Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-14 / 137. szám

1&95. Bovantber 14. Komáromi Kapok i. oldal. ras 450 ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás ,,ELBERT “ divatáruháza Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabőr keztyil téli béléssel 40‘—, női és férfi trikókeztyü 8 50, női harisnya hátul varrott 10 —, férfi Jäger ing 30'—, Zephir ing 2 gallérral 30•—, férfi svetter 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, jó minőség 120‘—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrme­­disz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. engedik be, magyarok állást nem kaphatnak és mindez a jogfiprás azt bizonyltja, hogy nem tartják be a békeszerződéseket. A faji érzés tisztán lobogó lángját akarják kiol­tani lelkűnkből és ebben az ellenünk folytatott hadjáratban Hodzsa a leg­nagyobb ellenségünk. A hitet is ki akarják irtani lelkűnkből. Mi ragasz­kodunk az egyetlen keresztény igaz­sághoz és azt hirdetjük, hogy ami itt folyik, az vallás gyilkolás. Gazdasági téren tönkre akarják tenni az itteni ipart. Kifejtette, hogy az állam vámkedvezményeket ad a prágai áruknak, az idevaló ipar­cikkeket pedig súlyos forgalmi adók­kal sújtja. Gyarmatot akarnak csinálni Szlovenszkóból, mi belőlünk pedig rabszolgákat. Nem egy falat kenyérre megy itt a játék, .hanem arra, hogy lesz-e itt holnap magyar! Alá akarják ásni a mullhoz való ragaszkodásunkat, hogy kultúránkat tönkre téve, a műveletlenség posvá­nyába sülyedjünk. Az országos ke­­reszlényszocialista párt védő pajzsot kínál minden őslakosnak. A párt szeretettel hirdeti, hogy a munkás­nak is adják meg jogait I Aki a munkást a magyar lélek megölésére használja fel, az bűnt követ el. Ezt a földet arra használják fel, hogy idegeneket jutalmazzanak meg vele. Ez ellen csak egy fegyver van, hogy kivívjuk az autonómiát törvényes alapon, amelyről mi nem lépünk le, mivel azt hirdetjük, hogy a jog Isten szava. Téves az a felfogás, mintha a keresztényszocialista párt az urak pártja volna, hisz minden őslakos osztálykülönbség nélkül megtalálhatja jogainak érvényesíté­sét az országos keresztényszocial­ista párt kereteiben, Jaj volna annak a népnek, amely különbséget tenne a különböző osztályok között. Végül kijelenti, hogy egész becsü­letét arra a zászlóra adja, amelyet a gondviselés kezébe adott. Szavait a hallgatóság mély meg­indulással hallgatta és beszédének befejezése után percekig ünnepelte a párt illusztris elnökét. Utána dr. ölvedi László költő mondott lelkes magyaros beszédet, amely a hallgatóságot újabb tapsoka ragadta. A farkasdi gyűlés. A múlt vasárnapi farkasdi keresz­tényszocialista nagygyűlés a teljes siker jegyében folyt le. Miután Csif­­fáry Géza helyi elnök köszöntötte a központ kiküldöttjét, Voszatkó Já nőst, utóbbi Szilllö Géza dr. elnök üzenetét, és üdvözletét tolmácsolta a farkasdi összlakosságnak szűnni nem akaró éljenzés közepette. Voszatkó János meggyőző lendü­letes beszédéből néhány találó mon­datot közlünk. — ígéreteknek többet ne higyjefek. Csalni többé ne engedjétek magato­kat. A földosztás máig is csak a holdban van meg a temetőben. A maradék birtokból sem nektek, sem nekem nem jut semmi. Mi a demok­rácia mostoha gyermekei vagyunk azt az agráriusok sajátították ki ma­guknak. — A kereszt jelenti a máríírom­­ságot, de egyúttal a feltámadást is, mi fel akarunk támadni és fel is fo­gunk támadni! Vannak dolgok, me­lyekről beszélni nem szabad, de gon­dolni igen. — Koldusbotra, koldustarisznyára vagyunk míndr yájan kárhoztatva. Argentiniába kell testvéreinknek ki­vándorolni, mert nem juthatnak mun­kához, nem bírjuk az adókal. £s kik szavazták meg ezeket az adókat? A mai koalíció. — Az országos keresztényszoci­alista párt igazságos földreformot óhajt, ez programjának első pontja. Utána Vircsik Károly következett, rendkívüli ügyes beszédével. A fé­nyesen sikerült gyűlést Csömör Fe­renc rekesztette be. Az Ipolyvölgye dr. Sztillő Géza mellett. Az elmúlt napokban az Országos Keresztényszocialista Párt nagyará­nyú agitációs népgyüléseket és ér­tekezleteket tartott az Ipoly völgyé­ben. Gürtler Dénes esperes, ipolynyéki kerületi elnök fáradságot nem is­merő odaadással irányította az agi­­tációt és vett részt a gyűléseken, illetve értekezleteken A gyűléseken, valamint az értekezleteken résztveí­­tek: Poór Ferenc és Reichel Kálmán párttitkárok. Gyűlések voltak: Inám, Ipolybalig, Hidvég, Csáb, Lukanyénye, Apátuj­­falu községekben a szomszédos községek bevonásával. Értekezlet volt: Nagyfalu, Gyürki, Felsőtur, Palást községekben, vala­mint Kökeszin. Ez utóbbi helyen szerdán, novem­ber 11-én délelőtt 11 órakor Terbe­­gec, Gyürki, Sirák, Szelén községek bevonásával nagy népgyülés volt. Meg kell említenünk, hogy a meg­tartott népgyüléseken titkáraink ön­zetlen segítői voltak: Gürtler Dénes esperes, ipolynyéki lakos és Nagy Sándor inámi gazda, akik ügyes, talpraesett beszédeikkel a keresz­tényszocialista párt eszméinek ter­jesztését és megerősödését nagy­ban előmozdították. A felsőjattói földmunkások az Országos Keresztény szó ■ cialista Párt zászlaja alá sorakoztak. A felsőjattói földmunkások nov. hó 7-én este Felső jattón értekezletet tartottak, melynek folyamán azon kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a keresztényszocialista párt kebe­lében külön földmunkás szakszer­vezetben tömörülhessenek. A jat­­tóiak meghívására az országos köz­pont részéről kiküldött Voszatkó Já­nos titkárt Vass Béla bizalmi üdvö­zölte. Voszatkó nagyhatású beszé­dében a keresztényszocialista párt programját ismertette és többek között ezeket mondotta: — Szeretném, hogy kövessetek engem. Szivem egész melegével szeretném megolvasztani a nemtö­rődömség, a közöny, a könnyelmű­ség érckemény kérgét, hogy köze­lebb férjek hozzátok. Előlegezzétek nekem bizalmatokat és megígérem, hogy se bennem, se az országos keresztényszocialista pártunkban csalatkozni nem fogtok. A jelenlévők akik eddig a kom­munista és a szociáldemokrata szer­vezetekbe tartoztak, a beszéd hatása alatt fellelkesülve abbeli elhatáro­zásukat tudatták a szónokkal, hogy a legközelebbi alakuló gyűlésen va­lamennyien a keresztényszocialista párthoz csatlakoznak. Az értekezlet lelkes hangulatban ért véget. Cseklész is ker^sztényszocialista-Cseklész november 8-án nagy keresztényszocialista választási gyű­lést tartott a Nagy-templom téren. Voszatkó János központi kiküldöttet Prikopszky helyi elnök üdvözölte. — Vasárnap dönteni fogunk sor­sunk felett — mondta Voszatkó. — Dönteni fogunk afelett, vájjon akar­játok-e továbbra is vagy sem a mai rendszert. Dönteni fogunk afelett, vájjon lesz-e magyar iskolánk vagy sem Lesz e egyetemünk és auto­nómiánk? Mert ha lecsúszunk, ha most nem tudunk kellő számú kép­viselőt a parlamentbe küldeni, úgy elsöpör az ár és belőlünk még hír­mondó sem marad. — Ha meg akarjuk menteni azt a rögöt, melyet ősapáink reánk hagytak, akkor tudnunk kell köte­lességünket. Nekünk ez az otthonunk, itt élnünk halnunk kell! Jellemző a derék cseklésziek párthűségére, hogy a szakadó eső ellenére is kitartottak szónokuk mellett, sőt a hallgatóság száma egyre növekedett. Az elbocsátott közalkalmazottakért. A választások előtt ismét előtérbe kerül az elbocsátott közalkalmazot­taknak és az illetőség örvénye által ide-oda hányatott szegény nyugdíja­sainknak sorsa. Kevesen élnek olyan szánalmas, nyomorúságos helyzet­ben, mint ők és csak a jelenlegi po litika kérges szivüsége tagadhatja meg tőlük a támogatást. Ha valaki­nek segédkezet kell nyújtani, úgy elsősorban nekik akiknek csak Ígé­ret az eledelük és az örökös kül­dözgetés egyik hivatalból a másikba naponta ismétlődő, szánalmas sor­suk. Nincs szenük, fájuk tüzelőre nincs tisztességes ruhájuk, amely a hideg ellen védelmezné, koplalástól elnyűtt testüket, csak könnyük van, amit a méltánytalanság sajtol a sze­mükbe. Szörnyű igazságtalanság az, ami velük évek óta történik és a ko­alició uraira hárul a felelősség, hogy ebbe a rettenetes sorba taszították őket. A választások előtt jó fegyver a pártokkezében.hogy megígérik nekik a támogatást, de fölmerül a kérdés, hogy ki törődött velük eddig? Me­lyik pártnak a hivatala volt az, ahon­nan nem tértek haza üres kézzel a magyar tragédiának ezzek a szomorú szenvedői ? Sok közalkalmazott áldja Körmendy-Ékes Lajosnak, az or­szágos keresztényszocialista párt volt képviselőjének a nevét, aki min­dig készen állt, mindig volt ideje arra, hogy a nyugdíjasoknak, özve­gyeknek árváknak segítségére sies­sen. Az 5 pártja már évek előtt föl­ismerte a kenyerüket vesztett közal­kalmazottaknak elviselhetetlen hely­zetét és nem csak választási trükk, politikai fogás, üres ígéret volt a tá­mogatása, hanem tényleg dolgozott személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket *z állít autóm. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmi t. Bratislava, Stet&nlk-u. 1. az. Telelőn 26-26. és fáradt érdekükben. Ezt a munkál már hét év óta lankadatlan erővel folytatja a párt és valóban sok köny­­nyet szárított föl, sok özvegyet men­tett meg a kétségbeeséstől, sok el­aggott embert rántott vissza az éhen­­halál veszedelme elől. Pozsonyban Voszatkó János, ke­leten pedig Fodor Miklós, maga is elbocsátott, közalkalmazott — az or­szágos keresztényszocialista párt keleti listavezetője, minden idejüket föláldozták, hogy ezen a rettenetes terhen könnyítsenek. A párt irodája 7 év óta mindig nyitva áll azok szá­mára, akik gyámolitó kézre szorulnak és soha sem fukarkodott okos ta­náccsal, sőt ha kellett a hatalommal szemben erélyes követeléssel. Mi­nisztériumokban állami hivatalokban kilincseltek a párt képviselői kérvé­nyeket írtak, követeltek, fenyegetödz­­tek és mindezt teljesen önzetlen tet­ték, a szent cél érdekében, hogy meg­mentsék azokat, akiket itt pusztulásra szántak. Fáradozásaiknak volt is eredménye, soknak nyugdiját kihar­colták, az illetőségi kérdés politikai karjából megszabadították azokat, akik a szabadulásra már semmi utat nem láttak. És ha néha hiába dol­gozott a párt, azért nem ő felelős, hanem az uralmon levők, akiken sem kérés, sem panasz, sem követelés nem fogott A párt mindig megtette a közalkalmazottak és nyugdíjasok érdekében azt, amit emberileg meg­tehetett és nyugodt lelkiismereftel állíthatja, hogy ö volt az^első, mely ennek a szent missziónak a fontos­ságát legelőször felfogta és nem csak ígért hanem cselekedett is. Amig a párt elnöke Szüllő Géza a külföldön hadakozott azért, hogy a volt köz­alkalmazottak árvák és özvegyek nyugdíjhoz jussanak, addig a párt itt a belföldön küzdött a nyomorba taszítottak elemi jogaiért az igaz­ságért és a megtagadott kenyérért. Szlovenszkó dolgozó népéhez! Az átkos életű kormány felnyitotta a csatornazsilipjeit és rászabadította Szlovenszkó népére a centralista ura­lom minden gonosz szellemét. Ezek a szabadjára eresztett fúriák őrült és eszeveszett iramban száguldoznak Szlo­­venszkón szerteszét és a biztos pusz­tulás kétségbeesett erejével, terror, vesztegetés, bő Ígéretek és a lélek mér­gezés eszközeivel próbálkoznak a Szlo­venszkó autonómiáért lelkesük ép­akaratot meghamisítani. Hét keservesen átszenvedett e-zt dő égbekiáltó tanúbizonysága a.ina hogy bennünket a kormány fegyverre, hódított népnek tekint, hogy Szloven­szkó nem egyenrangú országrész a köz­társaság többi részeivel, hogy itt a hódítás jogán velünk szemben minden eszköz megengedett. A prágai kormá­nyok minden törekvése és gondolata odairányult, hogy bennünket először koldussá és azután engedelmessé tegyen Uton-utfélen éreztetik velünk azt, hogy mi alacsonyabb rangú lények vagyuníc azoknál, akik Cseh- vagy Morvaország­ból ide származtak Hivatali állást vagy munkát nem kapunk, mindenütt zárt ajtókra találunk. Éhezünk és nyomorgunk családjaink, kai együtt azért, mert itt születtünk mert követeljük azt, hogy Szlovenszkón csak idevaló származású kapjon mun­kát és hivatali állást. Okölbe szorított kézzel és fogcsikor­gatva kell néznünk, hogy ezek a Szlo­­venszkóra beözönlött idegenek hogyan terjeszkednek, minden kenyérkereseti lehetőséget előlünk eloroznak, Postás vasutas, csendőr, rendőr, finánc, híva talnok stb. kevés kivétellel mindezek­nek a soraiból valók, akiknek leghőbi vágyuk, minél előbb meggazdagodni A meggazdagodni akarás mohóságá val vetették rá magukat erre a soka Zongora Harmonium Orgonagyár 165 Schönhofer A. Pozsony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom