Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-11 / 83. szám
bgyveiiíiatodik évfolyam. SS. »ám. Szombat, 1025. Julius ti. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. B&isetógi ír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 BL - Külföldén 160 Ke. Egyes fiám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. N Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. HlinkaAndrás Komárom, — julius 10. Hiinka András politikája, mióta az egyenes vágányon tör előre és a szlovák nép politikai, kulturális és gazdasági felszabadításáért küzd, tulajdonképen párhuzamosan halad a magyar és német nemzeti kisebbségek politikájával. A szlovák nép vezérének legutóbbi nyilatkozata lesújtó bírálat a cseh centralista politikáról, mely Szlovenszkót teljesen meg akarja fosztani szlovák jellegétől. Hiinka ezt számszerű adatokkal bizonyítja is, megállapítja, hogy a létszámcsökkentés csak újabb ürügy a szloyák hivatalnokok és alkalmazottak elbocsátására A most következő választást élet-halál harcnak minősíti, mert itt dől el Szlovenszkó jövő sorsa, kivivhatja-e önrendelkezési jogát, vagy áldozatul esik a cseh hegemóniának. A baráti jobbot, melyet a magyar és német kisebbségek felé nyújt, botorság volna elutasítani. Arról is meg vagyunk győződve, hogy Hiinka becsületes és őszinte politikus, aki meg nem tántorodott soha nemzetéhez való hűségétől és elutasította a püspöki süveget, amely tétlenségre kárhoztatta volna és elveiért kész volt börtönbe is menni. Politikai tévedését, a cseh néppárttal való kapcsolatot, nyíltan beismerte, mert látta, hogy ez a cseh néppárt sem egyébb, mint katolikus színezetű cseh soviniszták pártja, amelyben j a szlovák nacionalistáknak semmi keresni valójuk nincsen. De nem okolja ezt meg két népnél sem a történelmi fejlődés teljesen eltérő menete és nem támogatja a néplélek különböző pszihikai összetétele. Más a cseh és más a szlovák pszihé. Hiinka szemei előtt ez már régen elhatárolódott. A reálpolitika a magyarságnak és a németségnek is azt tanácsolja, hogy a választási harcot a szlovák néppárttal együtt vívja meg, amely az autochton őslakosságnak a zömét és talán a nagyobb felét kép viseli. A szlovák nép mély vallásossága, amelyen a haladó szellemű pártoknak, a különféle szocialistáknak és a demokraták változatainak vallásellenes agitációi és gyűlölködései nem tudtak rontani, sziklaszilárdként áll ma is, amelyre építeni lehet és építeni kell. A kormánynak minden kisebbségi jogot abszorbeáló centralizmusával szemben, mely reánk, magyarokra az állampolgársági kérdés nemzetközijogellenes, a békeszerzó'déseket és a tételes törvényeket semmibe sem vevő kezelésével életkérdésünkké vált, amennyiben százezrek léiét veszélyezteti a köztársaságban, — egy kötelesség vár reánk: ehhez a harchoz teljes felkészültséggel csatlakozni. A magyarság é3 németség politikai vezérei tehát üljenek le a zöld asztal mellé a szlovák nép vezérével és állapodjanak meg a politikai megegyezés minden részletére nézve. Azután a választói front kiépítése következik Pozsonytól Kőrösmezőig a kormány pártjaival szemben. Itt egy érdek van: az őslakosság érdeke és ennek létkérdései felett dönt az uj választás. Az ellenzéki pártok vágányai egy állomás felé futnak különféle irányokból: Szlovenszkó autonómiája felé. Szlovák, magyar, német népnek egy érdeke lehet csak: ennek a kivívása, Szent- Ivány József kinyilatkoztatta, hogy a szlovák néppárt vezére hivatott arra, hogy az őslakosság élére álljon. Történelmi idők ezek, amelyek a politikusokat felelősségteljes feladatok elé állítják. A keresztényszocialista párt orientációja sem lehet más a választásra már azért sem, mivel a néppárttal való együttműködés személyi akadálya, Lelley Jenő, a párt éléről letűnt. Az őslakosság egy szót írjon a zászlajára: autonómia, mely a lelkek felszabadulását jelenti az elviselhetetlenné vált politikai nyomás alól. * 90 — A választói felszólamlást bizottság üléce. A választói felszólamlási bizottság pénteken délelőtt dr. Fodor Adolf elnöklelete alatt ülést tartott, amelyen a névjegyzékek ellen beadott 90 felszólamlást tárgyalták le. Ezek közül 70 Komáromban, 20 pedig Megyercs, Gúta, Nagykeszi, Öisujfaiu községekben adatott be. A felszólamlást bizottság több panaszt alaki okokból utasítóit el (akik egy beadványban két vagy több választóra nézve adlak be panaszt; a törvény előírja, hogy minden választóra nézve külön adandó be a felszólalás). A keresztényszocia- Hsta párt Komáromban mintegy 40 választó felvételét kérelmezte, akiknek egyrészét fel is vette a bizottság a választók sorába, többeknek állampolgárság hiánya miatt utasították el felvételi kérelmüket. Megyercs községben Hudek nevű jegyző, örsujfalun egy bizonyos Horváth Lajos, Nagykeszin Terdy György kérte több választó törlését. Komáromban Chalupka Antal kérte tömegesebben a cseh választók felvételér, többét olyannak is, aki még 21. évét nem töltötte be. = Körmaady-Ékes Lajos illetőségének megtagadása. Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőnek illetőségétől történt megfosztása nemcsak a magyar nemzeti kisebbség körében keltett nagyfelkeseredést, de érdekes kihatása észlelhető a szlovenszkói közvéleményben is. Igen jellemző erre az ügyre nézve az, hogy a kormány egyik lapja, a Slovenski Dennik is aggodalmasan ad hangot annak, hogy a közigazgatási bíróság ismeretes döntése a bíróság joggyakorlatában kezd jogszokássá válni és azt veszedelmesnek látja. A Slovenski Dennik a legfelsőbb közigazgatási bíróság ama felfogásával szemben, hogy az illetőség megszerzése nem lehet automatikus, mint az 1886. évi ma is érvényben lévő magyar törvény mondja, hanem ahhoz az illető község kifejezett beleegyezése szükséges, elmondja, hogy ezzel megtagadják az állampolgárságot mindazoktól, akik már 1906 óta Szlovenszkón élnek, de 1910 január elsejéig «lmulasztották, hogy községüktől kérjék illetőségük kifejezett elismerését, amire a magyar törvény értelmében nem volt szükség Ezeknek száma 50000-re becsülhető s minthogy Magyarország szintén nem ismeri el őket állampolgárainak, helyzetük teljesen bizonytalanná és anyagilag is tarthatatlanná vált. A lap azzal az indítvánnyal áll elő, hogy az uj állampolgársági törvény mondja ki, hogy a községi illetőség alapján az 1920. évi csehszlovák alkoímánytörvény értelmében megszerzett állampolgárságnál a községi illetőséget az 1886. évi XXII. f.-c. 10 § a értelmében négy évi helybenlakással, a közterhek viselésében való hozzájárulással és erkölcsi tekintetben való kifogástalansággal minden további nélkül meg lehessen szerezni. Az egyesült ellenzéki pártok Körmendy állampolgárságának megtagadása ügyében memorandummal fordultak a nép szövetséghez. A memorandumot e hó első napjaiban nyujtotiák át a Nemzetek Szövetsége tanácsának. A memorandum követei!, hogy a kisebbségek jogainak ügyében a saint-germaini szerződés harmadik cikkelye legyen mértékadó és tiltakozik az 1920. évi 236. sz. csehszlovák törvény eilen, amely a trianoni szerződés alapján lehetővé tette az állampolgárságért folyamodók között való válogatást. Ennek a törvénynek alapján már körülbelül hatvanezer állampolgársági kérvényt utasítottak el és kétségessé telték háromszázezer magyar exisztenciáját. A memorandum kari a népszövetséget, tegyen lépéseket a csehszlovák kormánynál, hogy tartsa tiszteletben a saini-germaini szerződés harmadik cikkelyét és ismerje el azok állampolgárságát, akik az illetőséget az 1910. év előtt az akkor érvényes magyar törvények alapján szerezték meg. Ha a Nemzetek Szövetségének tanácsa nem volna illetékes a kérdés érdemleges megbirálására, a memorandum kéri az ügynek a hágai döntőbíróság elé juttatását. = Marmaggi nuncius eltávozása Prágából. Hiába, a csehszlovák repub likának mindig akad szenzációja, amiről az egész világ beszélhet. Még el sem intéződött a Prasek lapja szerkesztőjének panamája, máris egy újabb, nagy esemény tartja izgalomban a politikai és kormányköröket. Hétfőn ünnepelték Prágában a legnagyobb hivatalos keretben Húsz János emlékezetét, amelyen a köztársaság elnöke is jelen volt. Ennek a cseh történelemben nevezetes évfordulónak emlékezetére a Hradsin épületére felhúzták a husziták zászlaját is, hogy annál nagyobb jelentőséget tulajdonítsanak az ünnepnek. Még az ünnepély előtt hirtelen elutazott Marmaggi pápai nuncius Prágából és hir szerint oda nem is fog visszatérni, viszont a kormány jelentéstétel végett haza hivla Pailier dr. vatikáni csehszlovák követet, hogy a helyzetről jelentést tegyen. Az esetet a cseh nemzeti szocialisták az állam megsértésének tartják és azt követelik, hogy a csehszlovák állam szakítson meg minden összeköttetést Rómával és az egyházat válassza el az államtól. ügy mondják, hogy a Vatikán már annakidején tiltakozott az ellen, hogy a Huszünnepet beiktatták az egyházi ünnepek közé, mert ezt a katolikusok elleni akciónak és a huszizmu^propagandájának tartotta.A kormányt diplomáciai utón határozottan figyelmeztették arra, hogy a kormánynak és a köztársaság elnökének.a Húsz ünnepen való hivatalos megjelenése arra kell, hogy indítsa Rómát, hogy a nunciust visszahívja, ennek ellenére az ünnepély szinte tüntető módon ment végbe. A nuncius Rómából rendeletet kapott, hogy még ugyanazon napon hagyja e! Prágát, A nuncius e! is távozott Prágából és addig nem fog ocia visszatérni, mig elégtételt nem kap. Most azután a soviniszta kormánypártok a parlament előtt kívánják az ügyet tárgyalni és Svehlának meg Beaesnek ugyancsak nagy gondjába kerül, hogy ezt a legújabb szenzációt diplomatikus bölcsességgel elsimítsák. Benes minden vaiószinüség szerint a külügyi bízott Ságban tesz jelentést az ügyről. = Állampolgársági ós illetőségi sérelmeink a varsói ülésén. A népszövetségi ligák uniója Varsóban ülést tartott, amelyen napirendre került a csehszlovák köztársaságban élő magyarságnak állampolgársági és illetőségi ügye is. Lukách György magyar delegátus az uniónak februárban Brüsz szélben tartott ülésén szóvá tetíe azokat a súlyos sérelmeket, amelyek az itteni magyarságot illetőségének el nem ismerése, illetve megtagadása folytán érték. Az unió akkor úgy döntött, hogy felszólítja mindkét államot az ügynek egymás közötti elintézésére és magyar részről Lukách Györgyöt, csehszlovák részről pedig Brabecet kérték fel a kellő lépések megtételére. Az unió varsói ülésén Lukách bejelentette, hogy ő a magyar kormánynál elvégezte feladatát és a magyar kormány másodszor is megtette a kezdeményező lépéseket az ügy rendezésére, de eddig egyik megkeresésére sem kapott a csehszlovák kormánytól választ. Lukách tehát javasolta, hogy a kérdést elintézés végett minden késedelem nélkül terjesszék a népszövetség elé. Sziillő Géza felszólalásában melegen támogatja Lukác’i indítványát és felhívta az unió figyelmét Körmendy Ékes esetére. A kérdés végleges döntés végett az unió teljes ülése elé fog kerülni. Ebből a hirből is teljesen világos az a magyarság ellenes tendencia, amellyel a csehszlovák kormány a ránk nézve fontos kérdésben eljár. = Csehszlovákia szabad zónát kap a hamburgi kikötőben. A versail esi szerződés Csehszlovákia számára a hamburgi tengeri kikötőben szabad zónát biztosított, de annak az ügye még hosszabb tárgyalást kiván. Idáig csak a terület kérdéséről tárgyaltak. A végső döntés meghozatala céljából a Versailles! szerződés értelmében egy bizottságot Éhgyomorra fél pohár SCNHIDTHAU£R-féle keseruviz Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserűvizzel. jó étvágyat, i2o kellemes kozérzést ée munkakedvet biztosit.
