ben, sokszor összeomlott falai alatt a támadó ellenség rohama, különösen a IV, Lás dó uralkodásakor dúló zavarok alkalmával. Legtartósabb része az épü­letnek maga a belső vár, melynek alapkövei! legrégebben rakták le. Idők folyamán lassan bővült az erősség s hatalmas méretei ma is- meglepik a kirándulót. A vizet cisternákba gyűjtötte az őr­ség s már egy 1295-ben kelt okmány három vízgyűjtőt említ, melyekből a legrégibbnek helye ma is felfedezhető. A középkorban fénykorát élte a vár, mikor a tulajdonosok is falai között laktak. Középen fekvő ké'emnletes pa­lota volt az ő szállásuk, honnan ké­nyelmesen nézhettek szembe a vesze­delmekkel. Csák Máté telheteílenségével azonban nem tudtak dacolni a bástyák s a kényur serege világgá üldözte a jogos tulajdonost. 1312-ben fordult a koc<a, mikor a király hadai kiverték a tola­kodót Ghymes falai közül és igy ki­rályi zászló lengett annak tornyain 1386 ig. Ezen év február 7-én történt a tra­gédia, mely alkalommal Mária királyné híve Forgách Balázs pohármester a hevesvérű II Karoly királlyal olyan szóváltásba keveredett, hogy magán uralkodni nem bírva, a királyt halálo­san megsebesítette. Ez az eset él a nép ajkán: Vágd fiam, vágd Forgách 1 Tied leszen Ghymes és Gács! A bal­lada ujabbi keletét igazolja az, hogy Gács más alkalommal házasság utján került a család birtokába. Annyi bizonyos, hogy Forgách ezen tette után visszanyerte a királyné ke­gyéből Ghymesí. hova 1386 julius 1-én a nyitrai káptalan beiktatta. Maga Ba­lázs nem sokáig örülhetett az adomány­nak, mert Kis Károiy hívei hamarosan levágták őt s fejét szamaras taligán hordozták végig Nápoly ufeáin. A váromladékok látogatói nem egy­szer régi aranyak után kutatnak, bizva a jó szerencseben. Ezek rendesen nem tálalnak semmit, de az én falumból akadt olyan ritka halandó,, aki keresés nélkül 2 darab Zsigmond-fíle aranyra bukkant odafent. A romok magassága néhol eléri az öt emeletet, ami valóban annak a bizonyítéka, hogy sok aranya lehetett egykor az építő urassgnak. Gondot viseltek a vár urai az aranynál értékesebb okmányokra, melyet a kö zépső toronyban kezelt levéltárban őriz­tek. . A várnak temploma is volt (védői­­szentje szent Ignác), mely a romokból' ma is szemünkbe tűnik. Külön kápol­nájának szent Pál volt a védőszentje 8 a vártemplom kapujánál levő kápolnát szent János tiszteletére építették. A vár előtt egy Mária szobor hívta fel ar utast az ájtatosságra. A török világba inkább esak mag­tár volt az erősség s a muzulmán har­cosok könnyen be is furakodtak falai közé 1671-ben, kiverve onnan Szobonya János várnagy katonáit 1740 táján Forgách Pál gr. püspök a várat teljesen restaurá tatta, tehát még 200 éve sincsen hogy gondot fordí­tottak fenntartására A tűzvész később lángbaboritotta tetőzetét s ekxor már nem volt senki, aki törődött volna éle­tével. Pusztán maradtak a falak. For­gách Károly gróf 1833 ban cukorgyárat épített Ghymesen, mely majdnem a leg­első volt az egész országban s hogy kárba ne vesszen a váifalakba szerelt sok kötövas, kiszedette azokat s be­építtette a gyárba. Jó eszme alkalmat­lan helyen nem bir életre kapni s igy történt, hogy a gyár megszűnt, a tá­masz nélkül maradi vár pedig szétdülL És most már, ha az éjféli holdvilág bekukkant a középső torony viharvert ablakán, tollászkodó erdei bagolysere­get lát azon a helyen, hol 1312 ben Magyar Pál várnagy uram pánceios ol­dásán élesre fent harci szibiya csör­gött. Pihenni vágyó muflon sereg vo­nul kopogó léptekkel a pincék boltívei alá s Ivánka fia, András ispán szel­leme csodálkozva néz le a megválto­zott világra. Irodalom. (*) A Kazinczy Társaság körtyvba­­rátai. E hó végén zárjuk le az előfi­zetők gyűjtését a Kazinczy Társaság könyvbarátai részére készülő kiadvá­nyokra. Két könyv, Ricz Pálnak a „Kőnyvnyitó asszony“ c. és Falu Ta­másnak „A kicsinyesek“ c. regénye kinyomtatva várja az expediálást, hogy bekopogtasson minden családi ott-Megérkeztek és kaphatók 1925—1926. évi * •© % ®n r i ti » és MOB a legkedveltebb szerzők népszerű műveinek kettagyűj teményei Sándor hangjegy, hangszer, könyv- és papirkereskedésében KOMÁROM, Nádorm. 29. sz-Telefon 80. POSTAI SZÉTKÜLDÉS Telefon 80.

Next

/
Oldalképek
Tartalom