Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-08 / 95. szám
1925, augusztus 8. Komáromi Lapok 5. oldal. Intézeti fehérnemű Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Dús választék: i.*LM •• J*#l U- A T2r^ t- A 1** JL —........ ■ — utiborondok, kosár. Klót és lusterkÖtény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír köppeny, törülköző, kötött kabát slb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tóI a legfinomabbig. 430 megjelentekkel a körzeti szevezet szabályait. Ez szerint a vidék a bizalmi szervezet utján kapcsolódik be a központi vezetésbe és e szerv minden te kintetben kielégítő módon képviselheti a vidéken lakó iparosok és kereskedők érdekeit. Hogy az eredeti terv szerint arra gondolt a szervező bizottság, hogy a társulat választmányában Komáromban lakó iparosok és kereskedők választassanak, legkevésbé sem jelenti a vidékiek mellőzését. Kizárólagosan az a cél lebegett a választmány ily összeállításánál a szervezőbizottság előtt, hogy a választmányi ülések határozatképessége biztositta ssék. Az uj társulat vezetőségének az eddiginél gyakrabban kell a választmányt összehívni, mert a nagyszámú tagok ügyes bajos ügyei és a hivatalos teendők ezt indokolttá és szükségessé teszik, Ha a választmány a vidéki tagokból J? alakul, félő, hogy a választmány érdembe!; munkát nem l»>sz kés végezni, mert a vidéken lakó tagok behívása késedelmet szenvedhet és nagy kényelmetlenséget is jelentene a vidékiek számára, mert a napközi elfoglaltság után főleg az esti órákban lesznek a választmányi és egyéb bizottsági ülések tarthatók. De kellő indokolást nyer a szervező bizottságnak a választmáuy és körzeti bizalmitestület szervezésére vonatkozó tervezete különösen az által, hogy a választmányt az ipartörvény kötelezd rendelkezése szerint is az egyes iparos és kereskedő szakmák egymással szemben mutatkozó számarányának figyelembevételével állította össze. Ez pedig azt jelenti, hogy a választmányi helyek nem személyeknek, nem községeknek vannak fenntartva, hanem a törvény világos rendelkezése szerint és az ügy érdekében is: a szakmáknak, amelyek a rokoniparok, rokonkereskedelmi ágak összevonásából alakiitattak úgy, hogy minden szakma megfelelő és tagjai számarányával arányos kép viseletét nyerhet. A gyakorlat, de a törvényes rendelkezések is e tekintetben kellő útmutatással szolgáltak és alig hihető, hogy e tekintetben bármelyik iparos- vagy kereskedelmi ágat, szakmái sérelem érhetne. A szervezés során különös gondot fordítanak a járás 24 községében lakó iparosokat és kereskedőket megillető képviselet megalakítására és ezért intézkednek úgy az alapszabályok, hogy ha szüksége mutatkozik, a vidék körzetek alakításával szervezi meg a köz gyűlés erre vonatkozó határozata a körzetek bizalmi testületéit. E bizalmi testületek tagjait a közgyűlés választja az egyes körzetek jelölése alapján, teljesen rábízza tehát az egyes körzetekre, hogy a saját körzeti vezetőség a körzetek tetszése szerint alakulhasson meg. A körzetekre fontos feladatok hárulnak s e feladatokat éppen a bizalmi testületek jó megszervezése által lehet megoldani. A bizalmi testület az egyes körzetekben tulajdonképpen a társulati választmány képviseletét jelenti és fontos összekötő szerv az egyes, a körze tekhez tartozó községek, s továbbá az egyes községekben lakó tagok, valamint a társulat központi vezetése között, meghivatván a választmány üléseire is. A körzetek a társulat karjai és a társulat csak úgy tud eredményes és közmegnyugvást keltő, rendszeres és tervszerű munkát végezni, ha e karok összefognak. A tervezet szerint a következő nagyobb körzetek alakítandók meg: Komárom, hozzácsatolva: Aranyos és örsujfaiu; 2 Guta, Szimő, Kamocsa, Keszegfalva, Megyercs; 3. Afemesócsa, Tany, Nagykeszl, Ekel, Bogya, Alsőgellér, Felsőgellér. 4. Nagymegyer, Izsap, Ekecs, Apácza, Lak-, Turiszakállas, Szilas. 5, Csicsó, Kolozsnéma, K.-Füss. így tulajdonképpen csak 3 nagy vidéki körzet alakulna, amelyek nagyobb egységeket képeznének, amellett, hogy ez egységekben az egyes községek is nyernének megfelelő képviseletet. Ismerteti a körzetek feladatait, ügyvezetését, kap csolatát a központtal és egymás között. Az értekezlet megtartása azt célozza, hogy a vidékiek kívánsága szerint a körzetek beosztása tekintetében legyen végleges megállapodás. Ribán Imre a nemesőcsai iparos és kereskedő kör elnöke, valamint Mészáros Lajos, nagymegyeri iparos és kereskedő abbeli kívánságaikat adják elő, hogy alkalmasabbnak tartanák, ha a társulat választmányába a vidékiek is beválasztatnak, elismerik, hogy a körzetek meg szervezése és ügyvitelének megállapítása teljes tetszésükkel találkozik, mégis úgy vélik, hogy a vidékiek érdekeit a választmányban jobban tudnák képviselni, ha abban helyet nyerhetnek. Legteljesebb bizalommal viseltetnek Botdoghy Gyula elnök személyével szemben, akit a vidék is egyhangúlag kíván elnöknek, a választmányban azonban személyes megjelenésükkel is kivánnak részfvenni. Maguk részéről nem kivánnak mást, mint körzetek szerint képviseletet. Ajánlják továbbá, hogy a körzetek a következőképpen módosíttassanak: Aranyos és örsujfaiu, továbbá Keszegfalva, Megyercs, külön két körzet legyen, a nagymegyeri körzethez pedig a ierv szerint Nemesőcsához csatolt Bogya, Alsó-, Felsőgellér adassék hozzá. Boldoghy Gyula elnök örömmel veszi a vidéki iparosok és kereskedők érdeklődését a társulat ügye iránt és a legnagyobb készséggel járul az előadott indítványokhoz ás maga tesz javaslatot arra, hogy alakíttassanak meg a körzetek a következő beosztással: I. Guta: Szimő, Kamocsa. II. Nemesócsa: Tany, Ekel, Nagykeszi. III. Nagymegyer: Bogya, Alsó- és Felsőgellér, Ekecs, Izsap, Apácza-, Lak-, Turiszakállas; Szilas, IV Megyercs: Keszegfalva. V. Csicsó, Kolosnéma, Komáromfüss, VI. Csali- Aranyos, Örsujfaiu. Minden egyes körzet a választmányba 1 iparost, 1 kereskedőt jelöl, a nagyobb 3 körzet Guta, Nemesócsa, Nagymegyer ezenfelül még egy-egy iparost vagy kereskedőt a szám* * arány figyelembevételével, azonfelül minden körzet 1—1 póttagot. A társulat elnöksége minden választmányi ülésének tárgysorozatát megküldi a körzeteknek, s viszont a körzetek minden kívánságot előadhatnak és tárgyalhatnak, A körzeti bizalmi testületet időnkint összehívják, amely különösen a vidéket érintő ügyeket tárgyalja. Ribán Imre, Mészáros Lajos, Németh Lajos Megyercs, Györy Lajos Csicsó felszólalásaikban legnagyobb megnyugvással fogadják az elnök indítványát és nagy tetszéssel fogadják el azt egyhangúlag az értekezleten megjelentek. Boldoghy Gyula elnök kijelenti még, hogy az egyes községekben illetve körzetekben lakó iparosok és kereskedők névjegyzékét sürgősen megküldik a körzeti vezetőknek, hogy a jelöléseket megejthessék. A megjelentek köszönetüket fejezték ki a szervezés gondos előkészítéséért s ezzel az értekezletet az elnök berekesztette. — Vadászok! használjátok kí abelga franc jelenlegi alacsony árfolyamát és vásároljatok olcsó és kiváló minőségű belga fegyvereket Seifert József puskamtlvesnél, Bratisiava* Pozsony, Halászkapu 4, ,9) Vándorló üzletek. (Az üzleti szimat, az üzleti előrelátás. Amikor a piac mégis a Kossuth-térre jut) Ha végig sétálunk a Kossuth-téren, vagy a Kossuth térreforduló Jókai- ufeán, mindiöbbször találkozunk azzal a tényriyel, hogy az utcára néző ablakok párkányába belevágódik a falbontó csákány és feszitővas és az ablakot kibővitik ajtó nagyságra és uj divatos üzletajtót, portálét helyeznek oda és hamarosan uj üzlet nyílik ott mag, amelyet a helyi sajtó hirdetésrovata és a rádió által hangos szővai osztogatott röpcédulái, minden Komáromban élő, vagy ide bejövőiöldi halandónak a tudtára adják, hogy üzlet nyílt meg a Kossuthtéren, vagy a Jókai-utcában. Ezen a két helyen azelőtt az utcára kisebb, nagyobb ablakok néztek, ahonnét kiváncsi lány és asszonyfejek tekintettek ki az utcára. Ezek a kedves fejek lassankint eltűnnek s a kicsi rácsos vagy befelé nyíló nagy konzol ablakok is, rideg üzletajtók foglalják el helyüket és a kedves nőfejek helyett vevőket váró kereskedők állnak az ajtőbar., vagy bent az üzletben. Az üzletek vándorlása észlelhető Komáromban mind szembetűnőbben és pedig a város Dunára eső részéből vonulnak a Kossuth tér felé az üzletek. A Jókai-utca, ahol eddig alig volt üzlet, maholnap az üzletek hosszú sorával tesz tele. A Kossuth-téren is hasonló tünet tapasztalható. Eddig csak korcsmák, vendéglők voltak jórészt e téren, ma már körös-körül üzletajtők tarkítják a házakat és ma itt, holnap ott kezd ki újra és újra egy-egy ablakot a kőmives balta, csákány. Az üzleti élelmesség, az üzleti előrelátás és szimat már jó előre számol azzal, hogy a piacot előbb-utóbb el kell vinni a Duna partjáról s akkor az uj üzletiül ajdunosok biztosra veszik, hogy a piac a Kossuth-térre kerül. A belvárosban levő üzletekre azonban ez valóságos halálos csapás lenne. A mai sietős világban, amikor már a vén Európa, sőt a jó öreg Komárom és vidéke is rájött arra az amerikai igazságra, hogy az idő pénz, a piacon megfordult vidékiek nem igen fognak beballagni a belvárosba vásárolni, amikor a piac tőszomszédságában, a Kossuth-téren, s a Jókai utcában is meg tudja venni azt, amire szüksége van. Ez a körülmény inár előreveti árnyékát, mert előre megjósolhatjuk, hogy amikor a piac elhelyezéséről lesz szó, éles harc fog támadni a belvárosi és a Kossuth-tér felé eső üzletek tulajdonosai között. Ebbe a küzdelembe azonban a fogyasztóközönség is bele fog szőlani pró és kontra. Senkire se közömbös, hogy közel van-e hozzá a piac, vagy távol. Aki köze! lakik a piachoz, kevesebb időpazarlással végezheti el bevásárlásait és sokkal olcsóbban élhet, mert módjában áll többször is kimenni a piacra és megvárni azt az időt, amikor a vidéki eladó olcsó áron is szeretne megszabadulni romiadó árujától, csakhogy ne kelljen neki visszavinni. Ilyenkor aztán a piachoz közel lakók nem egyszer potom áron vásárolhatnak, A konjunktúra e kihasználásából a távolabb lakók elesnek. A fogyasztó közönség is érdekelve van tehát ennél a kérdésnél. Amilyen mértékben fél a Dunaparthoz kőzellakó közönség a piac elvitelétől, olyan mértékben örömmel várja a Kossuth-térhez közel lakó a piac ooavitelét. Azzal érvelnek, hogy eddig a dunamenüek élvezték az előnyöket, most már méltányos, hogy ők is részesei lehessenek ezeknek. A kikötő építésének csigalassúsága ugyan ezt a kérdést még jó időre eltolja, de előbb-utóbb aktuális lesz a kérdés eldöntése, amely igen nehéz feladat elé fogja állítani a döntő faktorokat és Pókainé dilemmaíikus kérdését fogja felvetni, hogy „Melyiket szeretem? Melyiket szeretem?“ A döntő faktor azonban hiába szereti a dunamentén lakókat, ha a kikötő egyszer kiépül, a piacot onnét el kell vinni. A belváros kereskedő és iparos világa azt a megoldást fogja ajánlani, amelyet az aranyközéputnak fognak emlegetni, hogy a piicot helyezzék el részint a Klapka tér és a Kórház-tér, részint a Széna-téren s az ott el nem helyezhető rész jusson a Kossuth térre. Vannak, A személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmit. Bratislava, Sttfánlk-n. 1, sí. Telelőn 26-26. akik a Baross és a Nádor utcák gyalog és kocsiút szélét is szeretnék erre a célra felhasználni, ami ellen a forgalom megbénítása szól különösen. A piacnak ezen elhelyezése ellen természetesen éles haicra készülnek t Kossuth téren levő üzletek és a környék fógyasztói. Nem célom itt, hogy az eljövendő küzdelem kimenetelére nézve jóslásokba bocsátkozzam, csak az éles ellentéteket akarom kissé letompitani. Ijgaz ugyan, hogy az idő pénz, ezt ttYa már a vidéken is tudják, de viszont a magyar falusi nép még mindig van olyan takarékos, körültekintő és tegyük hozzá, hogy olyan bizalmatlan, hogy az nem elégedik meg ázzál, hogy csak egy üzletben nézzed körül. Bejárja biz az összes üzleteket, végig alkudja az öszszes boltokat és „Majd visszajövök“ bucsázáSsat távozik és aztán csak később" mérlegeli a helyzetet, hogy hol is vegve hát meg azt, amire szüksége van. Ha a család valamelyik tagjának kalap, sapka, ruha. cipő, csizma, fehérnemű kell és elhatározzák, hogy meg is veszik, azt annyira meghányják-vetik hogy senkise gondolja azt, hogy az első bolttal már megelékszik a falusi nép. Aki csak egy kicsit is ismeri a falusi nép eszejárását az tudja, hogy mennyi üzletjárás, alkudozás előzi meg a vételt. Hiába van az orra előtt az üzlet, felk resi az a legtávolabb levő üzletekei is és ahol legolcsóbban kap. ott vásárol. Ha az ellenkező tétel állana, akkor már a belvárosi üzletek rég becsukhatták volna a boltot, mert hiszen a komáromi idegen forgalma az uj államalakulat óta úgyis a Kossuth-tér felöl jön be Komáromba részint vasúton, részint a Vághidon át. A pozsonyi kapun bejövök száma ma már nagyon kevés. És nem minden vidéki azért jön be, mert hoz valamit a piacra, igen nagy azoknak a száma, akik csupán vásárul - jönnek be. És ne tessék azt hinni, hogy csak az első Kossuth-téri üzletbe szépen megveszik, amit akarnak és aztan fordulnak vissza. Dehogy! Bejárják az egész város összes üzleteit. Hetényi, marcelházi, kurtakeszii, izsai asszonyok éppen olyan gyakoriak a Baross-utcai üzletben, mint a Kossuth téren, Természetesen a piac hatással van a közeli üzletekre, de a távolabb levő üzletek ne lássák olyan sötét színben a helyzetet és a közelben elhelyezkedettek ne szőjjenek olyan nagyon vérmes álmokat. A falusi nép ragaszkodása a garashoz olyan nagy és Komárom város olyan kicsi, hogy a jó árut jutányos áron adó üzletnek nem kell nagyon félni, bárhol is van a piac. Ha az üzlet halad a korral, az ízléssel és kielégíti a közönséget éppen úgy, mint más, nincs mitől tartani. Ha meg is érzi az idők változását, de a gazdasági pangás egyformán sújtja mindegyiket. Hogy az általános rossz közgazdasági helyzet mellett Komárom speciális helyzete még súlyosabb állapotokat teremt, azt ismeri mindenki és nem folyásolja be, bárhol van vagy lesz a komáromi piac. A komáromi s általában a városi kereskedőknek az súlyosbítja a helyzetét, hogy ma már minden valamire való faluban úgyszólván kapható minden a vászonnemütől kezdve egészen a villamos zseblámpáig és a gramafon lemezig. (bi.) Zsoldos Magíjitaafolyab Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon > J, 124-47. I Az ország legrégibb és legismertebb | előkészítő intézete. - j A legjobb sikerrel készít elő i középiskolai magánvizsgákra, 2 érettségire vidékieket is. B RésilettTíotésl kedvezmény! — Teljss anyagi felelStsfig!
