Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-05 / 107. szám
^•gywnhatodik évfolyi M7. Saoanbatf I9SB. siapfembtr 5. A R O M I L A P O K POLITIKAI-LAP. BUUizetéai ár caehszloT&k értékben: Helyben é* vidékre poétái esétküldéesel: Epéu éne 80 K, félérre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes izáa ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. SzerkewWitég éi kiadóhivatal; Nádor-h. 29., Megjelenik heten kint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. RiilaifoHj limit Komárom, —szept. 4. Azok közé az áldások közé, amellyel a köztársasági úgynevezett demokrácia boldogítja népét, első sorban tartozik a földreform. Az igazságos földreform elől talán senki se zárkóznék el, hiszen az a cél, hogy földhöz jussanak azok, akiknek eddig arra módjuk nem volt, igazán mindenképpen méltányos dolog. Sajnos, ez a bennünket demokratizáló nemzetietlenitő centralizmus a földreformot nem «gy f°gJa fel, mint mi, hanem úgy, hogy a csehek és esetleg a szlovákok jussanak földhöz és a főcélt abban látják, hogy a magyar és német birtokok felaprézásával a két nemzet gazdasági erejét megtörjék. Ennek a gyanús földreformnak a tipikus mellékterméke a maradékbirtok, ami annyit jelent, hogy a nagyobb birtoktestekből kihasított legjobb birtokdarabokat nem a földigénylő népnek, hanem egyes protekciós, úgynevezett államalkotó elemeknek juttatják. Egészen mellékes azonban az, hogy az illetőnek mi volt a foglalkozása, tud-e gazdálkodni és nyujtja-e azokat a garanciákat, hogy a személyes gazdálkodás révén a termelés rendjét tudiák-e biztosítani? Ha az illető ur verkliket csinált korábban, vagy mint építési rajzoló kereste meg a kenyerét, tökéletesen mindegy a földhivatalnak, amelyet az élelmes szociáldemokrata elvtársak kaparintottak a markukba. Elég a pártvezetőség ajánló levele, vagy a légionárius igazolvány, bogy a földreform birtokhoz juttassa azokat, akiknek sohasem volt és nem is lesz a gazdálkodás a kenyerük. Mert nagyon balgának kell minősítenünk azt a felfogást, amely azt képzeli, hogy aki egy birtokba beül, az már gazda is és a gazdálkodás olyan, mint a verkli, amit csak fel kell húzni és Jenyekergi a nótát. Óriási tévedés. A gazdálkodás is tudomány, amit a pult mellett, vagy a népgyülések szószékein nem lehet megtanulni, hanem arra elméletileg és főleg gyakorlatilag fel kell készülni. A földreformmal körülbelül torkig van mindenki a köztársaságban. Elég arra hivatkoznunk, ha azt legjobban a kormánylapok támadják és annak a reformját készítik elő a kormányban. Mint halljuk, ez abból áll, hogy a kisebb birtokokat egyesitik és azokból nagyobbakat fognak képezni. Arról hallgat a krónika, hogy a szegény, földhöz ragadt földmunkás jusson egy-vagy két hold földhöz, aki a népboldogitó reform következtében kereset nélkül maradt. így kerülnek sorra a régi kastélyok uj földesurak tulajdonába, akik- a marxi elméleten rágódó, a második, vagy a harmadtól internacionálékra esküvő, de lopva a harmadik felé kancsalitő szociáldemokrácia hangos exponensei voltak és ma már nem is ritkaság a milliomos elvtárs, akinek politikai szimata kastélyt, nyaralót, fővárosi palotát sőt — last not least — még versenyistállót is juttatóit. A nemzeti szocialista testvérek sem vetik meg a földet és a kastélyokba, amelyek ellen oly ádázul mennydörögtek, szívesen beleülnek, megpróbálandó, hogy a földesuraság, a »népnyuzás,« amelyen leegyszerűsített ideológiájukon a gazdálkodást nevezték, csaKUgyan olyan csúnya foglalkozás-e, mind ők hirdették. Ma már bebizonyított tény, hogy a földbirtok elaprózásával háromszor annyi gazdasági alkalmazott és munkás veszíti el a kenyerét, mint amennyit a felosztott birtok foglalkoztat. De hát mit törődik ezzel a földhivatal, amely szemhunyoritás nélkül és a törvényre való tekintet nélküli igénylések ellenére a legjobb birtokokból ma radékbirtokokat csinál. Az igénylési komédiát lefolytatja és a végén két három érdemes elvtárs vagy testvér ül bele a birtokokba. Ne beszéljünk arról, hogy a gazdálkodás eredményei milyenek. Tudjuk, hogy a telepítésekre százmilliókat fizetett rá az állam, azaz fizettünk rá mi az adókoronáinkból. Az apró parcellázások teljesen csődöt mondtak, mert a gazdálkodáshoz nem értő telepesek állandóan siránkoznak és a markukat tartják az államsegélyért. A magyar íöldmivességnek még az adóját se engedik el, ha rossz gazdasági esztendeje volt. Hanem végrehajtják virágos május hónapban, vagy júniusban, pont az aratás előtt. így támogatják a magyar mezőgazdaságot. Elvtárs és testvér, szociáldemokrata és szocialista, akár zsupán az illető, akár volt zsupán, szívesen beáll ezerholdasnak, mert ezekre nem kötelező a kötött hektárszám, az elbocsátott cselédek és gazdasági munkások foglalkozás és kenyér nélkül lézengenek. Szóval a reform gyönyörűen fest a gyakorlatban. Ha egymásnak kedveskedni akarnak a kormánytámogató pártok, akkor a földreform kloakáit vagdossák az elvtársak és testvérek fejéhez és hangosan követelik a földhivatal elszámolását a kiadott maradékbirtokobról. Mert azt mindenki tudja, hogy a paraszt milyen áron jut — ha egyáltalán jut — földhöz. Súlyos pénzeket fizet érte. De hogy a régi kastélyok uj földesurai mennyit fizettek a birtokokért, azt jótékony lepel homálya fedi az avatatlan szemek elől. Ez az elvtársi és testvéri demokrácia, amelybe sokkal hamarabb bele fog undorodni a nép, mint azt a régi kastélyok gőgös uj földesurai gondolják. = A nemzetgyűlés összehívása. Júliusban félbeszakadtak a parlamenti tárgyalások, mert a koalíció pártjai közölt rendkívüli módon kiélesedtek az ellentétek. Azóta másról sem esik szó, mint a képviselőválasztásokról és arról, hogy az őszi ülésszak megkezdésére sem lesz már szükség. Hogy mint fog újra megindulni a parlamenti munka, arról még a legbeavatottabbak sem tudnak bizonyosat, de általában arra számítanak, hogy a képviselőházat a jövő héten összehívják, aminek azért is be kell következnie, mert az alkotmány értelmében a tavaszi ülésszakot e hó végéig okvetlenül be kell rekeszteni. Egyébként pedig a választások kiírására is igen megérett az idő és igy az őszi ülésszak megtartása nem valószínű. A pelka tegnap is a parlament munkaprogramjáról tárgyalt és a képviselőházban elterjedt hírek szerint a parlament mindkét házát szeptember 16-ára fogják összehívni. Abban az esetben, hogyha az őszi ülésszak megnyílható nem lenne, akkor az adóreformjavaslatokat már az újonnan megválasztott nemzetgyűlés fogja tárgyalni. = A legújabb választójogi novella. A választói novellára vonatkozó sokféle javaslat közül a „Národni Osvob“ értesülése szerint valószínűleg Kronsky dr. cseh nemzeti szociálista szenátor tervezetét fogják alapul felhasználni. Ez a javaslat a következő elveken alapszik : Minden választókerületet annyi körzetre osztanak, ahány jelöltje van a választókerületnek. Az egyes pártok az egész választókerület szavazatszámának arányában kapnak mandátumokat és pedig proporcionális választójog alapján. A párt azonban csak egyetlen jelöltet állíthat minden kis választókerületben. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a szőkébb körzetben megfelelő számú szavazatot kapott. A népszerűbb jelölt azonban az egész választókerületben képes volna több szavazatot szerezni pártjának, ami a harmadik skrutiniumban érvényesülne. A választási számot a pártra esett összes szavazatok alapján számítanák ki és igy állapítanák meg a mandátumok számát is. A második és harmadik skruliniumra a kötött listák jelenlegi alakját ajánlja a javaslat. A tervezet variánst ajánl a pótválasztásokon, amely szerint a megüresedett képviselői és szenátort mandátumok betöltésére szükebb választást tartanának az illető képviselő kerületében. = Osszál leszünk a választások. A Pravo Lidu azf Írja, hogy a szociáldemokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a választásokat még az ősszel és pedig október hóban tartsák meg, vannak azonban pártok, amelyek novemberben kívánják a képviselőválasztásokat. Abban, hogy ősszel tartsák meg, a pállok már megegyeztek. = Engll? uj pártot alapit. Englis Károly dr. volt pénzügyminiszter, eddig a cseh nemzeti demokrata pártnak volt tagja. A volt pénzügyminiszter, aki jelenleg a brünni egyetem tanára, levelet intézett Tomasek elnökhöz, melyben bejelentette, hogy nemzetgyűlési képviselői mandátumáról lemond. Ugyancsak levelet irt Kramár dr.-nak, a cseh nemzeti demokrata párt elnökének, akinek pedig a pártból való kilépését jelentette be. A lemondás és kilépés érthetően nagy feltűnést keltett a politikai világban. Englis ez elhatározó lépésének okát Kramár dr. abszolutisztikus elnöki magatartásában keresik, ami a pártot kettészakította, mert a nemzeti demokraták jelentékeny része Englisse) »art. Englis dr. a cseh nemzeti munkapártot alapilja meg Stranszkyvai, amelynek különösen Morvaországban és Sziléziában vannak nagy számban tagjai. Az uj párt Szlovenszkóban a cseh hivatalnokokra támaszkodik és az uj választásokon Szlovenszkó kerületeiben is állit jelölteket. Megint mesterkedik a kisantanf, hogy az erdélyi magyaroknak a népszövetségi tanács elé kerülő panaszának tárgyalását elódázza. Tudvalevő, hogy az erdélyi magyar telepesek panasszal fordultak a Népszövetséghez, mert földjeikről elűzték őket, az erdélyi magyar egyházak pedig memorandumot nyújtottak be, amelyben az erdélyi magyarok kulturális sérelmeit sorolták fel. A Népszövetség feldolgozta már a sérelmekre vonatkozó anyagot és a különböző nemzetek delegátusai kezeikhez is kapták az illető aktákat és dokumentumokat. Egyizben már foglalkoztak ezekkel az ügyekkel, de akkor határozatot nem hoztak, mert az egyik román kiküldöttnek sikerült többséget szerezni halasztó indítványához. De a Népszövetség titkársága elhatározta, hogy ezen a konferencián véglegesen elintézi a panaszokat és igy nagy harcra van kilátás, és pedig egyrészt a kisantant és másrészt Magyarország, valamint a nyugati államok képviselői között, akik az erdélyi magyarság sérelmeit magukévá telték. Románia delegátusa ugyanis a nyár folyamán „ellenbizonyilékokat“ gyűjtött össze és a magyarság panaszaival szemben ezeket akarja előterjeszteni az ülésen azzal az indítvánnyal, hogy a Népszövetség a Románia által előter-Éhgiomorra fél pohár SCflflfiiDTH AU £R-f éla keserűviz Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserű vízzel. jó éivágyai, 120 kellemes közérzést és munkakedvef jbiztosit.