Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-03 / 2. szám

2. oldal. „Komárom? Lapok“ 1225. január 3 Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák­ban, matracokban és gyermek­ágyakban a legolcsóbb árakban. — Rafovmátu, tomplaaaak mibe». — Sóját kárpitos és asztalos műhslyek. • Kérem kirakatomat megtekinteni Vidékre díjtalan csomagolás!! __________________________________________________________________________W& tátorai szerkesztettek és nem lehet csodálni, | ha Németországban ezek nt'n & nemrégiben megtartott londoni konfeivncia nyomán lábra­­kapott bizakodó hangalat foszledozób&n v*n, Népmozgalmi statisztika 1924-ről. A komáromi egyházakban Szilveszter nap­ján tették közzé a lelkészek a város népmoz­galmi statisztikáját, amely elég kedvezőtlen a szaporodást illetőleg. A statisztika a következő : Születések. katolikus református áeh. er. zsidó Fiú Leány 136 140 37 47 16 6 10 8 összesen 276 84 22 18 Halálozások. Férfi 122 37 4 8 Nő 107 43 7 10 összesen 229 80 11 18 Természetes szaporulat 47 4 11 0 Házasságok 78 45 5 9 Összesítés. Születés 400 Halálozás ; 338 Házasság 135 Meglepően nagy a házasságkötések száma. Ebben a számban csak az egyházi házasság­kötések fordulnak elő. A tanitók titkos szavazása Megdobbanva olvastuk a „Magyar Tanító" 1924. évi december 16. számában, hogy az 1924. november 20 án Komáromban központi gytlésre (a miért nem általános nagysyülósre?! Ily fontos ügyben megkérdezendő lett volna az össztanitóság, jelezve előre a tárgysorozatban, miről lesz szó) *>gyb -jöttek, elhatározták, hogy a személyi államosításnak kérdésében titkos szavazással döntenek a tanitók, s ezt nekik kötelességükké teszik azon megokolással, „hogy e kérdésben nem léphet fel nyíltan, mert az egyházi törvények kötik.“. Akárkinek agyából is pattant ki ezen eszme, vagy akárki sugalmazta is azr, annyi bizonyos, hogy a magyar őszinteségnek, nyílt­­szivüségnek hijjával volt, s e határozat egyes gerinctelenek képmutató, titokban maffiásé jellemvonásának hűsége» másolata ... Igazi magyar embern k a mi a szivén, az a száján. Kimondja, lesz ami lesz. Bujkálni, farizetukodaí nem tud. Ez az igazi magyar jellemvonás. Vagy sért valakit, vagy valamely elvet az államosítás, vagy nem. A gyűlésen világo­san kimondja Szarka Zdgmond nr, hogy a n-m állami tanítót az egyházi törvények kötik. Keil-e itt még szavazgatni? Vagy titkosan szabad az egyház törvényei ellen cselekedni?! Azt mondják: „A tanítóság nyilt állás­foglalása lehetetlen helyzetet teremthetne egy­részt az iskolafenntartóval, másrészt az állam­mal szemben.“ Ellenkezőleg az a lehetetlen helyzet, midőn az esküt tett hivatalnok titkos szavazással, saját felsőbbsége elvei ellen tőr... Egyébként mindkét tényező megköszön heti a gyanutitást. Mert ezen indokolásban em lit«tt „lehetetlen helyzet" nem jelenthet mást, minthogy feltételezik ngy az egyházról, mint az államról, hogy bosszút fog állani a vele nem tartó tanítón . . , Az egyház már meg­szokta hű fiai.ól az ily hátb&vágásokat, s azért erre nézve napirendre térhetünk; de az állam! Mit szól e gyanúsításhoz az állam?! Az egyház nyíltan kimondta már, hogy esküszegésnek minősíti a nem állami tanítók­nál, ha az áilamoaitás m-llett harcolnak. Ez áll ngy a nyilt, mint a titkos viselkedésre. A kérdést tehát csak így teheti fel magának a tanító: Megszegem e hivatalos eskümet, vagy nem? 8 erre — minden mástól eltekintve — ha magyar ember vagyok, nyiltan válaszolok. Vagy: Megszegem, s viselni fogom e cseleke­detem következményeit. Vagy: Nem szegem meg, de ezt is nyíltan megmondom. Bsjkáiásra, snnyiskodásra nem vagyok kapható . . . Hogyan nevelhetne ily bujkáló tanité jellemrs embereket? Mily arccal mondhatná tanítványainak, legyetek jellemesek, nyíltak. A titkolódzás, képmntatás itáletos; s nem magyar emberhez illik. Vagy talán a dédel­getett újszülött, a polgári neveléstan ily jelle­meket nevel ezután? A bibliai Eleásárnak is azt mondták „barátai“, majd szerzink mi ne­ked mageog datt eledelt te meg edd mint sertéshúst s igy mentsd meg életedet. S mit felel ez agg? íme ez egyenes jellem voltl Ne tessék itt előhozakodni kenyérrel, családdal, hogy igy meg ngy, ezekért alakoe­­kodnnk. Alakoskodni sohasem szabadi Egy összefogd, gerinces tanítósággal nem lehet oly könnyen elbánni; de, ha látják, hogy esek már megijedtek, akkor az egyes túlbuzgó, stréber alakok nevetve kihasználják a tanítóságnak ezt a lelki állapotát. A mi pedig a burkoltan jelzett, az egy­ház részéről való üldözést illeti, jegyezzék mag maguknak, akik ettől félnek, hogy az egyház senkit sem üldöz, hanem hütelen t agjait Isten­től nyert jogánál fogva bünteti. Ü döini esak neveletlen, bosszúálló egyének szoktak, a kik terrorral akarjak keresztülvinni helytelen inten­cióikat ... Áns h* az egyház felesketett hiva­talnokaitól hűséget követel 8 azt nem találva, büntet, ez nem üldözés, hanem jogos intézke­dés; lévén minden társaságnak joga az ellene lázadozókat megfenyíteni, sőt el is távolítani. S ha később, ami természetes, ngy, mond­juk, esak beszélgetés közben megkérdeznek ily titkosan szavazott tanítót, hogy hová szava-Mari. Irta: Tömöri Jenő. Magasan lebegő, aranyos porpászmák vonták meg a messzire látszó határt a nyaraló­telep és a tulajdonképeni falu között. Idáig terjedt a nyaralók szépito-egyesületének atyai gondoskodása: a reggeli és esti locsoltatás. E ponton túl csak ünnepnap merészkedik a sétáló közönség. Délelőtt a templomba, este­felé pedig duhaj táncot nézi a nagykorcsma zöldgalyas udvarán. A hétköznapi sétákat er­refelé a hazatérő csordának porviharja és fé­lelmes szarva egyaránt veszedelmezteti. Egy idő óta azonban — különösen a leánynépség — túltette magát a finnyásságon. Sőt szembe mentek minden alkonyattájt a csordával is, csakhogy megláthassanak a falu túlsó szélén egy kis parasztházat, a ház előtt egy kis lócát s a ház előtt egy igazán boldog emberpárt. Ezek a fiatal, nagyon fiatal szerelmesek dobták bele az idei szezonba — amint az öregek mondják — a kinos szenzációt. A tár­saságban nem is volt szabad az esetről be­szélni, ha leányok voltak jelen. A leányok azonban maguk igyekeztek megbízható gaval­lérjaik kíséretében ellesni valamit az érdekes, izgató idillből. De kárba veszett minden fá­radság. Amint az első szines napernyő feltűnt az utca során, a fiú, meg a párja bosszúsan, ijedten, üldözött vadként vonult be a kis kert sürü orgonáinak oltalmába. Különben az árkádiai pásztorok bájosan egyszerű, boldog napjait élte a két harmonikus lélek. Raul egy pillanatra sem érezté a meg­szokott, fényes, zajos társaság hiányát. Maris­kának pedig éppen megváltás volt ez a tiszta, derűs otthon, az ő régi kegyetlenül sötét, ri­deg családi köre után. Tündéri világnak látta ezt a kis zugot, ahol nincs durvaság, nincs szitok s mindig csak kedves, becézgető sza­vakat súgnak a fülébe. Az apja házmester volt a Raul anyjának palotájában. Brutálisan vad, iszákos ember, aki valósággal istencsapásnak tekintette sok gyer­mekét. Az anyja egészen hasonló természetű és gondolkozásu volt. Gonosz bánásmód, durva ütlegek kisérték jártányi korától kezdve. Alig végzett pár iskolát, már is keresetre szorítot­ták. Silány hetibérért késő estig dolgozot egy virágkészitő üzletben- Csöndes, szomorú gyerek volt, minden szenvedést békén tűrt. És csodálatosképp, az otthoni fertőzött leve­gőben, a műhely léha társaságában is meg­maradt lelkének tisztasága. Tizenötéves múlt, mikor egyik nagynéni fölfedezte, hogy micsoda gyönyörű szép te­remtéssé fejlődött ez a Mariska. Színházi föd* rásznő volt a jó asszony s igy kellő szakérte­lemmel csodálhatta meg húgának pompásai fejlődő termetét, dús, aranyos haját s csodás­­fényű sötétkék szemét. Összesúgott az anyjá­val s ettől kezdve az egész háznép szokatlan gyöngédséggel vette körül a bámuló leányt. Aztán jöttek a példálódzgatások. Reggel, amig fésülködött, ebéd idején s a lefekvés alatt egyébről sem volt szó a háznál, mint arról, hogy a szegény szép leány manapság csak a művésznői pályán boldogul. Isten ellen való vétek sötét műhelyekben garasokért rontani a szemét, görnyeszteni a derekát, mikor a szín­padon, úgyszólván munka nélkül, kirnév és gazdagság várja. Mariska közönbösen hallgatta a színész­» Modern és olcsó TELEFON SZÁM 160. cVándaXNiira 9 ________________ 22 PÁROVSKA 22. Viszontelárusitók és magánosok legol­csóbb bevásárló helye. Kívánatra ár­jegyzéket“ küldök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom