Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-20 / 126. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 19f5. októbet 20. Elismert tény, hogy a , POLIO’ vezet a jő szappanok között. MINDENÜTT KAPHATÓ. 401 nunk, miért élne hát közöttünk a széthúzás. Varecska József a losonci munkások kiküldöttje nagy tetszés között mondotta el hatásos beszédét, amelyben a magyar radikális munkásság csatlakozását bejelenti az uj párthoz. A kormány célja pártokra széttagolni az itt élő nemzeteket, hogy azok erejüket felőröljék és a központi hatalom megerősödve könnyebben szétmorzsoljon bennünket. A kormány tönkretette a szlovenszkói gyáripart. A leépités romboló munkája egyre tart, Az eredménye a sok sok 10 ezer munkanélküli. Golgotát jár itt a munkásság. Síró, éhező gyermekeink kenyeret kérnek tőlünk és nem tudunk nékik adni, mert nincs munka. Ezt köszönhetjük a kormánynak. A munkásságnak már felnyíltak szemei. A szétforgácsoiás helyett össze kell tartanunk. Egyik nemzetnek se vagyunk ellenségei, de közelebb áll szivünkhöz az ing, mint a kabát. Az őslakosságnak itt szerzett jogaik vannak és nem tűrhetjük, hogy amíg itt tízezrei az őslakosoknak munka nélkül nyomorognak, addig 160 ezer munkást telepítsenek ide.* Azzal vádolnak meg bennünket, mun kásokat, hogy irredenták vagyunk, mert a magyar pártokkal szövetkezünk. Erre csak az a válasza a munkásságnak, hogy ha a nemzetközi szoc. dem. párt 6 éven át támogathatta a munkást s a nemzeti kisebbségeket elnyomó kormányt, ők minden habozás nélkül csatlakozhatnak magyar testvéreikhez. Egy a célunk: Szlovenszkót megmenteni az őslakók részére. (Zajos éljenzés ) Vozáry Aladár ruszinszkói főtitkár, felolvassa Korláth Endre dr. és Egry Ferenc szenátor csatlakozását bejelentő levelét. Gyönyörű beszédben üdvözli az uj pártot. Elő a tárogatókkal, elő a régi dobokkal. Tárogató zengjen, dob peregjen, hirdesse az örömhirt, hogy egymásra talált a magyar nép, amely Istennek kiválasztott népe. A csodaszarvas, a Turul madár vezette népnek mindig küld valami csodatételt a magyarok istene, ha nagy a veszély. A mostani csodatétel a Magyar Nemzeti Párt. Bakó Gábor szép beszéde után Füssy Kálmán szólalt fel. Üdvözli Érsekújvárt, a hajdani kurucok városát, ahol a magyarság megváltó szózata, a Magyar nemzeti Párt kibontotta zászlóját. Öt évvel ezelőtt is itt kezdte szárnyát bontogatni a Komáromban született Kisgazda és Kisiparos Párt. Megkapó hasonlatokban ecseteli a magyarság mai helyzetét. A magyarságra rá akarják gyújtani a saját házát, hogy benne pusztuljon. Tartsunk össze, hogy ez ne sikerülhessen ádáz ellenségeinknek. Lelke egész melegségével köszönti az uj pártot. Jaross Gyula ruszinszkói pártigazgató után dr. Holota János Érsekújvár városbirájá köszönti melegen az uj pártot és büszke arra, hogy Érsekújváron bontott zászlót. Éppen kellő időben, mert a széthúzás vészmadarai már a házunk felett vijjognak. Aioät már itt a cselekvés ideje. Csaderna Ágoston, a volt szlovák nemzeti védőszövetség titkára szólalt fel ezután. Mint szlovák szól a magyar testvérekhez, akik irigylésre méltó bátorsággal szállnak síkra jogos védelmükre, náluk szlovákoknál, sajnos, az intelligencia nehéz helyzetben van. A legkisebb szabadabb gondolkozást a besúgók légiója fegyverül használják fel ellenük és kidobják a még kevés állásban levő szlovákot. De azért haladunk előre az autonómia utján. Nincs az a hatalom, az az erő, az a szurony erő, amely ebben visszatartana. Tartsák meg a szlovákokat testvéri szeretetben a magyarok. ók is szeretettel fizetnek és \ egyesülnek a magyarokkal. (Lelkes él- f jenzés.) Richter János dr. plébános zajos f tetszés között mondotta el hatásos be- » szédét. Shakespeare mondja, hogy az jj ördög nem is sejtette, hogy mit csele- jj kedett, mikor az emberből politikust j csinált. Ez jut eszébe, valahányszor a | kormány pokoli politikai terveit látja f ellenünk és e lélekrontó munkába még j magyar embert is be tudtak vonni. Ez í olyan, mint mikor valaki az édes anyját { árulja el. Isten áldását kéri az uj zász- j lóra és arra, aki kibontotta és azokra, s akik követni fogják. i Telek A. Sándor (Rimaszombat), \ Kmoskó Béla dr. (Léva), Helyey Gyula \ kisiparos (Kassa) lelkes beszéde után | Nagy Sándor felolvassa a párt progra- \ mot, amely után egyhangú lelkesedés- \ sei kimondották a Magyar Nemzeti Párt i megalakulását. Majd megalakítják az ideiglenes in- • tézőbizottságot és dr. Ozoray József lel- \ kesitő záró beszéde után nagyje;entő- * ségü gyűlés lelkes éljenzések között í végétért. = A választások kiírása. Malyptr belügyminiszter rendeletét közli a hivatalos lap, mely szerint a nemzetgyűlés mindkét házába a választások 1925. november 15 én vasárnap lesznek. A választók névjegyzékét október 21-től kezdve 14 napon át közszemlére teszik ki, a jelölő liszíákat legkésőbb 16 nappal a választások előtt, vagyis október 30-ik napjának {péntek) déli 12 órájáig kell beadni a választókéi üieti bizottság elnökének A hosszú agozinálás után végre kimúlt képviseiőház tagjainak választása tehát határozott határidőt nyert, amikor a választóközönség ítélni fog. A belügyminiszteri rendelet a választási eljárásra nézve még több rendelkezést tartalmaz. = Parlamentáris ellenőrzés. A nemzetgyűlést pénteken feloszlatták és ezzel megszűnt az eddigi nemzetgyűlési képviselők és szenátorok megbízatása is. Az alkotmánylevél értelmében, arra az időre, amig az uj törvényhozás összeül, a kormány működésének parlamentáris ellenőrzésére az „állandó bizottság" ül össze, mely a fölmerülhető halaszthatatlan intézkedéseket akkor is megteszi, hogyha azokhoz különben törvény volna szükséges. Tomasek képviselőházi ehös vezetése mellett 16 nemzetgyűlési képviselőből és 8 szenátorból áll a bizottság, amelynek intézkedései, csak ideiglenes törvényerővel bírnak, de ha a köztársasági elnök nem járul azokhoz, nem szabad kihirdetni. Azon rendelkezések,amelyeket mindkét kamara az ősszeülését követő két hónapon belül nem hagy jóvá, nem bírnak további hatállyal. Az állandó bizottságot október 30. és november 10-ére hívják össze. A két kamara elnöke az uj elnökség megválasztásáig hivatalában marad. = A kisebbségek kongresszusa, A kisebbségek genfi konferenciájának teljes ülésén Kosztka csehszlovákiai német képviseld beszédében rámutatott arra, hogy noha a kisebbségi jogok nemzetközileg biztosítva vannak és ő olyan áliam kisebbségéhez tartozik, amely e jogokat alkotmányába is fölvette, mégis úgy áll a dolog, hogy ezek a jogok túlnyomórészt csak a papiroson maradnak, annak ellenére, hogy Csehszlovákia elnöke és külügyminisztere többizben hangoztatták, hogy a kisebbségi jogok elismerése a demokrácia követelménye. Dr. Flachbarth Ernő, a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség képviselője, a területi autonómia mellett követeli a kulturális autonómiát. Történelmi tradíciónkat követjük — úgymond — ha a kulturális autonómiát követeljük. Mi csehszlovákiai magyarok, már a konferencia előtt állást foglaltunk a kulturautonomia mellett, amelyet úgy Szlovenszkóban, mint Ruszinszkóban a területi autonómia keretén belül óhajtunk megvalósítani. A Csehszlovákiában élő magyarok szlo- j vák és ruszin testvéreikkel együit akar- j nak küzdeni a teljes autonómiáért. A ! nagy benyomást keltett beszéd után a 1 konferencia az állandó bizottságot vá~ j lasztotta meg, amelynek az a feladata, i hogy a jövő évi közgyűlést összehívja j és előkészitse. = Keresztényszocialista p Irtórtekez- f let Nagymegyeren. A nagymegyeri ke ’ resztényszocialista párt Fekets Sándor \ ref. lelkész országos pártvezetőségi tag s elnöklete alatt igen népes értekezletet \ tartott, melyen az elnök bevezető be- f szédáben gyönyörű szavakkal méltatta az uj országos elnök, Szüllő Géza nem- j zetével szemben szerzett nagy érdemeit, l majd átadta a szót dr. Alapy Gyula \ körzeti elnöknek, aki a politikai hely- \ zetet kimerítően ismertette és beszédé- > vei lelkes hatásokat váltott ki. Ismer- | telte a választási eljárást és a pártot j összetartásra buzdhoiía. Az értekezlet j meleghangú táviratban üdvözölte Szüllő í Géza országom elnököt, Németh Vince jj titkár és mások hozzászólása után ki- s mondotta, hogy csak a párt lapját tér- ; jeszti a szervezet körében. Az értekez- e let lelkes hangulatban oszlott szét. Szabadoktatási előadás a Kuiturpaiotában 1925. október hó 25-én vasárnap délután 6 órakor, amikor dr. Bognár Cecil egyetemi magán tanár, főgimn. tanár (lelki problémák) címen tart előadást. Ezenkívül a kisérő műsor. B e 1 épődi) nincs csak a költségei fedezésére kér minden látogatótól ön- ‘ kéntes adományokat a Jókai Egyesület, i Komárom, — október 19. | Irta; Alapy Gyula. Végre mégis 1 A parlament kormányzó j páríjai már annyira összevesztek, hogy ; további együttműködésük hiú és meddő j kísérletezés lett volna, tehát feloszlat- | ták. Valóban nincsen semmi okunk | sajnálni azt a törvényhozást, mely jót j csak keveset alkotott és akaratnélküli \ szavazógéppé sülyedí és nem emeíke- \ dett fel a választó polgárok, a nép j szuverén képviseletévé. A szavazó gép- | ben hiba, súlyos hiba támadt és me- | chanikusai már nem tudták kijavítani, f hiába töltögették beié a kompromisz- jj szumok olaját. A demokratikus államforma iegfon- | tosabb szerve mindenütt a parlament. f A csehszlovák különleges demokráciá- \ ban a parlament nem jutott jelentőség- | hez. A szocialista pártok legfeljebb szó- | széknek nézték, ahol nagyobb nyilvá- t nosság előtt mondhatják el beszédeiket. f Az ellenzék, mely alig volt kisebbség- \ ben a kormány páríjai mögött néhány szavazattal, öt éven keresztül alig tudott egy-egy módosításnál többet elérni. A csehszlovák parlamentnek az ellenzék nem volt tényezője, nem lehetett azzá a többségi elv merev alkalmazása miatt. így eshetett meg, hogy a parlamenti elv lassanként elhomályosult és a kormány mellett, mely a parlamentnek felelős, mellékszervek keletkeztek a különböző ötös, tizes tanácsok alakjában, amelyek a kormány tizennyolc tagból álló minisztériumát kormányozták. A politikai petyka volt a legfőbb irányitó •ír Ml int t Egyetlen biztos védelmet nyújt n íágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélküli sérvkötőnk, mely éjjel w hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has. gyomor- és anyamébsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Ftaaeü has-, és mellmelegitő. , JI6IU“ lätizei&äi BIMM. Düh 5t Rendelő orvos: dr. K^oh K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még at nap eiinkéztetnek. szerv, mely a kormány és a parlament felett áilott. Az öt politikai párt meghatalmazottja volt az ura a kormánynak, parlamentnek egyaránt és megteremtette a parlamenti oligarchiát, ahol meggyőzés és ervek hiábavaló energia pazarlást jelentettek. Mindennek kétségtelenül a parlament lejáratására kellett vezetnie. A köztársaság alkotmánya nem ismer ilyen csokevényebet, amelyek felelősség nélkül intéznetnének el törvényhozási és egyébb államügyeket. A petykát felelősségre vonni nem leheteti. A parlament is a petyka hatalmában volt és az, hogy a kormány felelőssége fedezte annak íeielőtien lényéit, a helyzeten semmit sem változtatott. A parlament öt pártnak a játékszere leit, anol azok korlátlan akarattal rendelkeztek és a rendelkezésükre áíló par főnyi parlamenti többség azt jelentette, hogy a petyka akarata feltétlen érvényesítendő. Már pedig tisztelet az ötös tanács minden egye» tagjának egyenkint es összesen, mégis hogyan vindikálhat az magának csalnatatiansagi jogot. Ez az ötös tanács mindenkor a maga apró kis pártérdekét cipelte magavat és teregette ki a tanácskozó asztalon. És ki merné állítani, hogy a köztársaság érdeke azonos a szociáldemokrata, vagy nemzeti demokrata, nemzeti szocialista, agrárius vagy cseh néppárt érdekeivel? Hiszen ezek a pártok jorészben a történelmi országokból kerülnek ki és azokban Szlovenszkó és Ruszinszkó alig volt képviselve. Hát ha ez az a bizonyos egyenlőség, amelyet Sítovenszkónak ígérlek az állam alakításkor, akaor ez nagyon furcsa egyenlőség. Minden pailameníáris államban, ahol évszázadokon át kialakult ez a demokratikus intézmény, az ellenzék szerepe, — különösen, ha annak erőviszonyai a kormányzó pártéval egyenrangúak, — nem csak a bírálatra szorítkozik, hanem azt kezdemenyezesi jog is illeti, ezenkívül az interpelláció joga teljes mértékben áll rendelkezésére. Sajnos, a csehszlovák parlament házszabályai ezt nem vették át a nyugati államoktól. A francia parlamentben például a kormány minden fontosabb politikai ügyben, ha nem biztos a többségben, felveti a bizalom kérdését és ha a többség nem fogadja el a napirendi indítványt, a kormány lemond. A csehszlovák parlament kotmánybuktatási jogát kasztrálták annak idején az első törvényalkotók, akik megelégedtek az ötös tanácsok gyámsága alatt működő parlamenttel is. Az interpelláció joga is papirosjoggá változott az őt év alatt. A legfontosabb napi kérdések nem voltak a parlament elé vihetők interpelláció alakjában. A miniszterek írásban feleitek az interpellációkra, na ugyan ezt szükségesnek látták; ha nein feleltek, a parlament erre nem kényszeritette őket. Ezzel az interpelláció joga is elvesztette hatékonyságát és az ellenzék parlamenti ellenőrzési joga azokra az ötperces beszédre szorítkozott, amely a gyorsított tanácskozásokon az éjjeli második, vagy harmadik üléseken egy pártnak julott. Maga a parlament is érezte a capitis diminucióját, hogy ez a szerepkör, amelyet szántak neki, kicsiny és csekély, de nem volt meg benne a cselekvés bátorsága és lendülete ahhoz, hogy lerázza a reá rakott igát és hivatása fontosságához mérten cselekedjék, így maradt az öt kigyóbüvölö dervis akaratlan eszköze. Ezzel egyszersmind kimondta a saját ítéletét is. Mi magyarok, akik parlamentáris nemzet voltunk s akiket nem kormányoztak császárparagrafussal, mint a cseheket is, melynek alapján akkor kergették szét az osztrák parlamentet, amikor arra a kormánynak éppen szüksége
