Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-21 / 140. szám

1925 november 21.

Komára mi Lapok

7. oldal.

templomi órákkal, pedig a jó öregnek | legfőbb ambíciója az volt, hogy leg- | alább a szent András templom órájával | egyidőben üsse a városházi óra is az í idő! A háború előtt egész becsülettel | végezte kötelességét az óra is, mígnem Í a megváltozott idők azt is némaságra 1 kárhoztatták. Di most örömmel látjuk, I hogy újra megkezdte működéséi és j most már csak azt kívánjuk, hogy pon- 5 tosan mutassa az időt, nehogy meg- < zavarja a szent András és a református | templom órásnak ismert „harmonikus“ í járását, hanem igyekezzék ezt & két | öreg régi jő barátot is közelebb hozni | egymáshov, nehogy háromféle „hivatta- l tos“ időtiő/. legyenek kénytelenek 1 igazodni Komáromban az emberek.

— Enyhe telünk fesz? Az időjósok, í ha tudós emberek, ha nem, a bizony- ? íalanban tapo<?aíódznak. Hogy mily :n \ idő lesz, azt még soha senki sem tudta \ Megjósolni úgy, hogy szava föltétlenül \ bevált volna. Hiszen ha akadna ilyen * csalhatatlan időjós, az hamm szegre ? akaszthatná a mesterségét, annyira meggazdagodnék igen rövid ideig tartó jós- j fás után is. De azért az emberek ezi t vesen hallgatják és olvassák az időjós- j lásokaí és különösen így ősz utóján, \ amikor fáról, szénről keli gondoskodni ; és mindenki fél a hosszú télről, kemény j hidegtől. Nos, uj időjóslással szolgál- j hatunk, amely nagyon enyhe, szinte nie- . leg teiet igér. A hamburgi német esti- } lagvizsgáló, amely állandóan figyeli a napfoltokul, megáll api rótta, hogy éppen mostanában rendkívüli kiterjedésű kát \ sapfoltcsoport mutatkozik. Az egyik a sáp nyugati peremének közelében van, j a másik pedig a nap középvonalához ; közeledik Ámbár a napfoltok befolyása j az időjárásra még nincs egészen tisz- • tázva, az eddig folytatóit megfigyelések ; Mégis azt mutatják, hogy a napfoltok ] erősebb föllépése rendszerint meleg lég ' áramlattal jár a földön, Mivel pedig a í «apfoltjelenségek ismert időszakosságá- j aak megfelelően most a nap fokozottabb / folttevékenysége felé haladunk, igen ne- j vés meteorológusok azt jósolják, hogy j éppen ezért rendkívül enyhe lesz a tel. \ Igaz-e, ki tudja? Jo lenne, ha ezúttal j Nem csalódnánk!

— Hölgyek figyelmébe! Bubi :

és Cow Boy, f ilc formákat min- ] den színben készít. Régi filc- és ■ welür kalapokat tisztit, fest és \ átalakít a legdivatosabb formákra \ Czibor kalapos Komárom, Jókai Mór u. 2. és Párkány, Rákóczi-u. j 44. Gyári árak 1 Női kalaposok- \ nak árengedmény. 578 ;

— A magye cd iparosok és kereske ■ dsk jétókoaycalu mulatsága. A Komá- j romi Járási Általános Iparíársulat me* gyercsi körzetének agilis elnöke Németh Lajos asztalosmester rendezésével a tár- ; salat tagjai a szegénysorsu iparosok segélyezése céljából f hó 22 én zárt- I körű táncmulatságot tartanak. Örömmel legistráijuk ezt az eseményt, mert azt bizonyítja, hogy az eddig kereset nélkül ! volt iparosok és kereskedők a szakma- . beli összetartozás mellett a társadalmi és jótékonyságra nevelő tömörülésre is

fondóinak. Mert éppen nem merülhet i az ipartársulati tagság a szakárdekek «gyedüli hangoztatásában, a gazdasági érdekközösség mailéit a társadalmi és kulturális élet minden terére kell átvinni az együttműködés mindig jói eredményező erejét.

Kálmán I.. MA RICA GRÓFNŐ gyönyörű operettje kapható és megrendelhető Spitzer Sándor hangjegy-, könyv- és papír kereskedésében.

