Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-09-05 / 107. szám

^•gywnhatodik évfolyi M7. Saoanbatf I9SB. siapfembtr 5. A R O M I L A P O K POLITIKAI-LAP. BUUizetéai ár caehszloT&k értékben: Helyben é* vidékre poétái esétküldéesel: Epéu éne 80 K, félérre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes izáa ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ár. SzerkewWitég éi kiadóhivatal; Nádor-h. 29., Megjelenik heten kint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton. RiilaifoHj limit Komárom, —szept. 4. Azok közé az áldások közé, amellyel a köztársasági úgyneve­zett demokrácia boldogítja népét, első sorban tartozik a földreform. Az igazságos földreform elől talán senki se zárkóznék el, hiszen az a cél, hogy földhöz jussanak azok, akiknek eddig arra módjuk nem volt, igazán mindenképpen méltá­nyos dolog. Sajnos, ez a bennün­ket demokratizáló nemzetietlenitő centralizmus a földreformot nem «gy f°gJa fel, mint mi, hanem úgy, hogy a csehek és esetleg a szlovákok jussanak földhöz és a főcélt abban látják, hogy a ma­gyar és német birtokok felapré­­zásával a két nemzet gazdasági erejét megtörjék. Ennek a gyanús földreformnak a tipikus mellékterméke a mara­dékbirtok, ami annyit jelent, hogy a nagyobb birtoktestekből kihasí­tott legjobb birtokdarabokat nem a földigénylő népnek, hanem egyes protekciós, úgynevezett államalkotó elemeknek juttatják. Egészen mel­lékes azonban az, hogy az illető­nek mi volt a foglalkozása, tud-e gazdálkodni és nyujtja-e azokat a garanciákat, hogy a személyes gazdálkodás révén a termelés rend­jét tudiák-e biztosítani? Ha az illető ur verkliket csinált korábban, vagy mint építési rajzoló kereste meg a kenyerét, tökéletesen mindegy a földhivatalnak, amelyet az élelmes szociáldemokrata elvtársak kapa­rintottak a markukba. Elég a párt­vezetőség ajánló levele, vagy a légionárius igazolvány, bogy a föld­reform birtokhoz juttassa azokat, akiknek sohasem volt és nem is lesz a gazdálkodás a kenyerük. Mert nagyon balgának kell minősítenünk azt a felfogást, amely azt képzeli, hogy aki egy birtokba beül, az már gazda is és a gazdál­kodás olyan, mint a verkli, amit csak fel kell húzni és Jenyekergi a nótát. Óriási tévedés. A gazdál­kodás is tudomány, amit a pult mellett, vagy a népgyülések szó­székein nem lehet megtanulni, ha­nem arra elméletileg és főleg gya­korlatilag fel kell készülni. A földreformmal körülbelül tor­kig van mindenki a köztársaság­ban. Elég arra hivatkoznunk, ha azt legjobban a kormánylapok tá­madják és annak a reformját ké­szítik elő a kormányban. Mint halljuk, ez abból áll, hogy a kisebb birtokokat egyesitik és azokból nagyobbakat fognak képezni. Arról hallgat a krónika, hogy a szegény, földhöz ragadt földmunkás jusson egy-vagy két hold földhöz, aki a népboldogitó reform következtében kereset nélkül maradt. így kerülnek sorra a régi kas­télyok uj földesurak tulajdonába, akik- a marxi elméleten rágódó, a második, vagy a harmadtól inter­­nacionálékra esküvő, de lopva a harmadik felé kancsalitő szociál­demokrácia hangos exponensei vol­tak és ma már nem is ritkaság a milliomos elvtárs, akinek politikai szimata kastélyt, nyaralót, fővárosi palotát sőt — last not least — még versenyistállót is juttatóit. A nemzeti szocialista testvérek sem vetik meg a földet és a kastélyokba, amelyek ellen oly ádázul menny­dörögtek, szívesen beleülnek, meg­próbálandó, hogy a földesuraság, a »népnyuzás,« amelyen leegyszerű­sített ideológiájukon a gazdálkodást nevezték, csaKUgyan olyan