Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-15 / 124. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. október 15. ,POLIO a békeidők legjobb szappana volt és maradt. 401 MINDENÜTT KAPHATÓ. m állapítja meg, hogy először a magyar nemzeti létünket kell biztositari s a megvalósítás tekintetében hosszabb időt igénylő agrár programm az elsődleges nemzeti programm mellett másodsorban jöhet csak számba. Magyar nemzeti mivoltunk és magyar jövönk biztosítása megkívánja minden magyar összefogását s ezétt kell a zászlót úgy kibontani, hogy annak zöld szine mellé csatlakozhasson a piros zászló is, a fehér zászló is. A Kér. Soc. párt országos pártvezetőségével már megvan a teljes megegyezés arra, hogy az uj párttal teljes együttműködésben lesz a Kér. Szocialista párt s a sudetta és a szlovenszkói német pártok nagyrészével megkötött megállapodás alapján a velük létesült pártszövetségben fog a választásokon résztvenni minden olyan magyar ember, aki a magyar nevet nem viseli érdemtelenül. Midőn ezen tényeket közre adjuk, leközöljük a Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságához intézett nyilvános felhívást a Magyar Nemzeti Párt megalakítása érdekében s egyúttal leközöljük ezen Magyar Nemzeti Párt program mjinak főbb alapelveit. Leközöljük, mert ezzel szolgálatot teszünk az itt élő magyarságnak. Ez eszme támogatása kötelessége minden magyar lapnak. * A magyar nemzet ellen a háború után lefolytatott büntető hadjárat legsúlyosabb lövedékei az idegen nemzeti államokba kényszerült magyarságot érték. A nemzeti elnyomás terhét még növelte az a szomorú helyzet, hogy soraink csaknem mindenütt szervezetlenül állottak. A szlovenszkói magyarság ébredt legelőbb tudatára annak, hogy szervezkedni kelt politikai és gazdasági munkára, — de mégsem volt lehetséges a legutóbbi nemzetgyűlési választások idejére szervezeteit annyira megerősíteni, hogy számarányának megfelelő képviselethez jusson a parlamentben. Az akkori viszonyok között az uj politikai jelszavak és uj helyzet nagy tájékozatlanságot és nagy zűrzavart okoztak, nem volt lehetséges egységesen mennünk a választási küzdelembe s igy az különböző pártokra oszolva folyt le. A hatalom intézkedései pedig szintén lehetetlenné tették a magyarság erőinek egyesítését. A választások utáni időben számtalan kísérletet tettünk pártjaink mennél szorosabb összefogására s léire is jött a Szövetkezett Ellenzéki Pártok elnevezése alatt működő közös szervünk, mely azonban a pártféltékenység állandó fel-felbukkanása miatt nem volt képes feladatát teljesíteni oly mértékben, mint ahogy azt vártuk. A további fejleménye volt az egységes front felé való törekvésnek az érsekujvári egyezmény, melynek érvénye kezdetén kitört a Kér. Szoc. pártnak viszálya. A viszály a szervezési munkát az egész vonalon megbénitotta s bár ma, — elintézettnek mondható, mégis szükségét látjuk, hogy nyilvánosság elé lépjünk és felhívjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó összes magyarjait, alkossák meg azt a pártot, mely minden magyar befogadására alkalmas s amely minden magyarnak, legyen az gazda, iparos, kereskedő, munkás vagy szellemi foglalkozást űző és tartozzék bármely vallásfelekezethez, úgy szellemi, mint anyagi erőit és érdekeit hathatósan védelmezni kész is. Felhivjuk Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságának minden tagját, hogy a Szent-lvány József elgondolásának és kezdeményezésének megfelelő Magyar Nemzeti Pártnak kibontott zászlaja alá álljon. Tesszük ezt azért, hogy a még pártokon kívül álló magyarokat a politikai aktivitásra bírjuk és azért, hogy a pártszövetségen kívül álló magyar pártok vagy csoportok bekapcsolódására módot adjunk és általában a magyarság küzdő , táborát megerősítsük és a magyarság politikai egységének eszméjét ébren tartsuk, munkáljuk és ápoljuk. Kifejezetten kijelentjük, hogy akciónk nem irányul a Kér. Soc. párt ellen, mellyel a szövetségi viszonyt megtartani legfőbb óhajunk es komoly akaratunk. Tudjuk, hogy sokat kell még járnunk a politika poros országútj in addig, míg minden magyar a mi táborunkba áll, de nem riadunk meg, mert a nagy eszme jelentőségét és erejét ismerjük s az eszmét hordozni válíainkon, ha még oly nehéz lenne is, büszkeséggel tölti el lelkünket, mert ebben lelkiis- I méretünket szolgáljuk és kötelességet | teljesítünk és mert hisszük, hogy nem- * zetünk minden tagjának lelki-gazdag- ! ságot és a becsületes munkás életnek fe- jj hér kenyeret akarunk és tudunk juttatni. Az Isten velünk lesz! Hogy a nagy horderejű eszmének jobban szolgáljunk, a fenti lelkes felhívás után itt közöljük röviden a léte- i sitendő Magyar Nemzeti Pád prog- | rammjának főbb alapelveit: I. A párt megalakulása a magyaregység gondolatából fakadt, jelenti ez azt, hogy mindnyájunkat a magyarsár gunk kapcsol egyöe. Első programműnk tehát a magyarság politikai egységére való törekvés II. Mivel a gazdasági nyomás min- | den társadalomra roppant súllyal nehezedik, erős érdekvédelemre van szüksége minden osztálynak, — pártunk szervezetének és munkájának gerincét fogja képezni az érdekvédelmi szakszervezeti tevékenység, melynek célja tisztességes kenyeret, emberhez méltó megélhetést biztosítani minden magyarnak s igy programrriunk II. pontja a gazda, iparos, kereskedő és szellemi foglalkozást űzök külön-kiilön szakosztályai, valamint a munkások szakszervezetek utján való erélyes érdekvédelem. III. Látunk és tudjuk, hogy a jelenlegi európai politikai konstelláció szerint Csehszlovákiában kell élnünk és a köztársaságot mint Európa hatalmasai által létesített szerződések alapján felállított államot elismerjük, annak törvényei szerint óhajtunk politikát űzni és magyar népünknek olyan sorsot biztosítani, hogy megtarthassa és növelhesse szellemi és anyagi vagyonát, azért hát programmunk 111. pontja a nemzeti reálpolitika és erőteljes, tervszerű harc a nemzeti, kulturális és gazdasági elnyomás ellen. IV. Mivel jelenlegi helyzetünk a nemzeti állameszme szolgálatában álló parlamenti többség és kormány magyarellenes törvényhozásának és kormányzásának eredménye és nemzeti kisebbségi sérelmeink hosszú sorát ezek okozzák, programmunk IV. pontja a jelenlegi kormányzó-többség és kormány minden áron való megbuktatása. V. Pártunk határozottan és kifejezetten a tiszta demokrácia és az emberi haladás szolgálatába óhajt állni, azért hát becsülettel óhajtja szolgálni a nemzeti békét, különösen testvéri viszonyt óhajt fenntartani a szlovenszkói és ruszinszkól őslakosság minden részével és ezt a két államrész autonómiájára való törekvés támogatásával kívánja szolgálni. A párt a választásokon más nemzeti kisebbségi vagy rokon pártokkal közös szavazólistával óhajt résztvenni. * Minden gerinces és a magyarság közös érdekeit szivén viselő magyar bizo nyára magáévá tesz i a Magyar Nemzeti Párt eszméjét, amely innen, ős Komárom falai közül indult el hóditó győzelmes útjára. Aki tudni akarja hol lehet a legnagyobb választékban olcsóért ízléses és jó minőségű Női és lányka kabátot vásárolni, keresse fel Kertész J. Jenő üzletét 2 KOMÁROM, ládöHíta 25. SÍÉ az Otthon kávéházzal szemben. Mindenféle szőrme boák, szövött,kötött, rövidáru és uridivat cikkek szintén igen nagy választékban és olcsón kaphatók. ílagy uisszaéiések a komáromi pékiparban. (Piszkos és hallatlan konkurencia a közönség és a tisztességes pékipar bőrére. — A komáromi Dzsungel. — A hatóság szigorú megtorlást igér. — Egyéb iparágak.) A komáromi közigazgatási hatóságoknak hallatlan, visszaélések és a piszkos konkurenciának eddig még nem tapasztalt esetei jutottak tudomására, amelyeket egyes komáromi pékmesterek engednek meg maguknak. Soltész Pál szoígabiró szerda d. e.-re felrendelte az összes pékmestereket, hogy mielőlt a hatóság a legszigorúbb megtorláshoz nyúlna, figyelmeztesse őket, hogy mi vár azokra a pékmesterekre, akik tovább fo'ytatják a viszszaéléseket. Teszi ezt azért, nehogy a megbüntetett mester azzal állhasson elő, hogy mért nem figyelmeztették előbb a súlyos következményekre. Kijelenti, hogy utálaíos, piszkos konkurencia dúl a pékmesterek között, amelynek a levét a közönség és a tisztességes pákipar issza meg persze. Figyelmezteti a visszaéléseket elkövetett pékmestereket, hogy a legszélesebb nyilvánosság elé viszi az ügyet, azért kérette fel a sajtó képviselőit, hogy hozzák nyilvánosságra az egyes komáromi pékmesterek által teremtett dzsungel sötét titkait. Ha a figyelmeztetés nem használ, a lapokban közölni fogja ezen pékmesterek neveit, hogy a közönség messze elkerülje azokat az obskúrus üzleteteket. De térjünk rá a dologra. Azok a komáromi pékmesferek, akik tisztességesen, az előírás szerint sütik áruikat és primaárut állítanak elő, csodálkozva tapaszlalták, hogy a viszontelárusitók nem igen kapnak az ő kiváló készítményeiken, hanem inkább selejtes árut tartanak. Hamarosan aztán rá is jöltek ennek az okára. Ők a viszontelárusitók-Prágai sonka, naponként friss virstli, finom felvágottak. — Sajtok: Trappista, Roquefort, Mignon sftb., szardíniák és mindennemű különlegességek legjobban és legolcsóbban a vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 4 Sffi! hí 4 Egyeljen biztos védelmet nysjt a lágyék, here, comb és kíildőksérvnél a mi tökéletesített mgónélkBii sérvkötőn'c, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció «tán, iodS has, gyomor- és anyamébsülyedégn«. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanel! bas-, és mellmelegitS. „IMA“ kötszeriiáz SlíiSLffi, Im-i 51 Rendelő orvos: dl\ Koch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztetnek. nak a kenyér kilója után 20 f-éri. a péksütemény darabja után 3 f ért adnak, amint az elő van írva. A selejtes áruk készítői azonban a kenyér kilója ulán 40—70 fillér jutalékot adnak es minden eladott 10 kenyér után egy ingyen kenyeret és naponta 8 darab süteményt ingyen. így természetesen a viszontelárusitók inkább a többet jövedelmező árut tartják és a jó árut sütő, tisztességes pék nyakán marad a | jó sütemény és a kenyér. | Ha az ármegállspitó bizottság a pék- I árukat akarja leszállítani, siró hangon | panaszkodnak a pékek, hogy az eddigi ! ár mellett is ráfizetnek, mi lesz velük, ! ha még jobban lenyomja a hatóság az : árakat. Közben azonban tudnak a pékek i csupa piszkos konkurrenciábói a vi- I szonfeladóknak a kenyér kilója után 70 ! fillért, a sütemény darabja után a 3 ; f. helyett 5—8 f-t adni. Hát akkor ; miért nem adják ezeket a kedvezmé: nyékét a közönségnek, hiszen ekkor a ! kiflit, zsemlyét a 25 fillérről le lehet I szállítani 20 fillérre, a kenyér kilóját ; lehet adni 40—70 fillérre! olcsóbban. ! Miért a viszontelárusitók nyerjenek csak : ezen, mért nem nyerhet a fogyaszió j közönség ? Ha egyes pékiparosok a 20 f helyett i 70 f-f, s ráadáskenyeret, süteményeket í és a 3 f helyett 5—8 filléreket tudnak ; adni, akkor jogosan lehet követelni a ! pékárak árleszállítását, i így a dolog azonban nem maradhat, ; mert hogy a pék a viszonteiárusitónak ; 20 f helyett 70 f t ad, annak a közön• ség adja meg az árát. Ez a pák súlyban, minőségben, előállításban, kisü! lésben sokkal silányabb árut állít elő, \ mint az a pék, aki nem ád többet a | viszonteiárusitónak, mint amennyi elő- I van irva. A közönség gyomra fizeti azt S meg, hogy egyes pékek többet ad- i nak az elárusítóknak. \ Soltész szolgabiró bemutatott egy j szelet szánalmas kinézésű nyerskovászj szerű kenyeret, amelyet a pékmester | magas jutalék mellett sóz a közönség j nyakára a viszontelárusitók révén. A : bemutatott kenyérnél azonban láttunk 5 siralmasabb pékkenyeret is. \ A köz ínség gyomrából vonják ki \ azt, ami a viszontelárusitó zsebébe 5 vándorol azért, mert egyes komáromi ! pékmesterek piszkos módon konkuráll nak kartájaikkal. í Így aztán érthető, hogy az elismert j jó pékek árui alig kaphatók a viszont- I elárusítóknál. Azok nem tartják azt, j mert nekik a selejtes áru több hasznot l hajt. Mit törődnek ők a közönség I egészségével és minden lelkifurdalás nélkül selejtes, rossz, dohos lisztből sütött kenyeret árutnak. De nemcsak a közönség tátja kárát ennek a piszkos konkurenciának, hanem első sorban a tisztességes pékipar, amelynek áruit nem szívesen tartja a viszontelárusitó, mert ez a jó sütemény nem hoz annyit a konyhára nekik. Jellemző a komáromi pékipari állapotokra, hogy állandó ugyan a panasz a pékek között, hogy igen sok fűszeres süt maga kenyeret és mint házikenyeret adja el és ezzel károsítja a pékipart és ennek dacára kitűnt, hogy a komáromi pékek közül többen maguk sütnek a fűszereseknek kenyeret, amelyet azok, mint házikenyeret adnak el. Ez jellemzi a komáromi pékek közti piszkoskonkurrenciát, amellyel tönkre teszik a tisztes ipart. A megjelent pékek közül többen egymás szemére vetik a másik bűnét. Azt mondja az egyik, hogy hiába csinálnánk itt kartelt a tisztességtelen verseny letörésére, az mind hiábavaló, mert én pék szavában nem hiszek, ma megállapodnak, de holnap már fele megszegi és könnyebb a lelke, ha konkurálhat titokban a másik ellen.