— A hét választási humora. Mit igért az Iparospárt a komáromi iparosoknak ? Az építőiparosoknak egy vagon pótmunkát, a kéményseprőknek egy vagon kormot, a szabóknak öt bál heftet, a lakatosoknak egy lakatlan szigetet, és három szekér kulcslyukat, a bognároknak és asztalosoknak két vagon forgácsot, a pékeknek 100 sütet Kataköayökét, és búzalisztnek igazolt 100 zsák árpiiisziet, a csizmadiáknak 52 jó vásárt, a cipészeknek a B-rtáék egy évi forgalmát, a kefekötőknek egy göncihordót monostori muskotállyal, a borbélyoknak egy évben 313 szombatot, a szabóknak egy nyáj kecskéi, a fakereskedőknek 200 nap esőt, a tejkereskedőknek és vendéglősöknek ingyen vízvezetéket, az üvegkereskedőknek föld rengést, a papirkereskedőkneú és hakancsszálütóknak háborúi, egyébként

minden iparosának megígérte, hogy a vasúton az I. II és III, osztály mellé beállítja a „középosztályi“ fü’éssel világnapa!, azonkívül egy-cgy mendáiumoí a szlovenszkói parlamentben. Ed a parlamentet jó nevű iparosmesterek tervezik és épiiistcs példa-adással építik fei az Ígéretes futóftomosjáDóI kevert habarcs hozzáadásával azokból a téglákból, amelyekkel az emberek ma gyarsúpukárt titokban a mellüket szók ták verni.

— A szemcsás öngyilkos, Sipos József komáromi kertész 16 éves inasa csütörtökön délben, a ház padlásán fel akasztotta magát. Gazda ja, mikor kijött s a szobából, vette észre, hogy a inas | ebédje fáiig elfogyasztva áll a konyhá- j| ban, az udvarról h'rgést hallott, s még | jókor érkezett, hogy a szerencsétlen if- j* jut levágja a kötélről. A fiú tettét azért 3 követte el, mert gazdája előtte való nap jj valami gondatlanságért megszidta, Ijedt- l ságnél nagyobb baja a fiúnak nem tör- l tént. 1

Csallóközi Naptár

VII évfolyam, az 1923-ik esztendőre. Szerkesztette: dr. Baranyay József.

A közkedvelt Csallóközi Naptárunk immár Vlí. évfolyama hagyta el a sajtót. Az előző évfoyamok gondos szerkesztése már megszerezte a naptár részére a közönség szeretedéi rokonszenvét. Ma már közönségünk szinte türelmetlenül várja mindig az uj évfolyam megjelenését, mert a közönség tudja, hogy mindenik évfolyam tartalmaz valami kedves meglepetést az olvasó számára,

A népszerűvé vált Csallóközi Ntptárí kezdettől fogva dr. B irány ay József szerkesztőnk, jónevű naptárcsináló szerkesztette, aki már két éviized óta foglalkozik naptár készítéssel és van érzéke az iránt hogy mi érdekli legjobban a naptár olvasóit.

A most megjelent évfolyamon is meglátszik az ő gondos, körültekintő szerkesztése.

A Csallóközi Naptár e legújabb évfolyama is sok-sok kedves órát szerez az olvasóknak nemes szórakozással és tanulságos olvasni valóval.

A nap árban több komáromi irő cikkeit olvashatjuk és olyanokét is. akik Komáromban évekei töltöttek. így találkozunk Tafcáís Sándor. Lőrinczy György, Zilahy Lajos, Alapy Gyula dr., Fülöp Zsigmond, Baranyay József dr. stb. Cikkeivel, verseivel a naptárban.

A gazdag tartalomhoz méltó a vastag kötstkülső formája is, amely lapunk nyomdájának ízlését dicséri. A kötetet több jó! sikerűit kép is illusztrálja.

Most pedig a naptár gazdag tartalmából kiemeljük az alábbiakat:

Nsptári rész.

Időjóslások.

Az 1926. esztendő.

Csillagászati év.

Névnap-mutató.

Baranyay József dr: Beköszöntő.

Losonczy László: Adjon Isten a magyarnak . ..

lakáts Sándor dr.: A komáromi sziget. (Emlékezés Jókaira és Beöiby Zsoltra.)

Mészáros József: A bányák poklában.

Alapy Gyula dr: Kikapós, régi komáromi menyecskék.

Tömör Árkád: Csillagfényei? éj volt.

Baranyay József dr.-. Emlékezzünk régiekről. (Mátyás király Komáromban.)

Radvdnyi Károly; O-gonanyiláskor.

Marek Antal: Az idegen fiú.

Kersék Junos: Jókai.

Fülöp Zsigmond: Ágnes néni.

Régi lovagvár. (Kép.)

Gummi erdő. (Kép.)

Lampérth Géza: Legenda.

Krúdy Gyula: A nászuiasok.

Csallóközi Ede: Temetőben.

Fáy Ilona: Csokonai Komáromban.

Pakots József: Kitárt ablakok.

A világ legnagyobb orangutángja (K.)

Schöpplin AladárA sziíkszin bundt.

Laczkő Géza: A csodaszarvas nyomában.

Ismeretség. (Képpel.)

Risznyovszky Endre: Bírta néni.

A játék után. (K-ppsl.)

Pulszky Garibaldi: Kossuth Lajos kacsái.

Aranykereső. (Képpel.)

Színi Gyula: Zna

A riff kabilok harca. (Képpel,!

Leimés. (Káppel)

Lőrinczy György: A mozdonyvezető. Ölvedi László: Fátyol és kereszt.

— A lányom zsűri adott.

Lőcse régi városháza. (Kép)

Spanyol grand. (Kép )

Végvári: A Mount Everest partján

— Fatalst:’. (K ppei)

Ethey Gyula: Csejíe vára,

Vértemsy Gyula : Búcsúzunk.

— Korán távozott. (Képpel)

O. Miklóssy Hona: Boldogtalan aszszonyok

Csallóközy Géza: Hát vége már ? Zsoldos László: Éjjeli zene.

Zilahy Lajos: Levél az Édes Anyámhoz.

Szöllőssy Zsigmond: Máríe hazamenetelt5.

Székely Sándor: Barcarola.

Balázs Sándor: Hófúvás.

Rédey Tivadar: Jó estét!

Vértessy Gyula: Köszönöm!

Juhász Gyula: Tüzek.

Lux Terka: Axel.

Barnum : Kipróbáit éieiszabályok. Jaczkó Olga: A kenyér.

I Adomák.

; Házi teendők a gazdaságban.

? hogyan fejjünk ?

í Vetemányszükséglet.

i Vadászati útmutató.

I Hasznos tudnivalók.

| Ä műtrágyáról.

Vásárjegyzék.

| Hirdetések.

Elég egy röpke pillantás a fenti gaz; dag tartalomra és máris meggyőződhetünk, hogy a Csallóközi N.ptár jövő f esztendőre szóló évfolyama is változa tos, szórakoztató és élvezetes olvasmányoknak valóságos kincsesháza.

Melegen ajánljuk olvasóinknak. Kapható lapunk kizdóhivatalában, Spitzer \ Sándor könyvesboltjában Komárom, I Nádor-u, 29. Ára ennek a vastag köl tétnek 4 K.

ItXiivéazet.

Magyar ötvösség.

Irta: Berecz Gyula.

Folyíatás.

Hazai ötvösművészetünk története szempontjából fontom érdekű a XV. szá zadbíiH készült szepasig ói aranyozottezÜL-t ereklyetartó- feszület, amely az első magyar munka, hol a laposan vésed dombormű, áttetsző zománczczal van borítva Ezazornáncztecnnikaazuián sokkal szebb kivitelben látható a szintén XIV, sz.-beli pozsonyi klarisszák kis szárnyas oltárán, mig teljes művészi tökéletességében a nagydisznódi ereklyetartón mutatkozik.

A zománezos ötvöstechnika egy rendkívül bájos magyai fajtája, a sodronyzománcz lép előtérbe hazánkban a későbbi jidőkben. Ennél a zománczrészecskék sodrott fomszáiak közé vannak foglalva. Kezdetben a sodronydisz csak az idomok körvonalait tünteti fel mint a győri székesegyház monumentális hatása Srent László hermáján, amely a XIV. sz. végén vagy a XV. század elején készült, aranyozott vert ezüst lemezekből. Sodronyzománczos díszítésű, egyszerű mintákkal még csak a palást szövetét kívánja visszaadni. A XV. századból a legszebb és leggazdagabb sodronyzománczos emlékünk Súky Be nedek esztergomi kelyhe,

Nemcsak to.zánk, de a XV sz. ötvösségének valóságos remeke a bajmóci úrmutató, körvonalainak egyszerűsége, gondos kidolgozása, értelmes jellege művészeiét szerető és megértő mester kezére vall.

Az egyházi kegyszereken kívül első sorban a hólyagos serlegek méltók az említésre, Ezeknek egyik pompás darabja az 1462 ben készült Mátyás-bilii kom, mely egyes részleteiben a hólyagos dombori ásokon kivül zománezos merőkkel van disziíve.

Az aníikformákhoz való visszatérés a renaissance korában az ötvösségnél nem ment olyan gyorsan, mint az építészet vagy szobrászainál. Róma hatalmas palotái, a múzeumokban és magánosok birtokában levő sok szobor és festmény mintául szolgáltak ezeknek a mestereknek további alkotásaidnál, de az ötvösöknek új csapást kellett törniök. Magyarországon a gótika csak a XVI sz. közepén Kezd kiszorulni, mi nem

is csoda, hiszen Itália művészetét Németországon keresztül kaptuk, hol pádig a csúcsive?. Etil egész a XVII. századig fenntartotta magát.

Mig Oroszországban Benvenuto Cellini művészetével halhatatlan nevet vív ki s Németországban Jamniizer és Peízoldt aratják a babérokat — a rni ötvöseink rém pihentek. Az itteni zavaros viszonyok mellett nem volt meg a lakosrág vagyonb ztonsága, ezért a föurak és tehetősebb polgárok igyekeztek javaikat oíy tőkébe fektetni, mely kis helyet foglal el. könnyen elzálogosítható, amellett mégis megmutatja tulajdonosa mérhetetlen gazdagságát. A pohárszékek arany és ezüst edényektől roskadoztak, gazdagon díszített nemesfémből készülték a boros l upák és ivóserlegek s a nemzeti viselet megkívánta, hogy ékköves csattok, boglárok, fo gók, párták díszítsék a ruházatot. Ötvöseink bejárták a külországokat, kiegészítették itthon szerzett tudásukat s idegen boa mesterei íteresíék fel országunkat abbai a birtos ludasban, hogy tehetségüknek iit tág tér nyílik az alkotásra. A török invázió idején a délmagyarországi és és erdélyi ötvösök észak felé húzódnak. Főként K ssát lepik el, melyet nemcsak, hogy az iparművészet székhelyévé tesznek, hanem fejlett magyar kultúrájukkal a szinnémet várost teljesen magyarrá vatíóztatják.

A renaissance idejében a vonalas disz helyét a levél és lornbdisz váltja fel; kisebb tárgyakon miniatűr szobrocskák, nagyobb felületeken egész jeleneteket ábrázoló domborművek teszik művészi szempontból is értékessé e kor munkáit. A renaissance küzdelmét a gothikávai legjellemzőbben a zágrábi székesegyház pásztorbotja és szenfeltvizianója muiatja, melyek már a renaissance ízlésnek hódolnak s a csúcsíves hagyományokat csak egyes részletekben tar!jak meg. A pozsonyi Ferenciek tulajdonában lévő Peihe fél« kehely a XVI. sz. elejéről beosztásában még csúcsíves, de két gyűrűje, valamint gombjának cikkjei már a renaissance szellemében készültek. Rajta van különben a magyar sodronyzománcz legkitűnőbben képviselve.

Lelkes hive volt az ötvösművészetnek Mátyás királyunk. Az esztergomi székesegyház kincstárában őrziss a Corvin kálváriát, mely épen maradi az ő nagy gyűjteményéből és ma a szent korona után kétségtelenül a legbecsesebb nemzeti és művészeti ereklyénk.

A XVI. sz. közepén lép fei hazánkban az „erdélyi“ zománcz technikája. Kát évszázadon át uralkodott ötvösmunkáinkon mint fő díszítő elem é* hódítása vándor ötvöseink révén a külföld küäönbözö országaira is kiterjedt.

Magvarorságban a figurális ábrázolás a XVi. században vette kezdetét. Ezen időből legszebb emlékek a lőcsei származású Hann Sebestyén kezéből kikerült mintegy huszonöt darab figurális jelenetekkel díszített mű. Kupái közül az 1682 ben készüli fedeles kupát kell elsősorban említenem, melynek oidalán Salamon király ítéletéi és Sába királynőjét ábrázolja. Egy másik kupáján gyümöicskoszoruk, gyermekalatiok n galambok, mig másutt Auchises kimentése, Her ules hőstettei Servius Tulius legázoltatáiát viszi át az ércre szeriéiért kimagasló domborművel,

A XVII. században hires Debreczeai András.. II. Rákóery Ferenc udvari ötvöse, valamint a kassai származású Szilassy János kinek tevékenységét több felvidéki templomban lévő mű hirdeti.

I A XV. sz. liliompírtás iábaspoharai | helyett e sorban a talpss poh rakat st kezdik készíteni, melyeknek díszítése I kezdetben keleti mintájú véset; lomb, I később trébelt virág és gyümölcs-csok| rok, váltakozva ap;óbb érmecskékkel. Nem hagyhatók említés náikü' szintén a talpas poharak közül a verejtékes, cápás és pogánypénzes poharak, melyek nevüket épen jellegzeíes díszítésüktől kapták.

Ékszereket a XVII, sz.-től kezdve a zotnánezozás mellett, filigrán-művekkel is díszítik. Erek sorából gyönyörűen díszített s igazán mesterien tervezett két násfát ismerünk. Egyike a Nemzeti Múzeumban lévő aranyból öntött sztízmáriás rjásfa, mely gazdag zománezos drá gakő valamint gyöngy díszével lümk fel, mig a másik hg. Esterházy tulajdonát képező, Nép un és Amphitrste