csúnya foglalkozás-e, mind ők hirdették. Ma már bebizonyított tény, hogy a földbirtok elaprózásával három­szor annyi gazdasági alkalmazott és munkás veszíti el a kenyerét, mint amennyit a felosztott birtok foglalkoztat. De hát mit törődik ezzel a földhivatal, amely szem­­hunyoritás nélkül és a törvényre való tekintet nélküli igénylések ellenére a legjobb birtokokból ma radékbirtokokat csinál. Az igény­lési komédiát lefolytatja és a vé­gén két három érdemes elvtárs vagy testvér ül bele a birtokokba. Ne beszéljünk arról, hogy a gazdálkodás eredményei milyenek. Tudjuk, hogy a telepítésekre száz­milliókat fizetett rá az állam, azaz fizettünk rá mi az adókoronáink­ból. Az apró parcellázások teljesen csődöt mondtak, mert a gazdál­kodáshoz nem értő telepesek állan­dóan siránkoznak és a markukat tartják az államsegélyért. A ma­gyar íöldmivességnek még az adó­ját se engedik el, ha rossz gazda­sági esztendeje volt. Hanem vég­rehajtják virágos május hónapban, vagy júniusban, pont az aratás előtt. így támogatják a magyar mezőgazdaságot. Elvtárs és testvér, szociáldemok­rata és szocialista, akár zsupán az illető, akár volt zsupán, szívesen beáll ezerholdasnak, mert ezekre nem kötelező a kötött hektárszám, az elbocsátott cselédek és gazda­sági munkások foglalkozás és ke­nyér nélkül lézengenek. Szóval a reform gyönyörűen fest a gyakor­latban. Ha egymásnak kedveskedni akarnak a kormánytámogató pár­tok, akkor a földreform kloakáit vagdossák az elvtársak és testvé­rek fejéhez és hangosan követelik a földhivatal elszámolását a kiadott maradékbirtokobról. Mert azt min­denki tudja, hogy a paraszt mi­lyen áron jut — ha egyáltalán jut — földhöz. Súlyos pénzeket fizet érte. De hogy a régi kasté­lyok uj földesurai mennyit fizet­tek a birtokokért, azt jótékony lepel homálya fedi az avatatlan szemek elől. Ez az elvtársi és testvéri demokrácia, amelybe sok­kal hamarabb bele fog undorodni a nép, mint azt a régi kastélyok gőgös uj földesurai gondolják. = A nemzetgyűlés összehívása. Jú­liusban félbeszakadtak a parlamenti tárgyalások, mert a koalíció pártjai közölt rendkívüli módon kiélesedtek az ellentétek. Azóta másról sem esik szó, mint a képviselőválasztá­sokról és arról, hogy az őszi ülés­szak megkezdésére sem lesz már szükség. Hogy mint fog újra meg­indulni a parlamenti munka, arról még a legbeavatottabbak sem tud­nak bizonyosat, de általában arra számítanak, hogy a képviselőházat a jövő héten összehívják, aminek azért is be kell következnie, mert az alkotmány értelmében a tavaszi ülésszakot e hó végéig okvetlenül be kell rekeszteni. Egyébként pedig a választások kiírására is igen meg­érett az idő és igy az őszi ülésszak megtartása nem valószínű. A pelka tegnap is a parlament munkapro­gramjáról tárgyalt és a képviselő­házban elterjedt hírek szerint a par­lament mindkét házát szeptember 16-ára fogják összehívni. Abban az esetben, hogyha az őszi ülésszak megnyílható nem lenne, akkor az adóreformjavaslatokat már az újon­nan megválasztott nemzetgyűlés fog­ja tárgyalni. = A legújabb választójogi novella. A választói novellára vonatkozó sokféle javaslat közül a „Národni Osvob“ értesülése szerint valószí­nűleg Kronsky dr. cseh nemzeti szociálista szenátor tervezetét fogják alapul felhasználni. Ez a javaslat a következő elveken alapszik : Min­den választókerületet annyi körzetre osztanak, ahány jelöltje van a vá­lasztókerületnek. Az egyes pártok az egész választókerület szavazat­­számának arányában kapnak man­dátumokat és pedig proporcionális választójog alapján. A párt azonban csak egyetlen jelöltet állíthat minden kis választókerületben. Megválasztott képviselő az a jelölt lesz, aki a szőkébb körzetben megfelelő szá­mú szavazatot kapott. A népszerűbb jelölt azonban az egész választóke­rületben képes volna több szava­zatot szerezni pártjának, ami a har­madik skrutiniumban érvényesülne. A választási számot a pártra esett összes szavazatok alapján számí­tanák ki és igy állapítanák meg a mandátumok számát is. A második és harmadik skruliniumra a kötött listák jelenlegi alakját ajánlja a ja­vaslat. A tervezet variánst ajánl a pótválasztásokon, amely szerint a megüresedett képviselői és szená­tort mandátumok betöltésére szü­­kebb választást tartanának az illető képviselő kerületében. = Osszál leszünk a választások. A Pravo Lidu azf Írja, hogy a szociál­demokraták ragaszkodnak ahhoz, hogy a választásokat még az ősszel és pedig október hóban tartsák meg, vannak azonban pártok, amelyek novemberben kívánják a képviselő­választásokat. Abban, hogy ősszel tartsák meg, a pállok már meg­egyeztek. = Engll? uj pártot alapit. Englis Károly dr. volt pénzügyminiszter, eddig a cseh nemzeti demokrata pártnak volt tagja. A volt pénzügy­­miniszter, aki jelenleg a brünni egye­tem tanára, levelet intézett Tomasek elnökhöz, melyben bejelentette, hogy nemzetgyűlési képviselői mandátu­máról lemond. Ugyancsak levelet irt Kramár dr.-nak, a cseh nemzeti de­mokrata párt elnökének, akinek pe­dig a pártból való kilépését jelen­tette be. A lemondás és kilépés érthetően nagy feltűnést keltett a politikai világban. Englis ez elhatá­rozó lépésének okát Kramár dr. abszolutisztikus elnöki magatartá­sában keresik, ami a pártot ketté­szakította, mert a nemzeti demokra­ták jelentékeny része Englisse) »art. Englis dr. a cseh nemzeti munka­pártot alapilja meg Stranszkyvai, amelynek különösen Morvaország­ban és Sziléziában vannak nagy számban tagjai. Az uj párt Szlo­­venszkóban a cseh hivatalnokokra támaszkodik és az uj választásokon Szlovenszkó kerületeiben is állit je­lölteket. Megint mesterkedik a kisantanf, hogy az erdélyi magya­roknak a népszövetségi tanács elé kerülő panaszának tárgyalását el­­ódázza. Tudvalevő, hogy az erdélyi magyar telepesek panasszal fordul­tak a Népszövetséghez, mert föld­jeikről elűzték őket, az erdélyi ma­gyar egyházak pedig memorandu­mot nyújtottak be, amelyben az er­délyi magyarok kulturális sérelmeit sorolták fel. A Népszövetség feldol­gozta már a sérelmekre vonatkozó anyagot és a különböző nemzetek delegátusai kezeikhez is kapták az illető aktákat és dokumentumokat. Egyizben már foglalkoztak ezek­kel az ügyekkel, de akkor határoza­tot nem hoztak, mert az egyik ro­mán kiküldöttnek sikerült többséget szerezni halasztó indítványához. De a Népszövetség titkársága elhatá­rozta, hogy ezen a konferencián véglegesen elintézi a panaszokat és igy nagy harcra van kilátás, és pedig egyrészt a kisantant és másrészt Magyarország, valamint a nyugati államok képviselői között, akik az erdélyi magyarság sérelmeit magu­kévá telték. Románia delegátusa ugyanis a nyár folyamán „ellenbizo­­nyilékokat“ gyűjtött össze és a ma­gyarság panaszaival szemben eze­ket akarja előterjeszteni az ülésen azzal az indítvánnyal, hogy a Nép­­szövetség a Románia által előter-Éhgiomorra fél pohár SCflflfiiDTH AU £R-f éla keserűviz Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserű vízzel. jó éivágyai, 120 kellemes közérzést és munkakedvef jbiztosit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom