Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-08 / 95. szám
4, oldal. Komáromi Lapok 1925. augusztus 8. Aiaphäs: év 6903. Telefon 138 A nagyérdemű építtető közönségnek és építőmestereknek ajánlom elsőrendű minőségű garantált saiétrommentes falitéglámat» A tégla Komáromban az építés színhelyére, vidékre pedig Komáromi Téglagyár állomáson waggonba rakva száliittatik. Tisztelettel Messinger Béla 581 téglagyáros. pést tartó szertár egy részét pedig kénytelenek voltak szekrényekben a folyosón elhelyezni, ami rendeleibe ütközött. Az osztálytermek alig birták már befogadni a tanulók seregét, túlzsúfoltak voltak az eredményes tanítás hátrányára. Fokozta a nehézségeket az is, hogy a tornaterem közös az elemi népiskolával. A nyolcosztályos polgáriiskola és a szintén alaposan fejlődő elemi iskola tornatanitásának beosztása a közös tornateremben rendkívül nehézzé, majdnem lehetetlenné vált Mindezek az okok a háború előtt már arra indították Mi rise Lajos tanfelügyelőt és az iskola igazgatóságát, hogy az iskola részére külön épület építtetéséről gondoskodjanak. Megindult a mozgalom ezirányban. A városi hatóság előbb Domány János, majd F. Szabó Géza polgármesterrel az élén kézséggel támogatta a mozgalmat, a kormány is kilátásba helyezte a megfelelő államsegély megadását. A város az építkezésre felajánlotta a ref. templom mellett a Jókai és Széchenyi utcákra nyíló telkét s a terveket is elkészíttette. Mikor ez a telek szűknek bizonyult, tisztán erre a célra megvette a város a Foghtüy féle házat és telket s újból felajánlotta építkezés céljára az államnak. A terveket szintén elkészíttette és bemutatta. A tárgyalások a háború alatt is folytatódtak. Ez időben a növendékek száma még jobban emelkedett, az iskola helyiségéből ugyan kiszorult, az épület kórház volt. A háború kétséges kimenetele azonban mindinkább illuzóriussá telte a szép terv keresztülvitelét, majd annak befejezése a magyar kormány részéről holtpontra juttatta azt. Tehát azt mondhatjuk, már minden készen volt, csak épen az építkezés megkezdése hiányzott. A terv kétemeletes monumentális palotát tervezett, tágas osztálytermekkel, rajz, torna, kézimunka, ének termekkel, több szertárral, öltöző, mosdővol, a továbbképző részére külön helyiségekkel, könyvtár, igazgató s tanácskozó szobával, végül igazgatói és iskolaszolgai természetbeni lakással. A háború utáni első években a terv folytatására egyelőre gondolni sem lehetett. Az iskola régi épületében szoronkodott, első két évben négyszázon felüli, majd ezután egészen a most befejeződöd tanévig350 körüli tanulóval. A Csehszlovák köztársaság tanügyi kormányzata az iskolát a Referátus 62048/1. 1925, illetőleg a minisztérium 95313/1921 okt. 27. sz. rendeletével vette át olyképen, hogy jóváhagyta szintén az 1513/1891 sz. kötelező nyilatkozatot s az iskolát megszervezte 4 alap, 4 végleges párhuzamos osztállyal, egy igazgatói, nyolc definitiv, két helyettes és 1 szlovák nyelvi tanárral, ill. tanerővel. Egyben gondoskodik a hittani oktatásról és kimondja, hogy az igazgatónak igénye van természetbeni la kásra a törvényszerű tartozékokkal. Ez a szerződésbe felveendő, valamint az is, hogy a Yáros az iskolaszolga részére gondoskodjék szintén természetbeni lakásról. A csehszlovák kormány által kinevezett első tanfelügyelő alatt az építkezés terve aludt. A főtanfelügyelői látogatások s a Referátus utasítása következtében — amelynek folyamán bebizonyosodott újból, hogy az iskola épülete rendkívül szűk volta miatt nem felel meg a szabályszerű követelményeknek — a jelenleg is Komáromban működő Jezo Márton áll. tanfelügyelő újból életrehivta az új épület gondolatát. Tárgyalást kezdett a város vezetőségével az 1924-év folyamán. Csizmazia György városbiró, valamint általában a város vezetősége most is kézséggel járult hozzá a terv folytatásához. Felajánlotta az említett telket az építkezésre és átadta az előbbi terveket a tanfelügyeiőségnek, egyben sz iskola jelenlegi igazgatóját felszólította, hogy adjon véleményt a tekintetben, miképen gondolná keresztüivihetőnek az iskola épületének bővítését. Az igazgató terjedelmes beadványban ismertette az okokat, amelyekszerint az iskola több, igen fontos tanítási helyiséget nélkülöz és megjelölte, hogy az iskola épületének bővítése a tornaterem fölé emelendő emelet építésével is elérhető ugyan, de csak részben, leghelyesebb és célravezetőbb volna új épület emelése. A felszabadult mostani helyiségeket előnyösen használhatná fel a nyolcosztályos iskolatypus bevezetése által amúgyis terjeszkedni kívánó elemi iskola. Hogy az elemi iskola terjeszkedik a polg. leányiskola felé és hogy mennyire lehetetlen ennek a megfordítottja (mint a K. L említett cikkírója tartja) könnyen belátható, ha elgondoljuk, hogy az elami iskolában nyolc fiú, nyolc leány és közte nehány párhuzamos osztályt kell elhelyezni. Az 5-ik osztályos épen a polg. isk. jelen tanévi és a községi«k. várható átszervezése miatt már a most következő tanévben, a többi osztályok pedig a jövő években mind népesebbekké lesznek. Az elemi iskola szűk volta már most is látható, hiszen a zeneiskola épen ezért szorult ki az óvodába. A tanfelügyelőség a Referáfusnak a dolog állásáról jelentést tett és beküldte a város által készíttetett régi terveket. Az 1924 év őszén a Referátus leküldte a technikai ügyosztály főmérnökét a tervek megbeszélése és a telek megtekintése céljából. A Referátus kiküldöttje tanácskozásokat folytatott a tanfelügyelővel, a városbiróval és az isk. igazgatójával, mindegyik referálta a reá vonatkozó részt. A főmérnök a telket megfelelőnek ítélte, a terveken az iskola mai helyzetének megfelelő javítások eszközlését, illetve a tervek átdolgozását kérte a várostól. Erről jegyzőkönyv vétetett fel. Természetes és magától értetődő dolog, hogy sem a kiküldött, sem a tanfelügyeiőség és senki a világon nem képzelte el az építkezést másképen, mint állami szubvencióval, mindegyikünk tudta, hogy a város mai anyagi helyzete melleit az építkezés szinte lehetetlenség. Erre következett a város kérvénye az építkezés és állami segély engedélyezése iránt, melyet a tanfelügyeiőség a legmelegebb támogatás mellett fel is terjesztett. A referátus a város anyagi helyzetét bizonyító vagyoni bizonylat csatolását is kérte sürgősen. Ennek a csatolása nem történt meg. Hogy miért nem történt meg, felelős-e valaki ezért vagy nem és hogy ki, mennyiben, annak eldöntése nem az én feladatom. Az emliíett vélemény adáson kívül a j dologba be nem folyhattam sem pro, j sem contra, és nem tartozik reám és ] nem is ál! jogomban, sem hatalmamban. I Hogy a zsupsnátus a várost az iskola ] építésére ufasitofta és pedig állami szub- j venció nélkül, magam is a K. L. köz- j leménvébőt értesültem — és csodálkoz- * tam. Csak akkor értettem meg nagyjából, \ mikor hallottam a megokolást, mely | szerint a város nem terjesztette be a kéri í okmányokat s ebből az tűnik ki, hogy ] államsegélyre nem reflektál. Az említeti cikk reám vonatkozó eme í passzusára: „Az iskola épitésétjkezdeíben í a komáromi tanfelügyeiőség* sürgette, j utóbb pedig a polg.' leányiskola mai \ igazgatója, Banai Tóth Pál, at i a város- j hoz intézett átiratában ama követelést jj állitolta fel, hogy az iskolában köteles ; a város az igazgatónak és az isko a- l szolgának természetben való lakást biz- j tositani Ez a dolgot jobban megvilágítja, j Szóval az építés azért iett sürgős oly I hirtelen, hogy a szükséges természetben j való lakásokat, biztosítsa a város“—ez 1 a ténzállás: Az iskola építése és a városhoz in- j tázeit kérelmem (ás nem átiratom) kö- j zött semmi összefüggés nincs. Ebben S azt kértem szószerint: „Ugyan nem le- I hetséges, hogy az iskola amúgy is igen I szűkös s igy meg nem felelő helyisé- { geiben utaltassák részemre természet- j beni lakás, azonban én hiszem és re • niéiem, hogy a Tekintetes Városi Tanács I fog módot találni arra, hogy a város i egyéb épületei valamelyikében részemre megfelelő lakást biztosítson “ Ezt a kérést meg kellett tennem, mert lakásomból azidőben ki beliettvolna mennem és minden alkalmat meg kellett ragadnom, hogy lakáshoz jussak. A város a 20249/24 sz. f. határozat szerint kérésemnek nem tehetett eleget, mert nem rendelkezett lakással. Ebbe bele is nyu godtam, annál is inkább, mert időközben sikerült lakásbérletemet meghoszabbita- j nőm. Mindezek egyébként igazolhatók a j városi irattárban levő kérvényemből is. j így az idézett kitétel merő ráfogássá j és rosszindulatú gyanúsítássá zsugoro- jj dik össze. Mint a lakásviszonyokkal küzdő ember jj természetes, hogy örömmel fogadnám a f természetbeni lakást, de hogy csupán jj ezért én akasztottam volna a város nya- j kába ezt a terhet, tisztára lehetetlenség, f ekkora hatalma semmiféle igazgatónak \ nincs. Készséggel elismerem, hogy a polgári- I iskola következő tanévre elrendelt há- j romosztályúvá való redukálása, az iskola j elhelyezhetősége tekintetében könnyeb- j bedést okoz. Annyit érünk el, hogy lesz I rajztermünk, de egyebet nem. A két új ! első osztályba ugyanis eddig beiratko- f zott 130 növendék, ami hovatovább arra j fog vezetni, hogy három első osztályt 1 kell szervezni a 60-as létszámot véve 1 alapul osztályonként. Ha pedig a jövő f tanévben az egyéves tanfolyam meg- f nyílik, amit szintén törvény rendel el, ott leszünk, ahol eddig voltunk: az iskola megint csak tűrhetetlenül szűk lesz. Banai Tóth Pál igazgató. — „Wanzolin“ a legjobb poloskairtószer kiirtja a petét is, üvegje Ke. 5.— Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20. Naponta postai szállítás. — Cséplési mázsakönyv kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29. MEINLCrYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 13 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. Bär a nini niM i: paaasiadai a Mfflsi lapéira. Komárom, aug. 7, A „Slovák“ vasárnapi számában méltó feltűnést kelted egy cikk, mely Lénárd és Tader nevű szlovák munkások panaszával foglalkozik, akiket itt felvettek munkába, de el is bocsájiotíák nyomban, hogy helyettük 4 «sehet vegyenek fői. A cikkben dr Lauda, a foíyammérnöki hivatal vezetője is érintve van, aki a nemzed szocialista pír?, Peír mérnök pedig a csehszlovák szociáldemokrata párt szempontjait vizsgálják a munkásokban, akiknek politikai magatartását Verkoca Rudolf nevű bizalmi emberük figyeli és ellenőr, i, aki kö önséges munkásból az áiíanii kikötő igazgatója lett Verkocsrói már mi is hallottunk hasonlókat, dr. Laudárő! és Petr mérnökről köztudomású, hogy pártjaiknak politikai exponensei, de hogy a munkások felvételénél is politikát csináljanak egyik a kikötőben, másik a dohánybeváltóban, ez meglep bennünket, akiket minden meglepetéstől elszoktattak. Az ancien rezsim alatt a mérnökök mérnöki és nem poétikai terveket készítettek és a mérnököknek tuiajdonképen ez is az igazi hatáskörük. Dr. Lauda ugyan népgyüléseken is szónokol, ami szerintünk állásával összeférhette?), állami tisztviselőnek szerintünk semmi köze a politikához és meg kell őriznie pártatlan elfogulatlanságát. m II kall a fővárosba nsamíil! II 1 mikor | N X *© 1 P8LLÁI JULISKA Mb t* utódánál | ?►> u a» KöRiárönshan, Nádsr-utea 17. sz, 8* 6 JA olcsóbban beszerezhetők a leg§ *3 a újabb és kényelmes gummi és 3 i halcsont nélküli hasfüzők és mell< £ s *0 tartók orvosi rendeletre I®. ■ 5 Borkeztyuk nagy raktára ! Kéz-1 ■ tyűk tisztitása és javítása! Selyem a-9 Ú és flór harisnyák nagy válasz-II tékban í i É 52 i Hz uj ipaifsií wmm.-— A komáromi járás községeinek érértekezlete a körzetek beosztásáról és a választmányi jelölésről. — A komáromi járási általános ipartársulat szervezése során f. hő 2-án a komáromi járás 24 községének képviseletében megjelent iparosom és kereskedők tartottak értekezletet a komáromi Ipartestület székházában Boldoghy Gyula igazgató bizottsági elnök vezetése mellett. Az értekezlet célja az volt, hogy a vidéki érdekeltek kívánságaikat előterjeszthessék az uj társulat szervezésével kapcsolatban. Boldoghy Gyula elnök rámutatván a társulati megalakulás fontosságára, szükségesnek tartja, hogy aa uj társulat vezetésében a tekintélyes számot képviselő vidéki iparosok és kereskedők megfelelő képviseletet nyeljenek. Minden igyekezete odairányul, hogy minden kívánság, minden jogos érdek kielégítést nyerjen tnár a szervezés idején. Az uj társulat csak akkor teljesítheti feladatát, ha abban az érdekeltek minden tekintetben képviseieihez jutnak, hogy a maguk ügyében valóban maguk is intézkedjenek. Nem jelenti ez azt, hogy egyes csoportok különváltan működnének, mert a túlságos elaprózása az erőknek csak károsan befolyásolná a társulat működését. A társulathoz tartozók ügyeit a társulat intézze és mindenki, aki a társulatban tömörült iparosság és kereskedőség ügye iránt érdeklődik és közreműködni kíván, csak erőt jelent az összességnek. A maga részéről azon van, hogy már a megalakuláskor kifejezésre jusson az összes érdekeltek összetartása és egymást megértése. Ezért hívta össze az értekezletet is, hogy a vidéki iparosok és kereskedők ezen előadhassák kívánságaikat. Ivánfy Géza volt iparhatósági biztos, aki a szervezési munkálatokat készítette elő, ismertette az értekezleten
