Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-05 / 107. szám
2. oldal. Komáromi Lapofc 1925. szeptember 5. S ■8 C 5 I Nem kell a fővárosba menni 11 mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. ez. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. Bőrkeztyűk nagy raktára 1 Keztyük tisztítása és javítása! Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 I! 52 jesztett ellenbizonyitékok anyagának tanulmányozása és feldolgozása céljából halassza el újra a tárgyalást és a következő konferenciára tűzze ki a döntést. Hogy Románia ebben a kérdésben számit Csehszlovákia és Jugoszlávia delegátusainak támogatására, az csak természetes, hiszen ez az érdekszövetség arra alakult, hogy minden olyan ügyben, amely a magyarság ellenirányul, a legteljesebb egyetértésben működjék. A kisantant jó előre megsejtette, hogy az elnyomott erdélyi magyarság igaza mellett Magyarország delegátusai élén Apponyi Albert gróf is fel fog szólalni, akinek európai nagy tekintélye és elismert ékesszólása igen könnyen döntésre késztetheti a Népszövetség tagjait, különösen ha hozzá vesszük azt, hogy a nyugati államok delegáltjai is készséggel hajlandók támogatni a sértett magyarok ügyét. Minthogy pedig a beszerzett „ellenbizonyitékok“ ereje nagyon is csekély az erdélyi magyarság panaszaiban felsorakoztatott indokok és érvekkel szemben, nagy ravaszul arra határozta el magát a kisantant, hogy a régi, többször előnyükre bevált mumust, Magyarország leszerelését fogja beledobni a vitába és hir szerint úgy Románia, mint Csehszlovákia és Jugoszlávia a legerélyesebb módon fognak föllépni Magyarország ellen s újra követelni fogják a katonai ellenőrzés szigorítását. A kisantantnak ezen újabb rosszakaratú mesterkedése alighanem csütörtököt fog mondani. Az utóbbi időben sok olyan esemény történt, amely a nagyhatalmak elölt azt igazolta, hogy a kisantant ki akar bújni a felelősség alól és a Magyarország ellen emelt hamis vádakkal akarja elterelni a figyelmet olyan dolgokról, amelyek törvénytelenségről tanúskodnak. A tényeket a kisantant nem tagadhatja le, mert az uralma alá kényszeritett magyarsággal szemben követelt eljárás a jogtalanság kiálló példáit mutatja. Nem lehet tehát kétséges, hogy a Népszövetség szeptemberi ülésszakán a hazájától elszakított magyarság szempontjából nagyjelentőségű határo zatokat fognak hozni, annyival is inkább, mert vérző sebeiket azok előtt tárják föl, akik a békeszerződéseket késziteíék s akik most láthatják, hogy mi lett a népek önrendelkezési jogából és a kisnépek függetlenségének elvéből. Az emberi belátásnak és humánus gondolkodásnak kell felülkerekedni a Népszövetség tagjaiban azokon a mesterkedéseken és ravaszkodásokon, amelyeket a kisantant ezúttal is kieszelt de amelyeknek széjjel kell foszlani a jog, törvény és igazság békét biztosító erejével szemben! IS liiiwtÉn íjsiií Irta: Alapy Gyula, Komáromtól távol vollam pár hétig és utólag olvasom egy Zsolt Béla nevű komáromi származású budapesti újságirónak szülővárosát legyalázó cikkét. Előrebocsátom, hogy nincsen szerencsém személyesen ismerni Zsolt Béla újságíró urat — akit nem is akarok ismerni ez után a cikke után, — mert úgy érzem, hogy az a kapocs, amely bennünket összekapcsolhatott volna, a közös szülőföld kapcsolata, szétszakadt A Komáromi Lapok megemlíti, hogy ez a rossznyelvü és rosszindulatú fiatal ember üt született és diákkorában Steinernak hívták. Ilyen nevű kereskedőket Komárom-Újvárosban ismertem, akik jóravalő, derék polgárok voltak. Derekabbak ennél a fiúnál, aki elvetette a polgári hangzású Steiner nevet magától és felcserélte a honfoglaló zamatú Zsolt névvel, sőt eldobta magától ősei vallását is, mint irja a lap róla, amiért szintén nincs okom többre becsülni, mert azt aligha meggyőződésből cselekedte. Ha csakugyan úgy volna, nem lenne a Világ munkatársa. Zsolt Béla személyével nincsen semmi kedvem tovább foglalkozni, inkább azzal, amit Komáromról írt. Sok cikk látott már Komáromról napvilágot a budapesti magyar sajtóban ez alatt a hat esztendő alatt, amióta nemzetünktől elszakított bennünket Trianon, de ebből a szemszögből még senki se nézte Komáromot, mint városának ez a fiatal óriás szülölte. Ha ez Nérónak születik, bizonyára felgyújtana szülővárosát, hogy lantját pengetve verset skandálhasson a pusztuló Komáromról, amelyet csupa zöldre mázolt házakkal népesítene be újból és csupa emeletes házakat emelne véges-végig benne a Megyercsi és Rozmaring avenuekön. Nekünk nem az emeletes házak a fontosak, mi beérjük a Idegeit éppúgy mint izmait, hogy kellőleg működjenek, úgy kell kezelni, mint -------bármilyen szerkezetet.------Ön köteles egészségét ápolni. Ezen kötelezettséget könnyen teljesítheti, mert az ehhez szükséges legjobb eszközt -------------- ma már --------------5 koron a 50 fillérért vásárolhatja. Értéktelen utánzatokat utasítson vissza, minthogy önnek fizetni keli, tehát a legjobbat kérje. Ez a jól ismert A lel* üt Menthol sósborszesz. iföindeniaol kapható» 488 álra 5.ŐO &c. i Tájkép. Irta: Czobcl Minka. Sárkányok raja dúlja a földet, Rabolja fészkét ős madaraknak, Izzó lesz a lég leheletünktől, Fű perzselődik, hol elhaladnak. Pikkelyük színes ragyogásától Elkábulnak mind a teremtmények, Szárnyuk röptének suhogásától Kővé merednek vágyak, remények. Pikkelyük színes érccsillogása, Mindent elfedő, nagykarmu szárnyak, Ragyogó kék é r sugárzásában Ös pálmák felett rajzanak, szállnak. Vaiami történt, — borul az égoolt, Nap elsötétül, csillagok hullnak, S kék égre özönvíz szürke felhői Lomhán, nehezen már felvonulnak. A Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiváló mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. i minin niiiiiniHW—iiiiiiiHiwii inni iimir Irta Tímár József. — Apám, már megnőttem, férfi vagyok, adjál nyilat és ládzsát, hogy elejthessem a gyorslábú szarvast és megölhessem a bölényt, Algó, a vén látó-ember vörös földet tört egy kőlapon egy másik kődarabbal finom porrá, hogy festéket készítsen majd belőle, ha eljön valamelyik harcos a hegy lábánál elterülő mocsarak vidékéről, ide föl az ö barlangjába, jövendői mondatni s megidézíeíni a nagy Mamut szellemét, meg a nagy bölényét, hogy ilyenkor legyen mivel ráfesteni e hatalmas állatok képét a barlang falára A fia szavára azonban abbahagyta a festékkésziíést s ránézett az ifjú legényre. Gyönyörködve nézte. Mintha csak régen elhalt felesége alakját látta volna maya előtt, a karcsú, fehértestű Illáét, aki úgy szökött meg vele a messze keletről, egy távoli törzstől s aztán itt haH meg nyugaton az erdős hegyek között s ő hatalmas kövekből sirkamrát készített neki, ételt-italt tett melléje, meg a * kedves eszközeit, hogy éjjel haza ne járjon kisérteni. A fia egészen az anyjára hasonlított, Karcsú volt, mint a párduc, gyorslábú mint a szarvas és erős, mint az oroszlán. — Ha fegyver kell, — mondta vontatva — készíts magadnak! Alvó fia vállatvoní. — Minek készitnék? Neked van jó nyilad, de a szemed gyenge már a célzásra. Van jó lándzsád, de a karod gyenge már a hajításra. Add ide a fegyvereket, mert úgy dukál az, hogy a gyerek örökli az apja fegyverét, ha már elöregszik. — No, no, én is magam készítettem őket, — veté ellen Algó. — Úgy ám, de a nyílhoz húr kell s azt szarvastehén beléből kell sodorni. Hogyan ejtsem el a szarvast, ha nincs nyi'am ? — Fogd meg tőrrel, vagy készíts vermet és hajszold bele. A fiú bosszús lett. — Ej, minek ez a sok teketória, apám: Ott vannak a fegyvereid s mégis azt akarod, hogy újat készítsek ? — Azt akarom! — De miért ? — Azért, mert amíg élek, azokhoz más nem nyúlhat, csak én. Azonkívül ne várd a süli galambot a szádba, — azt akarom! A fiú vállat vont, aztán megfordult. — Hát akkor jó egészséget. — Mind a vízig szárazon! — felelt a látó-ember s titkon szakállába mosolygott. Algo fia dacosan kilépett a barlang elé, körülnézett, meglátott egy kőásót, meg egy kőbaltát, azokat magához vette s lement a hegyről, — Hát majd készítek magam! — vélte útközben s leereszkedett a meredek hegyoldalon, sürü mogyorófabokrok között a nagyerdőbe, földszintesekkel is, csak szárazak és egészségesek legyenek, Az is mellékes, hogy azokat milyen színűre mázolják kívülről: csak tiszták és rendesek legyenek. Ez a Zsolt Béla a városról és annak a múltjáról ír, holott arról halavány fogalma sincsen. Ez közönséges újságírói lelkiismeretlenség. Nem szégyen az, ha valaki nem tud valamit, de annak utána néz, legalább a lekszikonban. Hiszen ez talán a budapesti Reggel szerkesztőségéből sem hiányzik. De annyi rosszindulatú ostobaság ágaskodik abból a cikkből elő, hogy lehetetlen mellette szó nélkül elmenni. A Komáromi Lapok szerkesztősége ugyan kioktatta ezekért a sületlenségekért ezt az újságíró-költőt, de ebből Zsolt Béla nem fog eleget tanulni, vele meg kell értetni, bogy nemcsak tudatlan, de lelkiismeretlen is. Mindakettö súlyos szépséghiba az újságíróban. Zsolt Béla Komárom elmaradottságát akarja rikító színekkel jellemezni. Itt ád egy hatalmas pofont az igazságnak. Mert Komárom is. mely kétnapi járóföldre hu ódott a mocsarakig, ahol a harcosok nagy törzse tanyázott. Most aztán szarvasnyomokat kellett keresni és valami patakot, ahová inni jár a vad. Kikémlelni az útját s odaásni a vermet, hogy a vad könnyen belészakadjon. Talált patakot is, meg zöld pázsittal borított tisztást, meiyen szarvasnyomok voltak. Valamelyik faika idejárt legelni s mindjárt a szóraját is olthatta a patakban. Algó fia nekifogott a munkának. Keményen dolgozott, de a munka nehezen haladt. Be is esteledett s még csak övig érő gödröt ásott. Szerencséjére lejjebb homokrétegre bukkant és sokkal szaporábban folyt a munka. Három napig tartott mégis, míg a verem elég mély lett. Ezalatt egy sürü kökénycserjével körített kis gyepen hált és néhány ürgét fogott faháncsból készített tőrrel. A húst nyersen ette meg, tüzelő szerszámja, vagy parazsa nem volt. A munkával azonban elkészült és befedte a vermet gyenge gályákkal, azután sűrűn behintette illatos, friss füvei, aztán megbújt egy bokorban és leste a szarvasokat. Hát bizony majdnem egy egész napig kellett itt várni, mig egy ki-Szenzációs lesz az 583. szánni Stand a pozsonyi Duna vásáron Hofbauer Andor butorkiálliiása. Komáromi áruházamban állandóan 50 különböző szobaberendezés raktáron. * - •rr.^MvV.yJ. •/••••■• .•jjr • f. Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon és uriszobákban. Ebédlők különböző stylben u. m. Upendei, Renesance, Hollandi Bárok. — Telehálószobák: habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom stb. stb. Saját készítményű bőrgarnitúrák, seslon, divány és matracok. "Vidékre díjtalan csomagolás.
