Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-15 / 124. szám

legyvenhaiodik évfolyam« 124. szám« CsűtSrtofe, 1925« október 15. POLITIKAI LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ke. Egyes színi ára t 80 fülé £ ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-«. 29., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Az adóreformmal adósak maradnak. Komárom, —okt. 14. A boalició már alkotó elemeire bomlik. A nemzeti szocialisták szid­ják a kormányt és pártját, hogy elgáncsolta az adóreformot. Kra­­márék se maradnak persze adósok. A néppárt szidja mind a kettőt és ez a koncert igy folyik öt év óta. De az ötösfogat megállt, se tüled, se hozzád nem mozdul. Az adó­reform ott van a szekéren. Sajnos, abból már nem lesz törvény ezen a nemzetgyűlésen. Ha a koalíció ezt meg tudta volna csinálni, akkor hivatkozha­tott volna valamire, hogy a po’gá rok érdekében is dolgozott. De a reform megfeneklett és az adózó polgárok megint kimaradtak a kor­mány gondoskodásából. Talán bi­zony azért, mert nem volna szük­séges? Elhisszük, hogy a kormány hercpinkléjének, a szociáldemokra­táknak nem olyan sürgős* mint a szociális biztosítás. Nekünk azon­ban sokkal, de sokkal sürgősebb. Az adózás már elérte azt a ha­tárt, ahol az adőegyedek elpusztul­nak. Már pedig az okos adópolitika az adózók képességeit fejleszti és nem töri le. Egyenes és közvetett adók hihetetlen útvesztőiben téve­­lyeg ma az adózó. Nem ismeri ki magát benne. Az adózási elv a minél többet és minél gyorsabban elvét követi, tehát nem racionális és nem gondol a jövőre. Önző. Nem tart mértéket és nem engedi szuszhoz jutni a présbe telt adó­alanyt. Az adóreform lett volna az, amely bizonyos megnyugtató ér­zést vitt volna bele a gazdasági életnek nevezett nagy jogbizony­talanságba. A föld, a kereset, az ipar és kereskedelem egyaránt áhította a mai rendszertelenség romjain a helyes adórendszer fel­építését, mert egyáltalán nem tart­juk demokratikusnak azt, hogy Szlovenszkó lakossága miért fizet sokkal több adót, mint a törté­nelmi országoké. Talán bizony nekünk jobban megy a dolgunk ? Mintha olyan fényes kereseti lehe­tőségek nyílnának meg a szá­munkra a gyarmat fojtott légkö­rében! A kormány kénytelen ezt a re­formot eltenni jobb időkre. Szo­morú dolog így búcsút venni: az ígéretek dús bő3égszarujával kö­zeledni és üres kézzel távozni Az adósság súlyos teherként fogja ter­helni a kormány lelkiismeretét, mely mindenre jobban ráért, mint a lakosság életbevágó baján se­gíteni. Meg is jegyezhetjük magunknak az adóreformot, hogy számon kér­jük a kormánypártok jelöltjeitől, hol hagyták és melyik szegére akasztották a parlamentnek? A képviselők és szenátorok, a mi­nisztériumok főhivatalnokai zsíros maradékbirtokokat visznek emlékül közéleti tevékenységük jutalma gyanánt. A szegény kisiparos és kereskedő egy-egy betelt adóköny­vet, amelybe horribilis számok vaunak beleirva, amelyek közt nem ismeri ki magát senki. Az igazság és méltányosság, mely a szociális ügyeknek min denkori velejárója szokott lenni, elköltöztek a koalíció berkeiből messze, jobb hazába.. Ezekben a berkekben megvédíék a jól felfo­gott magánérdeket, de a milliók érdekei iránt érzéketlenek maradtak. Epitáüumául nem tudunk mást írni, mint azt, hogy élt és igen szerette önmagát. Pedig az Írás nem azt mondja, hogy önmagadat szeresd, hanem felebarátodat sze­resd úgy, mint önmagadat. — Jelölő ülés a kisgada ós kisipa­ros pártban. Mini már jeleztük, az Or­szágos Mágyar Kisgazda, Főid míves és Kisiparospárt komáromi körzete vasár­nap,, október 18-án délelőtt 9 órakor Érsekújvárt, a polgári kör helyiségében választmányi ülést tart, amelyen meg­ejti a nemzetgyűlési képviselőt és sze­­ná'ori jelöléseket. A pári komáromi körzetének e nagy hordere jű isiéi ire a körzeti elnökség azzal bocsátóba ki meghívóját, hogy az ülésen a választ­mány igazolt tagjai pontosan és teljes számban jelenjenek meg, mert alkot mányos jogaik gyakorlásával nemcsak a párt, de a magyarság érdekeit kell, hogy minél hathatósabban előmozdít­sák. A komáromi körzet vasárnap fog jelölni, tehát mindazok a hírek, melyek a párínak eddigi állítólagos jelölésére vonatkoznak, onmaguktól dőlnek meg s ha bármely lapban megjelent volna erre vonatkozó közlemény, az nem volt egyéb, mint egyes pártemberek felelős­ségnélküli, önkényes kombinációja, mely legtöbb esetben egoiszíikus politikai ambíciókat szolgáit. A párt még ezideig nem jelölt, jelölő gyűlése vasárnap lesz. = Megszavazták a választójogi no­vellát. A képviselőház keddi ülésén be­terjesztette az alkotmányjogi bizottság a választójogi novellát, amelyet Böbék dr. előadó ismertetett. A novellát a képviselőház stilszerüen szintén gyorsí­tott eljárásban intézte el és második olvasásban is elfogadták. A novella szerint a köztársaság területét összesen 22 választókerületre osztják, első ke­rület Prága, amely két részre oszlik és a két rész egyenként 24 képviselőt vá­laszt. A második kerület Pardubitz 11 képviselőt, a harmadik Königgrätz 12, a negyedik Jungbunzlau 17, az ötödik Böhmisch Leipa 13, a hatodik Laun 17, a hetedik Karlsbad 12, a nyolcadik Piisen 17, a kilencedik Budweis 13, a tizedik Iglau 9, a tizenegyedik Brünn 17, a tizenkettedik Olmütz 17, a tizen­harmadik Ungarisch Hradisch 8, a ti­zennegyedik Mährisch- Ostrau 19, a ti­zenötödik Nagyszombat 9, a tizenha­todik Érsekújvár 11, a tizenhetedik Turóczszentmárton 11, a tizennyolcadik Besztercebánya 7, a tizenkilencedik Liptószentmiklós 6, a huszadik Kassa 7, a huszonegyedik Eperjes 10 és a huszonkettedik Ungvár 9 képviselővel, A szenátorok választására vonatkozó módosítások szerint a prágai kerület­ben 24 szenátort választanak. A 12. és 14. választókerület a szenátus részére egy kerületet alkot Ostrau székhellyel és 19 szenátort állít. Az eperjesi kerü­letben 4, az ungváriban 5 szenátort választanak. A tescheni kerületben vá­lasztandó 4 szenátor közül a tescheni terület felosztása következtében három szenátort az ostraui, egyet pedig a prágai kerülethez osztottak. = Feloszlatják a hét végén a par­­famentet. Prágai hirek szerint a par!a­­ment mindkét házát feloszlatják a hét végén, amikor egyidejűleg kiírják az uj választásokat is. " Hogy a választások véglegesen mikor lesznek, persze, ez­­időszerint még nem lehet tudni, annyit azonban meg lehet állapítani, hogy vagy november 15 én vagy pedig no­vember 22 én tartják mc-g a választá­sokat. ’Svehta miniszterelnök vasárnap a köztársasági elnöknél járt és hír sze­rint a képviselőház feloszlatására vo­natkozó kéziratot megkapta. A felosz­latás tehát, — persze mindig csak koalíciós számítással — a hét végére, vagyis október 17-ére bizonyosra vehető. == Kisgazd* gyűlés Gyerken. Az Orsz- Magy. Kisgazda Föidtnives és Kisiparos Párt folyó hó 11-én népgyülést tarjoít Gyerk községben, melyen nagyszámú érdeklődő közönség jelent meg. A nép gyűlés szónokai dr. Saikovszky Jenő, a hontmegvei osztály ügyv. elnöke, He­gedűs Balázs ipolysági és Beinrohr Dezső a lévai osztály titkárok voltak. Dr. Saikovszky Jenő ismertette a párt programjá<: és megjelölte az irányt, amely felé az ideszakadt magyarságnak haladnia kell, majd hosszasan fejtegette az egész magyarság összefogásának az j előnyeit. Fejtegetései a hallgatóság kö­­j r'éfeen elénk visszhangra találtak, a je leníevők párikülömbség nélkül helyesel­ték a magyar nemzeti egyesülés eszmé­jét. Beiitrohr Dezső lévai osztály titkár a kulturális és gazdasági kérdésekről beszélt, majd áttért a lehetetlen adó­rendszer bírálására. Hegedűs Balázs ipolysági osztálytitkár összefoglalva az elmondottakat, leszűrte azokból a tanul­ságokat, majd a földreformról és a nemzetiségi kérdésről beszélt. A gyűlést Bolgár János Garics, helyi elnök lelkes szavai zárták be. = „Hodzsa spánk" és a földművesek. A cseh agrárpárt, mint azt jelentettük, Szlovenszkóban is szerencsét próbál és járja nemcsak a szlovák falvakat, de sűrűn meglátogatja a magyar községe­ket is. A válasziások küszöbén Hodzsáék mindent elkövetnek, hogy ígéreteikkel megtévesszék a jóhiszemű elemeket. Azonban igen kevés siker jár erőlkö­désük nyomában, amint arról aSlovák legutóbbi számában ir. A lap szerint Hodzsa személyesen végigjárta a szlo­­venszkoi vegyes lakosságú területeket, ahol siralmas részvétlenséggel fogadták. A hivatalnokok, a jegyzők, a tanítók stb. érthető okokból még befolyásol­hatók és ezek alkotják Hodzsa gyűlésein a hallgatóság zömét, de a földmives elem, a parasztság nem mozog, noha a Slovák szerint a jegyzők 3—500 ko­rona büntetéssel is megfenyegetik azo­kat, akik nem tesznek eleget annak a felhívásnak, amely a gyűlésen való meg­jelenésre hívja fel őket. Egységes magyar nemzeti párt. — A magyarság régi óhaja teljesül. — A Komáromból kiinduló mozgalom visz­­hangja. — A magyar pártok egyesü­lése és az ellenzéki pártok szövetsége. — Komárom, mint az itt élő magyarság végvára sok, sok lelkes eszmének, terv­nek volt a szülőanyja. Innét indultak ki tervek, tervezgetések, nagy és szép programmok úgy a múltban, mint a jelenben is. Hogy mást ne mondjunk, a szlo­­venszkói magyar ellenzéki pártok egyik legtekintélyesebbike az Oiszágos Ma- -gyár Kisgazda, Földmives és Kisiparos Pártnak is itt, ős Komárom városában ringott a bölcsője. Itt vetették el a mustármagot, amely már terebélyes fává növekedett meg. Régi vágya az itt élő magyarság ge­rinces, önzetlen, nem az önős érdeke­ket, hanem az összmagyaiság létérdekét szem előtt tartó részének, hogy a kü­lönböző pártokban tömörülő magyarság egységes pártban összesitse a szétfor­gácsolt erőket. A közös ellenség ellen csak egységes táborban lehet a győze­lem reményével küzdeni. És ha már megvan az itt élő magyarság egységes pártja, akkor ettől egy lépés az összes csehszlovákiai ellenzéki pártok szö­vetsége. Az egyesülés eszméje az itt élő ma­gyarság összes pártjaival, régóta ott élt, ott lobogott a lelkek mélyén, mint egy várt, óhajtott programm mielőbbi megvalósítása utáni lelki szomjunozás. Ismét Komáromot érte ez a sze­rencse hogy innét, ős Komárom falai közül hangzott el a Ielkiriadószerü ki­áltás, hogy magyarok egyesüljetek. A leguióbb Komáromban megtartott kisgazda és kisip-irospárt körzeti gyű­lésén került szóba ez az eszme, ez a rég óhajtott terv és bár pár szóval tör­tént róla cmli és, de az a nagy lelke­sedés, amely a felvetett eszme hallatára támadt, szent biztosítéka volt annak, hogy ennek a rég óhajtót! tervnek a megva­lósításán minden gerinces igaz magyar szívvel léleksel, teljes erejével dol­gozni fog. Az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt a legmesszebbmenőbb önzetlenségéről lett Isten és ember előtt tanúbizonyságot, hogy a legna­gyobb áldozatot kész meghozni, csak­hogy az egységes magyar nemzeti pár­tot fel leiiesstn építeni. Egyszerű fa­lusi földművesek és iparosok tomboió lelkesedéssel üdvözölték az egységes magyar párt eszméjét, mert politikai érettségük beiáttatta velük, hogy az itt élő magyarság csak úgy fog boldogulni, ha az önös és p rtéidekeket félretéve, szilárd elhatáro -ássál halad az egységes magyar párt megalkotása és a többi ellenzéki pártok szövetsége felé. E célok eléréséig sok akadályon kell áttörni, de minél nehezebb, minél rö­gösebb a célhoz vezető ut, annál job­ban edződnek a lelkek, a szivek a küz­delem perzselő lángjában. * Közismert dolog, hogy az Országos Magyar Ki3gt/d), Földmives és Kis­iparos Port oszagos pártvezetősége végleg eldöntölte a Magyar Nemzeti Párt megalakulásának kérdését. A ma­gyar nép és ezek között kivált a ma­gyar mezőgazdák kívánsága az, hogy a magyarság mind n tagjának módja és alkalma legyen a magyar nemzeti jogos önvédelem küzdelmében részt­­venni és a mgyarság fennmaradását biztosítani. Törvényes alapokon állva, oly pártalakuiat megteremtése mutatko­zik kívánatosnak tehát, amelyben még azok a magyar nemzeti kisebbségi ma­gyarok is resztvehetnek, akik ‘eddig egyik magyar ellenzéki pártban sem tudtak egyik vagy másik ok miatt el­helyezkedni. Oly átfogó keret kell, amelyben min­denki elheiyezkednetik, anélkül, hogy az eddig létező magyar e lenzéki pár­tokkal szemben ellenséges álláspontra kellene helyezkednie. Ilyen pártként alakul meg a M.gyar Nemzeti Párt amely abból kifolyóag is, mert ezen párt megalkotói nagyrészt a Magyar Kisgazda és Kisiparos párt soraiból sérülték ki, az agrárizmus programmját az összmagyarság érdekében is feltét­lenül hirdetendőnek és megvalósitandó­­nak tartja, azonban a sorrendet úgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom