Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-20 / 126. szám

1925. október 20. Komáromi Lapok 3. oldal. SPORTEMBEREK az első dij elnyerését csakis a világhírű ALFA MENTHOL- sósborszesz napi használatának köszön­hetik. Az erő, kitartás és minden időjárással Izemben való ellenálló képesség, valamint az energia, mindezek a kitűnő és valódi A L PA Menthol sósborszesz napi haszná­latának bebizonyitható eredményei. E dolog természetében fekszik tehát, hogy egy „világos elme“ nem vesz más gyártmányt, mint a valódi ALFÁT liMítJaptiáli). Ára 5.58 Kt-48» IV. F volt, a parlamentet mindenkor az állam­fővel egyenrangú szuverén testületnek ismertük és tartottuk, miért is furcsa volt látnunk azt, hogy itt a többségi pártok megmerevednek és megköve­­sednek, amelyekről az ellenzék meg­győző érvei a falra hányt borsóként peregnek le és meddővé tesznek min­den parlamenti munkát. Ez a parlament igazolja azt, hogy az alkotmányos parlamenti élettől, a de­mokráciának ezen nemes intézményétől messze estünk. A mi demokráciánk csak talmi demokrácia, parlamenti éle­tünk pártok játékszere, A pártoknak juttatott ezen végzetes befolyás vonul végig a köztársaság egész alkotmányán, sőt közigazgatásán is. Természetes do­log, hogy az ilyen törvényhozás ered­ményes munkát sem végezhet, ha hiá­nyoznak belőle a kontradiktórius eljárás és a parlamenti vita tehetőségei. Meg­látszik ez a törvényalkotások efemer voltán is, a rengeteg törvénymódosítá­son. A jövő parlamentjének első felada­tául kell ismernie a házszabályok meg­változtatását. A bizottságok túltengő hatáskörének megszorítását, a minisz­teri felelősség elvének kiterjesztését, a parlament súlyának emelését. A faipar­­lamentárizmus, mint a mienk, nem fe­lel meg a demokrácia követelményei­nek és a velünk született és belénk nevelt alkotmányos felfogásnak a par­lamentről. Piovicb Síitől mta. — Saját tudósítónktól. — Palkovich Viktor volt nemzetgyűlési képviselőt 75. születésnapja alkalmából, melyről elsőnek a Komaromi Lapok em­lékezett meg, számosán keresték fel üd vözletükkel, hogy a politikai es közéleti vezér előtt meghajtsák tiszteletük zász­laját. Szombaton délután két küldöttség is kereste az ősz jubiláns esperest és volt nemzetgyűlési képviselőt: a kerületi papság és a keresztényszocialista párt küldöttei. Testületileg tisztelgett előtte a ko­máromi kerületi r. kát. papság, kiknek jókívánságait dr. Majer Imre apát­­píébános, pápai titkos kamarás tolmá­csolta ékes szavakban, továbbá a kérész tényszocialista párt komáromi járási szer­vezete, mely ragaszkodó tiszteletéről és hálájáról dr Alapy Gyula elnök utján biztosította. Palkovich Viktort 75. születésnapja ünnepen táviratban üdvözölte az orsz. keresztényszocialista párt vezetőségének Zsolnán tartott ülése. Táviratban biztosította legjobb ki vánságairól a katolikus nagybizottság nevében Bittó Dénes elnök, Tyukoss János igazgató. A Diákmeaza legnagyobb jóltevőjét és a szegény diákok fejedelmi bőkezü­­ságü patronusát köszöntötte benne. És bizonyára elhalmozzák tisztelői, barátai szerencsekivánataikkal, ha meg­lepefésszerü ünneplése, mely elől ő, sziyesen kitért volna, köztudomásra jut. Üdvözlő táviratokat küld’ek még a Diákmenza, melynek Palkovich Viktor régi pársfogója, továbbá a papság szá­mos tagja és Komárom társadalmának több vezető tagja. Aki tudni akarja hol lehet a legnagyobb választékban olcsóért Ízléses és jó minőségű Női és lányka kabátot ^^•'"TiiiSTKó.Tn^iiiő^giiT/iTgrrrM".- "r'>r;ar.7irsmT~a vásárolni, keresse fel Kertész J. Jenő Üzletét S HOMÁROM, nádor-utca 25. szám az Otthon kávéházzal szemben. Mindenféle szőrme boák, szö­vött, kötött, rövidáru és uridivat cikkek szintén igen nagy vá­lasztékban és olcsón kaphatók. Lisztavezetők: a nemzetgyűlési képvi­selők liszidjdn: Füssy Kálmán, a sze­nátusi tisztán Richter János dr. Az Országos Magyar Kisgazda, Föld­­míves és Kisiparos párt komáromi kör­zete vasárnap, déli 12 órakor Érsekújvárt a polgári kör helyiségében választmányi ü ést tartott, amelyen a körzet jelöléseit ejtették meg. A választmányi ülés igen nagy érdeklődés mellett zajlott le és telje3 eredménnyel végződött, úgy hogy az érsekujvári kerületben felállított tiszta a párt és a magyarság érdekének min­den tekintetben megfelel. A választmányi ülést Bartal Ferenc Jkörzeti elnök nyitotta meg, aki beszé­dében figyelmeztette a tagokat és ki­küldötteket az ülés fontosságára és az ügy érdekében kívánatos higgadtságra és tárgyilagosságra hívta föl őket. Majd áttérve a tárgyra, kérte a választmányt, hogy egy jelölő bizottságot válasszon. I Ifj. Koczot Gyula ügyv. elnök ezután ! a körzet járásai szerint a választmány ; közfelkiáltással megválasztott tagjaiból j összeállította a jelölő bizottságot, mely- j nek elnöke Kmoskó Béla dr. lévai ügy- i véd, osztályelnök lett. Ezután ugyancsak \ közfelkiáltással jelölteket állított a vá- : lasztmány, akiknek sotrendszerü össze j állítása és a jelölő lisztára vonatkozó javaslat kidolgozása végett a jelölő bizottság visszavonult, az elnök pedig j az ülést d. u. 2 órára felfüggesztette j Délután 2 órakor Boldoghy Gyula \ körzeti elnök vette át az üies vezetését, j aki megnyitván az ülést, meleg sza- * vakkal üdvözölte az ülésen megjelent • Szent-lvüny Józsefet, a párt illusztris • vezérét és előterjesztette a jelölő bízott- j sag javaslatát. A gyűlésen Szent Ivány ; József mint országos elnök közremükö- j désévei a választmány demokratikus \ módon szavazással választotta meg a j jelölteket. Igen nagy lelkesedés nyi- \ latkozott meg Füssy Kálmán és Holoia \ János dr. jelölése mellett, akiknek ré- j szére híveik az első helyet kívánták j biztosítani A szenátor jelölésnél a fel- 5 sőcsallóközi pártszervezetek id. Méhes j Rudolf párttitkár személyéhez ragasz­kodtak, akit harmadik helyen sikerűit is jelölniük. A nemzetgyűlési képviselők lisztáján jelölt első hat a következő: 1. Füssy Kálmán kisgazda. 2 Holota János dr. érsekujvári városbiró, 3. ifj. Koczor Gyula körzeti ügyv. elnök, 4. ifj. Révész I Jónás kisgazda, 5 Salkovszky Jenő dr. ügyvéd, 6 Baig Árpád kisgazda A sze­nátusi lisz*a első négy jelöltje: 1. Richter János dr. plébános, volt magyar orszgy. képviselő, 2. Kmoskó Bél3 dr. ügyvéd, osztályeinők 3. id. Méhes Rudolf duna­­szerdahelyi osztály titkár, 4. Boldoghy Gyula épitőinester, járási ipartársulati elnök. Két jelölt a választmány jelölését nem fogadta el. A választmányi ülés berekesztése után a párt országos vezetősége tartott Szent-Ivány József elnöklete mellett ülést, amelyen a komáromi körzetnek az érsekujvári választókerüleiben össze­állított jelölt tisztáját teljes egészében egyhangúan elfogadták. Szillay fm előadása. A Jókai Egyesület szabadoktatási elő­adásait vasárnap nyitotta meg ünne­pélyes formák között a kuiiurpalota előadó termében, melyet igen számos és disztingvált közönség töltött meg. Az előadás előtt Bognár Cecil dr. egyetemi magántanár, az egyesület irodalmi osz­tályának tudós elnöke lépett az emel­vényre és gyönyörű szavakba foglalta össze a szabadoktatás és általában a kultúra jelentőségét. Majd meleg szavak­kal üdvözölte Sziklay Ferenc dr. kullur­­referenset, aki Kassáról lejött Komá­romba megteremteni az irodalmi és tudományos kapcsolatot a két város között. Sziklayt zugó tapsok köszöntötték az előadó asztal mellett, hogy meglarisa előadását A művészi alkotás lélektanáról. A művészet állandó kísérője az emberi életnek. Minden időben és minden helyen megtalálható, nem mint a kultúra kisérő jelensége, de inkább mint annak kezdete. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a művészet az életnek szükségszerű velejárója, szinte föltétele. A művészet­­tan eddigi elméleteinek rövid vázolása után kifejtene, hogy azt a nagy prob­lémát, miért van szüksége az embernek a művészetre, egyik elmélet sem ma­gyarázza meg. A művészi alkotás lélek­tani alapjának megközelitésére vizsgálat alá vette az ősember művészi törek­véseit s kimutatta, hogy a művészi hajlam nem a puszta természet utánzás­ban, de a felfogott képzetek belülről kiinduló kifejezésében leli magyarázatát. Ennek az eredménynek alátámasztása végett ismertette Freud dr, a hirneves bécsi pszihiáter elméletét az esztézis keletkezéséről, aki a tudat küszöbe alá szorított képzetek felszabadításában keresi a műalkotás lélektani alapjait. A művészetek szükségszerűségét a lélek egészségére törekvése teszi megokoltá. A művészetek szociális hatását a tömeg­­lélekben élő tudat alatti tények felsza­badulására vezette vissza, amikor a művész produktiv felszabadulást hoz létre s a közönség receptív felszabadu­lásban részesül a műélvezet utján. Elő­adása abban a megállapításban hang­zott ki. hogy a művész — legyen az a művészet bármely ágának művelője — az emberiség jóltevője, mert a rea­lizmusra és materializmusra fordult élet­nek uj irányt tud szabni, mert meg tudja fejteni az élet érteimét. A közönséget arra bu-ditoita az elő,adásban, hogy a gyermekek művészi hajlandóságát ne fojtsa el sőt a fejlessze ki bennük mert ezzel a harmonikus élet megala­pozására készítik elő a jövő nemzedékét.' A gyönyörű előadás meggyőző erővel hatott a szép közönségre, mely a kiváló előadót lelkesen ünnepelte. vízumot Staate ■MMaHWBS 10 Ke fáradság­díjért megszerez, uj, idegen útleveleket, meg­hosszabbításokat, ki- és beviteli engedélye­ket s mindennemű megbízásokat gyorsan és legjutányosabban elintéz: Hi'fsvereln jUdischer Hochschti er aus der Slovakei Praha, Postfach 620. Sürgönyeim: Králo­­dvorska 16. — Nyújtsatok munkaalkalmat a szegénysorsu egyetemi hallgatóknak! 766 Marica grófnő. | — Bemutató a Legényegyesületben 1925. október 18. — j Ez is esemény volt. Azt gondoltuk, | hogy ez a gárda a dicsőség aratásban a Nótáske-piiányban megáll Csalódtunk 1 A Legényegyesület egy új és eddig pá­ratlan sikerrel gazdagodott meg. Nemrégiben a Prágai Migyar Hírlap hasábjain sokat írtak arról, hogyan kel­lene megteremteni a magyar élet rena­­isssnceját, hogyan kellene a magyar városok életébe uj vérkeringést bele vinni. Nos, a komáromi Legényegyesü­­iet nagy részben már megfeleli erre a kérdésre, míg pedig a legékesszólóbb módon: a költészet legszebbikével, a zenével, és a leghatásosabb eszközzel: a tettel. Amíg iiyen kulmrmunkásaink vannak, mint e műkedvelő gárdának min­den egyes már művész tagja, mig a ma­gyar hangot ennyi bájjal és ennyi ze névéi hangoztatják, nem kell kétségbe­esni. Amikor teremteni kell, vagy valamit újjá alkotni, akkor nem beszélni, hanem dolgozni és cselekedni kell. Ezt tette a Legény egyesület vezetősége, amikor sok fáradsággal és még több anyagi áldozattal a Marica grófnőt színre hozta. E sorok Írójának volt módjában bete­kinteni abba a szizifuszi munkába, melybe ez a siker is került és ha — tegyük fel a lehetetlent, hogy a várt eredmény nem is koronázta volna őket, akkor is, ha nézzük e jövő nemzedék lelkesedését, munkáját, akaraterejét, tehetségét: azt kell mondanunk: Uraim le a kalappal! A darab maga a komáromi közönség élőit — mint mindenki előtt — is meretes. Endrődi Wittenburg Tasziló gróf Török álnevet veszi fel és tiszt­tartónak áll Marica grófnőhöz, hogy munkájával hozományt biztosítson a grófnő udvarában tartózkodó és a hir­telen elszegényesedésről mit se tudó kedves kis húgának: Lizának. Az úrnő sokszor gondol a házasságra, de a sok léha, csak hozományt vadászó urak közül egyik sem tetszik meg neki, el­lenben állandóan érzi a rokonszenvet Török tiszttartója iránt, akit amikor gyötör, szerelmet vall neki és mikor a kastélyból el akarja bocsájtani, örök hűséget ígér. Mint olvasmány, talán megszokott és egyszerű a mese, de aki a Legény­egyesület előadásában ezt látja és hallja, sokat, nagyon sokat tud gyö­nyörködni benne. A főszereplők között ott láttuk Rlsz­­dorfemé M. Margitot Marica grófnő alakításában, aki a szeszélyes, bohó,majd mélyen érző grófnő megjátszásával a darab sikerét teljesen biztosította. Mi­kor a színpadon megjelent, nem is rózsaeső, hanem valóságos virágcsokor zuhitagot kapott a nézőtér alsó és felső házából egyaránt. Költői, üde. mindenkit magával ragadó volt mind a hétféle gyönyörű ruhájában, melyek mindegyikében lelki tehetségeinek kü­lönböző oldalait, művészetének sok változatú skáláját mutatta be. Éneke mélió volt a zenekar művészi hegedű­­játékához. Czirja Rózsi mint Liza grófnő és Tőrök tiszttartó bájos húga, napsugár üdeségével és diszkrét játékával nemcsak br. Zsupán tetszését, hanem a közön­ség elragadtatását is kivivia. Fritz Vali, Cecilia hercegnő alakítá­sával igen nehéz szerepre vállalkozott, de játéka művészi teljesitmény volt, Banos Ida „uj csillag“ a gárdában és mindenki csak azon csodálkozott és azért sajnálkozott, hogy eddig a színpadon még nem látták. Az urihölgyek szerepét Cserekley Margit, Kacz Hcrmin, Reicher Mariska, Závodszky Bözsi méltóképpen és ki­tünően játszották. Sztojanovics Kató a cigányleány szerepéden nemcsak jósolta a boldog­ságot, hanem énekével, bájos megje­lenésével maga a boldogság megtes­tesítője volt. Az első felvonásban szereplő kis­leányok : Bucsek Irén, Godovszky ÍIus, Horváth Manci, Jakab Ili, Müller Irén éveiket feiülmu'ó pontosággal és pre­cizitással lejtették bájos táncukat, kikre nemcsak a közönség, hanem maguk a szereplők is sok örömmel néztek. Külön ki kel! emelnünk Bak Gittát, aki játéká­ban maga a báj volt, tele üde és csó­kolni való kedvességgel. Török tiszttartó alakítását Hegyi Lajos adta; ő mindig és most is oly othonos a színpadon, mintha e mesterségét akkor kezdte volna, mikor a fentemlitett Bak Gitlus. Külön ki kell emelnünk finom énekeit, a tiszttartó jellemét ki­fejező s a helyzetnek megfelelő művészi arcjátékát, fellépését; egyszóval minden mozdulatát. Pataky József a „mintagazdász* las« sankint mintasziuész lesz, a nikor a szőke kedvű s gyermekes kedélyű ura­csot kell adnia és táncával a közönséget elragadtatnia. Balogh Kálmán hagyomá­nyos szerepében: a gyarló eszü herceg megjátszásában a közönséget igen sokat mulattatta, kinek méltó párja Miklós bátyja, kinél az öreg huszárt jobban megjeleníteni talán senki sem tudta volna. Németh Gyula, mint báré Lieben­berg lsiván, előkelő megjelenésű volt a színpadon. Kreschka Károly nagy szőj esettel és hozzáértéssel játszott a mulatozók fülébe, mint cigányprímás Kudelka Kreschka Cecilia hercegnőtől kívánt különböző érzelmi megnyilatko­zásokat nagy színi tehetséggel tudta kifejezni. Krizsán Károly, Nagy Sándor, Prdgay Endre, Szalay István mint legények jó! betanult szerepükben csak emelték a darabnak sikerét, éppúgy mint Beszé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom