Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-31 / 131. szám

8. oldal.

Komáromi Lapok

1925. október 81.

— Halálozás. Amint részvéttel értesülünk, Freund Miksa pozsonyi lakos, volt tanyi és udvarnoki földbirtokos, 62 éves korában elhunyt. Az elhunytban Freund Márton tanyi földbirtokos édesatyját gyászolja.

— Tíz korona ogy borjúért. A legutolsó privigyei vásáron egy eddig ismeretlen csaló furfangos módon károsította meg Z. Antal nyitraujfalusi gazdát. Az ismeretlen rövid alkudozás után 2000 koronáért egy borjut vásárolt a gazdától. Mikor fizetésre került a sor. két bankjegyet adott át, amit a gazda azonnal zsebrevágott. Otthon nagy megrökönyödésre észrevette, hogy a bankjegyek nem csehszlovák ezerkoronások, hanem jugoszláv dinárok, amelyek külsőleg ugyan hasonlítanak a csehszlovák ezresekhez, mindössze azonban tiz koronát értek. A gazda feljelentést tett a csendőrségen, amely azonban a ravasz csalónak eddig még nem jött nyomára.

— Vasúti tolvajlás. Köbölkuton is- j meretlen tettesek feltörtek egy vasúti : kocsit, melyből 1000 K értékű két j láda cukrot elloptak. A nyomozás ! megindult.

— Elfogott betörök. Ismeretlen : tettesek már hosszabb idő óta dézsmálták Schulcz Lipót újvári fűszer- j és csemegekereskedő raktárát. A j rendőrség .a múlt héten elfogta a tetteseket Olveczky János többször büntetett munkané küli napszámos, ! Bízik Mihály kocsis és három fiatalkorú személyében.

— Nagy tűz Köbőlkulon. Az elmúlt I hét végén nagy tűzvész pusztított Kö- j bölkuton. Rengeteg takarmány, gépek, kazlak és egy ház esett a tűz áldoza- ! tául. A károsultak Zahradnisek Ferenc, j Szaller Vilmos, Karady Ferenc, Szaller Mihály, Miificz Gáspár, Kettler Ferenc, ■ Szaller József, Schön wetter Ottó, Ond- | rasek Ferenc és Vas József. A kár megköznliti a 80.000 koronát.

— Ellopott koréi pár. Weliisch kéméndi állomásfönököt áthelyezték Nagy- • légre. A távozó állomásfőnök ez alka- j lommal bucsulakomát rendezett isme- | rósei részére. Krejcsir Ferenc jövedéki j hivatalnok azonban nemcsak az álló- ; másfőnöktöl búcsúzott, hanem 1550 ’ korona értékű kerékpárjától is. Ugyan- \ is mig ö vig társaság közepette az j állomásfőnököt búcsúztatta, azalatt is- > meretlen tolvaj ellopta az udvaron ha- j gyott kerékpárt. A nyomozás megindult !

Klári Kereskedők Teslílete.

Testületünkhöz az utóbbi napokban a testület tagjai részéröl — az egyes ipari és kereskedelmi cikkek árusítása miatti feljelentések tárgyában — oly tömegben érkeztek a panaszok, hegy ezeknek megvizsgálása és elintézése jelentékeny időt vesz igénybe.

Addig is, mig minden egyes panaszt a legnagyobb alapossággal megvizsgáljuk és minden jogos panasz mellett — bármely hatóságnál is — törekedni fogunk kedvező elintézést nyerni, kérjük, a feleket, hogy panaszaik körülményeinek részletes megismertetésére személyesen jelentkezzenek.

Azon testületi tagokat pedig, akik vélt sérelmeikkel, panaszaikkal ahelyett, hogy akár a kereskedők testületéhez, vagy a járási ipartársulat kereskedői szakosztályához fordulnának, — ezek elkerülésével — a reneőrségnél, szolgabirói hivatalnál tesznek feljelentést kereskedőtársaik ellen, teljes mértékben elitélem, eljárásukat rosszallóm és igen kérem, hogy ilyen, a kereskedőkhöz nem illő eljárástól tartózkodjanak. — Annyi kebelbeli fóium. mint hatóság áll a kereskedőknek rendelkezésére, hogy ezekkel békés és rövid utón, költségmentesen minden jogos panaszt orvosolni akarunk és tudunk.

Komárom, 1925. október hó 31-én.

Fried Jenő

elnök.

Egy jobb házból való

a Horváth étterembe.

Irodalom. Fekete felhőből...

(Régi nóta uj köntösben.)

Egy csendes őszi délután, szüret idején hallottam és jegyeztem le a következő népdalt:

Fekete felhőből fehér torony látszik,

Ott látom a babám: más ölében játszik.

Azt mondtam nem bánom; de mégis sajnálom: Mikor a kedves babámat más ölében látom.

Nem mozog a fa levele, ha a szél nem fújja. Nem mondanák babám, ha igaz nem volna.

Van nekem szeretőm Csehország közepin A ki nekem minden este rózsás levelet ír.

Első hallásra ismerősnek tűnt föl. Azonban a vele való foglalkozás során arról győződtem meg, hogy eddig ismert változataival szemben uj dallal gazdagodtunk, mely formájában fejlett, belső tartalmát tekintve költőileg átgondolt.

Első sora egy népköltészetünkben kedvelt kezdő sorra emlékeztet:

Fekete városban fehér torony látszik. Az Alfőldön és Erdélyben részint kezdő sorul, részint az egyes dalok, balladák szövegébe olvasztva, sűrűn előfordul. Ennek van egy változata:

Fekete városnak fehér tornya látszik. Az utóbbit csupán Sebestyén Gy. dunaalóli gyűjteményéből ismerjük, a Kis Miriska cimü balladából,1 melyben szintén kezdő sor. A kép ellentétes elemei, fekete város — fehér terony, úgy látszik mélyen vésődtek bele a nép szemléletébe és az magyarázza sürü elterjedését. A mi dalunkban is megvan az az ellentétes kép, de, mivel a népdal szimbolikájában a fekete felhő mindig fájdalmat, bánatot sőt tragikumot jelent: itt az énekelő leány hangulatában nemcsak eredetibb, hanem kifejezőbb képben van aláfestve, ha úgy tetszik jellemezve. Mivel ezt a kezdősort nem ismertük eddig, az ismeretlen dalköltő sajátjának fogadjuk ei és a másik kezdő sornál költőibb képpel haló, tehát fejlettebb változatnak tarljuk.

A mi kezdő sorunkkal hiába keressük e dalnak akár változatait, akár elemeit. Mert az történt, hogy a mi dalunk írója saját alkotó sorát illesztette a széliében elterjedt kezdősor helyett egy régi és ismert népdal első sora gyanánt. Ezt az ismert népdalt a régi kezdösor alatt Fekete városban ... azután meg is találjuk. Több változatnak van. Ezek a változatok, amennyiben hiányos közléseink nem mondanak ellent, mind a Dunántúlra mutatnak. E változatok kö zül a miénkez legközelebb áll Székely Sándor ködése,8 mely a mi első sza- i kunkat felbontott sorokkal két sza; kaszra írja:

Fekete városba,

Fejír toron láccik;

Az én kedves kis angyalom Más ölébe jáccik.

j Azt mondón^: nem bánom;

De mégis sajnálom,

Hogy az kedves kis angyalom Más ölébe látom.

Székely 1874 előtt jegyezte le P. Fornán. ő Zalamegyében neveiősködött s gyűjteményében Forna pusziáról több dal is szerepel. Limbaynál3 ugyanez a két szakasz kétfelé osztva jelenik meg. Az egyik mint kezdő strófa, a másik mint záró szakasz. Az a változat, melyben kezdő strófaként szerepel, megvan Erdélyinél4 is, de hosszú sorokba irva s egy szakasznak véve. Ugyanott a második szakasz első fele Limbay második változatának első szakaszát adja s az első változat második szakaszát konstruálja záró soroknak. Ilyen alakban veszi föl Erdélyi a Válogatott magyar népdalok c. gyűjteményébe is 5 Limbay szövegei is dunántúliak, Erdélyié Aradról való. Ami két első sorunk Limbaynál még egyszer előfordul,6 de itt már egészen közhely gyanánt, minden belső vonatkozás, vagy gondolati odatartozás nélkül. Ez a változat is dunáníúli. Ugyanez megvan Bartallusnál is7 ugyanazon dallamra, mint amelyre Limbay közölte. Az első két sor megvan Krizánndl is8 a har'Magy. Népk. Gyűjt. VIIL k. 202. 1.

* Szerelmi népdalok. Budapest. (1875) 8. r. 68. L ’Magyar Dallár. 111. k. Győr, 1882.112 és 113 1.

* Erdélyi J. Népd. és Mondák, 1846. II. k. 209. L ‘Pest, 1857. 63. I.

•Limbay, II. köt. Győr, 1881. 108 L ' Bartalus István, Magy. Népd. Egyet, fiyöit. L köt. Pest 1873. 50 1.

•Vadrózsák, Kolozsvár 1863. 162. 216 is az * utóbbi 63- 1,

madik negyedik sornak egy szebb változata :

Nem bánom, nem bánom.

Csak szívből sajnálom;

Hogy az én édesem

Más karján találom.

Ami ebben elütő, nem a dialektikus küíömbségre, hanem az erdélyi beszéd finomságára jellemző. Időrendben is utolsó Vikár egyik énekének kezdete:9

Fekete városban fehér torony látszik —

Látom a rózsámat: most is mással játszik,

amit azért idézek, hogy a dal szövegének fejlődését igazoljam. Ez is dunáníűli, kifejezetten somogyi, mint Székely S. szövege, mely kifejezetten zalai, hova a Sebestyén Gy. féle Kis Mariska is való. — Ami benne szembeötlik, a második sor drámaisága: Látom a rózsámat, az izgatott lélek víziója. Ebben találkozik a mi szövegünk második sorával : ott látom a babám ... E változatok igazolják, hogy a népdalok irói, szerzői, kompilátorai a népköltészet anyagát közvagyonnak tekintik és azzal saját céljuk szerint szabadon rendelkeznek. Felhasználják egyes részeit, vagy átalakítják. Az egészből töredékeket, a töredékekből uj egészeket alkotnak. Ami jobban megtetsz.k, számos új vagy újabb dalban el tovább. Ami nem olyan életrevaló, kihull a rostából, iz- | lése rostájából, vagy elsenyved eredeti j formájábban vagy tovább képezve él t tovább új alakban.

Így van ez a mi dalunkban is, mely $ az idők folyamán egy bánalos szerelmi I sóhajtásból, katona dallá lett.

Az a kép, mely fekete városból ki- J ragyogó fehér torony hasonlatával a verskezdő sorban annyira megragadta a naiv költő kép’eleiét, hosszú ideig élt és él ma is de egy újabb szerző a j képei teljesebbé és újjá teremtette a 1 fekete felhő szimbóluma alkalmazá- jj sával.

Az alapul szolgáló dal panasza pa- \ nasz marad a régi alakú dalban. Sirám, melynek sem viszhangja, sem megoldása vagy feloldása nincs. Panasz arról, hogy a szerető fél csalódott s hogy első felháborodásában dacosan elfordul a hűtlen szeretőtől és bus sóhajtásban fejezi ki fájdalmát a felett, hogy babája megcsalta. Ez van a Székely-féle szövegben s a Kriza-féle változatban. Ezt kell az eredeti dal alaptípusának venni, mert a többi változat részint új kapcsolattal új érzés vagy jelentésbeli módosulást mu'at, részint más énekbe átvett részleteiben feltöredezik. Ebben a formában az alapul tekinthető dal , kimutathatóan félszázadnál régebbi idő ; óta él, a belőle kiszakadt részek azon- i ban még messzebb múltra mutatnak vissza. Úgy látszik tehá^ hogy régi a dal, melynek töredékeit már ezelőtt nyolcvan esztendővel megjelent gyűjteményeink igazolják, hogy a mi belőle más dalba átment, mind végig kedves maradt s tovább élt új meg új alkal- ! ma ásban.

A mi dalunk a panasz, a sirám s a sóhaj kifejezése mellé a kételkedés és a bizonyossá vált hűség elemeit vagy kifejezéseit kapcsolja s ezzel nemcsak tovább képzi, illetőleg alakítja, hanem drámaiságát erősebbé és szerencsés invenciójával pompásan oldja föl.

A régi dunántúli szerelmi dal szlovenszkói katona nótává lett. Azon, hogy a dunániu!i dal hogyan került szlovenszkóba, nem kell megakadni. Mint jeleztem e dal változatai és részletei az Alföldön és Erdélyben is élnek s azon felül a magyar népköltészet egyetemes kincstára nincs földrajzi határokhoz kőivé. A katonadalban van azonban egy figyelemreméltó mozzanat, mely arra tanít, hogy a népköltészet múzsája változatlanul ihleti a magyarságot minden időben és minden határok között Mert az a dalbeii tény, hogy a szerető Csehország közepén minden esle rózsás levelet ir a kedvesének, nyilván mutatja az uj formában megjelenő régi dalnak csodás fiatalságát. Szlovenszkó magyar leányai jóformán csak a minap óla kaptak Csehország közepéről rózsás leveleket, mióta a magyar fiuk Csehország közepén katonáskodnak. Közbenvetöleg mondva a rózsás levél rózsás papiroson irt levelet jelent s ennek semmi köze sincs a népköltészetnek rózsa szimbolikájához.

Ma a magyar fiuk Csehország közepén írják rózsás leveleiket, régebben

• Magy. Népk. Gyt(jt. VI. k. 1033. Vikin, Somogy 62. L

Galíciából, Stiriából, Taliánorazágból, a Rajna mellöl vagy tornyos Bécs városából, hova a territoriál-system előtt vitték a magyar fiukat.

A magyar baka, aki inkább nézné a* abonyi kéttornyot, mint Majlandban, a hol harminckét torony van, mind a harminckettőt; a magyar huszár, a kit vetélytársa Stiriában, Ajk faluban karabélyból meglőtt; a ki félti lovát, mert a Rajna széles vizét nem issza, mind egy egy kornak az emléke, mint azé a végbeli vitézé a ki Konstantinápolyban a két tornyot lakta. Az idegenben töltött katonáskodásnak sok megható emléke él kivált régebbi népköltészetünkben, mikor a magyar fiú csak egy magyar szóért sóhajtozott, kitől a babájának izenhetne.

A közölt dalt B. J. tartalékostól hallottam, aki ezt bevonulása idején Pozsonyban hallotta és tanulta 1922-ben.

—rd—

Művészet.

A JESZO őszi tárlata.

Megnyílik vasárnap d. e. V*// órakor»

Óh! mennyi szín és mennyi álom; s a bordó drapériákon tobzódik az aranyrámákon özönI5 napsugár.

Mind csupa vágy és csupa élet; s a szobrok oly szűzi fehérek, a művész lelke bele égett nagy tomboló csatán.

óh! mennyi kin és mennyi átok, s keringenek szilaj párok, mint döbbenetes vihar álmok egy régi kép falán.

Itt »Anyám*, amott »Szombat este*,, hol szegényt az éhség leste, s egy vig iány kacag kifestve bús proletár tanyán.

Mind szunnyad még a félhomályban^ a teremnek egy-egy sarkában, s titokzatos mély álmában mind ébredésre vár! . . .

Maród Lilly.

Vasárnap nagy eseménye lesz Komáromnak. Nagy esemény azoknak, kik szívesen gyönyörködnek a szépben, a művésziben. A JESZO nvifja meg az idei őszi tárlatát, amely immár a harmadik a fürge Szépművészeti Osztály két éves fennállása óta. A mostani tárlat nívója erősen felülmúlja az eddigieket. Annyi jó kép, szobor és müipari tárgy kerül bemutatásra, hogy azoknak alapos megtekintése jó pár napot fog igénybe venni. A kiállítók Szlovenszkó legjobb művészeiből kerülnek ki. A festészet, grafika, szobrászat és iparos művészet mind a legjobb nevekkel van képviselve. Igazán hatalmas teljesitmény a JESZÓ tóI, hogy egy ilyen fővárost méretű és nívójú tárlatot tud a mi kis városunkban bemutatni.

Mikor e sorokat Írjuk, az összes műtárgyak ugyan még nem érkeztek meg, de a befutott jelentkezésekből már most is pontosan közölhetjük a kiállító művészek névsorát. A tárlaton résztvesznek: Bayer Ágost grafikus Bu lapestről egy kollekció rézkarccal, Basilides Sándor olajfestményekkel, melyek között 3 nagy komposició is van, Berecz Gyula szobrai Komáromban újdonságok és egyik szenzációja lesz a tárlatnak, Csepy Sándor, Feszty Edith legújabb olajfestményeiket mutatják be. Flache Gyula a szlovenszkói képzőművészek egyesületének elnöke Besztercebányáról küldte et hatalmas méretű festményeit, Harmos Károly a JESZO elnöke ezidén ismét igazi „Harmos“ képeket fog bemutatni. Kuppis József Vérthről olajfestményeivel szerepel a kiállításon, a lévai Hetzer testvérek is bejelentették résztvételüket ötvösművészeti tárgyakkal, illetőleg festményekkel. Dr. Polony Béláné két hatalmas virágcsendélettel képviselteti magát, Lenhardt György kétszeresen is résztvesz a kiállitáson.amennnyiben őmagais ott lesz elevenen szép kollekciójával egyetemben, azonkívül Berecz kollégája jóvoltából gipszbe öntve fixirozza a belépőket a nagyterem bejáratánál. Mészáros József ötvösművei a kiállítási terem díszei lesznek. Nagy Antal és Márton olajfestményei az egyik termet majdnem egészen megtöltik. A tárlat egyik érdekessége Oppenheimer neves brünni szobrász szereplése kisplasztikái müveivel. Tichy Kálmán Rozsnyóról — ki tavaly mutatkozott be először a komi-.